Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-22 / 17. szám, csütörtök

Búm elfelejtésére Az Ifjú Szívek reneszánsz műsoráról Jó útravalóval Látogatás egy magyar tanítási nyelvű alapiskolában A huszadik század zenészei egy­re nagyobb figyelmet szentelnek a régi korok zenéjének. így próbál­nak egyensúlyt teremteni a szóra­koztató ipart szolgáló, az emberi érzelmeket meglehetősen egyolda­lúan tükröző zenei műfajok és az egyetemes értékeket képviselő mű­vészetek között. Az Ifjú Szívek Ma­gyar Dal- és Táncegyüttes is mind többet tesz a komolyzene és a nép­zene népszerűsítéséért, nemcsak hangversenytermekben, de iskolák­ban is fellép, hogy valamelyest pó­tolja a hiányzó zenei órákat. Ezzel a szándékkal készült legújabb rene­szánsz műsoruk, amelynek címe Búm elfelejtésére. Az előadás egy részlete A népzene és a komolyzene kü­lönválása a reneszánsz korban kez­dődött. A teljes elszakadás tulajdon­képpen sosem történt meg, hiszen a komolyzene és a népzene egy­mást segítve, gazdagítva létezik ma is. Ennek az együttélésnek a tör­vényszerűségeit többek között Bar­tók és Kodály tárta fel és hozta szintézisbe. Ezt az utat próbálta kö­vetni legutóbbi bemutatójával ez az együttes is. A zenekar először természetsze­rűleg a ,.barokk iskolák" formanyel­vét, hangszerkezelését tanulta meg. Egy új, a zenészek eddigi gyakorla­tától eltérő zenei nyelvet elsajátítani Európa a múlt században kezdett megismerkedni a kaukázusi népek sajátos művészetével. Ez a világ ma is rejtelmesnek, egzotikusnak tetszik számunkra, részben azért, mert nem ismerjük eléggé. A bratislavai Szlovák Nemzeti Galéria legutóbbi kiállítása lehetőséget nyújtott isme­reteink bővítésére, Azerbajdzsán 19. és 20. századi művészetének megismerésére. ósi hagyományok őrzésének szép példáját tapasztalhattuk a sző­nyegek, használati tárgyak és a fest­mények láttán. Azerbajdzsán művé­szetét két földrész „hatása“, törté­nelmi küzdelmek, sorsfordulók és a muzulmán vallás alakították év­századokon át. Az utóbbi évtizedek­ben egy új társadalmi rend kereté­ben kereste és találta meg a tárlaton is látható modern formáját. Mecsetek, kalifák, dervisek vilá­gát idézik a kiállított szövött és cso­mózott szőnyegek. Egyedi színgaz­dagság, titokzatos jelrendszer, nö­vény- és állatmotívumok, változatos geometrikus formák kötik le a szem­lélő figyelmét. Találkozhatunk a kék a vörös és a barna minden árnyala­tával; régmúlt időkből öröklött szo­kások elevenednek meg. Azerbaj­dzsánban követ adtak a haldokló kezébe, hogy lelke abba távozzon; a víz a szerencse, a tisztulás, a vi­szontlátás jele, míg a fa az örök élet jelképe. Az élőlények ábrázolását vallási kánonok szabályozták, így egyszerűsített, mértani formájukban látjuk viszont őket a szőnyegeken. A páva a nap szimbóluma, a kutya és a teve az ember segítőtársai, a madarak az ember lelkét és az elmúlást szimbolizálják, a szarvasbi­ka a termékenység, az erő és a be­komoly szakértelmet és sok munkát igényel, különösen Közép-Európá- ban, ahol keveset vagy egyáltalán nem foglalkoznak e zenei világ fele­levenítésével. Ezt a feladatot nálunk olyan zenekarok vállalták magúk­ra, mint például a bemutató vendég­együttese, a prágai Renesex vagy az erdélyi Barozda, a Camarata Hungarica, a Capella Savaria vagy a bratislavai Dulcisona. Az Ifjú Szí­vek reneszánsz zenekara ezzel a bemutatóval zárkózott fel hozzá­juk, követve azokat a törvényszerű­ségeket, amelyeket egy ilyen jelle­gű, karmester nélküli, közösségi akaratból létrejött zenekar munkája megkövetel. Mivel ebben a műfaj­(Gyökeres György felvétele) ban egyenrangú szólamok váltoga­tásából születik a muzsika, nemcsak a fokozottabb egymásrafigyelés szükséges, de az is, hogy egy-egy muzsikus több hangszernek is mes­tere legyen. Ezt az Ifjú Szívek együt­tesétől egyelőre nem lehet elvárni, mivel e hangszereken való játékot tulajdonképpen nem tanítják. A lant hiánya miatt nem hallhattuk például Bakfark Bálint műveit, pedig ó a kor legnagyobb lantmestere volt. A zenekar megszólaltatta Európa legnagyobb zeneszerzőinek műveit, a korai reneszánsz Flamand iskolá­ból Barbireau Jacobsot, vagy Jacob Obrecht ritmusában könnyed, dalla­csület jelképe. A vizeskancsó is gya­kori a díszítőelemek között, a vallá­sos tisztaságot jelzi. Századunk csomózott szőnyegei, a díszítés és a jelrendszer mellett, megőrizték a kompozíció törvény­szerűségeit is, amelyek szerint a szőnyeg tükörből (a belső rész leggyakrabban vörös vagy kék alap­színű) és háromosztatú keretből áll. Ezeknek a díszítését és színezését a keletkezési hely hagyományai ha­tározták meg. Az egyes darabokat születési helyükről nevezték el, így többek közt megkülönböztetünk: sír­ván, karabas, kuba típusú szőnye­geket. A karabas típusúak kitűnnek kontrasztos színhatásukkal, míg a kuba és a sirván szőnyegek „tar­tózkodóbbak“ a meleg és a hideg színek használatában. Az egyes tí­pusok megkülönböztethetők a ké­szítés technikája alapján is, felfe­dezhetők eltérések a csomók sűrű­ségében, az anyag és a festék mi­nőségében. Némely típusnál egyet­len központi díszítőelem uralkodik a tükörben (Hanlik szőnyeg - kara­bas típus), másutt kétszer, három­szor és többször is szimetrikusan ismétlődő motívumokat látunk (Gillu, Csicsi szőnyeg - kuba típus). Ágynemúzsákok (mafras), táskák (muz, csanta, tobrasz), párnák (ja- haruzu) változatos típusait is meg­csodálhattuk a tárlaton. Ezek egy­aránt eleget tesznek mind az eszté­tikai, mind a használati kritériumok­nak. Ugyanez elmondható a 19. századi fémművességet bemutató alkotásokról. A poharak (knasza, dzsam) vizeskancsók (dolcsa, sza- til), tányérok (dovre) és egyéb hasz­nálati tárgyak Karabah, Algics és Nahicsevan városokban készültek. mában népies egyszerűségű műve­it. Európa zenéjét hosszú időre ez az iskola határozta meg. A korból átmenetet jelént Stoltzer Thomas, illetve Josquin des Prés, aki a kor­társak szerint ,,a zene fejedelme“, a „hangok mestere", s akinek zené­jében a renaissance humanizmus szelleme, a szónokiasság és a har­mónia szövetsége valósul meg. A műsorban indokoltan kap hangot Petrarca is, hiszen az irodalomban sokkal korábban kibontakozott és jóval később végződött ez a stílusi­rányzat, mint a zenében. A korai reneszánsz frottoláit is az ó versei­vel frissítették. Nem volt azonban indokolt a ver­sek dokumentumszerű előadás­módja, száraz felolvasása. A verse­ket - Pilinszky kifejezésével élve - nem „szólították meg", a zené­szek és a táncosok a Marosszéki párostánc vagy a legényes előadá­sával messze felülmúlták szavaló társaikat. Az est folyamán háromféle énekstílust hallottunk, mégpedig Écsi Erzsébet népdalokon fejlődött éneklését, a Németh Imre által kép­viselt operaénekesi előadásmódot (bár ó is törekedett az egyszerű, dallamos formákra és a reneszánsz éneklés azon törvényszerűségeire, amely fokozottabban figyelembe ve­szi az emberi beszédhez közel álló énekstílust), valamint a prágaiak énekstílusát, amelyben a leginkább érvényesültek a reneszánsz ének stílusjegyei. Hiányoztak az olyan klasszikus reneszánsz hangszerek, mint a cite- ra, a hárfa, a cimbalom, a tekerölant, a duda, a már említett lant, a koboz, s az ütőhangszerek sokasága, ame­lyek ebben a korban - a tánczene virágkorában - a zenélés lényeges tartozékai voltak. Erről tanúskodnak az előadott művek is, a németalföldi táncok, Attaignant két tánca, Sta­den, Franck, Brade és a lőcsei (Le­voča) virginálkönyv táncdallamai stb. Ezen a téren is példaként szol­gált a Renesex zenekar, amely kor­hű hangszereken szólaltatta meg ezt a zenét. Az Ifjú Szívek reneszánsz műso­rát ezekben a hetekben dél-szlová- kiai iskolákban is előadják. Az együt­tes legközelebb január 30-án lép föl Galántán (Galanta). RUSZNÁK GÁBOR Díszítésük egyszerű, könnyed, geo­metrikus jellegű. Az Azerbajdzsán Szovjet Szövet­ségi Köztársaság kortárs festésze­tével ismerkedhetünk meg a tárlat második részében. Tudni kell, hogy a muzulmán vallás nem kedvezett a figurális piktúrfe fejlődésének a Ka­ukázus vidékén. Ennek ellenére a művészek a realisztikus ábrázo­lásmódot követik a jelenben, fő té­májuk az ember, a munka, a hagyo­mány ápolása. Erről tanúskodott a kiállítás anyaga, mely változatos volt a műfajt tekintve, ugyanakkor a művészi technikák sokféleségével találkozhattunk. Új művészi kifejező­eszközök keresése jellemezte a mű­vek egy részét, a leggyakrabban expresszionista és impresszionista elemek alkalmazása. A hiányos képaláírások sajnálatos módon gá­tolják a műélvezetet, lemaradt a mű­vek születésének időpontja. Számtalan portré és csendélet is szerepelt a tárlaton. Szattar Bahlul- Zade és Gejdar-Zade művei szakí­tottak a romantikus festői szemlélet­tel. A legismertebb tájképfestő Tajr Szalahov, aki Baku és a Kaspi- tenger vidékének piktora. Ezúttal a Kaspi-tenger című műve tűnt ki. A kiállítás legemlékezetesebb festői Halilov (Katedrális, Nyitány) és Ra- szim Babajev (Tavaszi emlék), akik az expresszivitást helyezik előtérbe. Az azerbajdzsáni grafika kiemelke­dő egyénisége Maral Rahman- Zade, aki a nők életét, sorsuk meta­morfózisát idézi linómetszetein (For­rásnál, Gyümölcsszedés). Azerbajdzsán kortárs művészete is a gazdag hagyományokból merít, az ősi értékeket a 20. század eszté­tikai értékeivel elegyíti. HUSHEGYI GÁBOR Fényképalbumot lapozgatok. Albumot, amely ablakot nyit egy iskola - a Somorjai (Šamorín) Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola - életébe. A fotókon egy jó közös­séggé kovácsolódott nevelőtestü­let ünnep- és hétköznapjai eleve­nednek meg, bepillantást adva az iskola tevékenységébe.- Láthatja: nálunk valóban sok­rétű munka folyik - mondja Kiss Ernő igazgató. - Tanulóinkat igyek­szünk sokoldalúan felkészíteni, mindent megteszünk azért, hogy tőlünk kikerülve zökkenőmentesen folytathassák tanulmányaikat. Ez persze többletmunkát is követel valamennyiünktől, hiszen a külön- foglalkozások szabad időnket rövi­dítik meg, de szívesen vállaljuk ezt a megterhelést. Szívesen, mert te­vékenységünkkel igazolni akarjuk, hogy a mi iskoláink tanulói is ver­senyképesek, hisz azon felül, hogy anyanyelvükön sajátítják el az alapismereteket, megtanulnak szlovákul is.- Ha már növendékeik felkészí­tését hozta szóba, beszéljen pá­lyaválasztásukról, érvényesülé­sükről is.- Mi szívügyünknek tekintjük tanítványaink továbbtanulását, mert munkánk eredménye azon is lemérhető, hányán folytatják tanul­mányaikat, merre vezet végzőse­ink útja, s a jelentkezők hogyan állnak helyt a felvételi vizsgákon. Célunk, hogy a lehető legtöbben kerüljenek középiskolába, érettsé­gi után meg egyetemre, főiskolára. Az utóbbi években növendékeink­nek ötven százaléka ment tovább, többségük előnyben részesítette a szakközépiskolát, a gépiparit, az egészségügyit és a közgazdasá­git. A továbbtanulás iránti érdeklő­déssel általában elégedettek va­gyunk, annál kevésbé a jelentke­zők megoszlásával. Tanulóink ugyanis mellőzik a gimnáziumot. Nyolcvanöt végzősünkből most is csak tizenöten-tizenheten készül­nek ide, pedig jó fejű gyerekeink vannak, akiknek ott lenne a he­lyük. Ráadásul a jelentkezők zöme lány, akik érettségi után inkább munkahelyet keresnek, minthogy valamely műszaki főiskolán pró­bálkoznának. Tudom, hasonló gondokkal küzd a többi alapiskola is, mégis nyugtalanít bennünket ez a helyzet.-Tanulóik későbbi előmenete­léről, helytállásáról kapnak-e visz- szajelzést?- Nagy öröm számunkra, hogy növendékeink bárhol folytatják is tanulmányaikat, jó eredményeket érnek el, s előmenetelük nemigen rosszabb alapiskolai érdemjegye­iknél. Sem a felvételi vizsgákon, sem a későbbiekben nem hoznak szégyent a fejünkre, mind a kör­nyékbeli, mind a távolabbi közép­iskolákban megállják a helyüket. Gondolom, jó útravalót kapnak, ha a középiskolák elégedettek velük, és szívesen fogadják őket. Egyéb­ként több középiskola az első félév eredményeit megküldi az alapis­koláknak és ennek alapján is képet alkothatunk volt tanulóink helytál­lásáról. Fontosak ezek a visszajel­zések azért is, mert pedagógusa­inkat még jobb munkára ösztönzik. De ennél is hasznosabbak az alap- és középiskolai igazgatók ta­lálkozói, hiszen ezeken szemtől szemben beszélhetjük meg, hol mit kell a munkánkon javítani.- Ha nevelőtestületük tevé­kenysége annyira sokrétű, akkor ugye változatos szakköri foglalko­zás folyik iskolájukban.- Növendékeink csakugyan sokféle szakkör közül választhat­nak - folytatja az igazgató. - Nem akarom most mindegyiket felsorol­ni, csak néhányat említek meg. Hogy matematikából évek óta jók az eredményeink, az nem véletlen, hiszen jól működő matematikai és természettudományi szakköreink vannak. Tanítványaink az összes ilyen versenyen méltóképpen kép­viselik iskolánkat; sikeresen szere­pelnek a járási fordulókban és el­jutnak a kerületi olimpiákra is. És miért ne dicsekedjek el azzal is, hogy a múlt tanévben számítás- technikai szakkört alakítottunk. Gyerekeink tavaly még a gimnázi­umba jártak gyakorolni, júniusban és decemberben azonban már mi is kaptunk két-két PMD-85-ös gé­pet, így az érdeklődők helyben ismerkedhetnek a számítástechni­ka alapjaival. Kovácsi Mária, isko­lánk matematikatanára és dr. Czucz Magda, a szövetkezet ki­bernetikusa vállalta ezt a munkát. Szinte elképzelni is nehéz, milyen nagy gond egy ilyen szaktanterem berendezése. Különösen nálunk, mivel épületünket már rég „kinőt­tük", s bizony nem a legmegfele­lőbb körülmények között dolgo­zunk. A zsúfoltság ellenére a két- műszakos tanítást szerencsére nem kellett bevezetnünk.- Bár az eddig elmondottak is visszatükrözik az oktatómunka színvonalát, szóljunk még a kulcs- fontosságú tantárgyak tanításáról is.- Az anyanyelvi programmal kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni: a tanulókkal szem­ben támasztott követelmények oly magasak, hogy növendékeinknek kevés idejük marad az olvasásra - veszi át a szót Kotiers Románné magyar szakos tanár. - Túlterhelt­ségük ellenére is igyekszünk minél több gyereket bevonni a vers- és prózamondók versenyébe, a he­lyesejtési versenybe, s ösztönöz­zük őket, hogy vegyenek részt az anyanyelvi gyakorlatokon is. Én úgy veszem észre: az irodalmi dél­utánok a legvonzóbbak számukra. Évente három-négy alkalommal rendezünk ilyen összejövetelt; ezek nemcsak irodalmi ismerete­ket és fogalmazási készséget fel­tételeznek, hanem történelmi átte­kintést, rajzkészséget és zenetör­téneti felkészültséget is követel­nek. Tanulóink mindig nagy kedv­vel készülnek erre-a szereplésre, s mi is fontosnak tartjuk a tömeges részvételüket, mert ilyenkor mér­hetjük le igazán, hogyan sikerült érvényesítenünk a komplex mó­don értelmezett nevelést. Mivel pi­onírcsapatunk II. Rákóczi Ferenc nevét vette fel, tavasszal az ő éle­téről, s a kuruc korról tartunk vetél­kedőt. Varga Lajosné magyar-szlovák szakos pedagógus ebben a tanév­ben került a somorjai iskolába, s noha nem pályakezdő, szlovák nyelvet csak most tanít először.-Jó tudású, ügyes gyerekek járnak az ötödik és hatodik osz­tályba, ahol tanítok - mondja. - Ar­ra törekszem, hogy az órán minél többet beszéltessem növendékei­met, s nemcsak azért, mert a nyelvoktatás új koncepciója a beszédet helyezi előtérbe, ha­nem, mert meggyőződésem, hogy egy nyelvet csak így lehet elsajátí­tani. És fontosnak tartom az olva­sást is. Éppen ezért sokat olvasta­tok velük, így legalább fejleszthetik tudásukat és gazdagíthatják szó­kincsüket is. Nem mellékes per­sze, hogy milyen könyvet adunk a gyerek kezébe. Az érdekes könyvet egyikük sem fogja letenni. Kár, hogy a tankönyvkiadó erre még nem gondolt, s nem jelentet meg például ezópuszi meséket. Arra is ügyelek, hogy minden tanu­lónak sikerélménye legyen, s az­zal, hogy versenyeznek az olva­sásban, egymást is ösztönzik.- Kevés szó esett még a mate­matikáról - mondja dr. Culka Cecí­lia igazgatóhelyettes -, pedig erről is volna mit beszélni, hiszen a ki­emelt tantárgyak között is megkü­lönböztetett figyelmet fordítunk ta­nítására. A szakköri foglalkozá­sokról, különórákról, az olimpiára és versenyekre való felkészítésről nem is szólva. Egykori tanítványa­ink hálásak is az itt kapott alapo­kért, hiszen a későbbiekben is ne­hézségek nélkül veszik az akadá­lyokat. Egyébként segédeszközökkel jól ellátott iskola a miénk, pedagó­gusaink áldozatkészek, s a szülők segítségére is bármikor számítha­tunk. S bár feltételeink a komoly tanteremhiány miatt nem éppen ideálisak, továbbra is színvonala­san kell dolgoznunk, hogy még jobb eredményeket érjünk el. A legfőbb célunk ugyanis, hogy a szülői ház elvárásait szem előtt tartva, kellő tudással indítsuk út­nak tanulóinkat. TOLGYESSY MÁRIA Azerbajdzsán művészete Jegyzetek egy tárlatról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents