Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-21 / 16. szám, szerda

ÚJ szú 5 987. I. 21. Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Céltudatos szervezés A Lévai (Levice) járásban, ugyan­úgy, mint hazánk más vidékein az jellemezte az elmúlt éveket, hogy a dinamikus gazdasági, szociális fej­lődéssel párhuzamosan számos fel- fig/eltető eredményt értünk el a kul­túra és a közművelődés területén is. Elsősorban arra törekedtünk, hogy növekedjék a kulturális-népművelő munka hatékonysága. Szem előtt tartjuk, hogy a CSKP XVII. kong­resszusán kitűzött program, a társa­dalmi és gazdasági fejlődés straté­giájának megvalósításában a kulcs- fontosságú szerep az emberi ténye­zőé, tehát nagyszabású ember- és társadalomformáló céljainkat csak öntudatos, müveit, s a párt politikája iránt elkötelezett dolgozók munkája révén érhetjük el. Az ilyen embertípus kimunkálásában jelentős szerepe van a kultúrának, az időszerű társa­dalmi feladatok megvalósításáért te­vékenykedő közművelődésnek. E fontos szempontok alapján igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy járásunkban pezs­gőbb, tartalmasabb és vonzóbb le­gyen a kulturális élet. Iparkodunk olyan rendezvényeket, műsorokat szervezni, amelyek megfelelnek tár­sadalmi eszményeinknek, s egyúttal a lakosság igényeinek is. A színvo­nalasabb, s a vonzóbb helyi kultúra megteremtése érdekében a hetve­nes évek elejétől arra törekedtünk, hogy főleg a városokban és a köz­ponti falvakban hivatásos népműve­lők szervezzék és irányítsák a kultu­rális életet, szorosan együttműköd­ve a tömegszervezetekkel és az is­kolákkal. A hetvenes évek derekán járásunkban 25 városi és falusi nép­művelő központnak és 26 nép­könyvtárnak volt már egy vagy több hivatásos munkatársa. Iparkodtunk számukra megfelelő körülményeket is teremteni. Anyagi lehetőségeink­hez mérten korszerűsítettük a már meglévő létesítményeket, több új mű­velődési házat is átadtunk, s igye­keztünk korszerűvé tenni a kulturális intézmények fölszereltségét, főleg szórakoztató elektronikai cikkek vá­sárlásával. Munkánkban sokat segí­tettek a helyi nemzeti bizottságok, a földműves-szövetkezetek, s a já­rás ipari üzemei is. Anyagi támoga­tásukra az elkövetkező években is számítunk, mert a közös pénzzel számos fontos elképzeléseinket szeretnénk valóra váltani. Két évvel ezelőtt a Lévai Járási Nemzeti Bizottság Tanácsa jóvá­hagyta a kulturális intézmények in­tegrációjának alapelvét. Ez a doku­mentum figyelembe vette a nemzeti bizottságok és a földműves-szövet­kezetek összevonásának menetét. Céltudatos munkával akartuk elejét venni a túlkapásoknak és az elha­markodott döntéseknek. Az integrá­ció során kétféle megoldást hagy­tunk jóvá. Azokon a településeken, ahol megmaradtak a nemzeti bizott­ságok, a helyi kulturális intézménye­ket vontuk, illetve vonjuk össze, a központi községekben pedig a közigazgatásilag ide tartozó tele­pülések művelődési központjait in­tegráltuk, természetesen alapos elő­készítés után. Ugyancsak két évvel ezelőtt kí­sérletképpen megalakítottuk a Nagysallói (Tekovské Lužany) He­lyi Művelődési Központot, ahol egy igazgatóság alá került az egykori kultúrház, a könyvtár, az ifjúsági klub, a mozi (amelyet jelenleg tata­roznak), a forradalmi emlékszoba, valamint az endrédi (Ondrejovce) művelődési ház. A kezdeti nehézségek, az új mun­kaformák meghonosításával együtt­járó gondok fokozatos felszámolása után jó kollektíva kovácsolódott össze, amely ma már eredménye­sen dolgozik. A kísérleti összevonás tapasztalatait hasznosítva folytattuk tavaly az integrációt, s megalakítot­tuk a helyi művelődési központot Kálnán (Kalná nad Hronom), Ipoly- szakállason (Ipeľský Sokolec), De- ménden (Demandice), Fámádon (Farná), Kozárovcéban és máshol. Néhány nappal ezelőtt hoztuk létre a városi művelődési központot Tol­mácson (Tlmače), s fokozatosan megteremtjük a feltételeket az összevonáshoz más falvakban és városokban is. Nem akarjuk elsietni a dolgot, nem a számszerű eredmé­nyek hajszolása a célunk: az integ­rálást olyan eszköznek tartjuk, amely révén összehangoltabbá és korszerűbbé tehetjük a helyi kulturá­lis életet, a lakosság tudatának for­málását, s az eddiginél jobb feltéte­leket teremthetünk szabad idejük ésszerű eltöltéséhez, társadalmi eszményeinknek megfelelő művelő­désükhöz és szórakozásukhoz. Az eddigi tapasztalataink szerint elsősorban ott vált be az integráció, ahol sikerült az új intézmény élére politikai és szakmai szempontból egyaránt felkészült népművelőt ki­neveznünk. Az eredményes munka egyik további feltétele az, hogy az illetékes nemzeti bizottságok ne csak szavakkal támogassák az új kulturális létesítményt, örömünkre szolgál, hogy az integrált művelődé­si központok túlnyomó többségében jobban bekapcsolták a munkába a tömegszervezeteket és a Csema- dok helyi szervezeteit is. összehan­goltabb lett a munka, s ennek is a helyi lakosság látja a hasznát. Jelentős eredménynek tartjuk azt is, hogy az újonnan létrejött kulturális intézmények hatékony segítséget nyújtanak a polgári ügyek testületé­nek is. E támogatás révén színvona­lasabbak és vonzóbbak lettek a pol­gári szertartások. Az időszerű politi­kai, egészségügyi, gazdasági, hon­ismereti és más kulturális témákról tartott előadások a korábbi évekhez képest jóval látogatottabbak voltak. Jóleső érzés számunkra az is, hogy egyre több fiatal tölti el hasznosan szabad ideje egy részét a különböző klubokban, kulturált körülmények között. Az integráció nem ment és nem megy végbe gcndok, ideiglenes né- hézségek nélkül. Ezeket iparkodunk mielőbb felszámolni, s a jövőben az eddigi tapasztalatainkon okulva el is kerülni. Arra törekszünk, hogy az integrált intézmények valóban a szocialista kultúra és művelődés házai legyenek, s az eddiginél is eredményesebben járuljanak hozzá politikai és társadalmi céljaink mie­lőbbi valóra váltásához. JOZEF HORNIAK, a Lévai Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztályának vezetője Egy év tapasztalataival Egy év telt el azóta, hogy Nagy- megyeren (Calovo) a művelődési ház, a mozi, a könyvtár, valamint a városhoz tartozó Izsap (lžop) köz­ség könyvtárának az egyesítésével létrejött a város/ művelődési köz­pont. Lényegében tehát új intéz­mény született, új jogkörrel és új feladatokkal. Idejében kidolgoztuk a szervezési szabályzatot - figye­lembe véve a saját körülményeinket. Vezetővel az élen, külön osztály irá­nyítja az iskolán kívüli tevékenysé­get és a művészeti munkát, a könyv­tár tevékenységét, és ugyancsak külön egységet alkot a mozi. A szervezési szabályzat szerint, minden hétfőn munkaértekezleten értékeljük az elmúlt hetet és megbe­széljük a következő napok tenniva­lóit. Egy év tapasztalatai azt mutat­ják, hogy jól bevált ez a forma, nemcsak azért, mert mindnyájan tu­dunk egymás problémáiról, a legidő­szerűbb feladatokról, hanem azért is, mert ezeken a tanácskozásokon közelebb kerülnek egymáshoz az emberek, erősítve az egész kollek­tívát. Hasohlóan eredményesen műkö­dik művelődési központunk tanácsa, amelynek tagjai az egyes társadalmi szervezetek és az iskolák képvise­lői. Ez a tanács havonként ülésezik. Feladata, hogy irányítsa és koordi­nálja a város kulturális életét. Sok a rendezvény, tevékenységük már csak az időpontok egyeztetése miatt \ is fontos. Ha már időpontokat említettem, az integráció révén megoldódott egy korábbi gondunk. Nálunk egy épü­letben van a mozi és a művelődési ház, így azelőtt többször megtörtént, hogy a mozi miatt nem lehetett más rendelvényt szervezni. Újabban úgy irányítjuk a működését, hogy ne fé­kezze például művészeti csoportja­ink tevékenységét. Természetesen, a mozi egész éven át állandó bevé­teli forrást jelent a számunkra. El­mondhatom, hogy tavaly gazdasági szempontból is jobb évet zártunk, mint az előző esztendőkben. Egyéb­iránt az az összeg, melyet az ál­lamtól kapunk, csak részben ele­gendő az eredményes munkához. Ennek a problémának a megoldásá­ban jelentős mértékben segített egyebek között az a szerződés, me­lyet a helyi egységes földműves­szövetkezettel és az Agrokomplex vállalattal kötöttünk. Ennek a szer­ződésnek az alapján anyagi eszkö­zökkel járulnak hozzá a sikeres kul­turális élet különböző feltételeinek a megteremtéséhez. Az év végén aztán elszámolunk a pénzzel, vagyis pontosan kimutatjuk, hogy mire köl­töttük. E segítség révén különösebb gondok nélkül tudjuk fenntartani egyes csoportjainkat, valamint a hozzánk tartozó három épületet. Régóta megoldásra váró kérdés: a helyiségek hiánya. Csoportjaink­nak például sokszor nem kis nehéz­séget okoz a próbák szervezése. Ez és sok más kérdés is bizonyára megoldódik majd, ha elkészül az új művelődési központ épülete, a ma­kettje már megvan, építését ebben az ötéves tervidőszakban kellene elkezdeni. Ennél hamarabb kell vi­szont helyet találnunk az ifjúsági klubnak, nincs egy olyan külön helyi­ség, amely csak az ifjúságé lehetne, természetesen megfelelően beren­dezve és felszerelve. Felújításra vár továbbá a tájház, amelyet nyáron sokan keresnek fel a termálfürdő vendégei közül. Ezeket a munkála­tokat még az idén szeretnénk elvé­gezni. Az integrációval járó szervezési feladatokat egyébként megoldottuk. Nem volt könnyű az első év, többek között azért, mert az állandó jellegű tennivalóink mellett tavaly az átla­gosnál több volt a társadalmi-politi­kai esemény, amelynek a szervezé­sében, propagálásában mi szintén aktívan részt vettünk. Ma már el­mondhatom: a külön feladatok köze­pette is sikerült elérnünk, hogy be­vált formákkal és hasznos tapaszta­latokkal indulhatunk a nyolcvanhe­tes évbe. MORVA PÁL, a Nagymegyeri Városi Művelődési Központ igazgatója A szőgyéni (Svodin) könyvtár idén kapta meg a Példás Könyvtár címet; ezt megelőzően lett része a helyi művelődési központnak. Dávid Ilona, a könyvtár vezetője szerint a három teremben elhelyezett 20 ezer kötetet a falu valamennyi korosztálya olvassa. Rendszeres és átgondolt munkájukat leginkább az bizonyítja, hogy máraz óvodások számára is tartanak foglalkozásokat. A legkisebbek mesedélelóttökön ismerkednek a könyvvel. Az iskolások számára pedig rendhagyó irodalomórákat is szerveznek. (Dusza István felvétele) Emelkedett a rendezvények színvonala Városunk és a közigazgatásilag ide csatolt falvak kulturális élete igen sokrétű, szerteágazó és olykor fel­aprózott volt. A művelődési házakon J<ívül is szinte mindegyik tömegszer­vezet folytatott kulturális tevékeny­séget. Egyik rendezvény gyakran keresztezte a másikat, és sok he­lyen egészségtelen konkurencia alakult ki. Nem volt olyan meghatá­rozó, irányító szerv, amely a köz­ségben, a városban koordinálta vol­na a népművelést. Igaz, volt helyi egységes „kulturális-népművelő terv", amely hol teljesítette felada­tát, hol nem. Az elmúlt években növekedtek a mozik, a kiállítótermek és múzeumok, a klubok és a műve­lődési házak bevételei, hála elsősor­ban az időt és fáradtságot nem is­merő népművelőknek. A kulturális intézmények viszont nem rendel­kezhettek az önmaguk által „kiter­melt“ pénzösszeggel. így gyakran megtörtént, hogy a kulturális szférá­ból származó pénzeket a nemzeti bizottságok szakosztályai más cé­lokra használták fel. Tehát a kulturá­lis létesítmények anyagi bevétele nem került vissza a művelődés kör­forgásába. Igy nem csoda, hogy azofc anyagilag egyre gyengébben álltak. 1 v Anyagi gondokra hivatkozva sok esetben megtörtént, hogy az illeté­kesek nem fordítottak kellő gondot a kulturális létesítmények karbantar­tására. Hosszú éveken keresztül elavult helyiségekben vetítették a filr meket, fútetlen termekben olvastak az olvasni vágyók, összeomlófélben lévő épületben tartatták népművelő célzatú előadásaikat az előadók, elavult berendezések fogadták a ki­állítótermek látogatóit. Ugyanakkor akadtak felelős egyének, akik meg­kérdőjelezték a kulturális dolgozók és' a népművelők munkájának az eredményeit, de elhanyagolták a szakszerű irányítást, az erkölcsi és anyagi támogatást. A tapasztalatokból kiindulva és a nemzeti bizottságok megnöveke­dett jogkörét felhasználva jelentős szervezésbeli változásokra került sor. Füleken (Fiľakovo) 1985 január­jától a Tatra mozi a művelődési központ része lett. Pozitívum, hogy a mozi teljes bevételével a művelő­dési központ rendelkezik. Gazdasá­gilag megnőtt a művelődési központ dolgozóinak a felelőssége. Bérük vi­szont nem változott, vagy ha igen, nagyon csekély mértékben. Az összevonást követően sokan gyors változásokat vártak, azt hitték, hogy egyik percről a másikra megold­juk a hosszú évek égető gondjait. Gondolok itt a mozi épületének a ta­tarozására, a könyvtár épületének a lebontására és a könyvek áthelye­zésére, a művelődési ház befalazott színpadának a rekonstruálására stb. Az integráció keretében a Füleki Városi Művelődési Központhoz csa­tolták a Fülekpüspöki (Fiľakovské Biskupice) Művelődési Házat is, a közeljövőben pedig a városi könyvtár kerül sorra. Mindebben az a pozitívum, hogy lényegesen meg­változott a város kulturális élete, hi­szen egy helyről, központosítva irá­nyítják a tevékenységet. Persze az anyagi tényezők sem mellékesek. Az integráció óia eltelt egy év alatt jóval magasabbak lettek a" bevéte­lek, igaz, a kiadások is. Részben megoldódott a füleki fia­talok problémája - a művelődési központban megnyílt az új ifjúsági klub, amely számítógéppel, video­magnóval, korszerű berendezéssel, tehát a mai kornak megfelelő eszkö­zökkel rendelkezik. Az ifjúsági klub, ha nem is önálló, de integrált része a városi művelődési központnak. Az új alapszabályzat kidolgozása, a szervezési rend átalakítása, az alapítólevelek jóváhagyása, a leltári és az ügyviteli dokumentumok átvé­tele, a gazdasági kérdések tisztázá­sa után hivatalosan is megtörtént az integráció. Az integrációs folyamatot az eltelt idő rövidsége miatt még nem lehet egyértelműen megítélni. Mindene­setre úgy tűnik, hogy a felvetődött problémák ellenére ez a változás a népművelő munka irányításában és az egész kulturális-népművelő tevékenységben javulást hozhat. Ahhoz viszont, hogy a minőségi vál­tozások jó irányba haladjanak, meg­felelő és szakképzett, elkötelezett népművelőkre, a hivatásos dolgozók áldozatkész munkájára van legna­gyobb szükség. Az előttünk álló feladatokat, ame­lyeket pártunk XVII. kongresszusa határozott meg, közösen kell megol­dani, együttműködve a Nemzeti Front tömegszervezeteivel és a nem hivatásos népművelőkkel. A gyakorlat már bebizonyította, hogy azokban a kulturális intézmé­nyekben és szervezetekben, ahol szakképzett népművelők vették át az integráció megkövetelte irányító- szervező munkát, rendszeressé vált, megsokszorozódott és egysé­gesebbé lett a kulturális tevékeny­ség. Nemcsak mennyiségében, ha­nem minőségében is változások áll­tak be. Ezzel egyidejűleg a kulturális létesítményeket is jobban kihasznál­ják, növekednek a tevékenységből származó bevételek. Nőtt az önkén­tes népművelők, a művészeti cso­portok és a szakkörök száma. Emel­kedett a rendezvények minőségi színvonala is. Az integráció azonban csak akkor járhat teljes sikerrel, ha minden tömegszervezet és vala­mennyi intézmény a centralizált mű­velődési központ irányításával összehangoltan tevékenykedik majd. MÁZIK ISTVÁN, a Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért

Next

/
Thumbnails
Contents