Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-27 / 21. szám, kedd

Levelezőink írják Az év első rekordja A nagykürtösi (Veľký Krtíš) Dolina Bányában megkülönböztetett figyel­met szentelnek a szocialista munka­verseny széles körű fejlesztésének. Ennek egyik formája a rekordmoz­galom, melynek már szép hagyomá­nya van a bányászok körében. Az új esztendő első bányászre­kordja Jozef Veselka kilenctagú szo­cialista brigádjának nevéhez fűző­dik. A II. fejtési részlegen dolgozó kollektíva a XI. szakszervezeti kong­resszus tiszteletére rekordfelállítást vállalt vágathatjásban. Vállalását 2,5 méterrel túlteljesítette, 390 méter vágatot hajtott. Bodzsár Gyula Véradás a konferencia tiszteletére A Stará Turá-i Chirana vállalat 48 dolgozója adott vért a napokban a Vöröskereszt járási konferenciájá­nak tiszteletére a trenčíni transzfú­ziós állomáson. Az akción, melyet a vállalat Vöröskereszt-szervezete rendezett, több szocialista brigád tagjai és sokszoros véradók vettek részt. Közülük most sem hiányoztak a Janský-emlékérem ezüstfokozatá­nak birtokosai: Ľudovít Bača, Milan Dunajčík, Karol Koči, Vladimír Kubí- ček, Jozef Madunický, Bohuš Med- ňaský és mások. Külön említést érdemel Pavel Nedorost, aki negy­venedszer adott vért, és a vállalatnál elsőként kapta meg a Janský-em- lékérem arany fokozatát. Mató Pál Az Eső bolthálózathoz tartozó üzletet 670 ezer korona ráfordítással újították föl Prešovban. Kétszázhúszezer koronát adtak a szükséges berendezésért és a gépekért. Az eladótér 60 és a raktár területe 107 négyzetméter. A felvételen Mária Jenčová, üzletvezető kiszolgálja a vásárlókat. Štefan Bartko felvétele Az élethez béke kell A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás egészségügyi dolgozói aktívaérte­kezletet rendeztek a Járási Béketa­náccsal karöltve, melyen elítéltek minden háborús törekvést és hatá­rozottan tiltakoztak az embviség megsemmisítésére irányuló lázas fegyverkezés ellen. Fiatalítás és falufejlesztés A választások után a nemzeti bi­zottságok testületeiben az idősebb, nagy tapasztalattal rendelkezők sok helyen fokozatosan átadták helyüket a fiataloknak. így történt ez Gö- möralmágyon (Gemerský Jablonec) is, ahol július 1 -töl Foglár László személyében új hnb-elnök került két község, Gömöralmágy és Dobfenék (Dubno) élére. Foglár László 1978-ban fejezte be jogi tanulmányait. Kezdetben a helyi efsz, később a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóság jogászaként dolgozott. Most, 31 évesen két köz­Sikeres vadászidény A Szlovák Vadászszövetség érsekúj­vári (Nové Zámky) alapszervezetének 47 tagja 4560 hektár terület vadállományáról gondoskodik. Az 53 apróvad- és 23 őz- etetőt főleg a téli hónapokban látják el rendszeresen takarmánnyal. A vadászok tavaly a helyi mezőgazda­sági üzemben hatszáz órát dolgoztak tár­sadalmi munkában, s ezért a vadak eteté­sére kilenc tonna II. osztályú szemes takarmányt kaptak. A 2600 fácáncsibe felneveléséhez kölest és cirkot ültettek. Lencsés József vadászgazda sikeres idényről adott számot: 606 élő nyulat fogtak be, továbbá 400 nyulat, 1261 fá­cánt és 27 őzet lőttek. Virág Tibor Eredményes évet zártak Városszépítés és munkakörnye­zet javítás, valamint az önerős épít­kezések sorén Komárom (Komárno) lakossága tavaly több mint egymillió