Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-06 / 4. szám, kedd
Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát A CSKP KB Elnöksége levelének szellemében A TÁRSADALOMELLENES JELENSÉGEK VISSZASZORÍTÁSÁÉRT A biztosító a jogtalan nyerészkedés ellen Központi párt- és állami szerveink állandó figyelmet szentelnek a törvényesség, a rend és a fegyelem megszilárdításának, az elosztás szocialista elvei erősítésének, valamint a társadalomellenes jelenségek visszaszorításának. Különleges nyomokat ad a negatív jelenségek elleni küzdelemnek a CSKP KB Elnökségének a pártszervekhez és szervezetekhez intézett levele. A népi ellenőrzési szervek tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban a termelő és nem termelő ágazatokban kritikusabb légkör alakult ki. Ugyanakkor a gyakorlat azt igazolja, hogy a társadalomellenes jelenségek elleni harcban még nem sikerült döntő fordulatot elérnünk. Nagyon sok vállalatnál saját határozataiknak a valóra váltása nem vált szervezőmunkájuk, döntéshozataluk és ellenőrző munkájuk állandó alkotóelemévé. Tapasztalataink azt jelzik, hogy bár intenzívebbé vált a külső ellenőrzés hatása a különféle társadalomellenes jelenségek leleplezésére, az elfogadott határozatok megelőző szerepét nem sikerült lényegesen növelnünk. Gyakori a közös vagyon eltulajdonítása a kisebb műhelyekben, a melléküzemekben, a raktárakban. Ezenkívül sokszor ingyen használják a különféle tárgyakat, gépeket. így például magánautók ingyen garázsolnak a szervezetek garázsaiban, vagy különféle tárgyakat ingyen kölcsönöznek magánszemélyeknek, esetleg szervezeteknek. Előfordul, hogy a szolgálati gépkocsikat magáncélra használják fel. A szocialista tulajdonban levő vagyontárgyak jutányos áron való eladásának, illetve megvételének eseteivel is találkozunk. A népi ellenőrzés szervei fényt derítenek a nyilvántartás hiányosságaira. A termelőmunka legkisebb egységeiben, tehát ott, ahol a legnagyobbak a visszaélés lehetőségei, hiányos a nyilvántartás és a leltározás. így aztán magánszemélyek olyan dolgokhoz jutnak, amelyek nem lehetnek magánszemélyek birtokában. A népi ellenőrzés szervei megállapították, hogy a kereskedelem, a helyi gazdálkodás és a szolgáltatások több üzemegységében nem teremtették meg az anyagi felelősségvállalásról szóló szerződések megkötésének anyagi és személyi feltételeit. A jogtalan haszonszerzés további módja a bérelőírások megszegése, illetve az, hogy a valóságos teljesítmény nem áll arányban a kifizetett bérrel. Az ellenőrzések fényt derítenek a dolgozók nem megfelelő bérosztályba való besorolásának, indokolatlan jutalmak kifizetésének, a gazdasági eredmények meghamisításának eseteire is. Helytelen számlázással nemegyszer eltorzítják az eredményeket és felértékelik azokat a mutatókat, amelyek döntőMiért nőtt a balesetek száma? Szigorúbb ellenőrzéssel kell az okokat felszámolni Vállalatunknál hatszázötven ember dolgozik, négyszáznegyvenhat közvetlenül a termelésben. A múlt évben nemcsak a terv folyamatos teljesítése, hanem az üzemi balesetek számának növekedése is gondot okozott. Tizenegy hónap alatt tizennégy baleset fordult elő, ami lényegesen több az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A balesetek következtében a dolgozók 550 napot hiányoztak munkahelyükről, ami 246-tal több, mint 1985 tizenegy hónapja alatt volt. Az okok között első helyen áll a munkavédelmi előírások meg nem tartása. Három olyan balesetünk volt, amely azért következett be, mert a meghibásodást a gép leállítása nélkül akarták kiküszöbölni. A cellulóz-részlegen - ahol a legtöbb baleset történt - a csoportvezetőt érte baleset hasonló okok miatt, holott az ő feladata lett volna a gép leállítása. Sót, a védőberendezést is eltávolította. Az ilyen fegyelemsértést nem tűrhetjük meg, főleg akkor nem, ha azt az követi el, akinek feladata a munkavédelmi