Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-20 / 42. szám, péntek
ÚJ szú 5 1987. II. 20. Összhangban a követelményekkel Pártoktatás egy efsz-ben Ahogy múltak a félórák, szaporodtak a jegyzetfüzetben a beszélgetés lényegét rögzítő bejegyzések, úgy vált egyre konkrétabbá, hogy a járási pártbizottság illetékes előadója az udvardi (Dvory nad Žita- vou) Auróra Efsz-ben folyó pártoktatást miért értékelte pozitívan. A szövetkezetben az oktatással kapcsolatos valamennyi követelménynek messzemenően eleget tesznek, sőt vannak olyan alapelvek, például a szemléletesség, amelynek érvényre juttatásában az átlagnál jobbaknak is példát mutatnak. Badin János mérnökkel, az üzemi pártbizottság-alelnökével készített pártoktatási mérleg tanulságait tehát teljes felelősséggel ajánlhatjuk valameny- nyi mezőgazdasági üzem, elsősorban efsz figyelmébe. Folyamatos és hatékony A pártoktatásnak öt tanulmányi csoportban összesen 192 hallgatója van. Az első előadásokat októberben tartották meg, az utolsókat májusra tervezték, és eddig egy előadásnak sem változott meg az eredetileg meghatározott időpontja.- Ebben számunkra nincs semmi rendkívüli. Esetenként, elsősorban a csúcsmunkák idején egy-egy előadást vagy szemináriumi beszélgetést mi is szívesen elhalasztanánk, de ezzel minden bizonnyal fellazulna a fegyelem. A kisebb fegyelem törvényszerűen nagyobb arányú hiányzással járna együtt, ez pedig a hatékonyságot gyengítené. Nem véletlen, hogy az 1985-1986-os oktatási évben a részvétel 88,5 százalékos volt, és az 1986-87-es évben is 90 százalék körül van. Valameny- nyi oktatónk már szeptemberben tudta, hogy melyik témát, mikor és melyik csoportban fogja előadni. Itt szeretném megjegyezni, hogy az azonos témákat is csoportonként más oktató adja elő, és nem engedjük meg a csoportok összevonását, így egyrészt minden oktatónkat foglalkoztatjuk, másrészt biztosítjuk a differenciáltságot. Az oktatók figyelembe vehetik a csoport összetételét, és ennek megfelelően az elméleti részt a szövetkezet, valamint a hallgatók munkahelyét érintő konkrét tényekkel is kiegészíthetik. Széles körű eszmecserék A jelenlét mellett az oktatás hatékonyságát az előadásokat követő vita, illetve a szemináriumi beszélgetésekre jellemző széles körű eszmecserék is bizonyítják. Persze, ez sincs csak úgy magától. Az eszmecseréket szervezik és irányítják, s arra is ügyelnek, hogy a felvetett problémákat részletesen megvitassák.- Mi a pártoktatást és a párttaggyűlést még véletlenül sem tartjuk egymást követően, így az előadás után a kérdések feltevésére mindig marad idő. A szélesebb körű eszmecserék a szemináriumi beszélgetéseken alakulnak ki. Az oktatók minden előadás után a tananyaggal kapcsolatosan három-négy kérdést adnak a hallgatóknak. Kérdésenként ketten egy írásbeli dolgozatot készítenek, a többi hallgató pedig szóban mondja el véleményét és nézeteit. A szemináriumi beszélgetésre való felkészülést a csoportok vezetői irányítják. A csoportvezetői tisztet az egyes alapszervezetek alelnökei, illetve olyan tagok töltik be, akik elvégezték a marxizmus-leninizus esti egyetemét. A csoportvezetők felelősek azért is, hogy egyetlen kérdés se maradjon megválaszolatlan. Ha a hallgatók kérdésére azonnal nem tudnak kielégítő választ adni, mert Déldául szakmai jellegű, akkor az alapszervezeti pártbizottság a felelős szakágazati vezetővel együttműködve a legközelebbi előadason, illetve szemináriumi beszelgetésen visszatér a kérdésre. Az eszmecserékkel függ össze az a felismerés is, aminek nyomán, mint saját gyakorlatukban előforduló negatívumot már a jövő oktatási évben szeretnék megszüntetni.- A korábbi gyakorlat szerint az előadások kezdetét az idén is délután két órára tettük. A részletesebb elemzés azonban megmutatta, hogy az eszmecserére az állattenyésztők délutáni műszakja miatt esetenként így sem jut kellő idő. Megoldás lenne a korábbi kezdet, de ezzel viszont a növénytermesztésben dolgozók munkaidejét rövidítenénk meg. Ezért döntöttünk úgy, hogy jövőre a csoportok kialakításánál tovább differenciálunk, és a növénytermesztésben, valamint az állattenyésztésben dolgozókat külön csoportba osztjuk be. Ellenőrzés és segítség A pártoktatás hatékonyságát elemezve Badin János további tényekre is rámutatott.- Aktívan dolgozik és sokoldalú munkát végez az oktatók csoportja. A csoport munkáját háromtagú vezetőség irányítja. Ügyel arra, hogy az oktatók az egyes előadásokra megfelelően felkészüljenek. Az oktató legkésőbb egy héttel az előadás előtt benyújtja írásbeli előkészületét, és ezt közösen megbeszélik. Ha egy témát többen adnak elő, akkor a megbeszélésen valamennyi érdekelt oktató jelen van. Ezen túlmenően a csoport vezetői az előadásokon rendszeresen hospitálnak, és az észrevételeket a csoport ülésén megvitatják az oktatókkal. A hospitálások és e közös megbeszélések alapul szolgálnak a pártoktatás értékeléséhez. A pártoktatást évente négyszer előbb az üzemi pártbizottság értékeli, és az értékelés eredményét a párttaggyüléseken is megvitatják. A hiányzásokat is szigorúan bíráljuk el. A második hiányzás után a hallgatónak a távolmaradás okát az alapszervezet pártbizottsága előtt kell megindokolnia, és ha szükséges, a dorgálás sem marad el. Az igazsághoz tartozik, hogy az üzemi pártbizottság nemcsak az elvárásokban, hanem a segítségben is következetes. A pontos megjelenést az időrendi tervek megtartásán túl az idei oktatási évben azzal is könnyíti, hogy a hallgató indokolt esetben az adott témát egy másik csoportban is meghallgathatja. Az oktatók munkáját segíti a szövetkezet politikai könyvtára, amit állandóan bóvítenek. Ha az előadó kéri, a könyvtár felelős vezetője más könyvtárból kikölcsönzi a szükséges segédanyagot. Ezen túlmenően film-, dia- és írásvetítőt is kölcsönöz az oktatóknak. De amint azt Badin János szavai is bizonyítják, máson is múlik, hogy jelenleg audiovizuális szemléltető eszközöket az előadásoknak mintegy harmadrészén használnak.-Tudom, ez is jó eredmény, de mi még többet szeretnénk. Lehetőségeink azonban nincsenek összhangban terveinkkel. Két éve irányítom a pártoktatást, de az elmúlt időszak alatt tudomásom szerint még egyetlen olyan jegyzéket sem kaptunk, amely oktatásunk szemléletesebbé tételéhez például filmeket ajánlott volna. A központilag megküldött képgyűjtemények, táblázatok és grafikonok nagyobb választéka is sokat segítene a szemléltető oktatás kiszélesítésében. Amit tudunk, azt saját kezdeményezéssel pótoljuk, de ez a szemléltető oktatás általánossá tételéhez nem elég. EGRI FERENC Két év egyenruhában Amikor magukra öltötték az egyenruhát semmiben sem különböztek egymástól. Félszegek voltak, nehezen szokták meg a katonai rendet, a fegyelmet, hogy mindig csak azt tehetik, amit a szolgálati szabályzat megenged. Aztán, ahogy teltek múltak a hetek, közelebbről megismerték egymást, a közösség erejét. A rátermettek altiszti iskolába kerültek, majd elvégzése után a velük egyívású fiúk parancsnokai lettek. Másoktól kellett megkövetelniük, amit a bevonulás után tőlük elvártak. Most, hogy közeledik a tényleges katonai szolgálat vége, többen azt vallják, hogy nem múlt el fölöttük nyomtalanul a néphadseregben eltöltött két év. Ezt bizonyítják az alábbi sorok is. SZOLGÁLATVEZETŐ A JAVÁBÓL Azt mondják róla, hogy kemény fából faragták. Szereti a vidámságot, de sohasem lazít, amíg a kötelességét, a beosztásából reá háruló feladatokat nem teljesítette. Tizedes, a század szolgálatvezetője. Ez azt jelenti, hogy a katonák felszereléséről, ellátásáról kell gondoskodnia, tudnia kell, kit hol lehet megtalálni, mi hol van a raktárban, hogy a foglalkozásokon minden amire szükség van, ott legyen. Egyszóval felelősségteljes beosztása van. Petr Jedlička tizedes azt mondja, hogy most ez az ó munkahelye a Plzeni Škoda Művek helyett, ezért itt kell helytállni.- Mindig apám volt a példaképem. Amikor megtudta, hogy a vasas szakmát választom, hogy a gépészeti szakközépiskolán szándék- szom továbbtanulni, örült, hiszen ó is a Škoda Művekben dolgozik, mint csoportvezető. Szakmai gyakorlatra az ő műhelyébe jártunk, minden tőlem telhetőt megtettem, nehogy szégyent hozzak rá. Abban bízom, hogy a leszerelés után együtt dolgozhatunk majd. Amikor a tényleges katonai szolgálatra bevonult, és túljutott a kezdeti nehézségeken, hamar barátokra talált. A fiúk hallgattak rá, s ezt a felettesei is észrevették. Egy pár hét múlva már azt javasolták, vállalja el a században a szolgálatvezetői beosztást. Nem sokáig gondolkodott. Nem volt könnyű dolga, hiszen elődjének Jirí Kind’ura szakaszvezetőnek jó hírneve volt. Hogy hogyan sikerült helytállnia arról így vall:- Apám arra tanított, hogy mindig úgy dolgozzak és viselkedjek, hogy ne hozzak szégyent a családra, a vasas szakmára. Én ebből azt a tanulságot szűrtem le, hogy ha helyt akarok állni a néphadseregben, többet kell tennem, mint ami a kötelességem. Egyedül nemigen boldogulnék, de Stanislav Téra és Ladislav Stok lasa szakaszvezetók mindenben segítenek. Volt egy katona, akivel sok baj volt. Egyszer alaposan leteremtettem, mivel úgy gondoltam, hogy túl szigorú voltam hozzá, később magyarázkodni akartam, de ő csak annyit mondott: igazad volt. Ma egyike a legjobbaknak és a szakminósítési jelvény első fokozatát is megszerezte. így telnek a tizedes hétköznapjai és ha elérkezik a leszerelés ideje, büszkén vallhatja, hogy szolgálatvezetőként is megállta a helyét. A TETTEK EMBERE- A bevonulás előtt ellentmondásos dolgokat hallottam a katonai szolgálatról. Volt aki azt állította, alig lehet kibírni, mások szerint ott faragtak belőlük embert, tanították meg rendre, a fegyelemre - emlékszik vissza Jiŕí fíymeš, szakasz vezető. Közlegényként kezdte a katonai szolgálatot, aztán az altiszti iskolában kellett megfelelnie a szigorú mércének, hogy rajparancsnoki beosztást kapjon. Csakhogy más volt az iskola, és más a mindennapi élet egy olyan harci alakulatban, ahol mindig az adott helyzethez kell alkalmazkodni. Érezte, nincs egyedül, van akitől tanácsot kérhet, aki segít. Ezek egyike Vladimír Janovský al- zászlós. Megválasztották a SZISZ- alapszervezet elnökévé is.- Bíztam a fiúkban, a katonatársaimban és ez segített át minden nehézségen. Mindig tudom, hogy melyik ajtón kell kopogtatni, azt, ha ki akarom érdemelni a tagság bizalmát, példát kell mutatnom. A felettesei véleménye szerint nyitott szemmel jár, sohasem fogy ki az ötletekből. Hogy a két év katonai szolgálat alatt helytállt, arról a már elmondottakon kívül az is tanúskodik, hogy megkapta a Példás katona jelvényt és a szakminósítési jelvény második fokozatát. Ha visszatér majd a polgári életbe, csak jót mond a tényleges katonai szolgálatról. A KŐMŰVES KATONA A bevonulás után nem gondolta, hogy a szakmájának is hasznát veszi. Átesett az alapkiképzésen, elvégezte az altiszti iskolát, aztán a központi katonai kórház építkezésén találta magát. A kőműves rajparancsnok embereivel hozzáfogott a munkához. Szerette a mesterségét, tudott szervezni. Raja rövidesen az alakulat egyik legjobb alegysége lett.- Különböző munkákat végeztünk — mondja. — Egy ideig a csem- péző brigáddal dolgoztam, mondhatom sokat tanultam tőlük. Mindnyájan örültünk, amikor a szocialista munkabrigád címet átvették. A múlt évben az alegység szocialista felajánlást tett, hogy az egyik épületrészt kiváló minőségben adják át. Állták a szavukat, Stanislav Pila- tík szakaszvezető, a raj parancsnoka a nemzetvédelmi minisztertől külön jutalmat kapott. Ott leheteti* a néphadsereg példás katonáinak országos találkozóján.- Mindig én kezdem el elsőnek a munkát, és én teszem le utoljára a vakolókanalat. Azt hiszem a példamutatás, de elsősorban a fiuk megértése az, aminek eredményeinket köszönhetjük, s reméljük a jövőben sem vallunk szégyent. ^ j Ők tőlünk, mi tőlük Csehszlovák-szovjet kapcsolatok a számítástechnikában Kétszer annyi légfúvatót gyárt ebben az évben a strakonicei Cseh Motorkerékpárgyár, mint tavaly. A teherautókhoz és traktorokhoz készülő lefúvatókból a 8. ötéves tervidőszak utolsó évében 150 ezer darabot állítanak elő. A képen Ivan Hrazdira látható. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) Mit tehet egy intézmény, egy kutatóintézet vagy egy nagyvállalat számítóközpontja, ha szakembereit a legfrissebb műszaki információk, a határon túli számítástechnikai újdonságok érdeklik? A kérdés ismerős - a válasz nem annyira.- Mi mindent megteszünk, hogy eleget tudjunk tenni adatfelhasználóink elvárásainak - mondja Schill István, a bratislavai Alkalmazott Kibernetikai Intézet számítástechnikai laboratóriumának vezetője. - Ha rendelkezünk a kért információval, akkor azonnal „küldjük“ az anyagot, ha nem, akkor a moszkvai Tudományos-Műszaki Információk Nemzetközi Központjának továbbítjuk a kérdést. Néhány gombnyomás az egész; kommunikációs rendszerünk évek óta lehetővé teszi, hogy közvetlen kapcsolatban lehessünk a KGST-országok legjelentősebb műszaki adatbankjával. Tehát azok a számítóközpontok, amelyek hálózati összeköttetésben állnak velünk, könnyű helyzetben vannak: kérdéseikre vagy tőlünk, vagy pedig Moszkvából kapnak választ.- Érvényes ez fordítva is? Megtörtént már, hogy önök szolgáltak ilyen vagy olyan adattal a moszkvaiaknak?- Persze hogy meg, hisz a mi adatbankunk sem olyan szegényes ...- Kapcsolataik, úgy tudom, már szovjetunióbeli intézetekkel is gyümölcsözőek.- Évek óta együtt dolgozunk a rigai Lett Tudományos Akadémia számítástechnikai kutatóintézetével is, sőt velük vagyunk talán a legszorosabb kapcsolatban. Mert amíg a moszkvai központtal műszaki információkat cserélünk, addig a rigai intézet munkatársaival a számítógép-hálózat további fejlesztésén és tökéletesítésén dolgozunk. Munkánkban nagy segítséget kapunk az Egyesült Államokban is ismert és elismert Jakubajtísz akadémikustól, áki tovább szorgalmazza kölcsönös együttműködésünket. Tbilisziben a Grúz Tudományos Intézettel van baráti kapcsolatunk, s bár az ottani szakembereket az információs rendszerek fejlesztése és az adatfeldolgozás kérdésköre foglalkoztatja leginkább, nemrég arról értesítettek bennünket, hogy csehszlovák műszaki berendezések alkalmazásával ugyanolyan számítógép-hálózatot szeretnének kiépíteni, mint a miénk. Ehhez persze nemcsak a számítógép-programjainkra lesz szükségük, hanem azokra a tapasztalatainkra is, amelyeket a géphálózat üzemeltetése során szereztünk. Két és fél éves kapcsolat fűz bennünket egymáshoz. Tudom, ez nem nagy idő, most mégis azt mondom: munkatársaink olyan kollégákra találtak Tbilisziben, akikkel komoly eredményeket érhetnek el a jövőben. Az Ukrán Tudományos Akadémia kibernetikai intézete még csak néhány hónappal ezelőtt jelezte, hogy szeretne együttműködni velünk.- Egyszer tanácsot kérnek, máskor tanácsot kapnak. Ma kérdeznek, holnap válaszolnak. Végül is hogy értékeli ezeket a kapcsolatokat?- Pozitívan. Gondoljon csak bele, Moszkvában minden információ ingyenes számunkra, hisz közösen üzemeltetjük az adatbankot. Nyugati szomszédaink viszont minden választ pénzért adnak, s hadd tegyem hozzá: nem kis összegért. Eddigi tapasztalataink azonban azt jelzik: szovjet kollégáink gyorsak, ügyesek és rátermettek. Ritkán kérdezünk olyat, amire náluk nincs válasz. Ami a letteket és a grúzokat illeti, ők tőlünk is lesnek el egyet s mást, mi pedig tőlük tanulunk. SZABÓ G. LÁSZLÓ