órát dolgozott társadalmi munkában. Jó eredményt értek el a Z-akció területén, az elmúlt időszak legsike­resebb évét zárták, közös összefo­gással több mint 15 millió korona értéket hoztak létre, önerőből épült a Kikötő lakótelepi fedett uszoda. A Letecké pole-i városrészben a no­vemberben elkezdett szolgáltatóhá­zat rövidesen átadják rendeltetésé­nek. A város lakossága, az intézmé­nyek dolgozói és a tömegszerveie- tek tagjai sokat segítettek az új mű­velődési központ építésénél és kör­nyezetének rendezésénél, szépíté­sénél. A nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulójának tiszteleté­re a város lakossága, üzemei, intéz­ményei és tömegszervezetei újabb kötelezettségvállalást tettek,, több mint egymillió órát társadalmi mun­kában dolgoznak le. Tovább szépítik a környezetet és a munkahelyet, új játszótereket, sportpályákat létesíte­nek. Bende István ség 960 polgára szavazott neki bi­zalmat az elkövetkező négy évre. Agócs Dezső hnb-titkár szintén először tölti be ezt a tisztséget. Ö nagyobb élettapasztalattal rendel­kezik, a helyi alapiskola igazgatóhe­lyettese. Az utóbbi két választási időszak­ban nem kevés társadalmi munkát végzett a falu lakossága. Felépült a szabadtéri színpad, a Honvédelmi Szövetség sporttelepe, a művelődé­si ház, az iskola és még sok más létesítmény. Komoly gond elé állítot­ta a hnb új képviselőit, hogy az 1986/87-es tanévre a szülők közel ötven óvodást írattak be, de a helyi óvoda befogadóképessége csak harminc fő. Már készül az új, korsze­rű óvoda terve, s addig a gyerekeket a helyi alapiskola épületében he­lyezték el. Az ivóvízhálózat létesíté­sét még az előző választási időszak­ban elkezdték. Jelenleg a fővezeté­ket fektetik le. Alig egy hónapja ad­ták át az új postát, amely három községet lát el. Farkas Ottó Dr. Jarmila Halmiová, a Járási Egészségügyi Intézet igazgatója be­szédében hangsúlyozta, hogy a Föld lakóinak sorsáért aggódók soraiban ott vannak az orvosok és más egészségügyi dolgozók is. Kije­lentette: a nemzqíközi békeévben csatlakoznak azon egészségügyi dolgozók táborához, akik 1984-ben az IPPNW (International Physicians for the Prevention of Nuclear War) Helsinkiben tartott kongresszusán már egymillió 300 ezer aláírással tiltakoztak a nukleáris háború veszé­lyének növelése ellen. A vitában a konferencia több résztvevője szólalt fel és mutatott rá az atomkatasztrófa elhárítására irá­nyuló küzdelem fokozásának szük­ségességére. Dr. Lajtman Imre nő­gyógyász elmondta, hogy napjaink­ban naponta 40 ezer gyermek hal meg különféle fertőző betegségek következtében, melyeket meg lehet­ne előzni, ha a szükséges gyógy­szerekre évente csak annyi pénzt fordítanának, mint a fegyverkezésre 12 óra alatt. A malária elleni küzde­lemre évente csupán 1 millió dollár jut a világon, míg a fegyverkezésre 1 óra alatt fordítanak ennyit. Ezek az adatok valóban meghökkentőek, ezért is mondtak határozott nemet a fegyverkezés fokozására Moszk­vában a múlt év májusában tartott konferencián az orvosok és tudó­sok. ..... Bo jtos János Fejlődő járási székhely Az idén ünnepli alapításának 750. évfordulóját a tizenhatezer lakosú Galánta (Galanta). Az elmúlt évek folyamán a város arculata jelentő­sen megváltozott. Rendezett utcáit sok fa, díszbokor és virág díszíti. Végh András vnb-titkár elmondta, hogy Galánta az elmúlt választási időszakban sokat fejlődött. Elsősor­ban az egészséges környezet létre­hozásának szentelnek nagy figyel­met. Ennek eredménye, hogy a vá­rosban 46,6 hektár zöldterület van. Ezek kialakításában a helyi műszaki szolgáltató üzem dolgozóinak nagy segítséget nyújtott a lakosság. Tár­sadalmi munkában több tízezer órát dolgozott, s több ezer facsemetét, díszcserjét és rózsatövet ültetett el. Aktívan bekapcsolódott a Nemzeti Front választási programja beruhá­zási feladatainak teljesítésébe is, és része van abban, hogy az elmúlt választási időszakban 17,5 millió ko­rona értékben tizenhárom Z-akció- ban épült létesítményt adtak át, töb­bek között egy 22 osztályos alapis­kolát, nyugdíjas otthont, óvodákat, üzleteket. A 8. ötéves tervidőszakra a vá­rosban Z-akcióban 80 millió korona értékű beruházást terveztek. Az új választási időszak első évében szép eredményeket értek el a járási szék­helyen. A Z-akció beruházásos for­májában tíz, s ezenfelül további negyven önerős építkezésre kerül sor. Több jelentős építkezést már befejeztek. Rendezték a vasútállo­más előtti területet, átadták a matúš- kovói nyugdíjasklubot, elkészült a szauna. * A választási program feladatainak sikeres teljesítéséből aktívan kivette részét a lakosság, a tanulók, vala­mint a város 36 üzemének, s a helyi szövetkezetnek és állami gazdaság­nak a dolgozói. A XVII. pártkong­resszus tiszteletére tett 36 kollektív és 2420 egyéni kötelezettségválla­lás következetes teljesítésével a la­kosság kilencmillió korona értéket hozott létre. A 68 választási körzet képviselői és a 13 polgári bizottság tagjai jó szervezőmunkájukkal és példás aktivitásukkal szintén része­sei a sikernek. Galánta lakosaira, üzemeinek dolgozóira az elkövetkező időszak­ban is igényes feladatok várnak. Olyan jelentős létesítményeket kell felépíteniük, mint az új túzoltószertár 21,4 millió korona, ifjúsági és pionír­ház 12 millió korona, a vnb és a járá­si katonai parancsnokság új épülete 18 millió korona beruházással, vala­mint a szakközépiskola felújítása 17 millió korona ráfordítással. Ezen igé­nyes feladatok megvalósításához nagy mértékben hozzájárul a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának a tiszteletére kibon­takozott széles körű kötelezettség­vállalási mozgalom. Oláh Gyula Mi lett a pénzünkkel? V. I.: Annak idején mi is felvettük a harmincezer koronás kölcsönt, melyet a fiatal házasoknak nyújta­nak. A fiam 19^3. november 20-án született és az állami hozzájárulást, a 2000 koronát 1976. június 10-én akartuk leíratni (a papír még most is megvan). A hivatalnoknő azonban elküldött és nagy mérgesen azt mondta, hogy a kétezer koronát már nem lehet leírni, mert a gyerek el­múlt egyéves. Akkor úgy tudtuk, hogy csak a gyerek egyéves kora után irtják le az állami hozzájárulás összegét, de a hivatalnoknó csak hajtogatta a magáét, hogy ô jobban tudja. Igaz, hogy a kölcsönt már visszafizettük, de kíváncc'4 lennék, hogy mi lett a pénzünkkel. Az én fizetésem 1250 korona, a férjem teljesen rokkant. Jól jött volna, ha ennyivel kevesebbet kell fizetnünk. Mint már más olvasónk kérdésére adott válaszunkban is említettük, az állam’ hozzájárulásra az ifjú háza­sok kölcsönének törlesztéséhez a gyermek első életévének betölté­sével