Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-23 / 18. szám, péntek

ÚJ szí 4 1987. I. 2 Az egyik új lakótelep (Robert Berenhaut felvételei) A város programja: Új értékeket létrehozni, a régieket védelmezni A több mint 750 éves Kassa (Ko­šice) újkori történetéből a krónikások biztosan nem hagyják ki azokat a je­lentős eseményeket, amelyeknek szemtanúi lehettünk ebben a város­ban a felszabadulást követő eszten­dők alatt. Különösen az utóbbi évti­zedekben végbemenő változások adnak okot erre a gyakran hangoz­tatott megállapításra: Kassa, hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő vá­rosa. Nehéz lenne átfogó képet adni a város nagyszabású fejlődéséről. Nem is ez a célunk, hanem az, hogy a város felszabadulásának 42. év­fordulóján rövid betekintést nyújt­sunk az SZSZK második legna­gyobb városának alakulásába, táv­lataiba. Ebből a célból kerestük fel Ján Tkáč főpolgármester Ján Tkáč mérnököt, a város új főpol­gármesterét.- Úgy gondolom joggal lehetünk büszkék azokra az eredményekre, amelyeket a város fejlődése során elkönyvelhettünk 1945. január 19-e óta, amikor a hős szovjet hadsereg meghozta szabadságunkat. Abban az időben 51 689 lakosa volt váro­sunknak és 1980-ban már 202 300. Jelenleg csaknem 230 ezer lakosról kell gondoskodnunk. A városunkban végbemenő rohamos fejlődés folyta­tódik az SZSZK kormánya által jóvá­hagyott városfejlesztési terv alapján. Számolnunk kell a lakosság számá­nak további növekedésével - az ez­redforduló táján több mint 275 ezer lakosunk lesz - ami a nemzeti bi­zottságot az eddiginél még igénye­sebb feladatok elé állítja. Városunk új lakosainak lakást, munkát, meg­felelő anyagi- és szociális ellátást kell biztosítanunk. Az utóbbi negy­ven év alatt több mint 70 ezer új lakást, számos lakónegyedet, meg­felelő járulékos létesítményeket épí­tettünk. Az új választási időszakban is a komplex lakásépítés képezi az NF választási programjának egyik fontos részét. A 8. ötéves tervidő­szak folyamán csaknem 10 ezer új lakás felépítésével számolunk. Ez­zel párhuzamosan felépül 8 bölcső­de, illetve óvoda, 16 üzlet, 8 szolgál­tató létesítmény, 7 vendéglő, 7 kul­turális intézmény, három új egész­ségügyi központ. Nem sorolom a többi járulékos építkezést, mert lehetetlen mindről említést tenni. Annyit elmondhatok, hogy 1990-ig több mint 3 milliárd koronát fordítunk a komplex lakásépítésre. Felvetődhet a kérdés: mi idézi elő a lakosság számának ilyen nagy­arányú, rohamos növekedését? Er­re, röviden fogalmazva azt válaszol­hatjuk: a város igen számottevő gazdasági, főleg ipari potenciállal rendelkezik, eddig még minden öt­éves tervidőszakban jelentős ipari létesítményekkel gazdagodott. Ezekben pedig munkaerőre van szükség. Csupán a Kelet-szlovákiai Vasmű csaknem 24 ezer embert foglalkoztat, sok-sok ezer ember dolgozik a Nehézgépipari Müvek­ben, a magnezit és kerámiaiparban. A 8. ötéves tervidőszakban épül fel az Elektromont villamossági üzem, ahol szintén szükség lesz szakem­berekre. Bővíti kapacitását az építő­ipar. A nemzedékváltás is érezteti hatását az építőmunka minden terü­letén. A nyugdíjba vonultakat fiatal szakemberek váltják fel, számukra is lakás kell. Jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy a városvezetők messzemenő­en gondoskodnak a lakosság szük­ségleteinek kielégítéséről. A főpol­gármestertől megtudtuk, hogy a na­pokban jóváhagyott 1987. évi költ­ségvetés szerint a kiadások 76,7 százalékát a szociális ellátásra, az oktatásra, a kultúrára, az egészség­ügyre, a lakossági szolgáltatások fejlesztésére fordítják.