előírások megtartása. Bevezettük, hogy az üzemi balesetért a csoport, illetve az osztály vezetőjétől megvonjuk havi mozgóbérének egyötödét. Ugyanez vonatkozik a munkavédelmi előadóra és az év végén a vállalat igazgatójára és helyettesére is. Az üzemi baleseteket a három- lépcsős ellenőrzési rendszerrel, a dolgozók felkészítésével, képzésével igyekszünk megelőzni. A munkába lépés első napján mindenkivel megismertetjük a munkavédelmi előírásokat. Minden dolgozónk negyedévenként oktatáson, munkavédelmi vizsgán vesz részt, s előfordult, hogy aki nem felelt meg, azt más munkahelyre helyeztük át. Áthelyezzük azokat is, akiknél az ellenőrzés során több esetben ugyanazt a szabálysértést állapították meg. Szúrópróbaszerűen alkoholszondázást végzünk. Többszöri ittasságért egy dolgozót elbocsátottunk. Sajnos, az egyik karbantartónk üzemi baleseténél is az ittasság játszott közre. Vérében 1,25 ezrelék alkoholt állapítottak meg. Mindent megteszünk, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő, megszigorítjuk a felelósségrevonást. Mindnyájunkat bosszant, hogy vállalatunknál az idén megnövekedett az üzemi balesetek száma. Sajnos, nem figyelünk fel az olyan jelenségekre, amelyek balestveszélyt rejtenek magukban. Aztán a külső ellenőrzés után vetődik fel, hogy ezt vagy azt a jelenséget miért is tűrtük meg. így van ez például az akkumulátortöltő műhely esetében is. Mindenekelőtt az a baj, hogy a hibák, fogyatékosságok kiküszöbölését, főleg ha nem akadályozzák közvetlenül a termelést, napról napra elodázzuk. Ez alól jómagam sem képezek kivételt. El kell érni, hogy műszakváltáskor a csoportok és munkahelyek vezetői jobban ellenőrizzék az adott műhely helyzetét, s ne csak a termelés, hanem a munkavédelem szempontjából is. Vannak hiányosságok, amelyekért a felelősség a gazdasági vezetőket terheli. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy aki irányít, annak ellenőriznie is kell. A dolgozók személyes érdeke is a munkavédelem, a védööltö- zetek használata, amelyek beszerzésére közel félmillió koronát fordít a vállalatunk. Intézkedések egész sorával akarjuk elérni, hogy javuljon az ellenőrzés, s ennek következtében csökkenjen a balesetek száma. Az említetteken kívül szükség lenne az elavult berendezések felújítására, a munkahelyi feltételek javítására is. Nem kis gondot okoztak a múlt évben a nem üzemi balesetek is, ezekből tizenegy hónap alatt hat- vankilenc fordult elő. Míg 1985 tizenegy hónapja alatt ezek miatt dolgozóink 998 napot hiányoztak, a tavalyi év hasonló időszakában már 1103 napot. Ez azt jelenti, hogy az üzemi balesetek miatt kiesett munkanapok úgy érintették a vállalatot, mintha hat emberrel kevesebb dolgozna nálunk. A kiesett termelési érték pedig meghaladja a másfél millió koronát. Senki számára sem lehet tehát közömbös, sikerül-e csökkentenünk ebben az évben, PÁSZTOR KÁROLY, a Gömörhorkai Cellulóz- és Papírgyár munkavédelmi előadója ek a különféle jutalmak odaítélésénél. A népi ellenőrzés szerveinek tapasztalatai szerint nem érvényesítik elég következetesen a gyakorlatban a dolgozóknak a munkaviszonyon kívüli, szerződés alapján való foglalkoztatásáról és a másodállásokról szóló kormányrendeletet. A szolgáltatások jelentik a jogtalan gazdagodás egyik fő területét. Megkárosítják a vevőket, alapvető hiányosságok fordulnak elő a kisebb műhelyekben, mégpedig a gazdálkodás, a szállítás, a nyilvántartás, valamint a munkaviszony melletti tevékenységről szóló szerződések területén. A kereslet és a kínálat közti egyensúly hiánya melegágya a korrupciónak, a törvényellenes vállalkozásoknak és a kontárkodásnak. Az állampolgárok panaszainak, bejelentéseinek és javaslatainak elemzése a múlt évben azt tanúsította, hogy 28 százalékban megalapozottaknak bizonyultak, 107 panasz a funkcióval vagy a munkabeosztással való visszaélésre figyelmeztetett. Az