Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-23 / 18. szám, péntek
ÚJ szú 3 1987. I. 23. Irak meghiúsította az iráni frontáttörési kísérletet Ellentmondó jelentések az áldozatok számáról (ČSTK) - Szerdán és csütörtökre virradó éjszaka az iraki szárazföldi csapatok további három iráni frontáttörési kísérletet hiúsítottak meg a front déli szárnyán, Bászrától kb. 10 kilométerre keletre - közölte az ÍRNA iraki hírügynökség. Hozzáfűzte: itt 450 ellenséges katonát tettek harcképtelenné, további félezret a front középső szakaszán. Teheránban a főparancsnokság megerősítette a Bászrától keletre folyó harcok tényét és megismételte, hogy a Sat-el-Arab határfolyó mentén erői előrenyomulnak Bászra irányába. A szóvivő szerint a mostani offenzíva két hete alatt a front déli szakaszán 25 iraki dandárt vertek szét. Szavai szerint az offenzíva célja az út megnyitása Bagdad felé. Egyébként az iraki hadseregben egy dandár rendszerint 3 ezer katonából áll. Az ÍRNA iráni hírügynökség szerint a szerdai ellenséges légitámadások során hat iráni városban több mint száz ember vesztette életét. Január 9-e ótara légi és rakétatámadások több mint 1500 polgári áldozatot követeltek és a sebesültek száma eléri a 2700-at. A bagdadi vezérkar adatai szerint január 9-től az iráni tüzérségi és főleg a rakétatámadások 180 polgári személyt öltek meg, a sebesültek száma pedig kb. ezer. A harctéri veszteségekről szóló jelentések továbbra is ellentmondóak, mivel Irak és Irán egyaránt eltúlozza az ellenfél, és minimalizálja a saját veszteségeiről szóló adatokat. Bagdad szerint az offenzíva óta Salvadori útblokád (ČSTK) - Salvadorban a fő útvonalak blokádja következtében - melyet a Farabundo Marti Nemzeti Fel- szabadítási Front hirdetett meg - több mint 90 százalékra megbénult az autóközlekedés. A hírt a felkelők rádióadója, a Radio Vencere- mos közölte. A salvadori utak ez évben már második blokádjának célja egyrészt megbénítani a salvadori csapatok átcsoportosítását, s egyidejűleg fennakadásokat okozni az ország gazdaságában, melyet a Duarte-rendszer elsősorban katonai célokra használ ki. Az akcióval arról a 30 ezer hazafiról emlékeztek meg, akik a népi felkelésben 1932 januárjában vesztették életüket. Irangate-vizsgálat Reagant is meghallgatják (ČSTK) - Ronald Reagan elnököt jövő hétfőn hallgatják meg a titkos iráni fegyverüzlet kapcsán kipattant botránnyal összefüggésben a körülmények kivizsgálására alapított szenátusi különbizottság előtt. A hírt a Fehér Ház sajtótitkára jelentette be. Szerdán idézték a bizottság elé George Shultz külügyminisztert, aki továbbra is kitart amellett, hogy ő ellenezte a fegyverszállításokat Iránnak és az ebből szerzett pénzösszeg átutalását a nicaraguai ellenforradalmároknak. Pentagon-rendelések (ČSTK) - Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma a McDonnel Douglas cégnél 20 Delta II típusú rakétát rendelt meg együttvéve 200 millió dolláros értékben. A Pentagon a tervek szerint ezekkel a rakétákkal kívánja Föld körüli pályára juttatni a felderítő és távközlésű holdakat. A hadügyminisztériumnak szándékában áll még a legközelebbi időszakban 23 Titán-4 rakéta vásárlása, amelyek alkalmasak arra, hogy rendkívül súlyos szállítmányokat juttassanak Föld körüli pályára. Szanandadzs iráni városban is számos áldozatot követeltek az iraki bombázások (Telefoto - ČSTK) Irán százezer katonája vált harcképtelenné, Teherán szerint 33 ember az ellenséges sebesültek és halálos áldozatok száma. Az AP hírügynökség nyugati katonai szakértőket idéz, akik egyetértenek abban, hogy a hét eleje óta a déli fronton Irán jóval kisebb sikereket ért el, mint amilyenekről a katonai közlemények beszámolnak. Az iszlám csúcs előkészületei Kuvaitban tegnap megkezdődött az Iszlám Konferencia Szervezet külügyminisztereinek találkozója. A tanácskozás feladata előkészíteni a szervezet hétfőn kezdődő csúcs- szintű ülésének tárgyalási programját. A találkozót a szakértők egynapos megbeszélései előzték meg, amelyeken előkészítették az 59 pontból álló napirend javaslatát. A napirendben, amelyet a külügyminiszterek bírálnak el, mindenekelőtt az Irak és az Irán közötti konfliktus, a palesztin kérdés, Líbia amerikai bombázása, az afrikai éhínség, az iszlám közösségen belüli kapcsolatok és az Afganisztán körüli helyzet megtárgyalása szerepel. Sabah Ahmed Dzsabir Sabah sejk, kuvaiti külügyminiszter megnyitó beszédében felszólította az iszlám államokat, hogy tegyenek határozott lépéseket a terrorizmus felszámolására, valamint az Irak és Irán közötti konfliktus végetvetésére. Irán nem vesz részt a találkozón. Döntését azzal indokolta, hogy Ku- vait nem megfelelő színhely, mivel Irakot támogatja. A katonai konfliktus veszélye továbbra is fennáll Közép-Amerikában Közlemény a „tízek“ körútjáról (ČSTK) - Szerdán tették közzé a Contadora-csoportot és a limai csoportot alkotó 8 ország külügyminisztereinek, az ENSZ és az AÁSZ főtitkárának kétnapos közép-amerikai békemissziójáról szóló közleményt. Eszerint az Egyesült Államoknak, amely közvetlenül részt vesz a közép-amerikai válság szításában, hozzá kell járulnia a helyzet megoldásához. A miniszterek a közleményben megerősítik készségüket arra, hogy változatlan mértékben folytatják erőfeszítéseiket a politikai rendezés érdekében. Felszólítják az érdekelt kormányokat a politikai párbeszéd felújítására és a rendezést eredményező konkrét intézkedések megtételére. A dokumentum megállapítja, a békemisszió tárgyalásai megmutatták, továbbra is a Conta- dora-csoport a legmegfelelőbb eszKoz a közép-amerikai konfliktus politikai rendezésének elérésére. Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár szerdai mexikói sajtóértekezletén arra figyelmeztetett, hogy továbbra is fennáll a regionális katonai konfliktus kirobbanásának veszélye. Hozzáfűzte, a békés rendezéshez elsősorban valamennyi érdekelt fél jóakaratára és politikai készségére van szükség. Megállapította, a közép-amerikai államfők többsége egyelőre nem mutat hajlandóságot eddigi álláspontja megváltoztatására a közös megegyezés elérése érdekében. Az ENSZ-fótit- kár végezetül hangsúlyozta, hogy Közép-Amerika problémáinak megoldása nemcsak megfelelő politikai hozzáállást követel meg, hanem sürgető szociális és gazdasági problémáinak megoldását is. Amerikai-japán pénzügyminiszteri tárgyalások A dollárárfolyam stabilizálásáról (ČŠTK) - Washingtonban tegnapra virradóan teljesen eredménytelenül értek véget a japán-amerikai pénzügyminiszteri eszmecserék, amelyeken a két ország valutája árfolyamának stabilizálásáról volt szó. James Baker és Mijazava Kiicsi a tanácskozás végén kiadott közös nyilatkozatában csak általános frázisokat szögezett le a devizapiacokon való „együttműködés“ szükségességéről. A japán pénzügyminiszter amiatt utazott az Egyesült Államokba, hogy amerikai kollégájával tárgyaljon a dollár rendkívüli mértékű leértékelése nyomán előállt helyzetről. Washington taktikája valóságos pánikot idézett elő a tokiói tőzsdén és általában a tőkés pénzpiacokon. A spekulánsok tömeges méretekben adnak túl dollárjaikon, s jellemző, hogy Pandzsábi rendőrgyilkosság (ČSTK) - Szikh szélsőségesek az észak-indiai Pandzsáb szövetségi államban levő Gurdaszpurában lelőttek két rendőrt. A PTI indiai hír- ügynökség jelentése szerint így az előző 24 órában az erőszakos akciók halálos áldozatainak száma elérte az ötöt. A megölt rendőrök szikhek voltak. A szikh szélsőségesek, mint ismeretes, indiai területen önálló államot kívánnak létrehozni, s az utóbbi hónapokban taktikát változtattak. Korábban ugyanis hindukat gyilkoltak meg és vallási színezetű összetűzéseket igyekeztek kiprovokálni. Mostanában pedig elsősorban rendőröket és olyan egyéneket szemeltek ki célpontul, akik szerintük együttműködnek a hatóságokkal és a rendőrséggel, tekintet nélkül arra, hogy hinduk-e vagy szikhek. a dollár a jenhez viszonyított árfolyama tíz perc leforgása alatt is több tizedet csökkent. Az amerikai valuta kurzusának meredek zuhanását némiképpen megállította a Japán Központi Banknak az a kijelentése, hogy a legközelebbi időben fél százalékkal csökkentik a kamatlábat, ám ez a hatás rendkívül időlegesnek bizonyult. Az USA és a Japán tavaly októberben ugyan megállapodott a valutaárfolyamok kölcsönös ellenőrzésében, azonban most beigazolódott, hogy ez a megállapodás csupán papíron létezik. Mulroney-Bush találkozó (ČSTK) - Brian Mulroney kanadai miniszterelnök szerdán több mint öt órán át tárgyalt Goerge Bush amerikai alelnökkel. A tárgyaláson jelen volt James Baker amerikai pénzügyminiszter is. A kanadai miniszterelnök a tárgyalások után tartott sajtókonferencián nyugtalanságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok nagyon keveset tett a kanadai piacon előforduló nehézségek elhárítása érdekében, továbbá a kénesó korlátozására, mely az Egyesült Államok ipari üzemeiből származik és Kanadát szennyezi. F eszült a helyzet Afrika szívében. A váratlan fordulatokban nem szűkölködő csádi polgárháborús dráma újabb, tán az eddiginél is zavarosabb fejezetének lehetünk tanúi. A kisebb-nagyobb-megszakításokkal immár húsz éve tartó belvi- szály legutóĎbi nyugalmi időszakát ismét a harcok váltották fel. A konfliktus jelenlegi szakaszában azonban már nem csupán a helyi erők szintjén folyik. Félő, hogy egyre nagyobb nemzetközi bonyodalommá szélesedik. A polgárháborús állapot kialakulásáért tulajdonképpen a francia gyarmatpolitika a felelős, s az ebből az örökségből eredő törzsi-etnikai viszály. Csád határai és közigazgatási területei kijelölésénél a hódítók az „oszd meg és uralkodj“ elve alapján jártak el, mivel így könnyűszerrel kijátsz- hatták egymás ellen a vallásukban és fejlettségi szintjükben eltérő törzseket. A hatvanas években a függetlenné válással csak rosszabbodott a helyzet: az ország nem tudott megbirkózni ezzel az örökséggel. Nem volt olyan erő, mely egységes nemzetté kovácsolta volna az északi terület mohamedán, és a déli vidék bantun népességét. Megindult tehát a harc a központi hatalomért a francia gyámkodás alatt álló kormány ellen. Mivel a támadókat csupán visszaszorítani sikerült - legyőzni nem, a polgárháború állandósult. A fővárost, N’Djamenát és a déli területeket ellenőrző Hissén Habré mostani kormánya teljes mértékben élvezi a franciák és a Nyugat támogatását. Ellene küzd az Ideiglenes Nemzeti Egységkormány (GUNT) Goukouni Oueddeinek, a hatalmi harcokban vesztes egykori államfőnek a vezetésével, s Líbia rokon- szenvét tudhatja magáénak. A GUNT 1984-es offenzíváját csak a francia csapatok bevetésével tudták megállítani. Ekkor jött létre a 16.szélességi kör mentén az úgynevezett „vörös vonal“, melyet hallgatólagosan demarkációs határnak fogadtak el. Mivel a két fél közti közvetítő kísérletek sikertelenül végződtek, állandósult az ország ketté- osztottsága. A belháborút az ellenzéki erők kényes egységének megbomlása, a GUNT-on belül augusztusban kirobbant ellentétek mozdították el a holtpontról. Váratlan fordulat: október közepétől Oueddei egységei és a líbiai katonák közt robbantak ki az összecsapások. Azóta a csádi helyzet egyre bonyolódik. Novemberben Oueddei távozni kényszerül a GUNT éléről. Utóbb megbékélt halálos ellenségével, Habréval. Párizsnak és Washingtonnak egyaránt kapóra jött a GUNT belső válsága, mely megkönnyítette a csádi belháború felszítását, bár Kadhafi líbiai vezető és Mitterrand francia elnök múlt évben lezajlott krétai találkozója a kölcsönös csapatkivonásokról szóló megegyezéssel és a háború beszüntetésének ígéretével zárult. A Habré-kormány Líbiát utóbb a megállapodások megszegésével vádolta, s a novemberben Loméban megtartott hagyományos francia-afrikai csúcsértekezleten követelte: az egykori anyaország nyújtson hatékony katonai segítséget az északi területek visszafoglalásához. Bár a francia vezetés nem akart nyílt viszályba keveredni Líbiával - annál is inkább, mivel az Egyesült Államok Líbia-ellenes politikájával szemben is fenntartásai voltak, s Líbia közvetlen megtámadása Párizs közel-keleti és közép-afrikai politikájára beláthatatlan következményekkel járna - egyértelmű válasz híján tulajdonképpen támogatásáról biztosította Habrét. Franciaország számára a „csádi csapda“ mindenképpen buktatót jelent, mégis csábít annak lehetősége, hogy neokolonialista törekvései részeként katonai jelenlétét és stratégiai pozícióit megszilárdítsa e térségben. Párizs hivatalosan azt állította: őrködik a demarkációs vonal megőrzése fölött, ám Mitterrand elnök kijelentette: Franciaország nem tűrheti Líbia beavatkozását Csád- ban. Kijelentése nyomán növelték a csádi kormánynak nyújtott katonai és pénzügyi támogatást, a Középafrikai Köztársaságból újabb egységeket dobtak át Csádba. A tripoli rádió szerint ez már egyenlő lett a megszállással és a Habré-rendCsádi kötélhúzás szer francia ellenőrzésével. Tekintettel arra, hogy a jelenleg folyó harcok veszélyeztetik Líbia biztonságát, Líbia nem maradhat közömbös egy csádi francia-amerikai intervencióval szemben. Az események felgyorsulásával a tervekben eredetileg nem szereplő közvetlen francia beavatkozás is megtörtént. Washington pedig tapsolt, miközben 15 millió dollár értékű gyorssegély átutalásával sietve kifejezte támogatását. W ashingtont elsősorban Csád stratégiai helyzete vonzza. Titkos vágya, hogy megvesse lábát ebben a térségben, s ez most megvalósulni látszik. Washington ugródeszkaként használhatná Csádot más országok ellen irányuló támadásaihoz. Lehetősége nyílna arra, hogy délről is nyomást gyakoroljon Líbiára, és „megleckéztesse“ Tripo- lit, ami viszont a konfliktus nemzetközi méretűvé válásával fenyeget, tehát veszélyezteti egész Afrika békéjét. George Shultz külügyminiszter múlt héten tett afrikai látogatása során nyíltan agitált az Egyesült Államok politikájának támogatása érdekében. A napokban pedig Michel Aurillac, az együttműködésért felelős francia miniszter is megerősítette a további fegyverszállítások tervét. Ezek után Líbia állandó ENSZ-kép- viselete üzenetet küldött a Biztonsági Tanács elnökének: azzal vádolta mindkét kormányt, hogy a csádi konfliktust saját politikai céljaikra használják fel, aminek semmi köze a csádi megbékéléshez. A konfliktusban Algéria is közvetíteni próbál: Párizstól „a konfrontáció helyett a párbeszéd útját“ kéri számon. A múlt pénteken Lagosban Nigéria és Líbia együttesen állást foglalt a csádi válság békés megoldása mellett. Megállapodtak: közösen tesznek erőfeszítéseket a Csád- ban állomásozó összes külföldi katonai erő kivonására. A probléma katonai megoldása helyett a Líbia által javasolt hosszú távú politikai rendezés mellett szálltak síkra. A csádi probléma afrikai ügy, tehát rendezését is a földrész keretein belül kell megoldani. Aligha várható, hogy a külföldi érdekek kereszttüzében kovácsolódik Csád egységessé. Seyni Kounthe nigériai államfő követelte az AESZ tagállamainak azonnali összehívását. A probléma megoldásának kulcsa az AESZ szerint három pontban foglalható össze: 1, a megoldás csak a csádiakra tartozik; 2. a nemzeti megbékélés a nemzeti egységkormány keretén belül valósulhat meg; 3. a rendezés a külföldi csapatok kivonásán alapszik. A helyzet kritikus, azonnali megoldásra vár. Annál is inkább, mivel a jelenlegi kötélhúzás az imperialista körök malmára hajtja a vizet, veszélyezteti a nemzetközi biztonságot. FÓNOD MARIANNA
