Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-21 / 16. szám, szerda
Következetes forradalmár és igazi hazafi Karol Šmidke elvtársra emlékezünk KOMMENTÁLJUK Kamatoztassuk a tapasztalatokat A mezőgazdasági vállalatoknál most készítik a múlt évi gazdálkodás eredményeit összegező mérlegeket, így az ágazat tevékenységéről pontos képet nyújtó végleges statisztikai adatokra még egy ideig várnunk kell. Ennek ellenére a hozzávetőleges év végi felmérésekből annyit máris tudunk, hogy a vállalatok jó része nem tudott megbirkózni termelési és értékesítési feladataival, minek következtében a mezőgazdaság eredményei több mutató esetében alatta maradtak a tervezett értékeknek. Mint ismeretes, az életszínvonal tervszerű emelésére irányuló társadalmi törekvések sikere nagymértékben az élelmiszer-önellátás fokozásától, az állandóan növekvő fogyasztói igények egyre tökéletesebb kielégítésétől függ. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági vállalatoknak az elkövetkező időszakban úgy kell gazdálkodniuk, hogy minden tekintetben biztosítsák a tervfeladatok hiánytalan teljesítését. A gazdasági és szociális fejlődés ötéves programjának következetes megvalósítása érdekében a népgazdaság valamennyi ágazatában, tehát természetesen a mezőgazdaságban is mielőbb pótolni kell azokat a múlt évi szerényebb eredmények okozta kieséseket, amelyek megszaporitották a gondjainkat. A feladat fontosságát a CSKP Központi Bizottságának 4. ülése és az SZLKP KB ezt követő tanácskozása is kiemelte. A jogos társadalmi elvárás komoly feladatok elé állította az egységes földműves-szövetkezeteket és az állami gazdaságokat, lényegesen növelve az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat idei teendőinek igényességét. A feladat komoly, de reális és teljesíthető. Ugyanis a múlt évi eredmények, mindenekelőtt a hasonló feltételek között gazdálkodó vállalatok tevékenységének eredményességében tapasztalt lényeges különbségek ismételten arról győztek meg bennünket, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok nagy hányadában még mindig bőven kínálkozik lehetőség a helyi adottságok tökéletesebb kihasználására, a termelési eredmények javítására és a hatékonyság növelésére. A megoldás lehetőségét a fejlődés ütemének meggyorsításában kell keresni, de ennek természetesen több feltétele van. Ezek közé tartozik, hogy mindenütt bátrabban kell keresni és alkalmazni a progresszív módszereket, s az eddigieknél szélesebb körben és következetesebben kell kamatoztatni a hasznos tapasztalatokat. Ugyanis a múltban valahogy lassan váltak közkinccsé a jó tapasztalatok, a hasznos ötletek és nem egy esetben a figyelemre méltó népgazdasági haszonnal járó újítások is, mert voltak, akik népszerűsítés helyett igyekeztek véka alá rejteni drágán szerzett tapasztalataikat, mások pedig a talán már régen túlhaladott, de megszokott módszerekhez ragaszkodva, merő kényelemszeretetből nem nagyon kérdezgették a bátran kezdeményezőket, hogy nekik miért megy jobban. Pedig mennyi hasznos tapasztalattal rendelkeznek a gazdaságok a termelésben, a munka és a szocialista versenymozgalom szervezésében, a progresszív javadalmazási formák alkalmazásában, az öntözéses gazdálkodásban, a laboratóriumi elemzésekre alapozott tápanyagpótlás és takarmányozás, a biotechnológia és a biológiai növényvédelem területén! Gondoljunk csak bele, hol tarthatna a mezőgazdaság a fejlődésben, ha a leggyengébb eredményeket felmutató állatgondozók, a gépeket két-három év alatt ócskavassá nyűvö traktorosok, valamint a sor végén kullogó vállalatok vezetői rendszeresen és bátrabban kérdezgetnék a tőlük jobb teljesítményekre képeseket, azok pedig nyíltan és önzetlen segítöszándékkal beszélnének eredményeikről, munkamódszereikről és tapasztalataikról? Nem annak kell pirulnia, aki kérdez, hanem annak, aki elmulasztja továbbadni vagy kamatoztatni a haladást segítő tapasztalatokat. KÁDEK GÁBOR Az egészség kincset ér A kommunista mozgalom internacionalista jellegéből adódóan e mozgalom nevelte fel az újkori csehszlovák történelemben fontos szerepet játszó jelentős személyiségeket. Karol Šmidkét - akinek 1987. január 21 -én ünnepeljük születésének meg nem ért kilencvenedik évfordulóját- kiemelkedő hely illeti meg a történelmi személyiségek sorában. Élete és munkássága jelkép, a csehszlovák viszonyok közptt küzdő kommunista munkás legjellemzőbb vonásait szimbolizálja: a munkásosztály küldte a mozgalomba, s osztályához, a marxizmus-leninizmushoz és a szocializmushoz egész életében hű maradt. Meggyóződéses internacionalista volt, a Szovjetunió barátja, marxistaként viszonyult a csehszlovák nemzetiségi kérdéshez, minden körülmények között és minden tisztségben munkáshoz méltóan szerény, felelősségtudó és fegyelmezett tagja volt a pártnak. I^étéves, amikor szüleivel együtt elhagyja szülővárosát, Vítkovicét- amely ma Ostrava egyik városkerülete. Egész ifjúságát, közel húsz évet tölt a Habsburgok által megszállt Boszniában, Kreka bányavárosban. Az elemi iskola befejeztével 1910-től kereskedelmi iskolában folytatja tanulmányait, de még az első iskolaévben kizárják, mivel részt vett a május elsejei tüntetéseken. Elszegődik tanoncnak. A krekai Állami Szénbányában 1914 augusztusában kapja kézhez a felszabadító levelét. Bányaács lett. Boszniában ismerkedik meg a szervezett munkásmozgalommal és tizenöt éves korában belép a szociáldemokrata pártba. Egyidejűleg dolgozni kezd a szakszervezetekben is. Ezért nem meglepő, hogy neve nem csak a puntizelai katonai lázadás szervezői között bukkan fel - ahová az első világháború kitörése után berukkol -, hanem annak a nagy bányászsztrájknak a szervezői között is, melynek következményeként 1918 késő őszi hónapjaiban a boszniai szénbányák mintegy felében leállt a munka. A bánya vezetői előtt kegyvesztett lett. Csehszlovákiában ezekben az években megnőtt a kereslet a bányász szakmunkások iránt. A szociális igazság és a jobb politikai viszonyok utáni vágy arra késztette a csehszlovák munkás- osztály fiát, hogy 1919 szeptemberében visszatérjen hazájába, a Banská štiavnica-i bányászok közé. De itt is munkanélküliséggel, éhséggel, nyomorral, üldöztetéssel és az államapparátus arroganciájával találta magát szemben. A burzsoá demokrácia durva igazságtalanságai a fiatal Karol šmidkét aktív mozgalmi munkára ösztönözték a szociáldemokrata párt születő marxista baloldalának soraiban. Osztályösztöne segítségével világosan felismerte az orosz bolsevikok, a nagy októberi szocialista forradalom példájának jelentőségét a nemzetközi proletariátus számára. Karol šmidke ezekben az években egyértelműen, egy egész életre szólóan elkötelezte magát a Szovjetunió, a Kommunista Inter- nacionálé és Csehszlovákia Kommunista Pártja mellett, amelynek soraiba 1921 májusában lépett be. Ettől kezdve élete elválaszthatatlan a munkásosztály szolgálatától, harcaitól és győzelmeitől. Alig huszonöt éves, amikor Banská Štiavnicában megválasztják a pártszervezet vezetőjévé. A gazdasági válság éveiben a város párt- szervezete sikeresen szembeszáll a válság következményeivel és a dolgozók napi követelményeiért vívott harcban komoly eredményeket ér el. A húszas évek közepétől Karol Šmidke már hivatásos forradalmár és a harmincas években a forradalmi tevékenység különböző színterein megszerzi a forradalmi munkához szükséges tapasztalatokat. Politikai tevékenységének a logikus érvelés, a másik fél kifogásainak figyelmes meghallgatására való készség és a nyugodt, kiegyensúlyozott fellépés voltak a legértékesebb vonásai. A kommunista párt 1930-ban fél évre Moszkvába, a nemzetközi Lenin Iskolába küldi Karol Šmidkét. A tanulás lehetővé teszi számára, hogy elméletileg is megértse a munka és a tőke közötti küzdelmet - amely egyben a kor alapvető konfliktusa - és sokmindent megértsen a csehszlovák valóságból, amit kezdő politikai dolgozóként inkább csak ösztönösen megsejtett. Visszatérte után össz-szlovákiai jellegű pártfeladatokkal bízzák meg. Az 1930-1932-es években a CSKP Banská Bystrica-i és trenčíni területi párttitkárként dolgozott. A Fémmunkások Szövetségének titkári teendőit 1933-tól látja el, majd 1934-tól a Vörös Szakszervezetek szlovákiai titkára. Vezeti a munkanélküliek mozgalmait, sztrájkokat, éhségmeneteket szervez. Gyakorlati munkájában, a kizsákmányolok elleni harcban az egységfront irányvonalát követi. Állandóan a munkások között mozog és nagy tekintélyre tesz szert. Neve ezidőtájt a Kassai Munkás hasábjain is gyakran szerepelt. A CSKP értékelte Karol Šmidke gyakorlati politikai munkáját és elméleti ismereteit; az 1935-ös parlamenti választásokon a Nemzetgyűlés képviselőjelöltje. A fasizmus terjeszkedésének idején kemény harcot folytat a népfront megteremtéséért, ^Kommunista In- ternacionálé VII.' kongresszusa és a CSKP VII. kongresszusa határozatainak szellemében, bolsevik odaadással és elvhűséggel segít leküzdeni a szektáns hangulatot a Vörös Szakszervezetekben, tevékenyen bekapcsolódik a köztársaság és a demokrácia védelméért folyó harcokba. A müncheni diktátum, a köztársaság szétverése után 1938 október hatodikától minden erejével a párt illegalitásba vonulásának előkészítésén, a földalatti hálózat kiépítésén dolgozik. A felsőbb szervek határozata értelmében augusztusban a Szovjetunióba távozik. Elvégzi a másfél éves Lenini Főiskolát, majd Moszkvában A Szlovák Szabadságért rádió szerkesztőségében dolgozik, szoros kapcsolatot tart fenn a CSKP moszkvai vezetőségével, amely 1943 nyarán éfapen Karol Šmidkét küldi vissza Szlovákiába azzal a megbízatással, hogy a nemzeti front bázisán szervezze meg a fegyveres, fasisztaellenes nemzeti felkelést. Személyes tulajdonságainak, a szlovák kérdéskör sok száz szlovák kommunista ismeretének köszönhetően gyorsan tájékozódik az itthoni viszonyok között. Gustáv Hu- sákkal és Ladislav Novomeskývel együtt 1943 augusztusában létrehozzák az SZLKP V. illegális vezetőségét, amely a későbbiekben történelmi szerepet játszott. 1943 decemberében egyike volt a Karácsonyi Egyezmény, a szlovák ellenállás programnyilatkozata aláíróinak, megalapozva ezzel a Szlovák Nemzeti Tanács létrejöttét. A Szovjetunióba 1944 augusztusának elején repül vissza, hogy ott mint az SZNT küldöttségének vezetője, az SZLKP illegális központi bizottságának megbízottjaként tájékoztassa a CSKP moszkvai vezetőségét, valamint az illetékes szovjet katonai és politikai szerveket a szlovákiai helyzetről, a fegyveres felkelés előkészületeiről és anyagi-politikai támogatást kérjen a mozgalom számára. Röviddel a szlovák nemzeti felkelés kirobbanása után Karol Šmidke visszatér a felszabadított országrészbe, amelynek egyik vezető képviselője lesz. Tagja az SZNT elnökségének, ő az SZNT két elnökének egyike, átveszi a szlovákiai partizánegységek főparancsnokságának irányítását, tagja a Szlovákiai Védelmi Tanácsnak és ő a nemzet- védelmi megbízott helyettese. Az SZLKP és a szociáldemokrata párt egyesítő kongresszusán ő tartotta a főbeszámolót és megválasztották az egységes munkáspárt, Szlovákia Kommunista Pártja elnökévé. Nagy érdemei voltak a felkelésben részt vevő Szlovákia védelmi pozícióinak megszervezésében és megtartásában, hozzájárult a partizánosztagok harckészségének és politikai színvonalának emeléséhez, számos fontos politikai rendelkezést kezdeményezett. Mikor a felkelés partizánharccá alakult, Prešovban, Bratislavában és Nyitrán (Nitra) dolgozott. Csehszlovákia felszabadulása után Karol Šmidke magas állami és párttisztségeket tölt be a szlovák politikai életben: Megbízottak Testületének elnöke, az SZNT-nek alel- nöke és elnöke, az SZLKP alelnöke majd elnöke volt, tagja az SZLKP Elnökségének, a CSKP Központi Bizottságának és egyidejűleg nemzetgyűlési képviselő volt. 1947 őszén és 1948 februárjában a politikai válság rendezése során mint az SZLKP Elnöksége Intézőbizottságának tagja és a Szlovák Partizánszövetség elnöke elismerésre méltó munkát végzett. A társadalom építésének új viszonyai között minden energiáját a párt vezető szerepének megszilárdítására fordította. A jogtalan bírálat és a politikai tisztségekből való távozás után is példamutató kommunista maradt, s mint a Tesla nemzeti vállalat igazgatója, teljesítette a szocialista építés feladatait. A kommunista pártban végzett áldozatos munkájáért, a dolgozó nép és a munkásosztály érdekeinek védelméért megkapta a legmagasabb csehszlovák, és sok külföldi állami és katonai kitüntetést kapott. Életművével örökre beírta nevét a CSKP és a csehszlovák nép történetébe. TERÉZIA KOVÁČIKOVA A dolgozók egészségvédelmét szocialista társadalmunk egyik legjelentősebb feladatának tartja. Nagy figyelmet fordítanak erre a nagykürtösi Dolina Bánya konszernvállalatnál is. Tibor Bittner mérnökkel, a vállalat igazgatóhelyettesével folytatott beszélgetés igazolta, hogy a járás legnagyobb üzemében sokat tesznek dolgozóik egészségének megőrzéséért.- Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az egészségügyi szolgáltatásokra, - mondta, miközben az íróasztalán levő kimutatásokat lapozta. - A dolgozók egészségvédelme már munkába lépésükkor megkezdődik azzal, hogy alapos kivizsgáláson esnek át. Munkába lépés után is állandó ellenőrzés alatt állnak, tervszerűen szűrővizsgálatokon vesznek részt, a veszélyes, egészségre ártalmas munkahelyeken rendszeres vizsgálatokat tartunk. Az így szerzett információk, észrevételek alapján a vállalat képviselőinek jelenlétében egészség- ügyi központunkban hetente értékeljük dolgozóink egészségi állapotát.- Milyenek a tapasztalatai a dolgozók egészségi állapotát és az egészségvédelem hatékonyságát illetően?- Jóleső érzéssel mondhatom, hogy a bányaközpontban létesített egészségügyi központunk korszerűen felszerelt, tökéletes kórelemzést végezhetünk. Három évvel ezelőtt rehabilitációs központot is létesítettünk, ahol tavaly több mint 3200, főleg paraffinos és ultrahangos kezelést végeztek az egészségügyi dolgozók. A komplex egészségvédelemre törekedve tavaly üzembe helyeztük a fogászati rendelőt, így a dolgozóknak nem kell a járási székhelyre utazniuk. Ezzel jelentős időmegtakarítást érünk el, dolgozóink nem kényszerülnek műszakkihagyásra. A rövid tájékoztatás után megtekintettük az egészségügyi központot. Dr. Ľudovít Máčaj üzemorvos elmondta, hogy a vállalatnál már évek óta emelkedő irányzatot mutat a szívkoszorúér-megbetegedés, főleg azoknál a dolgozóknál fordul elő, akik a föld alatt dolgoznak. Az elmúlt évben a legtöbb dolgozó légző- és mozgásszervi megbetegedés miatt volt munkaképtelen. Gyakori oka a munkából való kimaradásnak a rendszeres mértéktelen alkoholfogyasztás. A fogászati rendelőbe folyamatosan érkeznek a páciensek. Dr. Hok- sza Anna fogorvosnő alig talált időt néhány mondatra.- Amint látja - mondta a néhány perces pihenés közben - itt nincs megállás, egész nap jönnek a betegek. Heti három napon van rendelés, ami bizony a bánya dolgozóinak számát tekintve nem elég. Az egészségügyi norma szerint négy nap kellene az itt dolgozók ellátásához. A dolgozók egészségvédelmét szolgálják a gyógyfürdői, illetve az üdülési beutalások. Ezeket minden évben sok dolgozó veszi igénybe. A belföldi üdüléseken kívül számos, főleg föld alatt dolgozó tölti pihenését külföldi üdülőkben, a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában. Mindez bizonyítja, hogy a Dolina Bánya messzemenően gondoskodik dolgozói egészségéről és betegségük esetén gyógyításukról. BÖJTÖS JÁNOS Hatvanliteres másodpercenkénti teljesítményű víztisztító kezdte meg nemrégiben a próbaüzemelést Špindlerúv Mlýnben. A berendezés nagyban hozzájárul az óriáshegység e turisztikai központja ivóvízellátási problémáinak megoldásához. A képen Jifí Ko- valčík vízmintát vesz. (Libor Hajský felvétele - ČTK)
