Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-07 / 5. szám, szerda

ÚJ szú 5 1987. I. 7. Néha elég az acilpirin is Nem mindig szükséges az antibiotikum A gyógyítás ma már elképzelhetetlen az antibiotikumok nélkül. Szakszótárakból kiolvashatjuk, hogy ezeket az anyagokat mikroorga­nizmusok, például egyes penészfajták termelik, s már kis koncentráció­ban is képesek meggátolni más mikroorganizmusok elszaporodását, mi több, elpusztítani őket. A betegek bíznak az antibiotikumokban s valljuk be, amikor a rende­lőben átvesszük a kiutalásukra feljogosító vényt, úgy érezzük, hogy az orvos a helyes kezelési módot választotta meg. Valójában milyen is a helyzet? - erről beszélgettünk dr. Zdenék Modr docenssel, kandidá­tussal, a CSSZK Egészségügyi Minisztériumának klinikai farmakológiá- val foglalkozó szakemberével. 0 Egy nőolvasó levélben fordult hozzánk. Azt irta, alaposan meghűlt, magas láza volt, köhögött, s az or­vos acilpirint irt neki elő s ágyba „parancsolta Meg is gyógyult, de véleménye szerint, ha antibiotikumot kapott volna, erre előbb került volna sor.- Egyelőre nincs olyan hatásos gyógyszerünk, amely közvetlenül hatna a náthaláz vírusára. Ezért ná­lunk csakúgy, mint világszerte, az influenzát és az ehhez hasonló víru­sos eredetű légzószervi akút meg­betegedéseket láz- és köhögéscsil­lapító stb. gyógyszerekkel kezelik. Ezt a kezelést kiegészítik C-vitamin adagolásával. Ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozni szeretném, hogy legcélravezetőbb, ha a C-vita- mint természetes formáiban juttatjuk szervezetünkbe. Az antibiotikumok csak akkor ha­tásosak, ha már bekövetkeztek a baktériumok okozta komplikációk, például tüdőgyulladás, arcüreg- vagy középfülgyulladás. Ilyesmire rendszerint a megbetegedés harma­dik vagy negyedik napján, néha en­nél később kerül sor. Téves elkép­zelés, hogy antibiotikumok megelő­ző adagolásával az ilyen komplikáci­ókat meggátolhatnánk. Mi több, elő­fordulhat, hogy elpusztítjuk az anti­biotikum-érzékeny baktériumtörzse­ket, s ennek következménye lehet olyan betegség, amelyre az eredeti gyógyszer már nem hat. Az antibioti­kumok hatástalanná válásának sok oka lehet, de közülük a legfontosab­bak egyike túlzott vagy helytelen alkalmazásuk. • Vagyis, nem kell hogy rossz orvos legyen az, aki ,,csak" acilpirint ír elő...- Ellenkezőleg. Ez a felelős­ségérzet megnyilvánulásaként értel­mezhető, hiszen antibiotikumot csak akkor szabad előírni, amikor már tudjuk, hogy mi ellen szükséges „bevetnünk“. Annak érdekében azonban, hogy az orvos a kellő pilla­natban alkalmazza, gyakrabban kell ellenőriznie a pácienset. Az ő fel­adata eldönteni gyógyításának mód­ját. Ezért semmiképp sem helyes minden esetben szorgalmazni az antibiotikum előírását, ha belázado- sunk. • Korábban azonban megelő­zésként, a biztonság kedvéért is al­kalmazták. Ezzel kapcsolatban megváltoztak a nézetek?- Igen. Az antibiotikumok, ame­lyek az emberiség történetében le­hetővé tették a fertőző betegségek túlnyomó többségének legyűrését, nagyon gyorsan igen népszerűekké váltak mind az orvosok, mind a bete­gek körében. Joggal. Az olyan be­tegségek, amilyen a tüdőgyulladás, a tbc, a vérmérgezés, a szív- és az agyhártyagyulladás stb., nekik kö­szönhetően immár nem rettegettek. S teljesen logikusan kialakult az az elképzelés, hogy adagolásukkal a betegségek megelőzhetőek. A ta­pasztalatok azonban másról tanús­kodnak. A szemléltetés kedvéért megemlítek egy példát a sebészeti gyakorlatból. A múltban érvényesült az a törekvés, hogy a pácienset a műtétre tökéletesen előkészítsék, egyebek között antibiotikumok több­napos alkalmazásával, és ehhez a gyakorlathoz igazodtak a műtét után is. Ez azonban feleslegesnek bizonyult. Elegendő az antibiotiku­mok bevezetése a műtét folyamán s azután a következő órákban, mivel éppen ekkor a legnagyobb az eset­leges fertőzés veszélye. 