Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-20 / 42. szám, péntek

Ünnepi fogadás Számunkra is ösztönző példa (Folytatás az 1. oldalról) javára akarják kihasználni, hanem a szocializmus ellen. Azok, akik mind ez idáig a jobboldali opportu­nista dogmák foglyai, azt állítják, hogy az SZKP-ban valami hasonló történik ahhoz, ami nálunk zajlott le a válság éveiben. A Szovjetunió őszinte barátaiként ettől a leghatáro­zottabban el kell hogy határoljuk magunkat. Szögezzük le ezért, hogy 1968- ban mi is volt a csehszlovák esemé­nyek tétje. A választ megtaláljuk A pártban és a társadalomban a CSKP XIII. kongresszusa után kialakult válsághelyzet tanulságai című dokumentumban. Ez megálla­pítja, hogy 1968 januárja szükség­szerűen következett be. Ez nem hi­bás lépés volt. A CSKP KB 1968. januárjában tartott ülése bizonyos hiányosságai ellenére egyértelműen hangsúlyozta a szocialista világrendszerhez való tartozásunkat és a Szovjetunióval való szilárd egységün­ket. Sikraszállt a szocialista társadalom, a szocialista demokrácia továbbfejleszté­séért, a párt egységének elmélyítéséért, vezetó szerepének erősítéséért, a hibák és hiányosságok felszámolásáért, sürget­te a lenini normák helyreállításának és megtartásának követelményét, követke­zetesen sikraszállt a megoldásra érett népgazdasági problémák rendezéséért, a csehek és a szlovákok szövetségének a megszilárdításáért a lenini nemzetiségi politika elvei alapján. A CSKP KB 1968 januárjában tartott ülésének szellemében a párton belüli küzdelem a deformációk, a stagnálás, a szubjektivizmus, a voluntarizmus ellen irányult, mert mindez gyökeret vert a nép­gazdaságban, az elméletben, a politikai és az ideológiai munkában. 1968 január­jában két csoport szerepelt a politikai színtéren - azok, akik védelmezték a régi politikát és a nem lenini módszereket, valamint azok, akik a jobb irányába akar­tak változtatni a helyzeten. Sajnos, rövid­del ezután beszivárogtak a politikai életbe azok, akik egész éveken át nem tudták keresztülvinni szocialistaellenes és nép­ellenes nézeteiket. Türelmesen vártak az alkalomra, hogy támadást indíthassa­nak a párt, a szocializmus és a Szovjet­unióhoz fűződő barátság ellen. A nemzetközi imperializmus és anti- kommunista központjai készek voltak ar­ra, hogy az ideológiai és az anyagi segít­séget egyaránt megadják az ellenforra­dalmi és antiszocialista erőknek. A párt vezetősége ebben a helyzetben nem adott világos irányvonalat. Sőt, a CSKP KB Elnöksége össze sem hívta a központi bizottságot. A párt vezetősége fokozato­san megszűnt útmutatásokat adni a hibák helyrehozására. Viszont azok az erők határozták meg ezeket, amelyek szem­pontjából nem a hibák és tévedések hely­rehozásáról volt szó, hanem a szocializ­mus meggyengítéséről, felszámolásáról. Teljesen világos, hogy semmiféle össze­hasonlítás sem helyénvaló. Mindaz, ami jelenleg az SZKP-ban és a Szovjetunió­ban történik, helyes, teljes mértékben he­lyes, s ezt maradéktalanul támogatni kell. Olyan programról van szó, amelyet a XXVII. kongresszus tűzött ki és a párt vezetősége szavatolja következetes megvalósítását. Az SZKP vezetése és a párt politikája iránt a nép részéről megnyilvánuló széles körű támogatás a garanciája annak, hogy a megkezdett irányvonal helyes és sikeresen bontako­zik ki, s azok, akik élósködni próbálnak rajta, biztosan nem járnak eredménnyel. A mi állampolgáraink rokonszenvez­nek ezzel a programmal, azzal, hogy harcot indítottak a rendért, az állampolgá­ri, párt-, állami és technológiai fegyele­mért, a termelés jobb minőségéért, a jobb tájékozottságért. Vajon mit lehet elmon­dani azokról, akik 1968-ban megbuktak és most a Szovjetunióban folyó átalakí­tással