elmúlt időszak tapasztalatai újból igazolják, hogy a különféle formában jelentkező társadalomellenes jelenségek a termelés, a szállí- tói-megrendelői kapcsolatok, az anyagi-műszaki ellátottság megoldatlan problémáiban gyökereznek. Az ellenőrző rendszer tevékenységében továbbra is erősíteni kell a párt vezető szerepét. Az ellenőrzésnek elő kell segítenie a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítését. BODA PÁL, a Kelet-szlovákiai Kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke A fejlett szocialista társadalom építése szempontjából döntő jelentőséggel bír a népgazdaság zavartalan fejlődésének és védelmének biztosítása. Ezt a feladatot sajnos nem mindenki tekinti sajátjának. Még mindig akadnak, akik cselekményeikkel veszélyeztetik a szocialista gazdasági rendszert és fegyelmet. Az ilyen személyek magatartásának társadalmi veszélyességére, illetve a jogtalan nyerészkedés elleni harc fokozásának szükségességére hívta fel a figyelmet a CSKP KB Elnökségének 1982. évi levele. A legfelsőbb állami és pártszervek fontos intézkedéseket fogadtak el az említett negatív jelenségek elleni harc hatékonyabbá tételére. így például az SZSZK kormányának 119/1983 sz. határozata kötelezte az SZSZK pénzügyminiszterét, hogy hatékony intézkedésekkel szabályozza a Szlovák Állami Biztosító eljárását az olyan körülmények bejelentésénél, melyekkel a biztosítási ügyek intézése közben találkoztak a biztosító dolgozói és amelyek arra engednek következtetni, hogy bűntettet vagy vétséget követtek el. Ennek következtében a Szlovák Állami Biztosító dolgozóira olyan feladatok hárultak, melyekkel eddigi tevékenységük során nem találkoztak. Korábban ugyanis csak a súlyos bűntetteket, túlnyomórészben a szocialista tulajdon fosztogatásának bűntetteit jelentettük a bűnüldöző szerveknek és nem minden egyes bűncselekményt, melyről dolgozóink feladataik teljesítése során tudomást szereztek. Jóllehet, nem is tudatosítottuk, hogy a büntető eljárásról szóló törvény 8. § 1. bekezdése minden állami szervet, társadalmi és gazdálkodó szervezetet - így minket is - kötelez arra, hogy haladéktalaA šarišské Michalany-i (Prešovi járás) lmuna az infúziós oldatok legnagyobb gyártója Csehszlovákiában, ezenkívül vérderivátumokat dolgoz fel és oltóanyagokat, valamint több mint 400 féle, baktériumok okozta betegségek diagnosztizálására szolgáló anyagot állít elő. A képen Anna Bajusová az üvegmosó gépsort irányítja. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) nul bejelentést tegyenek az ügyészi szerveknek, illetve a Nemzetbiztonsági Testület szerveinek minden olyan bűncselekményről, amely a tudomásukra jut. Mentségünkre szolgáljon, hogy úgy véltük, ez a bejelentési kötelezettség elsősorban a károsult (biztosított) szervezetek dolgozóit terheli, vagy azt, aki a bűncselekményről elsőként szerzett tudomást. Az SZSZK Legfőbb Ügyészségével folytatott többszöri megbeszélés után meghatároztuk azokat a bűn- cselekményeket, amelyekkel tevékenységünk során találkozhatunk. A kormányhatározat ugyan elsősorban a gazdasági bűncselekmények bejelentésére irányul, mégis a büntető eljárási törvény említett rendelkezése szerint jelentenünk kell más bűncselekményeket is, melyek tudomásunkra jutnak a biztosítási ügyek intézése során. Kezdetben természetesen bizonyos nehézségeink is voltak, hiszen az egyes esetek megítélése magas színvonalú, főként jogi ismeretek elsajátítását feltételezi. Dolgozóink túlnyomó részének pedig nincs jogi képzettsége és nem rendelkezett a szükséges ismeretekkel sem. Voltak bizonyos nézeteltéréseink is a büntető eljárásban részt vevő szervekkel, illetve a biztosított és a károsult szervezetekkel. Főleg arról volt szó, ki és milyen feltételek mellett köteles bejelentést tenni a tudomására jutott bűncselekményekről. Ezeket a nézeteltéréseket részben a biztosítón belül kiadott módszertani segédanyagokkal, illetve a tanfolyamokkal, részben pedig járási szinten az érintett szervekkel és szervezetekkel megtartott megbeszélésekkel igyekeztünk elhárítani. A problémák megoldásához és bejelentési kötelezettségünk színvonalasabb teljesítéséhez hozzájárult az is, hogy jogi osztályaink dolgozói részt vettek a biztosító dolgozóinak értekezletein, ahol figyelmeztették a dolgozókat a feltárt hiányosságokra és segítették ismételt előfordulásuk megakadályozásában. A kezdeti nehézségek után ma már megállapíthatjuk, hogy a bejelentési kötelezettségünk teljesítésében lényeges javulást értünk el. Mégsem lehetünk elégedettek. Még ma is előfordulnak hibák, melyeknek már nem lenne szabad megtörténniük - hogy mást ne említsek, az írásbeli jelentések olvashatatlansága. Tudatosítani kell azonban azt is, hogy az ellenőrzésnek minden vezető dolgozó munkája elválaszthatatlan részévé kell válnia. Dr. CSÁKY JÓZSEF, a Szlovák Állami Biztosító vezérigazgatóságának munkatársa A legfontosabb szempont - az új nemzedék egészsége Tíz éve annak, hogy a bratislavai egészségügyi szakközépiskolát elhagyva elhelyezkedtem első munkahelyemen. Jól éreztem magam, ám szívem haza, Galántára (Galan- ta) húzott. Négy évvel ezelőtt munkahelyet változtattam, s a galántai kórház nőgyógyászati-szülészeti osztályára kerültem. Kilenc hónapja pedig mint szülésznő segítek a szülések levezetésénél. S mert van egy hétéves kisfiam, úgy igyekszem, hogy a szakmai segítségen kívül lelkileg is támasza legyek a vajúdó kismamáknak. Tudom, az egészségügyiek munkáját a sok elismerés mellett gyakran éri bírálat, épp ezért úgy gondolom, nagyobb odaadással kell dolgoznunk valamennyi poszton. Persze, amint ez a párt XVII. kongresz- szusán is elhangzott, az egészség- ügyi gondoskodás színvonalának emelésében jobban ki kell használni a tudományos fejlődés adta lehetőségeket éppúgy, mint a dolgozók kezdeményezését. Nálunk, a kórház nőgyógyászati-szülészeti osztályán kitűztük azokat a feladatokat, melyek valóra váltásával hozzá akarunk járulni az egészségügyi ellátás javításához. Elsősorban bővíteni kell a terhesgondozó rendelők hálózatát - főleg a veszélyeztetett terhesek részére, akiknek a száma évről évre emelkedik. Tavalyelőtt 600 leendő anyáról kellett fokozottabban gondoskodnunk, a múlt év első félévében már 492-ről. Ugyancsak fontosnak tartjuk az anyák genetikai kivizsgálását a terhesség kezdeti stádiumában. Ez idáig csak a 38 évesnél idősebb terheseknek ajánlottuk a kivizsgálást, a jövőben a korhatárt 33 évre csökkentjük. Állandó feladatunk a szoptatás szorglamazása is. Újat ugyan mondani nem tudunk, de ösztönzőbb, hatásosabb felvilágosító módszerekkel biztosan többre mennénk. Nagyon örülünk annak, hogy az onkológiai rendelők hálózatát sikerült kiépíteni, ám ezen a téren is nélkülözhetetlen a minőségi változás. Az új évtől kezdve már 25 éves kortól szeretnénk megkezdeni a rendszeres szűrővizsgálatokat, a cigány származású nőknél előbb, 16 éves kortól. Valamennyien tudjuk, hogy a mi területünkön is előfordulnak hiányosságok. így például Sellyén (Šaľa) még mindig nincs a veszélyeztetett terheseknek terhesgondozójuk. Ezért az anyukáknak Galántára kell utazniuk, s talán nem kell hangsúlyoznom, hogy ez mennyire fárasztó számukra. A gondok felsorolásából nem maradhat ki a hiányos műszerellátottságunk sem. A baj az, hogy gyakran romlanak el berendezéseink, például a sterilizátor, és a javítás után is csak ideiglenesen üzemképesek. Nem jó az sem, hogy gyakran egész nap csak egy szülésznő dolgozik, s ha netán többen szülnek egyszerre - ez gyakori - nem tud foglalkozni kellőképpen a kismamával. Ha ketten volnánk, nemcsak mi, hanem elsősorban az anyukák lennének elégedettebbek. Azt hiszem, ennél fontosabb szempont nincs is. KLIMO KLÁRA, a galántai kórház nőgyógyászati szülészeti osztályának szülésznője