0 Elhangzik olyan panasz is, hogy gyakran, néha évente többször is penicillint írnak elő gyere­keknek...- A gyerekek egyes megbetege­déseinél az antibiotikum alkalmazá­sa helyénvaló, mégpedig akár ismé­telten is. Elsősorban az anginára gondolok. Ezt a betegséget olyan mikroba okozza, amely mindig érzé­keny a penicillinre, vagyis biztosan számolni lehet gyógyító hatásával, s ez a döntő fontosságú. Arról van ugyanis szó, hogy nemcsak magára Napirenden az ésszerűsítés Lassú az átutalásos pénzforgalom elterjedése Lakosságunk készpénzfizetésé­nek számottevő részét a posta köz­vetítésével bonyolítja le, ám ez nap­jainkban nem felel meg a hatékony­ság követelményeinek. Ugyanis sok munkával jár mind a pénz számolá­sa, mind biztonságos szállítása. S mindez együttvéve megnyújtja a várakozási időt a postahivata­lokban. Mindenképpen hatékonyabb módszer, ha a lakosság az átutalá­sos pénzelszámolást alkalmazza. Mi ennek a lényege? Elsősorban az, hogy az illető pénzügyeinek lebo­nyolítását - betét- és hitelszámla nyitásával - az állami takarékpénz­tárra bízza. Ily módon valósulhat meg például a vállalati takarékosko­dás, a kölcsönök törlesztése, a „pénz nélküli fizetés" az úgyneve­zett zsíró számla segítségével. Ám hazánkban lassú az átutalá­sos pénzforgalom növekedése. A je­lenlegi itthoni helyzetről a nemzetkö­zi összehasonlítás nyújt némi képet. 1985-ös adatok szerint az esztendő végén takarékpénztáraink mintegy 1,2 millió zsíró számlát tartottak nyil­ván. Ezer lakosra tehát nyolcvan ilyen számla jutott, míg az NDK-ban négyszáz, vagyis minden háztartás­ra egy. Ugyanebben az évben pos­táinkon 750 millió átutalásos pénzel­számolási művelet nyomán 450 mil­liárd korona került kézből-kézbe. Ezért vált időszerűvé a pénzel­számolás ésszerűsítése, amely tár­caközi tennivaló. Valamennyi érin­tett fél - a szakszervezetek, a pénz- és hitelező rendszer szervezetei, a távközlés, a Csehszlovák Állami Bank, a kereskedelem és a szolgál­tatási szféra - együttműködésével gyorsított megoldásra van szükség. Ennek alapvető célja az lesz, hogy a mainál lényegesen operatívabb rendszert hozzanak létre, miközben bővítsék a szolgáltatásokat és javít­sák azok színvonalát. Mindenekelőtt az átutalásos pénzforgalom gyorsí­tott növekedését kell elérni. Lehet­séges változatai közé tartozik a bé­rek, a juttatások és egyéb jövedel­mek zsíró számlára való átutalása, a rendszeresen ismétlődő befizetési műveletek pénzforgás nélküli végre­hajtása, vagy csekk s távlatilag fize­tési kártya bevezetése az áruvásár­láskor, a szolgáltatások fizetésekor és más tartozások törlesztésekor. Csehszlovákiában 1990-ig két­millió zsíró számla nyitását feltétele­zik, ám további ugrásszerű elterje­désével az azután következő esz­tendőkben is számolnak. (é-f) források kihasználása nem elég ha­tékony, s nem sikerül megteremteni a gazdasági egyensúlyt, ami abban nyilvánul meg, hogy a nemzeti jöve­delem növelésére aránytalanul sok, egyre több termelési forrást kell for­dítanunk. Mivel e források közül né­hány egyre nehezebben hozzáfér­hető, a termelés volumenének növe­lése akadályokba ütközik. Ezeket az akadályokat a tudományos-műszaki haladás, a technológiai és termék­szerkezeti változások révén kell le- küzdenünk. Enélkül nem érhetünk el további progresszív gazdasági fejlő­dést, de a mai színvonalat sem őriz­hetjük meg. A CSKP XVII. kongresszusa a haladás érdekében meghatározta a tudományos-műszaki fejlődés döntő irányait, amelyek a nemzetkö­zi szocialista munkamegosztás szükségleteiből indulnak ki, és a tu­dományos-műszaki haladás komp­lex programjára támaszkodnak. Megvalósításuk létérdek számunk­ra. Az eddigiek során azonban ezt nem vettük kellőképpen figyelembe. A vállalatoknál, kutatóintézetekben, termelési-gazdasági egységekben és minisztériumokban - mondotta Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára, tavaly decemberben az SZLKP KB ülésén - egyelőre kevés kezdeményezést fejtenek ki annak érdekében, hogy bekapcsolódjanak ebbe a programba - a kutatástól egészen a termelésig - a célszerű szakosítás és termelési kooperáció érdekében. A szükséges szerkezeti változá­sok végrehajtásában tapasztalt hiá­nyosságok problémákat okoznak a piacon, az egyik oldalon a terme­lésben és a kereskedelemben olyan termékekből vannak nagy készlete­ink, amelyek iránt nincs vagy alig van érdeklődés, a másik oldalon viszont hiányoznak az új, kiváló használati értékű termékek, amelye­ket a lakosság keres. Továbbra is fogyatékosságok vannak a termelés és a külkereskedelem viszonyában, főleg a nem szocialista országokba irányuló kivitelben. A termelés nem orientálódik elég rugalmasan a jó minőségű, külföldi piacokon helytál­ló termékek termelésére. Gazdasági eredményeink meg­erősítik, hogy a gazdasági mecha­nizmus még nem gyakorol megfele­lő nyomást a legsúlyosabb problé­mák kiküszöbölése érdekében. Ah­hoz, hogy haladást érjünk el a gaz­dasági és szociális fejlődésben, kompromisszummentes harcot kell folytatni minden társadalmi folyamat minőségének javításáért. Ez nem új követelmény. Valamennyiünk első­rendű feladata és kötelessége, hogy alapvető minőségi változásokat hajt­sunk végre az életben, ezektől függ további fejlődésünk dinamikája. A CSKP XVII. kongresszusának határozataiból kiindulva komplex in­tézkedéseket dolgoztunk ki a terme­lés minőségének szabályozására, melynek rendszerét a 8. ötéves terv­időszak folyamán kísérletileg beve­zetjük. Az intézkedések célja a mi­nőség folyamatos ellenőrzésének megszilárdítása, a rossz minőségű termelés okozta veszteségek csök­kentése, beleértve a vállalat alapjait érintő szigorú bírságolást is. Erőfeszítéseinket továbbra is arra kell irányítanunk, hogy fordulatot ér­jünk el az emberek gondolkodásá­ban és cselekedeteiben, hogy a CSKP XVII. kongresszusán felve­tett gondolatok a tettekben megnyil­vánuló anyagi erővé váljanak. Céltu­datosan hatnunk kell a helytelen nézetek és hozzáállások kiküszöbö­lésére, aktívan formálni kell az új tudatot, támogatni kell azt az offen­zív, hatásos, konkrét küzdelmet, amely a gyárakban, szövetkezetek­a betegségre hat, hanem meggátol­ja a korai és a későbbi komplikációk kialakulását is. Ma például már alig találkozunk reumatikus eredetű láz­zal, s ez a penicillin nagy sikere. A másik oldalon azonban emlékez­tetni kell arra, hogy az antibiotikum nem lázellenes gyógyszer, s célunk nem a láz leverése, hanem általá­ban a beteg meggyógyítása. 0 Van az antibiotikumoknak vala­miféle nem kívánatos hatásuk is?- Minden más gyógyszerhez ha­sonlóan van kedvező, de egyben kedvezőtlen, esetenként pedig igen veszélyes hatásuk is. Ez utóbbiak azonban viszonylag nagyon ritkán fordulnak elő, s tény az, hogy az antibiotikumok eddig több százmillió ember életét mentették meg. • Hazánkban milyen az antibioti­kumok fogyasztásának szintje?- Magas. Egyike vagyunk azok­nak az országoknak, amelyekben legnagyobb a fogyasztásuk. Ez a fo­gyasztási szint például tavalyelőtt olyan volt, mintha minden második lakosunk tíznapos antibiotikum-kú­rán esett volna át. Ez egyrészt arról tanúskodik, hogy társadalmunk nagyvonalúan rendelkezésre bo­csátja a fertőző betegségek vissza­szorítását szolgáló gyógyszerek anyagi fedezetét, másrészt azonban el kell gondolkodnunk afölött, vajon ezeket a gyógyszereket minden esetben indokoltan alkalmazzák-e. 0 Teszünk-e valamit a helyzet megváltoztatására ?-Tekintettel arra a tényre, hogy az antibiotikumok helytelen alkalma­zása következtében velük szemben ellenállóvá válhat számos mikroba, minden, az egészségügyi ellátás szempontjában fejlett országban, fo­kozott figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Olyan alapelveket, szabályokat dolgoztak ki, amelyek­nek gyakorlati megvalósításával, az ún. antibiotikum-politikával a kórhá­zakban, az egyes területi régiókban és államokban szabályozzák az an­tibiotikumok fogyasztását. 0 S mi a helyzet nálunk?- Köztársaságunk országos mé­retekben az elsők között valósítja meg az antibiotikum-politika kon­cepcióját. Minden kerületben ún. an­tibiotikum-központok létesültek. Persze, a helyes elvek érvényesíté­se nemcsak az orvosoktól függ. Eh­hez hozzá kell járulnia nyilvánossá­gunknak is. (Rp) ben és kutatóintézetekben folyik az intenzifikálásért. Amint a kongresszus is leszögez­te, fejlett, a tudományos-technikai forradalom eredményeinek elsajátí­tásán alapuló gazdasággal akarunk lépni a harmadik évezredbe. Terme­lési alapunkat műszakilag át kell alakítanunk, és módosítanunk kell a gazdaság irányítási és tervezési mechanizmusát. A gazdasági és szociális , fejlődés fő irányai 2000-ig Gazdasági és szociális fejlődé­sünk távlati terve nagy feladatokat állít elénk. Amint a CSKP XVII kongresszusa megállapította, 1990-ig, a nemzeti jövedelem több mint kétharmadával nő, miközben jelentősen csökken a termelés alap­anyag- és energiaigényessége. A társadalmi munkatermelékenysé­get kétharmadával kell növelni. A CSKP XVII. kongresszusán ki­tűzött célok és stratégiai feladatok a mai bonyolult belső és külső gaz­dasági s politikai feltételek között megkövetelik, hogy minden erőnket az optimális megoldások keresésére és a feladatok következetes megva­lósítására összpontosítsuk. Ennek az erőfeszítésnek kell jellemeznie az évi tervek előkészítését és megvaló­sítását, a 8. ötéves terv és a 2000-ig szóló távlati terv lebontását. A távlati tervnek nem az a célja, hogy pontos számadatokat határoz­zunk meg, vagy előrejelezzük gaz­daságunk részletes struktúráját, ha­nem az, hogy úgy elemezzük a jö­vőt, hogy az az eddigi fejlődés analí­zisével együtt lehetővé tegye mai döntéshozatalunk színvonalának emelését. Mindenekelőtt gyorsítani kell a gazdasági fejlődést, a 8. ötéves terv minőségi mutatói az előző évek­hez viszonyítva átlagosan 1,5-2­szer igényesebbek. A megteremtett források elosztásánál figyelembe vesszük, hogy a társadalmi újrater­melési folyamat intenzifikálásának meg kell nyilvánulnia az egész tár­sadalom és minden egyes lakos szükségleteinek jobb kielégíté­sében. A gazdasági és szociális fejlesz­tés meggyorsítása az intenzifikálás alapján a 8. ötéves tervidőszakban megköveteli:- a tüzelőanyag- és energetikai források fajlagos, a bruttó nemzeti jövedelem egy egységére átszámí­tott felhasználása évi csökkentésé­nek meggyorsítását;- a nemzeti jövedelem növekedé­sének 92-95 százalékban a társa­dalmi munkatermelékenység növe­lésével való fedezését;- minden lehetőség kihasználá­sát a jól értékesíthető termékek nö­velésére;- a legfontosabb pénzügyi, gaz­dasági mutatók alakulásának javí­tását;- az intenzifikálás követelményei­vel összhangban a feldolgozó ága­zatok kivitele hatékonyságának nö­velését;- a népgazdaság szállítási igé­nyeinek tizenkét százalékos csök­kentését;- szerkezeti változások végrehaj­tását a termelésben. A gazdaság intenzifikálása és szerkezeti átépítése nem valósítha­tó meg a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítása és eredményei­nek kihasználása nélkül. A tudomá­nyos-műszaki haladás meggyorsítá­sa megköveteli, hogy új beruházási politikát érvényesítsünk, kiküszöböl­jük az extenzív beruházásokat, csökkentsük a megkezdett építke­zések nagy számát, az előirányzott költségvetések és az építkezések tervezett mutatóinak meg nem tar­tását. A fejlődés dinamikájának meg­gyorsításában fontos szerepe van a külgazdasági kapcsolatoknak. Csehszlovákiának kivitele hatékony­ságának növelésével nagyobb mér­tékben kell bekapcsolódnia a nem­zetközi munkamegosztásba A devi­zaforrások hatékony képzésében kulcsfontosságú kérdés marad a gépipari kivitel dinamikája. Azokkal a feladatokkal összhang­ban, amelyeket a 8. ötéves terv a gazdaság intenzifikálásával, a ha­tékonyság és minőség javításával kapcsolatban tűz ki, számolunk a la­kosság életszínvonalának emelke­désével, létbiztonságának további megszilárdításával. Ennek az irány­vonalnak a megvalósítása ösztön­zőleg hat majd a nemzeti jövedelem képzése hatékonyságának növelé­sére is. A személyi fogyasztás növe­kedésének meggyorsítása nagy igé­nyeket támaszt a megfelelő árualap megteremtésével szemben, nem­csak mennyiségi szempontból, ha­nem javítani kell a kínálatot és a vá­lasztékot is. Az életszínvonal emel­kedésével összefüggésben előtérbe kerül a szolgáltatások javítása, az oktatásügy színvonalának emelése, az egészségügyi ellátás tökéletesí­tése. Egészen új módon viszonyu­lunk a környezetvédelem javításá­hoz, amit távlati program keretében valósítunk majd meg. Amint a CSKP XVII. kongresszu­sa hangsúlyozta, a szükségletek ki­elégítését a gazdasági fejlődéssel, az egész újratermelési folyamat mi­nőségével, a népgazdaság teljesítő- képességével, a kollektívák és az egyének hozzájárulásával egység­ben kell értelmezni. összeállította: CZAKÔ JÓZSEF, az SZLKP KB alosztályvezetője A Trnavai Járási Könyvtárban számos korszerű technikai eszközt alkalmaznak. A gyermekek számára tartott foglalkozásokon képmagnót használnak mesefilmek lejátszására. Hangoskönyvrészleget is beren­deztek, amely kétszáz könyvet és huszonöt hangjátékot tartalmaz. Idén 175 különböző rendezvényt szerveztek a könyvtárban több mint 5700 látogató részére. A felvétel a könyvtárban készült. (Magda Borodáčová felvétele - ČSTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents