Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-27 / 21. szám, kedd
ÚJ szú 5 1987. I. 27. Pusztába kiáltott szó? Vízgazdálkodásunk kérdő- és felkiáltójelei Víz. Életünk csakúgy, mint gazdaságunk zavartalan fejlődése elképzelhetetlen nélküle. Számtalanszor ismételik ezt az illetékes irányitó szervek, a hírközlő eszközök és nem kevésbé azok, akik - hol itt, hol ott, hol kisebb, hol nagyobb mértékben - úgymondva a saját bőrükön tapasztalják vízgazdálkodásunk „fehér foltjainak“, a tekintélyes számú, jobbító szándékú központi és alsóbb fokú intézkedések következetlen megvalósításának következményeit. Egyebek között a vízfogyasztás korlátozását, községek sorában és egyes élelmiszeripari üzemekben az egészséges ivóvíz hiányát, felszíni vizeinken a szennyeződés előidézte halpusztulást és sorolhatnánk a további tényeket, amelyek meggyőzően bizonyítják: a helyzet enyhén szólva nem éppen rózsás. A vitkovicei Klement Gottwald Vasmű elsősorban kohó-, vegy- és energiaipari vállalatok, külszíni szénbányák, valamint hajótengelyek és acélszerkezetek gyártói számára állít elő berendezéseket. A vállalatnál fokozatosan áttérnek a számító- gépes irányításra. A képen: Vlasta Vlčková mérnök és Jiŕí Krchňák mérnök ellenőrzi a szovjet megrendelésre tervezett hengerdei berendezéshez készült számításokat. (Petr Berger - ČTK felvétele) Az első tapasztalatok Egy fiatal képviselő tervei Ezt már hosszabb ideje tudjuk. Tanúbizonysága ennek, hogy a fordulat elérése érdekében a szlovák és szövetségi kormány is főleg 1982-ben és 1984-ben nagyon konkrét, a lényegre rátapintó, s az orvoslás módját is megjelölő határozatokat hozott. Ennek nyomán a hetedik ötéves tervidőszakban csak Szlovákiában 3,3 milliárd koronát fordítottunk vízvédelemre, nevezetesen a kétmillió korona beruházási költséget meghaladó víztisztító művek építésére, ami nem kis összeg. Az eredmény azonban - mi tagadás - elég sovány. Vizeink szennyeződése a korábbi tervidőszakhoz képest ugyan lassúbb ütemben, de mégiscsak növekedett. Ebben az egy mondatban összegezhető annak a felmérésnek az eredménye, amelyet az elmúlt év derekán zárt le az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága, együttműködésben további illetékes szervekkel. Az okok nyomában Hogy is lehetséges, ez, hiszen Szlovákiában a felszabadulás óta több mint meghúszszorozódott a szennyvíztisztítók száma? A válasz kézenfekvő. Ez a jelentős mennyiségi növekedés távolról sem volt elegendő ahhoz, hogy lépést tartson a fő szennyező források, vagyis az ipar, a mezőgazdaság és a lakásépítés hasonlíthatatlanul gyorsabb ütemével. Jelenleg például felszíni vizeinket több mint ötven százalékos hányadban (!) a lakótelepi csatornahálózat tisztítatlan vize szennyezi. A bajt tetézi, hogy az említett felmérésről szóló jelentés megállapítása szerint „az üzemek felelős dolgozói nem tudatosították eléggé a vízforrások szennyvízzel szembeni következetes védelmének szükségét.“ Mi több, a tervező és a vízgazdálkodási szervek is sok esetben elnézték a vízvédelmi törvény megszegését és nem szálltak következetesen síkra azért, hogy az iparfejlesztéssel és a lakásépítéssel párhuzamosan, elfogadható arányokban tisztítóművek is épüljenek. Az építőipari szervezetek így azután többnyire büntetlenül késhettek kivitelezésükkel, természetesen arra hivatkozva, hogy kapacitásukat teljesen lekötik egyéb, fontosabb beruházások. Csakhogy ez esetben joggal megkérdőjelezhető, hogy ésszerű-e a vízgazdálkodási követelményeknek ilyen háttérbe szorítása, vajon nem tanúskodik-e az ilyen mostoha bánásmód rövidlátásról, amely már ma, de még inkább a jövőben megbosszulja magát? Annál is inkább így vethető fel ez a kérdés, mivel a kivitelezők érvelése sok esetben elfogadhatatlan. Cáfolja például az, hogy miközben a vízvédelmi beruházásoktól főleg a munkaigényességük miatt idegenkednek és kivitelezésükben mélyen a tervezett szint alatt maradnak, addig más építkezéseiken esetenként magasan túlteljesítik tervfeladataikat. Nem vitás tehát, hogy anyagi érdekeltségük is ilyen - helytelen - irányba orientálja őket. A beruházók és a tervezők is ludasak Igazságtalanok lennénk viszont, ha csak a kivitelezőket bírálnánk. Tény és való, hogy a tisztítóműveknek már a tervdokumentációját is többnyire megkésve készítik el, hogy az építkezéseken a beruházók gondatlanul látják el felügyeleti tevékenységüket, hogy összehangolatlan az alvállalkozók munkája, hogy a már kész víztisztítók üzemeltetése és karbantartása sok vonatkozásban kifogásolható, hogy alkatrészellátásuk gyakran joggal okoz az üzemeltetőknek fejfájást. így azután aligha lehet csodálkozni azon, hogy például miért késik évekkel a duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyár szennyvíztisztítójának elkészülése, pedig nagyon fontos vízvédelmi beruházás ez. Már a tervdokumentációját négyéves késéssel hagyhatták csak jóvá. S noha végre 1983 tavaszán ez megtörtént, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kivitelezésének kezdetét csak 1985-re tűzte ki. Az eredetileg kijelölt augusztus helyett azonban - a beruházó hibájából - csak októberben indult az építkezés. S az SZSZK NEB megállapítása szerint még az elmúlt év derekán is megoldatlan volt a beruházás pénzellátásának kérdése. A következetes határozatmegvalósításért Vajon várhatunk-e előrelépést ebben a tervidőszakban az említett (és számos további nem említett) szemléleti és gyakorlati torzulás kiküszöbölésében vagy legalább enyhítésükben? Reményre feljogosíthat az, hogy a kétmillió korona beruházási költséget meghaladó vízvédelmi létesítmények építésére ebben a tervidőszakban az előzőhöz képest az SZSZK kormánya tavaly mintegy 800 millió koronával többet irányzott elő. Mégpedig az anyagi eszközök összpontosításával a legnagyobb szennyező források felszámolására. Persze ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy az eredetileg tervezett 52 ilyen beruházás helyett csak 33 megvalósítását tűzte ki célul. Némi javulást eredményezhet az is, hogy a Z- akció keretében is tervezik 76 kis szennyvíztisztító építését. Mindez azonban lényegesebb fordulatot nem idézhet elő, ha a víz- gazdálkodással kapcsolatos törvények, határozatok és rendeletek „aprópénzzé váltásában“ nem következik be alapvető fordulat. Ezt a célt szolgálja elsősorban a szlovák kormány legutóbbi, 1986. október 31-i keltezésű, 253. számú határozata. Mi a lényege? Több illetékes minisztériumnak, továbbá a kerületi nemzeti és a bratislavai fővárosi nemzeti bizottságnak feladatul adja, hogy szavatolják a vízvédelmi beruházások szerződéses határidőknek megfelelő kivitelezését. Ez alól kivételt csak a kormány adhat: Továbbá gondosabban kell felügyelniük a tervdokumentáció idejében történő kidolgozására. Bratislavában a fő feladat e határozat értelmében az, hogy a lakásépítést összehangolják a szennyvíztisztítók építésével. Fontos rendelkezés, hogy növelni kell a víz tisztaságáért felelős dolgozók anyagi érdekeltségét ezzel kapcsolatos feladataik teljesítésében és a szükségnek megfelelően nagyobb jogkörrel kell felruházni - főleg a bírságolást illetően - a vízgazdálkodási állami felügyeletet. Ebben a határozatban számos további rendelkezés is koncepciózusán arra irányul, hogy enyhítsük vízgazdálkodási gondjainkat. Eredményességük azonban az eddigi tapasztalatok szerint attól függ, hogy sikerül-e olyan megvalósítási mechanizmust létrehoznunk, amely egyértelműen és a probléma társadalmi jelentőségének megfelelően ösztönözni fog a feszültségek feloldására. Továbbá attól függ, hogy a központi és a nemzeti bizottsági szervek milyen határozottsággal, következetességgel, szigorral és milyen rendszerességgel fogják ellenőrizni saját döntéseik gyakorlattá váltását a kivitelezés szférájában és ennek milyen feltételeit teremtik meg. Végül pedig az üzemekben, a vállalatoknál, a termelési-gazda- sági egységekben véget kell vetni az unos-untalan, sokszor oktalan hivatkozásnak a hátráltató objektív körülményekre. Csak így érhető el, hogy az átgondolt intézkedések ne váljanak pusztába kiáltott szóvá. GÁLY IVÁN Milliók a környezetés egészségvédelemre A nyolcadik ötéves terv időszakában Közép-Szlovákiában is megkülönböztetett figyelem kíséri a nagy állami beruházásokat. A kerületi nemzeti bizottság egy korábban hozott határozata értelmében az elkövetkező két év során az erőket és eszközöket a már folyamatban lévő építkezések meggyorsítására és befejezésére kell irányítani. Az új beruházások főként a környezetvédelmet, az egészségügyi és szociális ellátás javítását szolgálják. A századfordulóig szóló ökológiai program keretében Banská Bystricában, Banská Štiavnicában és Martinban építenek víztisztító berendezéseket. Rendelőintézet épül Bojnicében és Žiar nad Hronomban, a kerületi székhely kórháza pedig új osztállyal bővül. Ugyancsak Banská Bystricában nevelőintézet is épül, s a közeli fenyvesekben, Krahule térségében pedig erdeiiskola, Már folyamatban van a tömegközlekedés teljes rekonstrukciója, a kilencvenes évek elejéig fokozatosan áttérnek a trolibuszközlekedésre. Gazdaságossága mellett ez a változás elsősorban a környezetvédelmet szolgálja Banská Bystricában. Már dolgoznak a rimaszombati (Rimavská Sobota) és a martini rendelőintézet tervein, s előkészületek történtek a žilinai, martini kórház bővítésére is. A következő tervidőszakban kerül sor a Banská Bystri- ca-i szemészeti pavilon építésére. A szociális létesítmények közül meg kell említeni a losonci (Lučenec) és a žilinai nyugdíjasotthon tervét, Rimaszombatban pedig gyermekotthon épül. -h.aKözel nyolc hónap telt el azóta, hogy tavaly májusban a népképviseleti testületekbe megválasztott képviselők átvették megbízólevelüket. Sokan közülük először töltik be ezt a megtisztelő, felelősségteljes tisztséget. Különösen a fiatal képviselők számára újdonság, hogy választóik bizalmát élvezve vehetnek részt a közügyek intézésében. Milyen tapasztalatokat szerzett ez idő alatt egy fiatal képviselő? Erről beszélgettem a 26 éves Hana Gemrichovával, aki a főváros egyik régi városrészének lakói választottak meg Prága 1. Városkerületi Nemzeti Bizottságának képviselőjévé.- Előrebocsátom, hogy nem vagyok tősgyökeres prágai. Észak- Csehországból, Mostból kerültem a fővárosba. Előtte Leningrádban könyvtártudományi diplomát szereztem, s a négy évig tartó tanulmányaim után kerültem a CSSZK Kulturális Minisztériuma nemzetközi főosztályára. Munkahelyem és lakásunk is a Kisoldalon van, úgyhogy elegendő alkalmam nyílt e régi városrész életének, örömeinek és gondjainak megismerésére - mondja mintegy bemutatkozásképp a fiatal képviselőnő.- Azonban különbség, ha valaki egy választókerület lakosa, vagy ha tagja a kerület képviselő-testüle- tének...- Sosem vontam ki magam a társadalmi munkából. Munkahelyemen most is a szakszervezeti bizalmi teendőit látom el, s tagja vagyok a SZISZ Központi Bizottsága mellett létesített, a fiatal szakemberek problémáival foglalkozó szakbizottságnak. Bevallom, meglepődtem, amikor képviselőjelöltnek javasoltak. Ez nem csupán megtisztelést, hanem elsősorban felelősségteljes munkát, a választókkal való kapcsolatot, érdekeiknek, örömeiknek és gondjaiknak ismeretét követeli meg... Sokat tépődtem azon, hogy munkám mellett el tudom-e végezni a képviselői teendőket? Végül is döntöttem: vállalom a jelöltséget... Amikor első ízben álltam a választók elé, s ismertettem velük a választási program célkitűzéseit, éreztem, hogy az emberek érdeklődéssel és rokonszenvvel követik szavaimat. Ám tudom, hogy a leghatásosabb választási beszéd sem ér egy fabatkát sem, ha a felvázolt célok nem valósulnak meg... Jólesett tapasztalnom az emberek bizalmát, amikor aprónak tűnő, de számukra fontos ügyes-bajos dolgaikról beszélgettek velem. Tudja, ebben a régi városrészben több idős ember él, mint a lakótelepeken, s nemcsak a régi városrészeknek, hanem lakosainak is megvannak a sajátos problémái.- Például?- Megemlíteném az üzlet- és szolgálta tóhálóza t szétszórtságát, vagy a régi lakások felújításának állandóan időszerű kérdését. A Po- horelec negyed új önkiszolgáló élelmiszerboltjának terve most készült el. Ugyancsak kész a Jánsky vrch nevű hegyoldal épülettömbjeinek felújítási terve. A felújítási munkálatok évekig tartanak, de egyszer el kell kezdeni... Hana Gemrichovát beválasztották az 1. városkerületi nemzeti bizottság tanácsába is, ahol lehetősége nyílik az egész kerületet érintő problémák behatóbb megismerésére. Ugyanakkor elnöke az amatőr művészeti mozgalom városkerületi tanácsának is. Ez viszont a közművelődésnek ebbe a sokrétű ágazatába való betekintést teszi lehetővé. Megtudom tőle, hogy Prága 1. kerületében nincs hiány műkedvelő csoportokban, de színvonal tekintetében van tennivaló bőven. Sok esetben a helyiséghiány hátráltatja az eredményes munka kibontakozását.- Megválasztásom után végigjártam az egész választókerületet, bementem minden boltba, javító- és tisztítóműhelybe, áttanulmányoztam a közlekedési viszonyokat, a természeti környezetet. Ez a „ feltérképezés“ azért fontos számomra, hogy például a képviselői fogadónapokon, vagy a polgári bizottság ülésén kellő helyismerettel reagálhassak a felvetett helyi vonatkozású kérdésekre- mondja Hana Gemrichová.- Kik segítik képviselői munkájában?- Elsősorban a nemzeti bizottság tapasztalt képviselői. Értékes számomra a polgári bizottság segítsége is. Mindehhez járul még munkahelyi feletteseim megértő hozzáállása képviselői kötelességeim teljesítéséhez; ami azonban egyáltalán nem értelmezhető úgy, hogy - képletesen szólva - lazíthatok munkahelyi kötelességeimen. Ellenkezőleg... S végsősorban nagy támasz számomra férjem, Jan - a radotíni cementgyár kutatórészlegén dolgozik- megértő segítsége.- Több, számomra ritka élményben is volt részem az elmúlt hónapokban - folytatja a képviselőnő.- Nemrég a prágai szakszervezeti klubban a fővárosi ruhaipari szolgáltató vállalat háromszáz fiatal varrónőjének adtam át a nemzeti bizottság megbízásából a szakmai képesítést igazoló oklevelet. A lányok megilletődöttsége életük e fontos pillanatában átragadt rám is... Szép és tanulságos volt az Eliška Junko- vánál, az egykor híres csehszlovák autóversenyzőnél tett látogatás: 85. születésnapja alkalmából köszöntöttük. Munkám szempontjából rendkívül tanulságos volt az az ötnapos tanulmányút, amelyen a prágai fiatal képviselők csoportjával vettem részt a múlt év szeptemberében Moszkvában. Beszélgetésünk végén ismét szóba kerül a városkerület választási programjának teljesítésé.- Nem kis feladatok ezek, de a kitűzött célok teljesítésében nem szabad meghátrálni. Meggyőződésem, hogy ígéreteinket teljesítjük is- mondja búcsúzóul. SOMOGYI MÁTYÁS A Prága-béchovicei Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézet szakemberei mikroszámítógépes vezérlőrendszert dolgoztak ki a kábelek szigetelőanyaggal való bevonásához. Ennek segítségével maximálisan kihasználható a gépsorok teljesítőképessége. A képen: Jan Bydžodvský mérnök, kandidátus elektronikus berendezést ellenőriz. (Jan Vrabec felvétele - ČTK)
