Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-20 / 42. szám, péntek
Ivan Goňko elvtárs előadói beszédéből ÚJ SZÚ 3 1987. II. 20. (Folytatás az 1. oldalról) Olyan felajánlásokat is tesznek, amelyek tovább növelik a túlórák számát. Továbbra is gyártanak raktárakban elfekvő, harmadosztályú, nem divatos, műszakilag kifogásolható árukat. Sok kötelezettségvállalás és verseny formális. A beszámoló továbbá rámutatott, hogy egyes gazdasági vezetők és szakszervezeti bizottságok nem viszonyulnak elég igényesen és felelősségteljesen a gazdasági és szociális feladatok megvalósításához. A nyilvános ellenőrzések tanúsága szerint a dolgozók felhívják a figyelmet arra, hogy a gazdasági vezetők, sőt még a szakszervezeti tisztségviselők sem támogatják minden esetben kezdeményezésüket és javaslataikat. Ennek okait elemezni kell és levonni a megfelelő tanulságokat. Mindenütt kedvező feltételeket kell teremteni az emberek alkotó munkájához. Felül kell bírálni a versenyzés formáit és azokat, amelyek nem felelnek meg a népgazdaság intenzifikálása követelményeinek, nem szabad tovább alkalmazni. Ügyelni kell arra, hogy minden kezdeményezés a gazdasági és szociális fejlődés kulcsfontosságú kérdéseire irányuljon, a verseny eredményeit nyilvánosan értékeljék, anyagilag és erkölcsileg is megfelelően jutalmazzák és a legjobb tapasztalatokat általánosítsák. A dolgozók kezdeményezésének fejlesztésében teljes mértékben bevált a szocialista munkabrigádok mozgalma, amelybe Szlovákiában több mint egymillió dolgozó kapcsolódott be. A továbbiakban is támogatni fogjuk a kezdeményezésnek ezt a formáját, mivel lehetőségeit még távolról sem merítettük ki és az új feltételek között tovább fejleszthető. A gazdasági, állami és szakszervezeti szervek közös kötelessége, hogy a szocialista munkabrigádok tevékenységét a fejlesztés intenzív tényezőire, a munkatermelékenység növelésére, a termelés minőségének és hatékonyságának javítására, a bemeneti tényezők jobb hasznosítására irányítsák. Ennek felel meg a Szakszervezetek Központi Tanácsának kezdeményezése, amely az anyagi költségek csökkentésére, a munkatermelékenység növelésére, a termelés minőségének javítására irányul. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy Szlovákiában eddig a szocialista munkabrigádoknak csak 42 százaléka reagált erre a kezdeményezésre. El kell érni, hogy a 8. ötéves tervidőszakban az összes szocialista munkabrigád csatlakozzon a Szakszervezetek Központi Tanácsának kezdeményezéséhez, ez legyen a szocialista munkabrigád cím odaítélésének és megvédésének alapvető kritériuma. A dolgozók kezdeményezéséről szólva Ivan Goňko kiemelte, hogy az eddiginél nagyobb szerepet kell tulajdonítani a termékek minőségének és műszaki színvonalának. Egyelőre a minőség nem felel meg sem a hazai, sem a külföldi piac követelményeinek. 1986-ban Szlovákiában nőtt a harmadosztályú áruk aránya. A 8. ötéves tervidőszakban el kell érnünk, hogy a termékek 25 százaléka magas műszaki-gazdasági színvonalú legyen. Mindenekelőtt a gépiparban és az elektrotechnikai iparban kell megkülönböztetett figyelmet szentelni a termékek minőségének, mivel ezekben az ágazatokban csak mintegy 10 százalékot ér el a magas műszaki színvonalú termékek aránya. A kiemelt építkezéseken közös szocialista felajánlásokat kell tenni annak érdekében, hogy a tervezésben és az előkészítő szakaszban idejében teljesítsék a feladatokat, a kitűzött határidőkben adják át az építkezéseket. A gazdasági szervek és a szakszervezeti tanácsok kezdeményezésének hozzá kell járulnia a beruházási folyamat résztvevői együttműködésének elmélyítéséhez, a megkezdett építkezések számának csökkentéséhez, az építkezés átlagidejének lerövidítéséhez és a folyamatos üzembehelyezéshez. Figyelmet érdemel a prágai vállalatok felhívása, amelynek érvényesítésében azonban minden ágazatban lemaradás tapasztalható. A termelővállalatoknak és szakszervezeteiknek hatékonyabban kellene együttműködniük a kutató, fejlesztési és tervező intézetekkel, a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyeivel és a felsőoktatási intézményekkel. A gazdasági fejlesztés időszerű feladatainak teljesítésében rendkívül nagy szerepe van a KGST-or- szágok tudományos-műszaki együttműködése komplex programja megvalósításának. A program megvalósítását segíti elő az internacionalista szocialista verseny, amely a közös feladatok mielőbbi színvonalas teljesítésére irányul. Szlovákiának az eddiginél nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a feltalálások és újítási javaslatok kihasználásához. Javasoljuk, a kongresszus adja feladatul, hogy a 8. ötéves tervidőszakban a kormány által előirányzottnál 2 százalékkal nagyobb mértékben nőjjön évente az újítási javaslatokból és feltalálásokból eredő társadalmi haszon. A legnagyobb tartalékok abban vannak, hogy nem alkalmazzuk elég gyorsan az elfogadott újításokat. A komplex racionalizációs brigádok munkáját az eddiginél jobban a tudomány és technika fejlesztési terveinek megvalósítására, a tudo- mány-fejlesztés-termelés-alkalma- zás ciklus meggyorsítására kell irányítani. Az üzemi szakszervezeti bizottságok egyik legfontosabb feladatának tartjuk annak biztosítását, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a terv kidolgozásában és teljesítésének ellenőrzésében. A munkakollektíváknak idejében kell megvitatniuk a terveket, az embereknek meg kell érteniük a feladatokat, hogy kezdeményező terveket fogadhassanak el. Nem tűrhetjük meg azt, hogy a kezdeményező tervezés alapelveinek mellőzésével gyengítik a dolgozók aktivitását, ami nagy gazdasági és politikai károkat okoz. A gazdasági tervekkel párhuzamosan kell előkészíteni a kollektív szerződéseket is. Ezeknek nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk az intenzív gazdaságfejlesztéshez, a javadalmazás szocialista elveinek érvényesítéséhez. A kollektív szerződésekben nagyobb teret kell biztosítani a tudomány és a technika fejlesztésének, a minőség javításának. Ugyanakkor arányosan kell teljesíteni a feladatokat a dolgozókról való gondoskodásban, szorosabban összekapcsolva a gazdasági és szociális fejlesztést. A dolgozóknak az irányításban való részvétele terén fontos szerepük van a termelési értekezleteknek, amelyek csak akkor teljesíthetik feladatukat, ha teret biztosítanak a politikai és gazdasági vezetők, valamint a dolgozók nyílt, rendszeres párbeszédéhez. Az üzemi bizottságoknak nemcsak a dolgozók javaslatai és észrevételei intézését kell következetesen ellenőrizniük, hanem meg kell követelniük a felvetett problémák megoldását is. Fontosnak tartjuk, hogy megszilárduljon a művezetőknek, mint a termelés és a kollektíva tagjai nevelése szervezőinek szerepe, valamint a szakasz- bizalmik pozíciója. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak hozzá kell járulnia a javadalmazás szocialista elveinek érvényesítéséhez is. A szakszervezetek kötelessége, hogy támogassák mindazokat, akik az újért, a haladóért harcolnak, ne tűrjék meg a középszerűséget, a fegyelmezetlenséget, a hanyagságot, harcoljanak az igazságos jutalmazásért, az egyenlősdi ellen, és a gazdaságosság növeléséért. Ivan Goňko kiemelte, jobb feltételeket kell teremteni az önálló elszámolás és a brigádrendszerü munka- szervezés és javadalmazás szélesebb körű érvényesítéséhez. Az a célunk, hogy a 8. ötéves tervidőszak végéig Szlovákiában a munkáskollektívák fele brigádrendszerben dolgozzon. A CSKP XVII. kongresszusán kitűzött irányvonallal összhangban fokozatosan megvalósítjuk a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelveit. Ebben látjuk a népgazdaság mai problémái megoldásának, a dolgozóknak az irányításban való részvétele fokozásának és a gyorsítás stratégiája megvalósításának útját. Ezért teljes mértékben támogatjuk a párt és állami szervek hozzáállását a gazdasági mechanizmus átalakításának kérdésében. Jól fel kell készülnünk feladataink teljesítésére. A szakszervezeti tisztségviselőket és az összes dolgozót alaposan meg kell ismertetnünk az alapelvekkel, erre ki kell használnunk a politikai-gazdasági oktatás programját. Az SZKP Központi Bizottságának januári ülése sok értékes gondolatot vetett fel arra vonatkozóan, hogyan nyerhetjük meg a dolgozókat az átalakítás támogatására. A beszámoló foglalkozott a dolgozók munka- és életfeltételeivel, a szakszervezetek részvételével az életszínvonal emelésében és javításában. Ezen a téren a problémák ellenére számos sikert értünk el. A társadalmi fogyasztás 18,8 százalékkal nőtt a 7. ötéves tervidőszak folyamán. A lakosság pénzbevétele 19,7 százalékkal lett nagyobb. Nőtt a dolgozók műveltségi színvonala és szakképzettsége is. Javult az öregekről, a gyermekes családokról, a dolgozó anyákról való gondoskodás. Fontos intézkedéseket hoztunk a nyugdíjbiztosításban, öt év alatt csaknem 184 ezer lakás épült. Bővült a szolgáltatóhálózat, az egészségügy 3872 új ággyal rendelkezik. Tovább fejlesztettük az üzemegészségügyet, javult az üzemi étkeztetés, a dolgozók üdültetése, bővült a gyermekintézmények kapacitása. A dolgozók munka, szociális, lakás-, kulturális feltételeinek javítása szerves egységben áll a gazdasági fejlesztéssel. Mindenekelőtt a személyzeti és szociális fejlesztés tervei révén kell a szakszervezeti szerveknek részt venniük a dolgozók jogos szükségleteinek és követelményeinek kielégítésében. Annak ellenére, hogy Szlovákiában a kormány által irányított gazdálkodó szervezetekben a 7. ötéves tervidőszakban több mint 33 milliárd koronát fordítottak ezeknek a terveknek a megvalósítására, az üzemi szociális ellátásban még jelentős tartalékaink vannak. Rugalmasan kell megoldanunk egyes ágazatok, a dolgozók egyes kategóriáinak, főleg a nők és a fiatalok problémáit. Meg kell szüntetni az egyes ágazatokon és szervezeteken belül a gondoskodás színvonalában tapasztalható különbségeket és következetesebben össze kell kapcsolni az egyes ágazatok és területek szociális fejlesztését. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkavédelemre és a dolgozók egészségének védelmére. Az elért eredmények ellenére nem hunyhatunk szemet a fogyatékosságok fölött. Komoly figyelmeztetést jelentenek a strážskei Chemkoban és a Dusloban bekövetkezett üzemzavarok, az oravai és pieštányi Teslában és a bardejovi JAS-ban keletkezett tűzkárok, az építőiparban, a fémfeldolgozó iparban, a mező- gazdaságban és a közlekedésben előforduló halálos balesetek nagy száma, a környezet szennyezése egyes ipari központokban. A szakszervezeti szövetségek felügyelőinek tapasztalatai szerint 1985-ben az ellenőrzött 1488 szervezet több mint harminc százalékában nem feleltek meg a követelményeknek a munkafeltételek és a higiéniai berendezések. Huszonhét vállalat nem szentel kellő figyelmet a munkavédelmi eszközök alkalmazásának. Sok munkahelyen a háromlépcsős ellenőrzést csak formálisan végzik, a vállalatok csaknem 40 százalékában az igazgató és az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke rendszertelenül vesz részt az ellenőrzésben. A mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a fémfeldolgozó iparban és a vegyiparban a helyzet még kedvezőtlenebb. Hasonló a helyzet a nem termelő szervezetekben. Ezt a helyzetet nem tűrhetjük meg tovább! Szlovákiában a központi szervek által irányított szervezetek évente átlag 1,5 milliárd koronát fordítanak a munkafeltételek javítására, ennek ellenére nem lehetünk elégedettek a helyzettel. 1985 végén a dolgozók 9,75 százaléka dolgozott veszélyes munkahelyeken. Ezt az arányt mindenütt csökkenteni kell, mindenekelőtt a gépesítés, a robotok, a manipulátorok kihasználásával és a komplex automatizálással. Szükség van a jó minőségű személyi munkavédelmi eszközökre is. A beszámoló rámutatott az egészségügyi ellátásban elért eredményekre. Ma már a dolgozók több mint 75 százalékáról az üzemi egészségügyi központok gondoskodnak. Hangsúlyt helyeznek a megelőzésre, az orvosi ellátás jobb szervezésére és minőségének javítására. A komplex gondoskodással kapcsolatban a beszámoló külön foglalkozott a nőkkel. A munkaképes korban levő nők csaknem 90 százaléka kapcsolódik be a munkafolyamatba. A szakszervezeti szervek arra törekednek, hogy egyre jobb feltételek között dolgozzanak és éljenek. Csökkenteni kell a nők túlóráinak aránytalanul nagy számát, meg kell szüntetni az egyhangú és fárasztó munkafolyamatokat, csökkenteni kell a veszélyes munkahelyeken dolgozó nők számát és meg kell oldani a javadalmazásukban tapasztalt aránytalanságokkal kapcsolatos kérdéseket. A szakszervezeteknek az eddigieknél nagyobb mértékben kell részt venniük a környezetvédelemben is. Fontos feladatuk a dolgozók lakás- problémáinak megoldása. A kulturális és szociális alapból az eddiginél több kamatmentes kölcsönt kell nyújtaniuk a lakáshelyzet megoldására, főleg a fiatal családoknak. Az üzemi étkeztetés előnyeit igénybe vevő dolgozók részaránya elérte a 46 százalékot. 1990 végéig új üzemi konyhák építésével, illetve a meglevők korszerűsítésével el kell érni, hogy a dolgozók 53 százaléka étkezhessen rendszeresen. A beszámoló pozitívan értékelte a szak- szervezeti üdültetés alakulását. 1980-hoz viszonyítva 1986-ig több mint 37 százalékkal nőtt a szakszervezeti üdülők ágyainak száma, ami lehetővé teszi, hogy évente több mint 147 ezer szakszervezeti tag és családja üdülhessen. Ezenkívül több mint 20 ezer dolgozó minden évben külföldön tölthette szabadságát. A pionírtáborokban évente 140 ezer gyerek üdül. Nyolcvan szakszervezeti szervezet nem reagált azonban a IX. szakszervezeti kongresszus által kitűzött feladatra, miszerint minden olyan szervezetnek, amelynek 800-nál több tagja van, saját üdülővel kell rendelkeznie. Egyúttal ügyelni kell arra, hogy a pionírtáborokat és más üzemi üdülőket az eddiginél nagyobb mértékben használják ki a természeti iskolák céljaira. A vállalatoknak és üzemeknek aktívabban kell részt venniük a gyermekintézmények építésében, a szakszervezeteknek elő kell segíteniük a szolgáltatások műszakianyagi alapjának javítását. Fontos feladat a dolgozók munkába-, illetve munkából való szállítása problémáinak mielőbbi megoldása. A beszámoló foglalkozott a megváltozott munkaképességű dolgozók kérdésével is. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom fontos feladatának minősítette Ivan Goňko a dolgozók törvényes jogainak védelmét. Rámutatott, hogy évente több mint 70 ezer szak- szervezeti tag veszi igénybe a jogi tanácsadó szolgálatot. Javult a szakszervezeti döntőbizottságok tevékenysége is. A CSKP KB Elnökségének levelével összhangban harcolni kell a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megsértése ellen. A szakszervezeti szerveknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy mindenki jó gazdaként dolgozzon munkahelyén. A beszámoló a továbbiakban elemezte a szakszervezeti szervek- és szervezetek eszmei, nevelő és kulturális tevékenységét, a fiatalokról való gondoskodást, miközben külön kiemelte a szakszervezetek felelősségét a munkásfiatalok felkészítéséért. A beszámoló részletesen foglalkozott a szakszervezeti élettel, az alapszervezetek irányító és szervező tevékenységével. Rámutatott, hogy a társadalom szociális-gazdasági fejlesztésének meggyorsítása nagy igényeket támaszt a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács irányító, szervező és ellenőrző munkájának tökéletesítése iránt. Ez megköveteli, hogy valamennyi szakszervezeti szerv tevékenységében szem előtt tartsa az alapszervezeteket, a munkahelyeket és munkakollektívákat, szüntelenül szilárdítsa a szakszervezeti tisztségviselők és a dolgozók kapcsolatát. Ebben fontos szerepet töltenek be a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom aktivitásának tervei. Ezeket a dokumentumokat úgy kell kidolgozni,' hogy elősegítsék a munkakollektívák konkrét feladatainak megoldását. A szakszervezeti szerveknek és tisztségviselőknek rendszeresen számot kell adniuk munkájukról, ismerniük kell a közvéleményt és rugalmasan kell kihasználniuk a dolgozók javaslatait és megalapozott észrevételeit. Ez a feltétele a tagság aktivitásának és a szakszervezetek iránti bizalma megszilárdításának. A szakszervezeti munka hatékonyságának növelése mindenekelőtt azt követeli meg, hogy tökéletesítsük az alapszervezetek tevékenységét. Irányításukban meg kell szüntetni a fölösleges írásbeli jelentések megkövetelését. A szakszervezeti szerveknek a közvetett kapcsolatok révén kell megismerniük az alapszervezetek életét és munkáját. A beszámoló teljes mértékben támogatta a Szovjetunió békekezdeményezéseit, kommunista pártunk és szocialista államunk következetes békepolitikáját. Aktívan azért fogunk harcolni, szögezte le, hogy a világ békés úton haladjon és a moszkvai békefórumon elhangzott gondolatok eljussanak a világ valamennyi részébe. A szlovákiai szakszervezeti tagok hozzá akarnak járulni a dolgozók osztályszolidaritásanak elmélyítéséhez, a nemzeteknek jogaikért, szabadságukért, a leszerelésért és a feszültségenyhülésért folytatott aktív küzdelméhez. Ezt fejezi ki az a tény, hogy 1981 és 1985 között a dolgozók több mint 92 millió koronát fizettek be a szolidaritási alapba. A béketörekvések támogatását mindenekelőtt azzal akarjuk kifejezni, hogy aktívan részt veszünk a CSKP programjának és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatainak megvalósításában, szocialista hazánk további fejlesztése és megszilárdítása érdekében. Ivan Goňko befejezésül leszögezte, a szlovákiai szakszervezeti tagok az SZSZK kormányával, az állami és gazdasági szervekkel és a Nemzeti Front szervezeteivel szoros együttműködésben becsülettel teljesítik a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött irányvonalat és az SZLKP kongresszusának határozatait.