- Egy ilyen beszélgetés során le­hetetlen számot adni mindarról, amit a város lakosága érdekében tettünk, teszünk és tenni szándékozunk - folytatta a tájékoztatását Ján Tkáč. Külön említést érdemelnének példá­ul a személyszállítás javítására irá­nyuló intézkedések. A lakosság leg­nagyobb örömére sikerült kizárnunk a forgalmat a város központjából, ahol sétálóutcát létesítettünk. Ez az intézkedésünk összefügg jelentős műemlékeink védelmével is. Aki vé­gighalad a Lenin utcában, láthatja, mennyire megváltozott a városköz­pont arculata. Sok-sok millió koronát áldozunk a kassai Dóm folyamatban lévő felújítására. Folyik másik jelen­tős műemlékünk, az Állami Színház rekonstrukciója, ami csupán ebben az ötéves tervidőszakban csaknem 130 millió korona ráfordítást igényel. Egyébként tervbe vettük egy új szín­ház felépítését is. Figyelemre méltó eredményeket ért el a város vezetése a zöldöveze­tek, erdóparkok, kirándulóhelyek, sportpályák, játszóterek létesítésé­ben. Említést érdemel az is, hogy a környezet javítására a város 271 millió koronát fordít ebben az ötéves tervidőszakban.- Igen nagy gondot okoz a város­ban a tartós ivóvízhiány. Tudomá­sunk szerint, ezzel a kérdéssel a nemzeti bizottság legutóbbi plená­ris ülése is foglalkozott. Mit állapított meg? - kérdeztük a főpolgármes­tertől.- A valóságot - hangzott a vá­lasz. - A száraz, csapadékhiányos időszak, amely nálunk - egy év kivételével - 1981 óta tart, igen nagy gondokat okoz a város lakosságá­nak ivóvízellátásában. 1982 óta im­már harmadszor kényszerültünk korlátozni a vízfogyasztást. Azon fá­radozunk, hogy enyhítsük az ivóvíz- ellátás terén jelentkező gondokat. Ezúton is köszönetét mondunk váro­sunk lakosságának, hogy megértet­te a korlátozás szükségességét és takarékoskodnak az ivóvízzel. Sok olyan dologról lehetne még beszélgetni, amely szorosan össze­kapcsolódik a város sokrétű fejlődé­sével, lakosságának életével. Csu­pán néhány kérdésre szorítkozhat­tunk. Azt azonban elmondhatjuk, a város sorsa jó kezekben van. KULIK GELLÉRT A pártalapszervezetekben már javában folynak az évzáró taggyűlések. A kommunisták sokoldalú, részletes és önkritikus elemzésekkel értékelik az elmúlt időszakban végzett munkáju­kat, és az esetleges hiányosságokból adódó tanulságokat is figyelembe véve összegezik az új feladatokat. Szerves egység­ben a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításának alapel­veivel, a tudomány és a technika legújabb ismereteinek követke­zetes alkalmazása, a hatékonyság, az anyag- és az energiataka­rékosság, a munkatermelékenység, a munkaidő maximális kihasználása kerül előtérbe. Az évzáró taggyűléseken a kongresszusi irányvonal, a 8. ötéves tervidőszak feladatainak és a CSKP KB 4., valamint az SZLKP KB legutóbbi ülésén elfogadott határozatok teljesítésé­nek elsősorban nem gazdasági és szakmai, hanem politikai és emberi feltételeit kell számba venni. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 4. ülésén is hangsúlyozta, hogy „A pártszerveknek és -szervezeteknek nem szabad átvenniük az állami és gazda­sági szervek kötelességeit, nem szabad őket helyettesíteniük, hanem politikailag kell hatniuk tevékenységük minőségének javítására és hatékonyan kell érvényesíteniük az ellenőrzés jogát. A nagyfokú felelősség irányába kell őket vezetniük és meg kell tőlük követelni a feladatok kezdeményező megoldását.