összefüggésben valamiféle „remé­nyeket" táplálnak? Van joguk ilyen remé­nyekre? Határozottan nem. Csehszlová­kiában a jobboldali opportunizmus hívei­nek nem lehetnek ilyen reményei. KÉRDÉS: Hogyan jellemezhető a konkrét különbség az SZKP jelenlegi törekvései és aközött, amire a jobbol­dali opportunisták törekedtek Cseh­szlovákiában? (ČSTK) - Rendkívüli ülést tartott teg­nap Bratislavában a Honvédelmi Szövet­ség Szlovákiai Központi Bizottsága. Meg­vitatta a CSKP KB 4 és az SZLKP KB legutóbbi ülésének határozataiból eredő időszerű kérdéseket. A tanácskozáson részt vett Ján Janik, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára, Ladislav Sádovský, az SZLKP KB osztályvezetője és több más vendég. Ott volt Václav Horáček altábornagy, a Honvédelmi Szö­vetség Központi Bizottságának elnöke. Az ülés vitájában Ján Janik elvtárs is felszólalt. Részletesen elemezte a szo­ciális és a gazdasági fejlesztés meggyor­sítását célzó stratégiai irányvonal megva- lósításánák és a gazdasági mechanizmus * átalakításának fő irányait. Kiemelte, hogy a gyorsítás stratégiája általános jellegű, VÁLASZ: A felelet egyértelmű. Semmi azonosság sincs közöttük. Az SZKP ve­zetése a szocializmus erősítésére és a szocialista közösség egységének szi­lárdítására törekszik, nálunk viszont az „emberarcú szocializmus harcosai“ 1968-ban a szocializmus leépítésére és a szocialista közösség szétforgácsolásá- ra törekedtek. A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály és a kommunista párt társadalomban betöltött vezető szerepé­nek a megszilárdítására törekszik, Cseh­szlovákiában a jobboldali opportunisták a munkásosztály és forradalmi élcsapat­pártja vezető szerepének a meggyengíté­sét tartották szem előtt. Megkísérelték felújítani a burzsoá politikai pártok tevé­kenységét és különféle szocialistaellenes csoportosulások létrehozásával próbál­koztak. Külpolitikai vonatkozásban nem a szocialista közösség egységének meg­szilárdítását, hanem a Varsói Szerződés­ből való kilépést, a külpolitika megváltoz­tatását, valamint a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő ba­ráti szövetség szálainak szétszakítását stb. tartották szem előtt. Az SZKP a termelés valamennyi sza­kaszán nagyobb fegyelmet szorgalmaz az anyagi termelés továbbfejlesztésének érdekében, ellenfeleink pedig káoszt idéztek elő a termelésben és megbontot­ták a fegyelmet Közvéleményünket nemrég ismertet­tük meg gazdasági mechanizmusunk áta­lakításának alapelveivel, amelyek céltu­datosan a szocializmus erősítését tartják szem előtt. Ez tehát szöges ellentétben van a Sík-féle elméletekkel, amelyek célja az volt, hogy gazdasági életünkben a le­hető legtöbb kapitalista elemet alkal­mazzák. És fűzzük hozzá: a Szovjetunió Kom­munista Pártja a helyzetet szilárdan a ke­zében tartja. Az SZKP vezetése egysé­ges és teljesíti a XXVII. kongresszuson kitűzött irányvonalat, s ettől nem hátrál meg. Pártunk vezetésében, sajnos, ab­ban az időben, 1968 kezdetén, nem volt sem egység, sem pedig világos program. Mindezt azért is említem meg, mprt egyértelműen vissza kell utasítani bármi­féle párhuzamvonást. Említést teszek erről azért is, mert központi bizottságunk kérdéseket feltevő különböző leveleket kap állampolgáraink­tól, hogy s mint lesz. Akadnak olyanoktól származó levelek is - jóllehet elvétve -, akik fenyegetik a kommunista pártot és egyes tagjait. Nyilván még nem feledték el azokat a „demokratikus módszereket“, amelyeket 1968-ban alkalmaztak ezek a levélírók, egészen az akasztófával való fenyegetésekig. A Szovjetunió és a szovjet nép tudatá­ban van a szocialista társadalom építésé­ért vállalt történelmi felelősségének. Ezen a nem könnyű úton felmerülhetnek prob­lémák, nehézségek és hiányosságok, de az irányvonal helyes. Ami ezen az úton elegendő volt tegnap, ma már kevésnek bizonyul és éppen ezért törvényszerűen új, hatékonyabb hozzáállásra van szük­ség. Látnunk kell azt is, hogy mindenütt - náluk és nálunk is - éppen elég a ké­nyelemszerető, gondtalan és alkalmazko­dásra képes ember, de olyanok is akad­nak bőven, akik lassítják vagy akadályoz­zák a forradalmi átalakítást. Az irányvonal azonban helyes és ezé a jövő. KÉRDÉS: Említette a Tanulságokat. Miben rejlik e dokumentum időszerű jelentősége? VÁLASZ: Olyan dokumentum ez, amelynek jelentősége a csehszlovák ha­tárokon is túlmutat. Ebben összegezód- nek azok a tapasztalatok, amelyeket pár­tunk nemcsak az ellenforradalom elleni harcban, hanem az azok elleni küzdelem­ben is szerzett, akik nálunk „ellenfebru­árt“ akartak véghezvinni és a visszájára próbálták fordítani a szocialista fejlődést. Ez a dokumentum magában foglalja mind­azt, amin keresztülmentünk, a jót és rosszat is, a győzelmeket és vereségeket, a hibákat és tragikus tévedéseket. Felöleli azokat a tanulságokat és tapasztalatokat is, hogy nem oldották meg időben társa­dalmunkban a megoldásra megérett problémákat. Ezek a hatvanas és az ötve­nes évek drágán szerzett tapasztalatai. A jobboldali opportunisták egyes köve­tői, akik 1968-ban politikailag kudarcot vallottak „rehabilitálásra" törekednek, valójában egyetlen dolgot tartanak szem előtt - azt, hogy megfeledkezzünk a ta­és gyökeres változásokat követel meg az emberek gondolkodásában és cselekvé­sében. Ján Janik nagyra értékelte a szövetség növekvő hozzájárulását az ország építé­séhez és védelméhez, tömegjellegének fokozódását, főleg fiatal tagjaik hazafias és internacionalista érzéseinek elmélyü­lését és a tagállomány fejlődését. A tanácskozás ezután káderkérdések megvitatásával folytatódott. A szlovákiai központi bizottság tagjai Egyd Pepich vezérőrnagyot saját kérésére felmentet­ték a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága elnökének tisztségé­ből, s Anton Mužic altábornagyot koop­tálták a szlovákiai központi bizottság el­nökségének tagjává, s megválasztották e szerv elnökévé. nulságokról. Ezzel csak azt igazolják, hogy változatlanul ugyanarra törekednek, mint 1968-ban - Csehszlovákiát vissza akarják téríteni a kapitalizmus ölébe. Ezt végső soron többen meg is írták az általuk fabrikált traktátumokban, amelyeket kü­lönböző címekre küldözgetnek, mindenekelőtt azonban a Nyugatra. Aki tisztességgel síkraszáll a szocializmus építéséért, az elismeri a Tanulságokat, s helyénvalónak tartja azt is, hogy a drá­gán megfizetett tapasztalatokról nem fe­ledkezhetünk meg. Az ellenforradalmi kísérlet óta eltelt időszak elég példával szolgált arra, hogy nem álltunk bosszút. A világban alig akad példa arra, hogy az ellenforradalmat ilyen humánusan oldják meg. Egyeseket ez felbátorított és most provokálnak. Szo­cialista társadalmunk nagyvonalú volt, nem követelte, hogy vezekeljenek, vi­szont kéri, hogy tisztességgel vegyenek részt a szocializmus javára végzendő munkában. Anélkül, hogy feltételeket szabnának. A Tanulságok teljes mérték­ben érvényesek. Nincs szükség arra, hogy bármit is változtassunk rajtuk. Hangsúlyozni szeretném ezzel össze­függésben még egyszer azt, hogy a párt sosem feledkezik meg a szocializmus azon hű híveiről, akik mindig is a párttal tartottak és támogatták az 1968 áprilisa után kikristályosodott, a válság megoldá­sát és a szocializmus további építését, sokoldalú fejlesztését szem előtt tartó politikáját. KÉRDÉS: És végül az utolsó kérdés: Hogyan jellemezné jelenlegi feladata­inkat. VÁLASZ: Pártunk politikája céltudato­san a XVII. kongresszus irányvonalából és a csehszlovák nép legsajátabb szük­ségleteiből indul ki. Lényege gazdasá­gunk továbbfejlesztése, a nagyfokú haté­konyság elérése, a minőség javítása, a szocialista demokrácia elmélyítése, a Nemzeti Front politikai rendszerének szilárdítása és fejlesztése, a vállalatok és üzemek jogkörének a bővítése, az esz­mei-nevelő munka minőségének javítása, a Szovjetunióhoz és a szocialista közös­ség további országaihoz fűződő barátság és szövetség megszilárdítása. A gazda­sági kérdésekhez való hozzáállásban a Szovjetunióban tapasztalható változá­sok kétségtelenül alkotó módon érvénye­sülnek a mi körülményeink között is. Cél­tudatosan ezen munkálkodunk. Sok kér­dést át kell tekinteni és meg kell mondani - ez tegnap jó volt, ma már viszont túlhaladott, elavult, új lépésekre, új mód­szerekre, új formákra van szükség. Ilyen változásokra törekedünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden, amit eddig tettünk, tulajdonképpen valamiféle ellen­tétben lett volna szocialista fejlődé­sünkkel. Egyáltalán nem arról van szó, hogy valamit vakon lekopírozzunk. Szocialista gyakorlatunkkal összhangban, legjobb hagyományainknak megfelelően tovább­ra is céltudatosan meríteni fogunk a Szovjetunió és más szocialista orszá­gok gazdag tapasztalataiból. Valameny- nyiünknek tanulnunk kell a másiktól, köl­csönösen, mivel mindegyikünk valami­lyen új ösztönzéssel, tapasztalatokkal és értékekkel gazdagítja a szocializmus épí­tését. Tehát mindazzal, ami elősegíti a szocializmus ügyét köztársaságunkban, ami hozzájárul a szocialista közösség szilárdításához, ami nálunk alkotó módon fejlődni fog és érvényre fog jutni. Ez a politika teljes mértékben összhangban van a XVII. kongresszus határozataival, ez a politika összhangban van a Szovjet­unió által folytatott politikával, összhang­ban van a szocializmussal, keretein belül s nem pedig kívül valósul meg. Köszönöm a beszélgetést. ZDEŇÉK HORENÍ Csehszlovák-szovjet megbeszélések (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek külügyminiszter tegnap a prágai Cern ín-palotában fogadta Viktor Lomakint, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét. Szívélyes és elvtársi légkörben áttekintették a csehszlovák-szovjet együttműködés néhány kérdését és eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problé­máiról. Baráti találkozó (ČSTK) - Vezetó prágai párttisztségvi­selők tegnap a városi pártbizottság szék­házában Viktor Lomakinnal, a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövetével talál­koztak. A baráti találkozón, amelyet Antonin Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titká­ra vezetett, Viktor Lomakin tájékoztatott az SZKP Központi Bizottságának januári üléséről, a tanácskozásnak a szovjet tár­sadalomban kiváltott nagy visszhangjáról és határozatai végrehajtásának tapaszta­latairól. (ČSTK) - A Szovjet Hadsereg és Hadi- tengerészet megalakulásának 69. évfor­dulója alkalmából tegnap Prágában Jurij Cselpanov vezérőrnagy, a szovjet nagy- követség katonai és légügyi attaséja fo­gadást rendezett. Viktor Lomakinnal, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetével közösen szívélyesen üdvözölte Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, köztársaságunk elnökét, Ľubomír Štrougalt, a CSKP KB Elnökségének tagját, szövetségi minisz­terelnököt, Vasil Biľakot, Miloš Jakeát, Antonín Kapeket és Josef Korčákot, a CSKP KB Elnökségének tagjait, Jan Fojtikot, Josef Hamant, és František Pitrát, a CSKP KB Elnökségének póttag­jait, Mikuláš Beňot, a CSKP KB titkárát és Jaroslav Hajnt, a CSKP KERB el­nökét (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában az alkalmazott kutatás terüle­tén tevékenykedő vezetó dolgozókkal ta­lálkozott. Tapasztalatcserét folytattak a CSKP XVII. kongresszusán és a CSKP KB 1983. évi 8. ülésén a tudományos- műszaki fejlesztés meggyorsításáról és eredményeinek gyakorlati felhasználásá­ról elfogadott határozatok végrehajtá­sáról. Beszédében Miloš Jakeš nagyra érté­kelte az alkalmazott kutatás területén dol­(ČSTK) - Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára tegnap Hradec Královéban beszé­det mondott a pártmunka időszerű feladatairól tartott szemináriumon. A tanácskozáson a CSKP KB tagjai és póttagjai, valamint kelet-cseh- országi párttisztségviselők vettek részt. Bevezetőben Fojtík elvtárs társa­dalmunk szociális és gazdasági fej­lesztése meggyorsításának felada­taira, főleg a népgazdaság intenzifi- kálásának kérdéseire hívta fel a fi­gyelmet. A továbbiakban részlete­sen foglalkozott a tudományos-mű­szaki fejlesztés problémáival, ered­ményeinek a termelésben való fel- használásával és a gazdasági me­chanizmus átalakításával. (Folytatás az 1. oldalról) sadalmunk sokoldalú fejleszté­séhez. A jelenlevők egyperces csenddel adóztak azon érdemes szakszerve­zeti tagok és tisztségviselők emléké­nek, akik a szakszervezetek legu­tóbbi szlovákiai kongresszusa óta eltelt időszakban hunytak el. A tanácskozás további részét Štefan Hrúzik, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának titkára ve­zette. A küldöttek jóváhagyták a kongresszus programját és ülés­rendjét, megválasztották elnöksé­gét, valamint mandátumvizsgáló, ja­vasló és választó bizottságát. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlovákiai szervezetei­nek tevékenységéről és további fel­adatairól szóló jelentést Ivan Goňko terjesztette elő. A beszámolót követően Ľudovít Zer- van, a Szakszervezetek Szlovákiai Taná­(Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló után megkezdődött a vi­ta, amelyben Josef Kempný is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Szo­cialista Párt 9. országos konferenciája oszthatatlan részét képezi azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a társada­lom a CSKP XVII. kongresszusán elfoga­dott határozatok végrehajtására tesz. Az egész Nemzeti Front, egész népünk ma­gáévá tette a CSKP politikai irányvonalát. A szocializmus építésének meggyorsítá­sáért érzett felelősség és a kezdeménye­zés a Csehszlovák Szocialista Párt tevé­kenységét is jellemzi. A párt tagjainak sokoldalú tevékenysége jelentős mérték­ben hozzájárult közös céljaink elérésé­hez, szocialista társadalmunk továbbfej­lesztéséhez. Ezt a politikai és állampolgá­ri aktivitást nagyra értékeljük. Közös érde­künk, hogy a Nemzeti Front még hatéko­nyabban mozdítsa elő az emberek alkotó részvételét a szocializmus építésében az irányításban és a szocialista életmód for­málásában. Eredményeink még jobbak lehetnének, ha a gazdasági fejlődés üte­me gyorsabb volna, ha jobban kihasznál­nánk lehetőségeinket, és főleg jobban teljesítenénk az intenzifikálás és a haté­konyság növelése terén kitűzött felada­tokat. A fogadáson részt vettek a CSKP KB osztályvezetői, a szövetségi és a cseh kormány miniszterelnök-helyettesei és miniszterei, a Szövetségi Gyűlésnek, a Nemzeti Front szerveinek, politikai párt­jainak és társadalmi szervezeteinek tiszt­ségviselői, a Csehszlovák Néphadsereg tábornoki karának tagjai, valamint más politikai és közéleti személyiségek. A vendégek közt voltak a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának csehszlovákiai képviselői, a hazánkban állomásozó kö­zépső szovjet hadseregcsoport pa­rancsnokai, valamint más szovjet tábor­nokok és tisztek. A szívélyes és elvtársi légkörben lezaj­lott fogadáson a prágai diplomáciai testü­let tagjai is részt vettek. gozóknak a tudományos és a műszaki ismeretek gyakorlati hasznosítása terén végzett munkáját, és hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban felelősség hárul rájuk a tudományos-műszaki fejlesztés színvo­naláért. A továbbiakban a KGST-tagor­szágok 2000-ig terjedő komplex tudomá­nyos-műszaki fejlesztési programjának megvalósításában való csehszlovák rész­vétellel foglalkozott, amely feltétlenül megköveteli a csehszlovákiai tudomá­nyos kutatási alap minden dolgozójának elkötelezett közreműködését. Beszédének befejező részében Jan Fojtík rámutatott: a tömegtájé­koztató eszközöknek a széles körű demokrácia fórumaivá, a problémák megoldásának eszközeivé kell vál­niuk. Szólt arról a hatásról, amelyet a Szovjetunióban végbemenő átala­kulás hazánkra gyakorol. Kiemelte, hogy ez a változás nem kizárólag az SZKP és a szovjet nép belügye. A délutáni órákban a kelet-cseh- országi kerületi pártbizottság ülést tartott. Mindenekelőtt káderkérdé­sekkel foglalkozott. Nyugalomba vo­nulásával kapcsolatban felmentette tisztségéből Vladimír Novýt, a ke­rületi pártbizottság ideológiai titká­rát, s helyére Jaroslav Jeníket vá­lasztotta meg. csa Revíziós Bizottságának elnöke e bi­zottság jelentését terjesztette elő, majd a kongresszus vitával folytatódott. Jozef Choma a szocialista munka hőse, a kas­sai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű dol­gozója a dolgozók irányításban való rész­vételéről beszélt. A szlovákiai szénipari dolgozók nevében Pavel Grich, a nová- kyi bánya dolgozója üdvözölte a jelenle­vőket. Jana šimeková arról beszélt, mi­lyen tapasztalatokat szereztek a kollektív javadalmazási formák alkalmazásában a bratislavai Slovnaft vállalatnál Štefan Marik a gabčíkovói Hydrostav dolgozója a termelési értekezletek és a szakszerve­zeti gyűlések tapasztalatait ismertette. Monika Páleniková, a Textil-, a Ruha- és a Bőripari Dolgozók Szakszervezete Szlovákiai Bizottságának munkatársa az említett három iparágban dolgozó nők munkafeltételeire hívta fel a figyelmet. A szlovákiai és a szovjet vasutasok inter­nacionalista versenyéről Alexander Ko­či, az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) átra­kóállomás dolgozója beszélt. A kongresszus ma folytatódik. Manapság minden kérdést elsősorban abból a szemszögből ítélünk meg, milyen kapcsolatban állnak a 2000-ig terjedő időszakra kitűzött merész tudományos­műszaki, gazdasági és szociális stratégi­ánkkal, az ország társadalmi élete min­den szférájának átalakításával. A gazda­sági és a szociális fejlesztés meggyorsí­tását célzó stratégiai irányvonal megvaló­sítása megköveteli a gazdaság tervezése és irányítása rendszerének állandó töké­letesítését s gazdasági mechanizmusunk átalakítását. Az a cél, hogy lényegesen hatékonyabbá váljék az irányítás egész rendszere, minden szinten javuljon az irányító- és a szervezőmunka, kibonta­kozzon minden dolgozó alkotó kezdemé­nyezése és részvétele az irányításban. A továbbiakban Josef Kempný rámuta­tott arra, hogy az új útra nem egyedül térünk át. Ezt a határozott lépést az egész szocialista közösség megteszi. Az áttérés jelentős mértékben internacionális tarta­lommal tölti meg tudományos-műszaki és gazdasági stratégiánkat. Ennek megfele­lően nagy súlyt helyezünk a szocialista demokrácia elmélyítésére, a szocialista önigazgatás fejlesztésére, a társadalmi haladás meggyorsítására és tartalékai­nak feltárására. A konferencia ma folytatódik. Időszerű kérdéseket vitattak meg TAPASZTALATCSERÉT FOLYTATTAK A pártmunka időszerű feladatairól Előbbre léptünk, de nem értük el valamennyi igényes célunkat Hozzájárulnak hazánk további fejlesztéséhez ÚJ SZÚ 2 1987. II. 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents