Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-13 / 9. szám, kedd

J szú 3 87. I. 13. Demokrata szenátorok helytelenítik a költségvetési tervezetet A külügyi bizottság elnöke a legfontosabbnak minősíti szovjet-amerikai nukleárisfegyver-korlátozási szerződés megkötését (ČSTK) - Claiborne Pell, a sze­nátus külügyi bizottságának elnöke tevékenysége fő céljának a nukleá­ris fegyverek korlátozására vonatko­zó szovjet-amerikai megállapodást tekinti. Az UPI hírügynökségnek adott nyilatkozatában a külügyi bi­zottság új elnöke a számára legfon­tosabb dolognak a szovjet-amerikai kapcsolatokat minősítette. Hozzá­fűzte, hogy a két nagyhatalom közti konfrontáció a nukleáris háború ve­szélyével fenyeget. A bizottság már a héten megkezdi a föld alatti nukleáris fegyverkísérle­tekről és a föld alatti békés célú nukleáris robbantásokról a hetvenes években aláírt, de az USA által nem ratifikált megállapodásról szóló vitát. Carl Levin demokrata szenátor a Kongresszusban tegnap állást foglalt az új költségvetés javaslata ellen. Levin kijelentette, hogy Rea­gan elnök követelései nem reálisak és túlzott hangsúlyt helyeznek a nukleáris fegyverkezésre. Kifejtet­te, hogy véleménye szerint a Kong­resszus nem hagy jóvá nagyobb katonai költségvetést 300 milliárdos­nál. A javasolt összeg 312 milliárd, vagyis 20 milliárddal meghaladja a tavalyi költségvetést. Bár az USA ma 11 ezer nukleáris töltettel rendelkezik, a Fehér Ház ennek ellenére újabb összegeket követel az MX interkontinentális ra­Cl vűcmaiiébúl nPABfíA — Illuzórikus célok (ČSTK) - Viktor Afanaszjev, a szovjet Pravda főszerkesztője, aki a legfelsőbb Tanács küldött­ségének tagjaként 11 napos láto­gatáson vett részt az USA-ban és Kanadában, a napilap tegnapi számában közölt cikkében megál­lapítja, hogy erre a látogatásra a militarizmus, az antiszovjetiz- mus, az antikommunizmus, a na­cionalizmus és a faji megkülön­böztetés rendkívüli hulláma ide­jén, vagyis nem kedvező időszak­ban került sor. Az USA-ban eddig példátlan ka­tonai programokat valósítanak meg. Az ún. SDI valódi célja az elsócsa- pásmérés, az ellenfél csapásméró eszközeinek megbénítása és a nuk­leáris válaszcsapás elől való kitérés. Vagyis teljesen illuzórikus célról van szó - írja Viktor Afanaszjev. James Wright, az USA képviselő- házának új elnöke közölte velünk, a demokraták fő célja, hogy vissza­adják Amerikának azt a vezető sze­repet, melyet annak idején a tudo­mányban, a technikában, a gazda­ságban és a kereskedelemben töl­tött be. Nem véletlenül szólt erről - vélekedik a Pravda főszerkesztője. Az USA gazdasági helyzete távolról sem olyan kitűnő, mint ahogy azt Reagan elnök és környezete igyek­szik elhitetni. Az USA-nak óriási költségvetési deficitje és mérhetet­len külkereskedelmi hiánya van. James Wright nyíltan beismerte, hogy a demokraták kongresszusi többségével összefüggésben nem lehet számolni lényeges változások­kal az Egyesült Államok külpolitiká­jában. Ahhoz azonban nem fér két­ség - véli Afanaszjev hogy a de­mokraták meg akarják fékezni az elnök militarista erőfeszítéseit. Ezt nagy figyelemmel kísérjük. Az „Irangate“ beárnyékolta a ka­rácsonyi légkört. Erről tanúskodnak a figyelemfelkeltő újságcímek, cik­kek, riportok és fényképek. Ennek ellenére szilárd meggyőződésünk, hogy az elnök nem bukik meg, s az Irangateből nem lesz újabb Water­gate. Főleg azért nem, mert az USA- nak nem érdeke egy újabb nemzeti szégyen és a nemzetközi színtéren a bizalmatlanság fokozódása. A Szovjetunió nem fogja kihasz­nálni ezt a botrányt. Ez az USA-nak és maguknak az amerikaiaknak a dolga, nekik kell túltenniük magu­kat ezen az ügyön. Készek vagyunk beszélni továbbra is Reagan elnök­kel, nem akarjuk becsapni az ajtókat- írja a Pravda főszerkesztője. Viktor Afanaszjev beszámol arról, hogy a szovjet parlamenti küldöttség egyesült államokbeli tartózkodása idején nem tapasztalt semmilyen mozgást Reykjavík szellemében: a hivatalos köröket az Irangate fog­lalkoztatta. Az elnök népszerűsége és presztízse a botrány nyomán érezhetően csökkent. Uralkodó azonban az a vélemény, hogy presztízsét kizárólag úgy hozhatja helyre, ha megállapodásokat köt a Szovjetunióval. Nem a szovjet fél feladata, hogy felbecsülje, mennyire marad emlékezetes Reagan hivatal­ban maradásának utolsó két éve. Mi- hangsúlyozza Viktor Afanaszjev- már kimondtuk a döntő szót az atomfegyverektől mentes és az erő­szak nélküli világ mellett. Most a Fe­hér Házon van a sor. Tüntetések Manilában az új alkotmányjavaslat miatt (ČSTK) - Manilában vasárnap 30 ezer ember vett részt tüntetéseken, jelezve azt, hogy nem ért egyet az új alkotmánytervezet egyes kulcsfon­tosságú cikkelyeivel. Az alkotmány- tervezet elfogadásáról február 2-án rendeznek népszavazást. A tüntetők főleg az ellen tiltakoztak, hogy a do­kumentum lényegében lehetővé teszi az Egyesült Államoknak, hogy az ország területén korlátlan ideig megtartsa támaszpontjait. Az ellen is tiltakoztak, hogy az alkot­mánytervezet nem tér ki a társada­lom életében mutatkozó kirívó szociális egyenlőtlenség felszámo­lására. A jelenleg érvényben levő megál­lapodás az USA katonai támasz­pontjainak fenntartásáról 1991-ben jár le, az alkotmányjavaslat azonban nem zárja ki a megállapodások meghosszabbítását. Manilában tiltakozott az alkot­mánytervezet ellen Ferdinando Marcos volt államfő néhány száz híve is. Nekik azonban nem az USA támaszpontjai további megtartása ellen volt kifogásuk, hanem inkább az ellen, hogy a dokumentum továb­bi hat évre megerősíti elnöki tisztsé­gében Corazon Aquino asszonyt. Párizs AWACS-okat vásárol (ČSTK) - A francia hadügymi­nisztérium hivatalos engedélyt ka­pott arra, hogy tárgyalásokat kezd­jen az amerikai Boeing repülőgép­gyárral AWACS radarrendszerrel felszerelt repülőgépek vásárlásáról. A Le Monde napilap közölte, hogy a francia vezérkar három ilyen repü­lőgépet akar vásárolni. Ez az üzlet is arról tanúskodik, hogy katonai téren szilárdulnak a francia-amerikai kap­csolatok - állapítja meg a lap. Francia - csádi katonai megbeszélések (ČSTK) - Jean Saulnier tábor­nok, a francia fegyveres erők vezér­kari főnöke a hét végén tárgyalt Hissén Habré csádi kormányfővel az országban kialakult katonai hely­zetről. Saulnier vasárnapi hazauta­zása előtt Ndjamenában tartott saj­tóértekezletén nem tartotta kizárt­nak, hogy Franciaország fokozza részvételét a konfliktusban. Beszá- Vnölt arról, hogy Habréval megvitat­ták egységei utánpótlását és a harci akciók tervét az ország északi ré­szén, az ideiglenes nemzeti egység­kormány erőivel szemben. A JANA líbiai hírügynökség be­számolt arról, hogy a hét végén ülésezett Líbia népi kongresszusa. Az ülés résztvevői elítélték a fokozó­dó francia és amerikai jelenlétet Csádban. A testület óva intette az imperialista erőket, melyek igyekez­nek kiterjeszteni uralmukat az afrikai kontinens felett. kétákra és a legújabb Midgetman ballisztikus rakéták fejlesztésére. Ezen kívül jelentősen növekedett a „csillagháborús“ programra szánt összeg. Emellett a kormány korlá­tozni akarja az oktatásra és az egészségügyre szánt kiadásokat. Terry Sanford demokrata szená­tor bírálta, hogy az USA költségve­tési deficitjét 108 milliárd dollárra tervezik. Az USA-nak legutóbb 1969-ben volt kiegyensúlyozott költ­ségvetése, amikor a bevételek 3 mil­liárd dollárral haladták meg a kiadá­sokat. xxx