“ A gondolatok útmutatóak az alapszervezeti pártbizottságok számára. A soron lévő évzáró taggyűléseken is elsősorban konkrét politikai-szervező munkával kell segíteni a gazdasági feladatok teljesítését. A pártbizottság tagjainak soha nem volt és nem is lehet célja, hogy a gazdasági vezetők helyett oldják meg a feladatokat. Arra is ügyelniük kell, hogy a termelés irányításá­ért felelős vezetők kezét ne kössék meg a szakmai részletkérdé­seket érintő határozatokkal. Még akkor sem, ha sokakat csábít a közvetlen cselekvés lehetősége, és a termelés felelős irányítói ezt jó neven veszik. Esetenként olyan megfontolásból is, ha nem sikerülne a vállalkozásuk, akkor a felelősség is csak részben az övék. Általában szinte lehetetlen pontosan megjelölni, hogy hol az a határ, amelyen túl már mindenképpen a gazdasági vezetők felelnek a feladatok teljesítéséért. Az viszont egyértelmű, hogy a pártirányítás hatékonyságát, a gazdasági célkitűzések elérésé­ért kifejtett politikai-szervező munka hatásfokát az eredmények minősítik. A dióspatonyi (Orechová Potôň) Barátság Efsz párt- alapszervezetének elnöke mondotta ezzel kapcsolatban, hogy az évzáró taggyűlésen a hangsúlyt arra helyezik, hogy az idei termelési feladatok teljesítéséért, a bevezetésre kerülő módsze­rek és a korábbiaknál hatékonyabb technológiai eljárások alkal­mazásáért mit tesznek a kommunisták, s a kezdeményezésben hogyan mutatnak példát. Egy pillanatra sem tévesztik szem elől, hogy az ember a termelés legfontosabb tényezője, tenni akarása, szorgalma, becsületes munkája és politikai elkötelezettsége az eredményes gazdálkodás lényeges feltétele. A pártbizottság ilyen irányú munkájában is Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB 4. ülésén elhangzott szavai az iránymutatók: „A kongresszusi határozatok megvalósítása során a párt legyen a hajtóerő min­den területen. A kommunistáknak példát kell mutatniuk,... min­denütt magasabb mércét, nagyobb igényességet, bíráló hozzáál­lást, új szellemet kell érvényesíteniük a munkában. Ez annak feltétele is, hogy növekedjen befolyásuk a dolgozókra.“ EGRI FERENC ORVOSI TANÁCSADÓ A hideg okozta sérülések Kassa városközpontja Sokan a szabadságuk egy részét a tél nyújtotta örömök kihasználásá­ra használják fel. Céljuk egészségük megerősítése, edzettségük fokozá­sa. De vajon tudjuk-e, hogy a hideg is okozhat kellemetlenséget, s nem egy esetben az egyszerű meghűlé­sen kívül súlyos sérüléseknek is okozója lehet. A hideg a szervezetet teljes egé­szében érinti. Lényegében a testhő­mérséklet csökkenését eredménye­zi, s a test kihűléséről beszélünk. Az első tünetekhez tartozik a hidegrá­zás, a fáradságérzés, álmosság. Az érintett sokat ásít, tántorog, apati- kussá válik. A légzésszám és a szív­verés csökken, a tudat beszűkül, bekövetkezik az eszméletlenség állapota, majd a halál. Ezek a tüne­tek gyakran anélkül is kialakulhat­nak, hogy helyi fagyások keletkez­nének. A szervezet első reakciója a hi­degre a bőrerek összehúzódása, ami lényegében a szervezet védelmi reakciója. Ezzel igyekszik minél ke­vesebb hót veszíteni, s ezzel bizto­sítani a belső szervek számára szükséges hőenergiát. A hőveszte­séggel együtt az anyagcsere folya­matában is zavarok állnak be, a szö­vetekben bomlástermékek, mérgező anyagok szaporodnak fel, amit elő­segít a sejtek oxigénellátásának a csökkenése is. Az erek áteresztő képessége fokozódik s a vérsavó kilép az érrendszerből a szövetek sejtközi térségébe. Ez a folyamat a vér besúrúsödéséhez vezet, a vér­keringés mégjobban csökken, a sej­tek oxigén- és energiaellátása tovább romlik, s kialakul az ún. sokk állapot. Ha a vér hőmérséklete eléri a 25-29 C°, kialakul a fagyhalál ve­szélye! Vannak olyan esetek is, amikor a hideg csak egy bizonyos testrészt érint - többnyire a végtagokat, újja- kat, a kiálló testrészeket mint pl. fület, orrot stb. A sérült testrész elhalványodik, s kékes színűvé vá­lik. A fagyási sérüléseknél is megkü­lönböztetünk három fokot, hasonló­an mint az égési sérüléseknél. Az első fokú fagyási sérülés ese­tében a bőr az elsődleges elhalvá- nyodás után (ha megszűnik a hideg hatása) a vérellátás növekedése kö­vetkeztében rózsaszínűvé változik, s a tünetek fokozatosan elmúlnak. Ha a hideg tovább tart, a sejtek vérellátása csökken, s az így kelet­kezett bomlástermékek az erek kitá­gulásához vezetnek. A bőr kékes árnyalatot kap, a vérsavó a sejtközi térbe kerül, bórhólyagok alakulnak ki, ami másodfokú fagyási sérülést jelent. A sérült terület fájdalmas, viszket. A bőrön keletkezett hólya­gok átszakadhatnak, s megfertóződ- hetnek. Harmadfokú fagyási sérülés esetében a szövetek teljesen elhal­nak, gyakran másodlagosan fertő­ződnek, s nem egy esetben a végta­got amputálni kell. A fagy által okozott sérülések függnek a hideg erősségétől, hatá­sának időtartamától, a szervezet el- lenállóképességétól és pillanatnyi megterhelésétől. A huzat, erős szél növeli a hőelpárolgást, vagyis fokoz­za a hóleadást főleg a nyirkos, ned­ves helyeken. Ezzel magyarázható, hogy már 0 C° körüli hőmérsékleten is keletkezhetnek hideg okozta sérü­lések. A szoros ruhadarabok, cipők csökkentik a vérellátást, s ezzel fo­kozzák a hideg hatását. A fáradtság, vérszegénység is csökkenti a szer­vezet ellenállóképességét a hideg­gel szemben. A fentiek ismerete nagyban hoz­zájárulhat a fagyási sérülések meg­előzéséhez. Ügyeljünk tehát a he­lyes öltözködésre, ne viseljünk szo­ros ruhát, cipőt, a nedves ruhadara­bokat haladéktalanul cseréljük ki, hi­degben többet mozogjunk, ha álmo­sak vagyunk igyekezzünk meleg he­lyen megpihenni, s ha ez nem lehet­séges, folytassuk az utunkat s ne üljünk le a hóba - mert az álmosság alváshoz, az elalvás pedig megfa- gyáshoz vezethet! Kerüljük a do­hányzást, mivel a nikotin kedvezőt­lenül hat az erekre, fogyasszunk meleg teát, kávét - de kerüljük a szeszes italok fogyasztását. Fontos az elsősegély alapjainak az ismerete is: 1. a beteget azonnal helyezzük el enyhén kifűtött helyiségben, vagy ha ez nem lehetséges, vigyük szélmen­tes helyre; 2. vetkóztessük le, s cseréljük ki a nedves ruhadarabokat; 3. csavarjuk be meleg takaróba, s a helyiséget lassan, fokozatosan kezdjük kifüteni. Ha ez nem lehetsé­ges, mozgassuk a beteg egyes test­részeit, s ezzel igyekezzünk a testet lassan felmelegíteni; 4. ha a beteg eszméletlen állapot­ban van, haladéktalanul el kell kez­deni az újjáélesztést; 5. adjunk a betegnek meleg teát, feketekávét; 6. a beteghez hívjunk orvost, s mielőbb szállítsuk kórházba; 7. a helyi sérüléseket meleg taka­róba csavarjuk, vagy csak kezünk melegével igyekszünk felmelegíteni a sérült testrészt. Ha a fagyási sérü­lés másod vagy harmadfokú, steril kötszerrel kössük be a sérült felüle­tet, ne dörzsöljük, a hólyagokat ne tépjük le - ezzel elejét vehetjük az esetleges fertőzésnek. A betegnek meleg folyadékot adunk, s az orvosi ellátás céljából kórházba, rendelőin­tézetbe szállítjuk. Dr. MADARÁSZ ISTVÁN Példát mutatnak KOMMENTÁLJUK

Next

/
Thumbnails
Contents