keletkezik akár a bíróságon is érvényesíthető jogigény. Ezt a jog­igényt az állami takarékpénztárral szemben a jogigény létrejöttétől számított 3 éven belül kell érvénye­síteni. Ha ebben az időben - vagyis a gyermek 1. életévének betöltésé­től a 4. életévének betöltéséig - nem érvényesíti valaki, a jogigény meg­szűnik. Megszűnt az önök esetében is. Talán nem kellett volna annyira hinniük a hivatalnoknőnek. Lakásgondok M. T.: A számunkra 1985. már­cius 5-én kiutalt állami lakás mind a mai napig lakatlan, mert még min­dig lakhatatlan. A férjem a karban­tartó vállalatnál dolgozik és úgy vet­te át a lakást, hogy majd utólag rendbeteteti. Ez azonban mind a mai napig nem történt meg. Azt szeret­ném tudni, hogy jogom van-e ehhez a lakáshoz. A férjemmel ugyanis nem élek együtt. Igaz ugyan, hogy nem is lenne pénzem a rendbehoza­talához. Esetleg van-e olyan lehető­ségem, hogy a lakást utólag vissza­utasítsam, mivel semmi hasznom nincs belőle. Sót! Nem utalhatnak ki nekem és a fiamnak egy másik, használható lakást, mert már van lakásunk. Hivatalosan még nem vál­tunk el, ezért szeretném tudni, hogy kérhetek-e újabb lakást vagy vissza­utasíthatom-e ezt a lakást, melyet a férjem kapott, de mindmáig nem vagyok oda bejelentkezve és amely­ben nem lakik egyikünk sem. A jogerősen kiutalt és szabályo­san átvett lakáshoz közös lakás- használati joguk keletkezett. Az, hogy bejelentkezett-e a lakásba vagy sem, teljesen lényegtelen. A bejelentkezés kötelezettségét csak a lakosság nyilvántartásáról és a személyi igazolványokról szóló jogszabályok írják elő (megsértésük- a bejelentkezés elmulasztása- szabálysértésnek minősíthető és pénzbírsággal büntethető). A polgári és a társadalombiztosítási jog sza­bályai nem fűznek semmiféle jogkö­vetkezményeket a bejelentkezés­hez, hiszen ismeretes, hogy ez, fő­leg lakásügyekben, gyakran a jog­szabályok kijátszásának szándéká­val történik csupán. A közös lakáshasználati jog kizár­ja, hogy ön önállóan, a férje bele­egyezése nélkül rendelkezzen a la­kással. A lakást utólag egyébként sem lehet visszautasítani, legfeljebb felmondhatnák a lakás használatát a lakásgazdálkodási vállalatnak címzett írásbeli nyilatkozattal. A la­káshasználati jogukat azonban megszüntetheti a bíróság is abból az indokból, hogy a lakást egyáltalán nem használják (ezt követően ad­hatna be új lakásigénylést). Új lakást kérhet akkor is, ha a je­lenlegi lakásukat „egészségre ártal­mas lakássá“ (zdravotne závadný byt) vagy „egészségileg alkalmatlan lakásnak“ (zdravotne nevhodný byt) nyilvánítják. Egészségre ártalmas lakás a törvény meghatározása sze­rint az a lakás, amelyet az építés­ügyi hivatal a járási közegészségü­gyi ellenőrrel való megvitatás után lakhatásra alkalmatlannak ismer el olyan műszaki hiányosságai miatt, melyek károsan hatnak az egész­ségre. (Ilyen lakásokat persze nem lenne szabad kiutalni vagy átadni. A Pelgári Törvénykönyv 161. § 1. bek. kifejezetten rendelkezik erről: ,,a szervezet köteles a lakónak biz­tosítani a lakás használatával kap­csolatos jogainak teljes és zavarta­lan gyakorlását. Köteles főként a la­kást a rendes lakhatásra alkalmas állapotban átadni,...“). A lakásgaz­dálkodási vállalatok vagy a bíróság­ra beadott keresetével köteleztetheti a hibák eltávolítására, a lakás rend- behozatalára, de megteheti azt is, hogy figyelmezteti a vállalatot, hogy ha az nem teszi a lakást lakhatóvá, akkor a hibákat ön távolítja el és a költségeket behajtja rajtuk akár a bíróság révén is. A költségtérítésre való jogot a javítások befejezésétől számított 6 hónapon belül kell érvé­nyesíteni. Üdülési szabadság Z. L.: 1983 óta vagyok munkavi­szonyban. Márciusban gyermeket várok, vagyis februárban megyek anyasági szabadságra. Azt szeret­ném tudni, hogy erre, az évre hány nap szabadság jár nekem? Ajánljuk, az idei évi üdülési sza­badságát (amely az ön esetében nyilván három naptári hét) csak az anyasági szabadsága után vegye ki. Erre módot ad a Munka Törvény- könyve 106. § 5. bekezdése, mely szerint, „ha a dolgozó úgy kéri az üdülési szabadsága kiadását, hogy az közvetlenül az anyasági szabad­sága végére kötődjön, a munkáltató köteles a kérésének eleget tenni.“ A szabadsága kiadását tehát már az anyasági szabadsága letelte előtt« kérvényezze. Üdülési szabadságát ebben az esetben nem fogják rövidí­teni, mert ha az üdülési szabadsága letelte után fizetetten gyermekgon­dozási szabadságot kér is, nem mu­laszt már ez okból 100 munkanapot (az anyasági szabadság vagy az üdülési szabadság miatt mulasztott munkanapokért nem rövidíthető a szabadság!). Halálos baleset N. B.: Azt szeretném tudni, hogy ha egy munkás a munkahelyén munkavégzés közben infarktust kap, az üzemi baleset-e vagy sem. Ez történt ugyanis az édesapámmal, aki ékszíjat cserélt egy gépen és közben belezuhant egy két méter mély gödörbe (halála után a gödör szélére korlátot hegesztettek). A gö­dörből még segítség nélkül kimá­szott, de röviddel utána meghalt. Ajánljuk, kártérítési követeléseik­kel minél hamarabb forduljanak a já­rásbíróságra (illetve előbb ügyvéd­hez, aki a további lépéseket már megteszi önök helyett). Alapvető szabály az, hogy ha a dolgozó a munkafeladatai teljesítése során vagy ezzel közvetlen összefüggés­ben balesetet (halálos balesetet) szenved, a munkáltatója felel a bal­eset következtében keletkezett kár­ért, s csak kivételes, a törvényben említett esetekben mentesül felelős­sége alól részben vagy egészen. A szívinfarktust ugyan csak kivé­teles esetekben ismerik el üzemi balesetnek a Munka Törvénykönyve 190. és következő paragrafusai sze­rint, mert „látszólag hiányzik a bal­eseti folyamat külső tényezője, de mégis szó lehet itt baleseti folyamat­ról...“ (lásd a legfelsőbb bíróság R 11 /76 sz. határozatát). Az, hogy az édesapja hajlamos volt az infark­tusra, nem lehet a kártérítés vissza­utasításának alapja, hiszen nem a hajlam idézte elő, hanem a zuha­nás (illetve az ezzel járó ijedtség és fizikai megerőltetés). Ha a bíróság mégsem ismerné el üzemi baleset­nek azt ami történt, a kártérítési igényüket a Munka Törvénykönyve 187. §-a alapján kell elbírálnia. Eb­ben az esetben önöknek kellene bizonyítania, hogy a munkáltató megsértette valamilyen jogi kötele­zettségét (pl. a Munka Törvényköny­ve 170. §-ában említett, a balesetek megelőzésére vonatkozó kötelessé­gét). Az, hogy a baleset után felhe­gesztettek a baleset helyére egy korlátot, azt bizonyítja, hogy a mun­káltató valóban nem tett meg min­dent a balesetek megelőzése érde­kében és ezért felelnie kellene. (m-n.) új sa 6 1987. i.:

Next

/
Thumbnails
Contents