Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-20 / 15. szám, kedd
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1987. január 20. XL. évfolyam 15. szám Ára 50 fillér ítéletidő tanulságokkal Kíméletlen téli hetet tudunk a hátunk mögött. Folyamatos havazást, szokatlanul kemény fagyot, hótorlaszokat és -akadályokat emelő viharos szélt hozott. Számtalan út járhatatlanná vált, nagyrészt ideiglenesen megbénult a vasúti és a közúti közlekedés, akadozott az alapvető élelmiszer-ellátás, s igen sok gonddal és veszteséggel járt a termelés. Úgy mondják, hogy vagy hatvanöt éve nem volt Tél tábornoknak ilyen összpontosított heves rohama. Nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte is csak igen nehezen és részben birkóztak, birkózunk meg következményeivel. Az ítéletidő nem is akármilyen próbára tette az emberek erejét és a gépi technikát. Korai lenne még e szigorú vizsga eredményeinek felmérése és összegezése, de az első következtetéseket már most levonhatjuk. Többnyire nem állíthatunk ki elfogadható bizonyítványt télre felkészültségünkről, amelyről évről évre oly sok szó esik ennek az évszaknak közeledtével. A hét első felében - ez főleg Bratislavára vonatkozik - késtek az illetékes irányító szervek rugalmas intézkedései. Mintha felülről az adott lehetőségek keretei közti gyors szervezési intézkedések helyett „megváltást“ vártak volna az irányítás alsóbb láncszemeinek és a lakosságnak öntevékenységétől. A másik oldalon pedig többnyire csak várták a felülről jövő utasításokat, és így napokon át szinte parlagon hevert a közlekedés megújítását szolgáló technika és kellő ösztönzés híján felhasználatlan maradt az emberek ereje, s nagy hányaduknak hajlandósága részt vállalni a nehézségek, a következmények elhárításából. Persze, számos összetevője, összefonódó szövevényes oka van ennek, s a közeljövő egyik fontos feladata éppen ezeknek a hátráltató körülményeknek józan, tárgyilagos, de egyben következetes és szigorú feltérképezése. Mégpedig annak tudatában, hogy a nagy erőkkel csupán a hét dereka után induló „ellentámadásunk“, vagy inkább hatásosabb védekezésünk megkésettségéért, a tétovázásért, a nehézkességért, az elvitathatatlan objektív körülmények mellett főleg az irányító láncszemek jelentős részének szubjektív hiányossága és egyes elavult irányítási módszerek hibáztathatóak, amelyek a rendkívüli helyzetben nyilvánvalóan alkalmatlanoknak bizonyultak. Ennek elemzése és kiértékelése alapján kell olyan lépéseket tennünk, amelyek a jövőben valóban elejét veszik az ehhez hasonló, enyhén szólva kellemetlen meglepetések megismétlődésének. Ez annál is inkább szükséges, mivel erre kötelez bennünket az érem másik oldala. Nevezetesen az, hogy a szervezés fogyatékosságai, egyes irányítási szinteken a felelősség, az elfogadható szükséges kockázat kezdeményező vállalásától való viszolygás ellenére az emberek százezrei helytálltak. A tél nekik is feladta a nehéz leckét, amely próbaköve lett a cselekvő hozzáállásnak és magatartásnak, a munkájuk, a közösség, a társadalom iránti viszonyuknak, s - hadd tegyük hozzá - jellemüknek is. Nem mindenki állta ki ezt a próbát, e tekintetben is tapasztalhattunk önzést, közönyt, sőt, tettek helyett gunyoros kárörvendő ítéleteket. A többség azonban számtalan jelét' adta annak, hogy dolgozóinkban, népünkben óriási erő feszül. Olyan erő, amely kellő szervezéssel, irányítással, ösztönzéssel és nem kevésbé kellő gondoskodással szinte csodákra képes. S amelyet feltétlenül fel kell használnunk nemcsak a zord tél előidézte termelési és egyéb kiesések pótlására, hanem általában fejlődésünk meggyorsítására. Az elmúlt hét tömegesen produkálta a köznapi hősiesség példáit. Vonatkozik ez elsősorban az energetika dolgozóira, a bányászokra, a vasutasokra, a tömegközlekedési eszközök,a hóekék, a tehergépkocsik vezetőire, a munkahelyre beérkezni képtelen dolgozók helyett is sok-sok üzemben helytálló munkásokra, technikusokra, mérnökökre, néphadseregünk tagjaira, nem kevés pedagógusra, de másokra is. S erről semmiképp sem szabad megfeledkeznünk, amikor megvonjuk az eltelt hét végső mérlegét. Mert nem névtelenek, hanem olyan konkrét emberek ők, akik akkor bizonyítottak, amikor az a legszükségesebb és a legnehezebb volt, s akik hálás köszönetét, megbecsülést és társadalmi elismerést, ha talán nem is várnak, de mindenképpen megérdemelnek. A tél az tél, mindig tartogathat ilyen és ehhez hasonló meglepetéseket, nem is szólva arról, hogy az ideinek még nincs is vége. De az elmúlt hét tapasztalataival tarsolyunkban tudnunk kell, hogy ha ezeket a tapasztalatokat nemcsak regisztráljuk, hanem megfelelő intézkedésekkel gyümölcsöztetjük is, akkor a jövőben jóval jobban felkészülhetünk nemcsak a tél okozta, hanem az egyéb rendkívüli helyzetek megoldására is. S akkor - minden elszenvedett tetemes kár és veszteség ellenére - ismét meggyőződéssel mondhatjuk: minden rossznak van jó oldala is. GÁLY IVÁN KGST vb-ülés Moszkvában (ČSTK) - A KGST végrehajtó bizottságának ma kezdődő 122. ülésére tegnap Moszkvába érkezett a csehszlovák küldöttség, amelyet Rudolf Rohlíček, a szövetségi kormány első alelnöke, hazánk állandó KGST-képviselóje vezet. A Seremetyevói repülőtéren a küldöttséget Vjacseszlav Szi- csov, a KGST titkára és más hivatalos személyiségek üdvözölték. Jelen volt Miroslav Zavadil, hazánk szovjetunióbeli nagykövete is. Példamutató kezdeményezés Csehszlovák-szovjet biotechnológiai laboratórium átadása • Az avatóünnepségen részt vett Jozef Lenárt, František Pitra és Ignác Janák (Tudósítónktól és ČSTK) - Közös csehszlovák-szovjet állattenyésztési biotechnológiai laboratóriumot adtak át tegnap Nyitrán (Nitra). Az avatóünnepségen részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, František Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Ignác Janák, a CSKP KB ElnökséKöztársasági Érdemrend Bohuš Trávníčeknek Gustáv Husák üdvözlő levelét és a kitüntetést Jozef Lenárt adta át • A jubiláns magas szovjet elismerésben is részesült (ČSTK) - Bohuá Trávníčeknek, az SZLKP KB Titkársága tagjának, a Pravda főszerkesztőjének 60. születésnapja alkalmából a köztársasági elnök a Köztársasági Érdemrendet adományozta. A magas állami kitüntetést, amely a jubiláns által Csehszlovákia Kom- munisa Pártja javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységnek és elkötelezett publicisztikai munkásságának elismerése, tegnap Bratislavában Joze* Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára adta át Trávniček elvtársnak. Egyúttal átnyújtotta Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének üdvözlő levelét. Ez nagyra értékeli Bohuš Trávrííček elkötelezett politikai, szervező, publicisztikai és közéleti tevékenységét, amellyel - elsősorban az SZLKP KB központi lapjának főszerkesztőjeként - hatékonyan hozzájárul hazánk szocialista fejlesztése programjának megvalósításához. Az átadásnál jelen volt Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Jozef Ďurica, az SZLKP KB Titkárságának tagja, Eugen Turzo, az SZLKP KERB elnöke és Igor Škorica, az SZLKP KB osztályvezetője. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tegnap rendeletet adott ki, amellyel Bohuš Trávníčeknek, az SZLKP KB Titkársága tagjának, a Pravda, az SZLKP KB sajtószerve (Folytatás a 2. oldalon) gének póttagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Ivan Knotek, a CSKP KB osztályvezetője, Miroslav Toman, a szövetségi kormány elnökhelyettese, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rudolf Vančo, az SZLKP KB osztályvezetője, Viktor Lomakin, Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete. A délelőtti ünnepélyes átadás után a küldöttség tagjai és a vendégek megtekintették a laboratóriumot. Megismerkedtek azokkal a feladatokkal, amelyek 1990-ig erre a csúcsszínvonalú berendezésekkel felszerelt tudományos munkahelyre várnak. A párt- és állami szervek képviselői és a laboratórium dolgozói ünnepi ülésen találkoztak, melyet Július Varga szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetett. František Pitra elvtárs felszólalásában kiemelte, hogy a munkahely a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet, az össz-szövetségi Szovjet Mezőgazdasági Tudomá- (Folytatás a 2. oldalon) Jozef Lenárt gratulál a jubilánsnak. (Magda Borodáčová felvétele - ČSTK) Az atomfegyverek felszámolása minden állam közös érdeke Mihail Gorbacsov üzenete a delhi hatoknak (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üzenetet intézett Argentína, India, Mexikó, Görögország, Svédország és Tanzánia vezető képviselőihez az ún. delhi hatok tavaly év végén tett nyilatkozatával kapcsolatban. Az üzenet címzettjei: Raul Alfonsín argentin elnök, Ra- dzsiv Gandhi indiai miniszterelnök, Miguel de la Madrid mexikói elnök, Andreasz Papandreu görög miniszterelnök, Ingvar Carlsson svéd ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEK Vannak még tartalékok Ľudovít Pezlár az SZTA Irodalomtudományi Intézetének, Jozef Ďurica a bratislavai televízió 9. pártalapszervezetének kommunistái között (ČSTK) - Évzáró taggyűlést tartottak tegnap Bratislavában a Szlovák Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete pártalapszervezetének tagjai. A tanácskozáson részt vett Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és Jozef ševc, az SZLKP KB oktatási és tudományügyi osztályának vezetője. Az előterjesztett jelentés megállapította, hogy az intézet munkatársainak tudományos kutató és publikációs tevékenységében még vannak tartalékok az irodalomkritika területén. A szocialista irodalom elemzésén kívül az intézet idei fő feladatai közé tartozik a különböző műfajok fejlődésének átfogó, tartalmi és módszertani szempontból megvalósuló értékelése. A gyűlés vitájában Ľudovít Pezlár elvtárs rámutatott az irodalomnak a társadalom életével való kapcsolatára, és hangsúlyozta, hogy társadalmunkban jelenleg mélyreható és gyökeres változások mennek végbe. Méltatta az intézet munkatársainak Történelmi tanulságok és irodalom című közös művét, amely a szlovákiai irodalomtudósok eszmei fejlettségéről tanúskodik. Ugyancsak évzáró taggyűlést tartott tegnap a bratislavai televízió 9. pártalapszervezete. A tanácskozáson részt vett Jozef Ďurica, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke. A jelenlevők arról tanácskoztak, hogyan törekszenek a pártalapszervezet tagjai a gyer- (Folytatás a 2. oldalon) miniszterelnök és Julius Nyerere, Tanzánia első elnöke. Megismerkedtem az önök nyilatkozatával, amelyben újólag határozottan sikraszállnak a világűrben való fegyverkezési hajsza elhárítására és a földön való megszüntetésére irányuló konkrét, halaszthatatlan intézkedésekért, amelyek végeredményben világszerte az atomfegyverek teljes felszámolásához vezetnének - hangsúlyozza az üzenet bevezető részében. Mindenekelőtt teljes mértékben egyetértek azzal, hogy közösen kell megőriznünk az atomfegyvermentes világhoz vezető út azon történelmi mérföldköveit, amelyekben a reykja- víki szovjet-amerikai találkozón állapodtunk meg és nem szabad megengedni, hogy feledésbe merüljenek az atomleszereléshez vezető, ott megállapított konkrét kiindulópontok. Ahhoz, hogy a világ atomfegyvereinek felszámolása az évszázad végéig ne maradjon teljesíthetetlen álom, már ma, késedelem nélkül, éppen az atomfegyverek kiküszöbölésére kell törekedni, nem pedig olyan programok kidolgozására - amint helyesen rámutattak -, amelyek azon a feltételezésen alapulnak, hogy ezek a borzalmas fegyverek a végtelenségig fenyegetni fogják földünk életét. A Szovjetunió - és erről határozottan biztosíthatom önöket - továbbra is erélyesen fog harcolni azért, hogy a Reykjavíkban elért pozíciókból kiindulva további haladás jöjjön létre. Nem vonjuk vissza az ott előterjesztett javaslataink egyikét sem, amelyek célja lényegesen korlátozni és azután teljesen felszámolni az összes nukleáris eszközöket és békés világűrt biztosítani földünk felett. Abból a programból indulunk ki, amelyet 1986. január 15-én terjesztettünk elő, s amelynek célja megszabadítani a világot a nukleáris megterheléstől és merész, de egyúttal reális megközelítését javasoljuk a fegyverkezési hajsza korlátozásának minden irányban. Ez vonatkozik a nukleáris fegyvertár felszámolására, az űrfegyverek kifejlesztésének elhárítására, a vegyi fegyverek betiltására, továbbá az európai fegyveres erők szembenállásának csökkentésére és a hagyományos fegyverzet korlátozására. E problémakörben tett messzemenő javaslataink olyan megbízható építőanyagot jelentenek, amelyből már a legközelebbi évtizedben fel (Folytatás a 3. oldalon)