Vitalij Gan, a moszkvai Pravda washingtoni tudósítója a lap tegnapi számában beszámol arról, hogy fo­kozódnak az ellentétek a Kongresz- szus és a Fehér Ház között a rakéta­elhárító rendszerek korlátozásáról szóló megállapodást és a katonai kiadásokat illetően. A Szovjetunióval való megállapodások ellenzői ra­gaszkodnak ahhoz, hogy egyes pontjait „új módon, tágan“ értel­mezzék, ami egyenlő lenne felszá­molásával. A kormány lényegében meg akarja szüntetni az új fegyverne­mek kifejlesztésére és kísérleteire vonatkozó korlátozásokat az SDI- program megvalósítása érdekében. Provokatív amerikai terv (ČSTK) - A The New York Times napilap kormányforrásokra hivat­kozva tegnap közölte, hogy az Egyesült Államok február 5-ére ter­vezi az idei első nukleáris kísérletet. A nukleáris kísérletek amerikai prog­ramját ismerő szakemberek úgy vé­lik, hogy az USA az első negyedévre összesen hat kísérleti robbantást tervez. A Szovjetunió az elmúlt hónap­ban bejelentette, hogy az idei első amerikai kísérleti robbantás után ha­tályát veszíti az egyoldalú szovjet atommoratórium. A brit hadügyminiszter a Maivi n-szigeteken (ČSTK) - George Younger brit hadügyminiszter vasárnap egyhetes látogatást kezdett a Malvin (Falk- land)-szigeteken, melyekért 1982- ben Nagy-Britannia véres gyarmato­sító háborút vívott Argentínával. A hadügyminiszter szemlét tart a szigeteken lévő brit katonai létesít­ményeken. Becslések szerint itt 4000 katona állomásozik. Megfigyelők szerint a hadügymi­niszter látogatásával akarják de­monstrálni a brit igényeket az Atlan­ti-óceán déli részében fekvő szigetek feletti szuverenitás iránt. Ezzel függ össze Londonnak az a döntése is, hogy február elsejétől 150 tengeri mérföldre terjeszti ki az ún. védelmi halászati övezetet a szigetek körül. Ezt az intézkedést Argentína határo­zottan elítélte. Tavaly novemberben az ENSZ- közgyúlés határozatot hagyott jóvá, amelyben felszólítja Nagy-Britanni- át, hogy kezdjen tárgyalásokat Ar­gentínával a szigetek feletti szuve­renitás kérdéséről. A Tchatcher-kor- mány a határozatot határozottan elutasította. Kiújultak a zavargások (ČSTK) - Karachiban tegnapra virradó éjszaka 15 ezer ember vett részt az újabb megmozdulásokon. A rendőrség a tüntetők ellen könny­fakasztó gránátokat és a kormányhi­vatalok utasítására lőfegyvereket is bevetett. A helyi kórházak jelentése szerint 14 ember megsebesült, kö­zülük nyolc súlyosan. Jelentős anyagi károk keletkeztek. A zavargások újabb kitörésének közvetlen okául Pakisztán legna­gyobb városában az szolgált, hogy megtalálták két fiatal nő és az apjuk holttestét, akiket valószínűleg egy eddig ismeretlen csoport gyilkolta meg. Tavaly novemberben és decem­berben Karachiban a nyugtalansági hullám több mint 240 emberéletet követelt és a tartományi kormány bukásához vezetett. Moszkvában a hőmérő higanyszála elérte a mínusz 40 Celsius-fokot, ennek ellenére a szovjet főváros­ban az élet nem állt meg. (Telefoto _ ČSTK) Tombol a tél Európa-szerte (ČSTK) - Az utóbbi napokban váratlanul beköszöntött szélsőséges időjárás - az erős fagyok, a szél- és hóviharok - nemcsak hazánkban okoz nagy problémákat ítéletidő tombol Európa-szerte. A sarkkörihez hasonló viszo­nyok, amelyek Szibériától az At­lanti-óceánig egész kontinen­sünk időjárását meghatározzák, a brit meteoroló­gusok előrejelzé­sei szerint akár két hétig is eltart­hatnak. Európa néhány országá­ban a kegyetlen tél már több tucat áldozatot követelt. Szibériából mí­nusz 60 fokos fa­gyokról érkeztek jelentések. Svéd­országban felhí­vást intéztek a la­kossághoz, hogy takarékoskodja­nak a villamose­nergiával, mert fennáll az a ve­szély, hogy az elosztórendszer teljesen felmondja a szolgálatot. A különben napsütötte Spa­nyolországban az itt szokatlan hó nehézségeket okoz a hegyi átkelő­helyeken, s a hatalmas szélvihar háztetőket sodort magával. Ausztriá­ban a turisták tucatjai vannak a hó fogságában, mivel a hótorlaszok le­hetetlenné teszik a közlekedést. A hegyekben lavinaveszély van, s így sokan a turistaházakban re­kedtek. A hírügynökségi tudósítások több áldozatról számolnak be. Lengyel- országban a nagy hidegben két pa­raszt fagyott meg a földeken; Francia- országban egy hét fős család vesz­tette életét, amikor a kályhából ki­pattant parázs felgyújtotta házuk padlóját; Nagy-Britanniában több idős ember vesztette életét a fútet- len lakásokban; Görögországban öt szerencsétlent temetett be a hóvi­har, vagy sodorta őket a felkorbá­csolt tengerbe. BUDAPEST - A hőmérséklet nagyarányú csökkenése és a kiadós havazás Magyarországon elsősor­ban a közlekedést nehezíti. Az or­szág egész területén 20-25 cm-es a hótakaró, bár a szél helyenként másfél méteres hótorlaszokat is emelt. Nehézségek mutatkoznak a vasúti közlekedésben, ahol a nem­zetközi járatok nagy késéssel érkez­nek. A befagyott váltók miatt első­sorban Budapest, Győr és Szombat­hely környékén korlátozzák a sze­mélyi- és teherszállítást. Az útkar­bantartók áldozatos munkájának kö­szönhetően Magyarország fő útvo­nalai járhatóak. A szélsőséges időjá­rás következtében lezártak több ha­tárátkelőhelyet, többek között a ma­gyar-csehszlovák határon is. BÉCS - Országszerte több mint 24 órája erősen havazik. A hótorla­szok növelik a lavinaveszélyt. A lavi­na áldozatául esett Tirolban egy nyugatnémet síző is, további kettő­nek sikerült a hó alól kimenekülnie. A kegyetlen hideg tél az osztrák meteorológusokat is váratlanul érte, ugyanis hétvégére a havazás mér­séklődését és felmelegedést jó­soltak. BONN - Az NSZK tegnap ez év leghidegebb éjszakáját élte át. Flensburgtól Passauig mínusz 10 fokra csökkent a hőmérséklet. Han­nover repülőterén mínusz 22 fokot mértek. PÁRIZS - A kemény hideg Fran­ciaországot is elérte. Néhány terüle­tén a hőmérő higanyszála mínusz 20 fok alá süllyedt, ami az ottani mérsékelt éghajlat mellett a lakos­ság több rétegének valóságos ka­tasztrófát jelent. Elsősorban a haj­léktalanokat érinti, akiknek a száma csupán Párizsban 10 ezer. Hivatalos jelentések szerint Franciaországban évente több tucat ember veszti éle­tét az erős fagyok következtében. STOCKHOLM - Finnország és Svédország lakosságához felhívást intéztek, hogy állítsák le a szaunák használatát. A sarkköri szél követ­keztében a hőmérséklet rekordér­tékre csökkent. Svédországban a családok tízezrei vannak elvágva a külvilágtól. Helsinkiben mínusz 35 fokot mértek. RÓMA - Észak-Olaszországban a nagy havazás következtében le­zárták Bologna, Verona, Velence és más városok repülőtereit. Az erős szél miatt Genova repülőterén újból le kellett állítani a forgalmat, s ha­sonló intézkedésekre került sor a dél-olaszországi Nápoly és Bari városokban. LISSZABON - Portugália talán az egyedüli ország, amelyet kikerült az utóbbi napok szélsőséges időjá­rása. Lisszabonban vasárnap tűzött a nap és a hőmérséklet 14 fok körül mozgott. LONDON - Londontól északra fekvő Berkshire grófság jelentése szerint három óra leforgása alatt az orvosi ügyeletre tíz telefonhívást kaptak. Idős emberekhez hívták őket, akik a nagy hideg következté­ben szívelégtelenségben szenved­tek. Hárman közülük a szó szoros értelmében agyonfagytak - nyilat­kozta lakáskörülményeikről az orvo­si ügyelet. Drezdában speciális villamosok tisztítják a síneket, így biztosítják a folyamatos közlekedést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents