Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-21 / 16. szám, szerda
ÚJ szú 5 987. I. 21. Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Céltudatos szervezés A Lévai (Levice) járásban, ugyanúgy, mint hazánk más vidékein az jellemezte az elmúlt éveket, hogy a dinamikus gazdasági, szociális fejlődéssel párhuzamosan számos fel- fig/eltető eredményt értünk el a kultúra és a közművelődés területén is. Elsősorban arra törekedtünk, hogy növekedjék a kulturális-népművelő munka hatékonysága. Szem előtt tartjuk, hogy a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött program, a társadalmi és gazdasági fejlődés stratégiájának megvalósításában a kulcs- fontosságú szerep az emberi tényezőé, tehát nagyszabású ember- és társadalomformáló céljainkat csak öntudatos, müveit, s a párt politikája iránt elkötelezett dolgozók munkája révén érhetjük el. Az ilyen embertípus kimunkálásában jelentős szerepe van a kultúrának, az időszerű társadalmi feladatok megvalósításáért tevékenykedő közművelődésnek. E fontos szempontok alapján igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy járásunkban pezsgőbb, tartalmasabb és vonzóbb legyen a kulturális élet. Iparkodunk olyan rendezvényeket, műsorokat szervezni, amelyek megfelelnek társadalmi eszményeinknek, s egyúttal a lakosság igényeinek is. A színvonalasabb, s a vonzóbb helyi kultúra megteremtése érdekében a hetvenes évek elejétől arra törekedtünk, hogy főleg a városokban és a központi falvakban hivatásos népművelők szervezzék és irányítsák a kulturális életet, szorosan együttműködve a tömegszervezetekkel és az iskolákkal. A hetvenes évek derekán járásunkban 25 városi és falusi népművelő központnak és 26 népkönyvtárnak volt már egy vagy több hivatásos munkatársa. Iparkodtunk számukra megfelelő körülményeket is teremteni. Anyagi lehetőségeinkhez mérten korszerűsítettük a már meglévő létesítményeket, több új művelődési házat is átadtunk, s igyekeztünk korszerűvé tenni a kulturális intézmények fölszereltségét, főleg szórakoztató elektronikai cikkek vásárlásával. Munkánkban sokat segítettek a helyi nemzeti bizottságok, a földműves-szövetkezetek, s a járás ipari üzemei is. Anyagi támogatásukra az elkövetkező években is számítunk, mert a közös pénzzel számos fontos elképzeléseinket szeretnénk valóra váltani. Két évvel ezelőtt a Lévai Járási Nemzeti Bizottság Tanácsa jóváhagyta a kulturális intézmények integrációjának alapelvét. Ez a dokumentum figyelembe vette a nemzeti bizottságok és a földműves-szövetkezetek összevonásának menetét. Céltudatos munkával akartuk elejét venni a túlkapásoknak és az elhamarkodott döntéseknek. Az integráció során kétféle megoldást hagytunk jóvá. Azokon a településeken, ahol megmaradtak a nemzeti bizottságok, a helyi kulturális intézményeket vontuk, illetve vonjuk össze, a központi községekben pedig a közigazgatásilag ide tartozó települések művelődési központjait integráltuk, természetesen alapos előkészítés után. Ugyancsak két évvel ezelőtt kísérletképpen megalakítottuk a Nagysallói (Tekovské Lužany) Helyi Művelődési Központot, ahol egy igazgatóság alá került az egykori kultúrház, a könyvtár, az ifjúsági klub, a mozi (amelyet jelenleg tataroznak), a forradalmi emlékszoba, valamint az endrédi (Ondrejovce) művelődési ház. A kezdeti nehézségek, az új munkaformák meghonosításával együttjáró gondok fokozatos felszámolása után jó kollektíva kovácsolódott össze, amely ma már eredményesen dolgozik. A kísérleti összevonás tapasztalatait hasznosítva folytattuk tavaly az integrációt, s megalakítottuk a helyi művelődési központot Kálnán (Kalná nad Hronom), Ipoly- szakállason (Ipeľský Sokolec), De- ménden (Demandice), Fámádon (Farná), Kozárovcéban és máshol. Néhány nappal ezelőtt hoztuk létre a városi művelődési központot Tolmácson (Tlmače), s fokozatosan megteremtjük a feltételeket az összevonáshoz más falvakban és városokban is. Nem akarjuk elsietni a dolgot, nem a számszerű eredmények hajszolása a célunk: az integrálást olyan eszköznek tartjuk, amely révén összehangoltabbá és korszerűbbé tehetjük a helyi kulturális életet, a lakosság tudatának formálását, s az eddiginél jobb feltételeket teremthetünk szabad idejük ésszerű eltöltéséhez, társadalmi eszményeinknek megfelelő művelődésükhöz és szórakozásukhoz. Az eddigi tapasztalataink szerint elsősorban ott vált be az integráció, ahol sikerült az új intézmény élére politikai és szakmai szempontból egyaránt felkészült népművelőt kineveznünk. Az eredményes munka egyik további feltétele az, hogy az illetékes nemzeti bizottságok ne csak szavakkal támogassák az új kulturális létesítményt, örömünkre szolgál, hogy az integrált művelődési központok túlnyomó többségében jobban bekapcsolták a munkába a tömegszervezeteket és a Csema- dok helyi szervezeteit is. összehangoltabb lett a munka, s ennek is a helyi lakosság látja a hasznát. Jelentős eredménynek tartjuk azt is, hogy az újonnan létrejött kulturális intézmények hatékony segítséget nyújtanak a polgári ügyek testületének is. E támogatás révén színvonalasabbak és vonzóbbak lettek a polgári szertartások. Az időszerű politikai, egészségügyi, gazdasági, honismereti és más kulturális témákról tartott előadások a korábbi évekhez képest jóval látogatottabbak voltak. Jóleső érzés számunkra az is, hogy egyre több fiatal tölti el hasznosan szabad ideje egy részét a különböző klubokban, kulturált körülmények között. Az integráció nem ment és nem megy végbe gcndok, ideiglenes né- hézségek nélkül. Ezeket iparkodunk mielőbb felszámolni, s a jövőben az eddigi tapasztalatainkon okulva el is kerülni. Arra törekszünk, hogy az integrált intézmények valóban a szocialista kultúra és művelődés házai legyenek, s az eddiginél is eredményesebben járuljanak hozzá politikai és társadalmi céljaink mielőbbi valóra váltásához. JOZEF HORNIAK, a Lévai Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztályának vezetője Egy év tapasztalataival Egy év telt el azóta, hogy Nagy- megyeren (Calovo) a művelődési ház, a mozi, a könyvtár, valamint a városhoz tartozó Izsap (lžop) község könyvtárának az egyesítésével létrejött a város/ művelődési központ. Lényegében tehát új intézmény született, új jogkörrel és új feladatokkal. Idejében kidolgoztuk a szervezési szabályzatot - figyelembe véve a saját körülményeinket. Vezetővel az élen, külön osztály irányítja az iskolán kívüli tevékenységet és a művészeti munkát, a könyvtár tevékenységét, és ugyancsak külön egységet alkot a mozi. A szervezési szabályzat szerint, minden hétfőn munkaértekezleten értékeljük az elmúlt hetet és megbeszéljük a következő napok tennivalóit. Egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy jól bevált ez a forma, nemcsak azért, mert mindnyájan tudunk egymás problémáiról, a legidőszerűbb feladatokról, hanem azért is, mert ezeken a tanácskozásokon közelebb kerülnek egymáshoz az emberek, erősítve az egész kollektívát. Hasohlóan eredményesen működik művelődési központunk tanácsa, amelynek tagjai az egyes társadalmi szervezetek és az iskolák képviselői. Ez a tanács havonként ülésezik. Feladata, hogy irányítsa és koordinálja a város kulturális életét. Sok a rendezvény, tevékenységük már csak az időpontok egyeztetése miatt \ is fontos. Ha már időpontokat említettem, az integráció révén megoldódott egy korábbi gondunk. Nálunk egy épületben van a mozi és a művelődési ház, így azelőtt többször megtörtént, hogy a mozi miatt nem lehetett más rendelvényt szervezni. Újabban úgy irányítjuk a működését, hogy ne fékezze például művészeti csoportjaink tevékenységét. Természetesen, a mozi egész éven át állandó bevételi forrást jelent a számunkra. Elmondhatom, hogy tavaly gazdasági szempontból is jobb évet zártunk, mint az előző esztendőkben. Egyébiránt az az összeg, melyet az államtól kapunk, csak részben elegendő az eredményes munkához. Ennek a problémának a megoldásában jelentős mértékben segített egyebek között az a szerződés, melyet a helyi egységes földművesszövetkezettel és az Agrokomplex vállalattal kötöttünk. Ennek a szerződésnek az alapján anyagi eszközökkel járulnak hozzá a sikeres kulturális élet különböző feltételeinek a megteremtéséhez. Az év végén aztán elszámolunk a pénzzel, vagyis pontosan kimutatjuk, hogy mire költöttük. E segítség révén különösebb gondok nélkül tudjuk fenntartani egyes csoportjainkat, valamint a hozzánk tartozó három épületet. Régóta megoldásra váró kérdés: a helyiségek hiánya. Csoportjainknak például sokszor nem kis nehézséget okoz a próbák szervezése. Ez és sok más kérdés is bizonyára megoldódik majd, ha elkészül az új művelődési központ épülete, a makettje már megvan, építését ebben az ötéves tervidőszakban kellene elkezdeni. Ennél hamarabb kell viszont helyet találnunk az ifjúsági klubnak, nincs egy olyan külön helyiség, amely csak az ifjúságé lehetne, természetesen megfelelően berendezve és felszerelve. Felújításra vár továbbá a tájház, amelyet nyáron sokan keresnek fel a termálfürdő vendégei közül. Ezeket a munkálatokat még az idén szeretnénk elvégezni. Az integrációval járó szervezési feladatokat egyébként megoldottuk. Nem volt könnyű az első év, többek között azért, mert az állandó jellegű tennivalóink mellett tavaly az átlagosnál több volt a társadalmi-politikai esemény, amelynek a szervezésében, propagálásában mi szintén aktívan részt vettünk. Ma már elmondhatom: a külön feladatok közepette is sikerült elérnünk, hogy bevált formákkal és hasznos tapasztalatokkal indulhatunk a nyolcvanhetes évbe. MORVA PÁL, a Nagymegyeri Városi Művelődési Központ igazgatója A szőgyéni (Svodin) könyvtár idén kapta meg a Példás Könyvtár címet; ezt megelőzően lett része a helyi művelődési központnak. Dávid Ilona, a könyvtár vezetője szerint a három teremben elhelyezett 20 ezer kötetet a falu valamennyi korosztálya olvassa. Rendszeres és átgondolt munkájukat leginkább az bizonyítja, hogy máraz óvodások számára is tartanak foglalkozásokat. A legkisebbek mesedélelóttökön ismerkednek a könyvvel. Az iskolások számára pedig rendhagyó irodalomórákat is szerveznek. (Dusza István felvétele) Emelkedett a rendezvények színvonala Városunk és a közigazgatásilag ide csatolt falvak kulturális élete igen sokrétű, szerteágazó és olykor felaprózott volt. A művelődési házakon J<ívül is szinte mindegyik tömegszervezet folytatott kulturális tevékenységet. Egyik rendezvény gyakran keresztezte a másikat, és sok helyen egészségtelen konkurencia alakult ki. Nem volt olyan meghatározó, irányító szerv, amely a községben, a városban koordinálta volna a népművelést. Igaz, volt helyi egységes „kulturális-népművelő terv", amely hol teljesítette feladatát, hol nem. Az elmúlt években növekedtek a mozik, a kiállítótermek és múzeumok, a klubok és a művelődési házak bevételei, hála elsősorban az időt és fáradtságot nem ismerő népművelőknek. A kulturális intézmények viszont nem rendelkezhettek az önmaguk által „kitermelt“ pénzösszeggel. így gyakran megtörtént, hogy a kulturális szférából származó pénzeket a nemzeti bizottságok szakosztályai más célokra használták fel. Tehát a kulturális létesítmények anyagi bevétele nem került vissza a művelődés körforgásába. Igy nem csoda, hogy azofc anyagilag egyre gyengébben álltak. 1 v Anyagi gondokra hivatkozva sok esetben megtörtént, hogy az illetékesek nem fordítottak kellő gondot a kulturális létesítmények karbantartására. Hosszú éveken keresztül elavult helyiségekben vetítették a filr meket, fútetlen termekben olvastak az olvasni vágyók, összeomlófélben lévő épületben tartatták népművelő célzatú előadásaikat az előadók, elavult berendezések fogadták a kiállítótermek látogatóit. Ugyanakkor akadtak felelős egyének, akik megkérdőjelezték a kulturális dolgozók és' a népművelők munkájának az eredményeit, de elhanyagolták a szakszerű irányítást, az erkölcsi és anyagi támogatást. A tapasztalatokból kiindulva és a nemzeti bizottságok megnövekedett jogkörét felhasználva jelentős szervezésbeli változásokra került sor. Füleken (Fiľakovo) 1985 januárjától a Tatra mozi a művelődési központ része lett. Pozitívum, hogy a mozi teljes bevételével a művelődési központ rendelkezik. Gazdaságilag megnőtt a művelődési központ dolgozóinak a felelőssége. Bérük viszont nem változott, vagy ha igen, nagyon csekély mértékben. Az összevonást követően sokan gyors változásokat vártak, azt hitték, hogy egyik percről a másikra megoldjuk a hosszú évek égető gondjait. Gondolok itt a mozi épületének a tatarozására, a könyvtár épületének a lebontására és a könyvek áthelyezésére, a művelődési ház befalazott színpadának a rekonstruálására stb. Az integráció keretében a Füleki Városi Művelődési Központhoz csatolták a Fülekpüspöki (Fiľakovské Biskupice) Művelődési Házat is, a közeljövőben pedig a városi könyvtár kerül sorra. Mindebben az a pozitívum, hogy lényegesen megváltozott a város kulturális élete, hiszen egy helyről, központosítva irányítják a tevékenységet. Persze az anyagi tényezők sem mellékesek. Az integráció óia eltelt egy év alatt jóval magasabbak lettek a" bevételek, igaz, a kiadások is. Részben megoldódott a füleki fiatalok problémája - a művelődési központban megnyílt az új ifjúsági klub, amely számítógéppel, videomagnóval, korszerű berendezéssel, tehát a mai kornak megfelelő eszközökkel rendelkezik. Az ifjúsági klub, ha nem is önálló, de integrált része a városi művelődési központnak. Az új alapszabályzat kidolgozása, a szervezési rend átalakítása, az alapítólevelek jóváhagyása, a leltári és az ügyviteli dokumentumok átvétele, a gazdasági kérdések tisztázása után hivatalosan is megtörtént az integráció. Az integrációs folyamatot az eltelt idő rövidsége miatt még nem lehet egyértelműen megítélni. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a felvetődött problémák ellenére ez a változás a népművelő munka irányításában és az egész kulturális-népművelő tevékenységben javulást hozhat. Ahhoz viszont, hogy a minőségi változások jó irányba haladjanak, megfelelő és szakképzett, elkötelezett népművelőkre, a hivatásos dolgozók áldozatkész munkájára van legnagyobb szükség. Az előttünk álló feladatokat, amelyeket pártunk XVII. kongresszusa határozott meg, közösen kell megoldani, együttműködve a Nemzeti Front tömegszervezeteivel és a nem hivatásos népművelőkkel. A gyakorlat már bebizonyította, hogy azokban a kulturális intézményekben és szervezetekben, ahol szakképzett népművelők vették át az integráció megkövetelte irányító- szervező munkát, rendszeressé vált, megsokszorozódott és egységesebbé lett a kulturális tevékenység. Nemcsak mennyiségében, hanem minőségében is változások álltak be. Ezzel egyidejűleg a kulturális létesítményeket is jobban kihasználják, növekednek a tevékenységből származó bevételek. Nőtt az önkéntes népművelők, a művészeti csoportok és a szakkörök száma. Emelkedett a rendezvények minőségi színvonala is. Az integráció azonban csak akkor járhat teljes sikerrel, ha minden tömegszervezet és valamennyi intézmény a centralizált művelődési központ irányításával összehangoltan tevékenykedik majd. MÁZIK ISTVÁN, a Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért
