Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-22 / 17. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1987. I. 22. Sokrétű tevékenység Nagy az érdeklődés a Honvédelmi Szövetség szakkörei iránt A Honvédelmi Szövetség a múlt évben ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját. A szlovák főváros második városkerületi szervezete a jubileumi évben jó eredményekről adhatott számot. Többek között 1985-ben elnyerte a Példás Városkerületi Szervezet címet.- A hetvenegy alapszervezetünkben közel nyolcezer tag tevékenykedik, ebből huszonnégy alapszervezet az ipari üzemekben, örülünk, hogy a lakótelepeken már tíz utcai alapszervezetünk van, de a leginkább annak, hogy a tagságunk egy- harmada húsz éven aluli fiatal, tizennyolc százaléka pedig nő - mondja Dušan Pastorek, a városkerületi bizottság alelnöke. - A legnagyobb üzemi alapszervezeteink a Slovnaftban, a Gumonban vannak, de több mint száz tagja van a Dukla alapszervezetünknek is, amely kino- lógiával foglalkozik. A városkerületi szervezetben a legnépszerűbb tevékenység a lövészet, amelynek a tagság több mint egynegyede hódol. Igaz, nem érnek el országra szóló eredményeket, de nem is ez a céljuk, hanem az, hogy ennek a kedvtelésnek minél több fiatalt nyerjenek meg. A légfegyverek az iskolákban is használhatók, ezért népszerű a pionírok lövészligája, amelyben a Bajkalská és a Hronská utcai alapiskolák, a Tatra alapszervezet ér el figyelemre méltó eredményeket, versenyzői a szlovákiai fordulóban is jó helyezéseket szereznek.- Kisöbű fegyverek használatához nincsenek meg a föltételeink, mivel nem rendelkezünk lőtérre!. A Biely Kríž-i és a Jarovcei lőtérre járunk, de azt remélem, hogy hamarosan javul a helyzet. A városkerületi nemzeti bizottsággal együttműködve közös beruházással még az idén megkezdjük a honvédelmi sportpálya építését. Olyan korszerű lótérrel, amely európai szintű versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz. Bár társadalmi munkában építjük, azt szeretnénk, hogy tagjaink mára tervidőszak végén igénybe vehessék. Csaknem annyian hódolnak a motoros tevékenységnek, mint a lövészetnek, bár kevesebb köztük a fiatal. Négy motoros klubot és harmincöt szakkört tartanak nyilván. A honvédelmi tájékozódási versenyeken és a ralin mindig ott vannak képviselőik. Az előbbiben a Petri- mex külkereskedelmi vállalat alapszervezetének két tagja megnyerte az országos bajnokságot, a ralisok a szlovákiai versenyen a második, míg a gokartosok az első helyet szerezték meg. Ez a mérleg sok mindent elárul, mégis, ha a motorosokról van szó, a legtöbbet azt a klubot emlegetik, amelynek tagjai a régi motorkerékpárok felújításával foglalkoznak, és természetesen versenyeken is részt vesznek. Ők rendezték meg ebben a kategóriában a nemzetközi tájékozódási versenyt is.- A motoros tevékenységbe több fiatalt szeretnénk bevonni, noha a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzése a 18. életév betöltéséhez van kötve, de kis motorkerékpárokra korábban is meg lehet szerezni. Gyűléseztek az önellátó lakóházban EGY BÍRÁLAT UTÓÉLETE 1986. október 30-án jelent meg lapunkban az „önellátó lakóház" című riport, amely elsősorban azzal foglalkozott, hogyan történhetett meg, hogy a dióspatonyi (Orechová Potôň) lakásszövetkezeti lakóházban a lakók még október végén is fűtetlen és melegvíz nélküli lakásokban fagyoskodtak. Ez távolról sem volt a lakók életében kivételes esemény. A lakásszövetkezet dolgozóinak érzéketlenségét bizonyította a lakók számos további panasza, melyeket a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Lakásépítő Szövetkezet csak ritkán orvosolt, és a panaszrendelettel ellentétben egyáltalán nem tartott nyilván. A bírálat után hosszú ideig hiába vártunk, senki sem tartotta szükségesnek, hogy hozzászóljon, cáfoljon, netalán magyarázatot adjon a cikk megállapításaira. Végül ismét a lakók hívtak meg gyűlésükre „melyen részt vesznek a járási szervek képviselői is, problémáink megvitatása végett.“ A házbizalmi nem kertelt- a szűkszavú megnyitó után magyarázatot kért Štefan Kováčiktól, a lakásszövetkezet elnökétől a történtekre és orvosolatlan panaszaikra. Az elnök elismerte, hogy hibáztak és magyarázatot adott a lakbérek kiszámításának módjára. A szavai egyértelműen arra utaltak, hogy a számtalan panaszt csupán azért nem orvosolták korábban, mert az növelte volna a már egyébként is magas lakbéreket. Ezek után egy nagyon indulatos lakbérvita vette kezdetét. A lakbérvitával a gyűlés kétségtelenül vakvágányra futott. Vitatkozni- a számlák és kimutatások hiányában - legfeljebb általánosságban lehetett, de megállapodásra jutni semmiképp sem. A meddő és egyre indulatosabb vitának a meghívott vendégek vetettek véget. Somogyi Anna, a járási népi ellenőrzési bizottság elnöknője például elmondta, hogy a bizottság már tartott egy vizsgálatot a lakbérek ügyében közvetlenül a riport megjelenése után, s felajánlotta, hogy a népi ellenőrzési bizottság dolgozói a szakértelmükkel segítik majd a lakókat a lakbérek ellenőrzésében. Gaál Dezső, a járási nemzeti bizottság alelnöke pedig olyan takarékossági indítványt tett, amely valóban könnyítene a lakók helyzetén, megoldaná fűtési és melegvíz-szolgáltatási gondjaik egy részét. Hangsúlyozta egyben, hogy a lakásszövetkezet és a lakók nem állhatnak ellenségként egymással szemben, mindkét részről más hozzáállásra és megértésre van szükség. Segítséget ígért a lakóknak gondjaik megoldásában Takács Frigyes, a helyi nemzeti bizottság elnöke is. • Hiába lapozgatom jegyzeteimet, hiába hallgatom a gyűlésen készült hangfelvételeket, magyarázatot a lakók csak a panaszaik lakbérvonatkozásaira kaptak. Nem kevésbé meglepő az, hogy konstruktív, az állapotok jobbítását célzó javaslatokkal csak a vendégek álltak elő. A lakásszövetkezet javaslatai kimerültek azzal, ami egyébként is kötelességük lenne, t. i. hogy kivizsgálják az előadott panaszokat és - ha a lakók igénylik - rendezik korábbi mulasztásaikat. A lakógyűlés után újabb levelet hozott a posta. „A népi ellenőrök segítségével a lakásszövetkezet irodájában megvizsgáltuk a hivatalos papírokat - írja a házbizalmi. - Most, kilenc év elteltével jöttünk rá, hogy a mellettünk levő ház a lakásszövetkezet tudtával a mi kutunkbóľ kapja a vizet. Persze, ezért is mi fizettünk. A szövetkezet közgazdásza azt mondta, egyezzünk meg velük mi a fizetés dolgában. így aztán panaszt tettem Kováčik elvtársnál, aki megrótta a közgazdászt, hogy így nem beszélhet velünk, mert ennek az ügynek a rendezése a szövetkezet feladata." FEKETE MARIAN Ezért is rendeztük meg tavaly a kis- motorosok honvédelmi tájékozódási versenyét, amelyre sajnos, kevesen neveztek be. Szándékunkban áll egy olyan alapszervezet létrehozása, amely ezeket a fiatalokat felkarolná és foglalkozna velük- állítja az alelnök. - Nem lehet számunkra közömbös, hogy a fiatalok felügyelet nélkül, gyakran felelőtlenül száguldoznak a lakótelepeken. A Slovnaft üzemi szervezete is foglalkozik már velük, összegyűjtötte azokat a fiatalokat, akik érdeklődnek a ciklotrial iránt, csak az a baj, hogy tavaly csak tíz, erre a célra alkalmas kerékpárt kaptunk. A modellezőknek, akik vagy hat- százan vannak, sem kell szégyenkezniük. Ez mondható el az egyetlen rádióklubról is. A fiatalok körében egyre nagyobb teret hódít az elektronika. A városkerületi szervezet elektronikai módszertani központot létesített, amelyben négy számítógép van. Naponta két szakkör keresi fel ezt a létesítményüket, de ezt kevésnek tartják. Vannak szakembereik a városkerületi pionírházban, a Košická utcai alapiskolában, és szerződéses alapon több üzemben is, amelyekben szakkört vezetnek. Az érdeklődés az elektronika, a számítógépek, a programkészítés iránt olyan nagy, hogy az igényeket sajnos nem tudják kielégíteni. A SZISZ-szel kötött együttműködési szerződésben látják a bajok orvoslásának lehetőségét. A szövetség alapszervezetei nem vásárolhatnak számítógépeket, ami megnehezíti ez irányú tevékenységüket. A jó összmunka teheti lehetővé, hogy egyre több gyerek, tanuló érdeklődését keltsék fel az elektronika iránt, és számítógépes foglalkozásokat szervezzenek számukra. Ez nemcsak a szövetség, hanem a társadalom érdeke is.-A vízi sportoknak nincs olyan, tömegbázisuk szervezetünkben, mint például a kinológiának, de fontosnak tartjuk és fejlesztésükre nagy figyelmet fordítunk - vélekedik Dušan Pastorek. - A szokolovói és a duklai emlékversenyekre a tagság egynegyede nevez be, s azt hiszem, ez szép eredménynek számít. Arra törekszünk, hogy az alapszervezetek tevékenysége minél változatosabb, sokrétű legyen, sokoldalúan ki tudják elégíteni a tagság érdeklődését, kedvteléseit. A sorkötelesek felkészítését ebben a szervezetben is az egyik legfontosabb feladatuknak tartják. Nem elégedettek a fiatalok fizikai erőnlétével, a foglalkozásokon való részvétellel. Több üzem vezetői nem tartják kötelességüknek, hogy a náluk dolgozó sorköteleseket elküldjék a kiképző központokba. Ezekben a napokban sokszor kerül szóba, mit valósítottak meg a legutóbbi kongresszusuk határozataiból, mit kell tenniük, hogy minden alapszervezet a lehető legjobban hozzájáruljon a párt XVII. kongresz- szusa határozataiból a szövetségre háruló feladatok teljesítéséhez. Még jobb eredmények elérésével igyekeznek öregbíteni a városkerületi szervezet jó hírnevét. NÉMETH JÁNOS /////////////////////> A svitkovi Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz dolgozói a pardubiceí Paramo vállalat hulladékhójének felhasználásával évente 2 millió koronát takarítanak meg. A szövetkezet 1981-ben kötött szerződést a vállalattal, s azóta a fóliasátrakat hulladékhővel fűti. Az efsz a környék legnagyobb virágtermesztője. Húsz fóliasátorban évente félmillió szál virágot nevel, melyet aztán Prágába, Pardubicébe, Libe- recbe és Liptovský Mikuläšba szállít. A képen: a szövetkezet dolgozója a hóvezetéket légteleníti. (Michal Krump- hanzl felvétele ČTK) Igazi télben... A neiahozevesi Moldvamenti Zsiradékfeldolgozó Vállalat folyamatosan inno- váija termékeit, s újakat fejleszt ki. A Classis toalettszappan nemrég került piacra, s most kezdik az Elida krém gyártását. Új készítményekkel bővül az Apiko és a Sahara család. Az innovált Alpa krémet külföldi megrendelésre készítik. A képen Miluše Kašpárková és Jan Šach látható a szappangyártó gépsor mellett. (Petr Josek felvétele - ČTK) Sosem arattam vele osztatlan sikert, amikor kijelentettem, hogy valójában nem szeretem a telet. Viszont ha jobban megvizsgálom saját kijelentésem, sántít, mert nem vetek el mindent e leghidegebb évszakból. Van amit szeretek benne, de csak mértékkel. Amíg nem kénytelen az ember feledni a tél örömeit - az üröméi miatt. Amíg nem kell attól tartania, hogy nem indul el a villamos, busz vagy vonat. Amíg nem kell tanítást korlátozó intézkedéseket hozni (aminek legfeljebb csak a gyerekek örülnek), mert azzal már más is jár... Nincs igazi tél hó nélkül, mondják legtöbben, de arra is sokan hajlanak, hogy kijelentsék: hóból is megárt a sok. Különösen akkor, ha sarkvidéki hideggel is párosul, mert akkor kényszerű emberpróbáló tényezővé válik. Közben megmérettetünk, s nem mindenki kap egyformán elismerést. Elmarasztalás is kijár sokunknak, kinek jogosan, kinek érdemtelenül. Mert szinte nincs, aki valamit el ne marasztalna: fűtést, közlekedést, közellátást. Okkal, s ok nélkül is.- Felkészültünk a következő télre... - hallottuk nem egyszer már a nyári forróságban is az illetékesektől. Aztán beköszöntött a tél, mint legutóbb - „ajtóstul" és akkor döbbentünk rá: a télre felkészülni nem elég úgy, hogy kiosztjuk a ,,hó- elhárítók" téli holmiját, s katonás sorrendbe állítjuk a hóekével felszerelt teherautókat, ha a hirtelen jövő télben nincs, aki a volán mögé üljön... Egyébiránt, szerény véleményem szerint, a tél legfeljebb akkor jöhetne váratlanul, ha - mondjuk - októberben köszöntene ránk sűrű hóeséssel és zimankóval. Mert amióta világ a világ, a mérsékelt égövben általában decembertől márciusig a tél beköszönt, esetleg nem mindig egyformán, s az is lehet, úgy múlik el az esedékes három-négy hónap, hogy igazi télre legfeljebb csak emlékezünk. Azonban akkor is úgy kell készülnünk, mintha az ideihez hasonló, vagy ugyanilyen „igazi" tél menetrendszerűen bekövetkezne. Mindegy, hogy december elején, avagy február végén kerül rá sor. Mert ha nem így van, akkor meglepődünk, akárcsak ezidén, s aztán a sarkvidéki hidegben már késő fű- höz-fához szaladgálni fagyálló gázolajért ... Hamarább elháríthatók lettek volna a hóakadályok is, s nem dideregtünk volna annyit a nyitott buszmegállókban, a nem érkező villamosok útvonalai mentén. Sót, azt sem kellett volna irigyelni, hogy lám, sok helyen vannak még városok, amelyek utcáin jóval gyorsabban megy a hóeltakarítás mint mifelénk, s ilyen vonatkozásban azt is fel kellett ismernünk, hogy a só sem boldogít. Akadozott a közellátás is, és hiába volt a szolgáltatást végzők emberfeletti igyekezete, önhibájukon kívül nem tudtak megfelelni az elvárásoknak. Persze, nem lennénk igazságosak, ha csak eme igaz» tél árnyoldalait hánytorgatnánk fel. Akadtak ugyanis ennek a télnek „fényes" tapasztalatai is., Erről pedig az energetikai dolgozók gondoskodtak. Már a nyáron kezdték alapos fölkészülésüket erre, az energetika szemszögéből legnehezebb évszakra. A bányászok erejük megfeszítésével jövesztették a szenet a mélyből, s látták el folyamatosan a hőerőműveket, fűtőmüveket, háztartásokat a „fekete arannyal". Az energetikusok ellenőrizték a villany- vezetékeket, javították azokat, akárcsak az erőművek kazánjait, a gőz-, víz-, és gázvezetékeket, vagyis mindazt, aminek zavartalanul kell működnie, hogy ugyancsak zavartalan legyen az otthonaink, munkahelyeink energiaellátása. Ha most eme igyekezetről véleményt mondunk, akkor a dicséret hangján kell szólnunk, mert az energetikai dolgozók, bányászok munkája nem volt hiábavaló. Az ország energetikai rendszere egyenletesen működött. Bármennyire is kedvezőtlen volt az időjárás, az elektromos energia szolgáltatásában, ha nem is volt minden zavartalan, a meghibásodás okait rövid idő alatt eltávolították. Ugyanilyen gyors intézkedéseknek lehettünk tanúi a hőszolgáltatás zavarainak elhárítása során. Ahol annak megvannak az objektív feltételei, mindenütt működik a fűtés, fény árasztja el az otthonokat. De ne feledjük, hogy a szélsőséges körülmények között méginkább alapkövetelmény az energiatakarékosság. Talán éppen egy üzemzavart előzünk meg így, s hosszú távon meg továbbra is népgazdasági érdek. Tél van tehát, amolyan igazi tél. Nemcsak közvetlen kellemetlenségeit éreztük - érezzük, hanem majd negatív következményeit is az ezután következő hónapokban, hiszen nem egy üzemrészlegben állt le a termelés éppen azért, hogy az otthonok fénye és melege biztosítva legyen, s állni kényszerült az építőipari bázis jelentős hányada is. A termeléskiesést pótolni kell mindenképpen, gyorsabban, mint eddig bármikor. S éppen az a tudat adhat erőt ebben a megfeszített munkatempóban, hogy az ország egyik alapvető fontosságú ágazata, az energetikai ipar, szilárd alapokon áll. MÉSZÁROS JÁNOS
