Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-19 / 14. szám, hétfő

H úsz évvel ezelőtt senki sem gondolta volna Kubában, hogy hamarosan virágzásnak indul a bűnügyi regény. Ma pedig már számos országban ismertek a kubai szerzők bűnügyi regényei és izgal­mas kémtörténetei. Ezek az alkotá­sok a hazai közönségen kívül eljut­Népszerű műfaj Kubai krimiregények nak a szovjet, az NDK-beli, a cseh­szlovák, a magyar, a román, a bol­gár, az angolai, a portugál, a svéd, az argentin, a brazil és a spanyol olvasókhoz is. A krimi művelőinek úttörői közé tartozik Arnaldo Correa is. A most ötven éves író a Granma Kiadónál megjelent Gyilkosság előlegben cí­mű novelláskötetével egy csapásra az egyik legnépszerűbb kubai író lett. Az elbeszélés-gyűjtemény az Opina című képeslap bestseller-lis­tája alapján megkapta a legolvasot­tabb könyvnek kijáró díjat. Nem cso­da, hogy a szerző többi munkái is igen keresettek. Nagy siker volt Az első ember a Marson és A terror is. Legújabb műve Az ember, aki gyil­kolni kezdett, ugyancsak nagy pél­Jubilál a Hanoi Műegyetem A matematikaoktatás helyzete az NDK-ban Beszélgetés Werner Walsch professzorral A matematikaoktatásról, a tananyagról világszerte viták folynak. Többek között ezért is érdekes az alábbi interjú, amelyben Werner Walsch professzor, a neves NDK-beli szakember mondja el véleményét. Harminc évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Hanoi Műegyetem. A jeles felsőoktatási intézményben ma 900 oktató, köztük 116 profesz- szor neveli a jövő műszaki értelmi­ségét. A három évtized során 2400 mérnök kapott diplomát gépész, ko­hász, energetikai, elektronikai, táv­közlési, vegyipari, textilipari és fel­dolgozóipari szakon. A képzés mellett az egyetem szá­mos tudományos-kutatási program­ban vett részt, s az amerikai agresz- szió ellen vívott kegyetlen harcok idején a hadsereg rendelkezésére állt. A műegyetem kutatói új biotech­nológiai módszerek segítségével ér­tékes terméket állítottak elő. Mikro- és miniszámítógépeket terveztek és készítettek, precíziós műszereket szerkesztettek és új energiaforráso­kat kutattak fel. A közelmúlt legfontosabb egyete­mi programja a precíziós gépipari állami kulcsprogram volt. Ennek leg­jelentősebb eredményeként tartják számon azt az öt gyártósort és tíz Százéves irodalmi alkotás A világirodalom egyik legszebb elbe­szélése. Anton Pavlovics Csehov Vany- kája - amelyet legutóbb a Vasárnapi Új Szó karácsonyi számában mi is közöltünk- száz évvel ezelőtt jelent meg először a Petyerburgszkaja Gazetá-ban A. Cse- honte aláírással. Csehov idejében is sokakat meghatott a kis inas keserű sorsa. Az elbeszélést rrég azokban az években több nyelvre lefordították, és a haladó kritikusok nagy elismeréssel nyilatkoztak róla. Vanyka Zsukov tragédiája sok minden­ben hasonlít az író gyermekkorához.- „Én is proletár vagyok - mondta egy­szer Ivan Bunyinnak. - Gyermekkorom­ban magam is árultam a faggyúgyertyát a taganrogi kiskereskedésben. Hú, milyen átkozottul hideg volt ott!“ Taganrogban, a „Csehovi kiskereske­désben", amely ma műemlék és egy irodalmi-történeti múzeum része, ritka­ságszámba menő emléktárgyakat állítot­tak ki. A kiállítást abból az alkalomból rendezték meg, hogy száz éve jelent meg nyomtatásban Csehov világirodalmi jelen­tőségű elbeszélése, a Vanyka. A látoga­tók érdeklődését leginkább egy megsár-¥ gult szelvény keltette fel, amely arról ta­núskodik, hogy Anton Pavlovics Csehov hosszú éveken keresztül fizette egy gyer­mekkori barátja, G. Harcsenko kislányá­nak tanittatási költségeit. Antosa Csehov és Harcsenko gyermekkorukban egyazon kereskedésben dolgoztak, és sorsuk a csizmadia műhelyében nem sokban különbözött Vanyka Zsukov nehéz életé­től. HARASZTI ILDIKÓ dányszámban került a könyvpiacra. „Mivel a közönségnek tetszenek az írásaim - mondta az író a Granma riporterének -, azt hiszem, ez igen jó utat nyit számomra ahhoz, hogy so­kakhoz szólhassak, sokakhoz juttat­hassak el írói üzenetet." Correa írótársa, a 61 éves Ignacio Cardenas Acuna vetekszik vele a népszerűségben. Nevét legalább olyan jól ismerik külföldön, mint Cor- reáét. Cardenas Acuna ifjúkora óta szeretett volna írni, de erre csak a forradalom győzelme után nyílt lehetősége. Első könyvében, az Egy vasárnap rejtélye című érdekfeszítő­en izgalmas regényében egy bűn­ügy kapcsán a polgári társadalom­nak azt a sötét korszakát eleveníti fel, amikor még a származás és a bőr színe határozta meg, hogy kiből mi lehet, s ez sokakat meg­fosztott nemcsak az érvényesülés­től, de a munkaalkalomtól is. A for­dulatokban gazdag krimiben azok­hoz szól, akik már a megváltozott társadalmi viszonyok között szület­tek, de fontos tudniuk a múltjukról, hogy annak ismeretében lássák helyzetüket. Bűnügyi regényei - Arc a sötét­ben, Előjáték egy gyilkossághoz - elkötelezett írót mutatnak. Stílusa érthető, nyelvezete tiszta és világos, szereplői élnek, hangvétele ironikus, tömörsége, rövidsége különösen ol­vasmányossá teszi munkáit. Véle­ménye szerint: „a bűnügyi és kém­regények írása talán a leghatéko­nyabb ábrázolási módja annak a csendes és mégis látványos harc­nak, amelyet a kubai tisztek és fel- derítők vívnak a bűn különböző for­mái ellen.“ (Prensa Latina) javitóközpontot, amely a precíziós műszergyártást szolgálta. A prog­ram az államnak 80 millió dolláros megtakarítást jelentett, s konkrétan azt, hogy több tízezer dízelmotor üzembe helyezése vált lehetővé. Jelenleg az egyetem munkatársai három alapvető program megvalósí­tásában vesznek részt a precíziós műszerek gyártása, az automatizá­lás és a biotechnológia területén. Kiváló eredményeiért a Hanoi Műszaki Egyetem az elmúlt években több magas állami kitüntetésben ré­szesült. Az egyetem alapítása és léte szo­rosan összefügg a szocialista orszá­gok segítségnyújtásával. Mai oktatói közül sokan tanultak a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, Lengyel- ország, Bulgária, Magyarország egyetemein. Az intézmény munka- kapcsolatot tart fenn a baráti orszá­gok egyetemeivel, s kutatási egyez­mény köti a mikroelektronikában az Amszterdami, az automatizálásban a Delfti Egyetemhez (Hollandia). A napenergia kutatásában gyümöl­csöző kapcsolatokat épített ki fran­cia felsőoktatási intézményekkel. Miként a múltban, a Hanoi Mű­szaki Egyetem jelenleg is képez lao­szi és kambodzsai műszaki szakem­bereket. Számos tanárt küldött olyan fejlődő országok tanintézeteibe, mint Algéria, Angola, Kongó, Mada­gaszkár. (VNA)- Kezdjük beszélgetésünket egy rövid helyzetelemzéssel.- Az NDK-ban jelenleg a mate- matika-tantervek átdolgozása és új tankönyvek, tanári segédkönyvek bevezetése folyik. Matematikából tízosztályos iskola 8. osztályánál tart a reform. A változtatás, módosítás szükségességét a következő ténye­zők indokolták: Nem vált be az oktatási gyakorlat­ban némely terület túlzottan abszt­rakt, tisztán matematikai szempon­tokat figyelembe vevő halmazelmé­leti tárgyalása. Tömegoktatásban ez nem valósítható meg, itt a tanulók fejlődési fokát is figyelembe vevő szemléletes tárgyalási módot kell előnyben részesíteni. Az utóbbi tíz-tizenöt év alatt je­lentős változások mentek végbe a matematika, a didaktika, a mate­matikatanulás pszichológiája, az ok- tatást-tanulást segítő eszközök te­rületén is. Az oktatásnak reagálnia kellett ezekre a változásokra. A vál­toztatással kapcsolatban alapel­vünk: csak akkor kell változtatni, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy jobb, hatékonyabb egy téma feldol­gozása az újfajta tárgyalásmóddal. Több esetben a kísérletek eredmé­nyei meggyőztek bennünket arról, hogy a hagyományos feldolgozás eredményesebb. A zsebszámológépek, személyi számítógépek elterjedése hatással van a matematikaoktatásra is. Egye­lőre a zsebszámológépek bevezeté­se megtörtént az NDK-ban. 7. osz­tálytól kezdve hivatalosan is bekerült a tantervekbe a zsebszámológép használata. Ez természetesen maga után vonta több tantervi, tankönyvi fejezet átdolgozását. A személyi számítógépek iskolai bevezetésével kapcsolatban a kezdeti stádiumban vagyunk csak, jelenleg kísérleteket folytatunk e területen. Az előző tantervek, tankönyvek nem vették kellő mértékben figye­lembe, hogy a matematikaoktatás­nak fel kell készítenie a tanulókat a mindennapi életben előforduló problémákra. A bevezetendő doku­mentumokba sok gyakorlati jellegű anyag került be. • Miben látja a matematikataní­tás főbb céljait, feladatait?- Az alapiskolai képzésben nem a különböző matematikai tartalmak elsajátítása az elsőrendű cél, hanem ezek feldolgozása révén a személyi­ség fejlesztése. Természetesen bi­zonyos matematikai tartalmakat bir- tokolniok kell a tanulóknak, de fon­tos tanulság nálunk: inkább valami­vel kevesebbet markolni, de azt jól. A matematika oktatása során el kell érni, hogy a tanulók lássák: a mate­matika eszköz, amelynek segítségé­vel problémákat tudnak megoldani. • Zófia Krygowska lengyel mate­matikadidaktikus professzor mond­ta, hogy a matematikatanítás kérdé­seit nem lehet csupán egy tanterv realizálásaként tekinteni. Föl kell vetni azt a kérdést is, hogy jók-e a tantervek, megvalósíthatók-e, al­kalmazkodnak-e egyrészt a szak követelményeihez, másrészt az is­kolai valósághoz. Mi a helyzet ezen a téren az NDK-ban?- Röviden a tantervek születésé­ről. A legelső, nyers javaslatot a pe­dagógiai akadémia munkatársai ké­szítik el. Ez a javaslat széles körben kerül megvitatásra. A módszertani szakembereknek írásos véleményt kell adniok a javaslatról, de matema­tikusok, filozófusok, didaktikusok, pszichológusok is mondanak véle­ményt. A „Mathematik in der Schu­le“ című módszertani folyóirat köz­readja a javaslatot, s tulajdonképpen minden egyes gyakorló tanárnak le­hetősége, joga van véleményét ki­fejteni. Sok tanár él is ezzel a lehető­séggel. Mindehhez jön a széles körű kipróbálás, a kísérlet, így tehát egyáltalán nem mondható el, hogy a tanterv nálunk egy csak „felülről jövő dolog“. A tankönyvek írása so­rán esetenként további módosítások történhetnek a tantervben. Ha jellemezni kellene az NDK- beli iskolai matematika tanterveket, azt mondhatnám, hogy túlzottan részletesek, nagyon apró dolgokra is kiterjednek. Véleményem szerint keretjellegűbbnek kellene lenniök, ez jobban lehetővé tenné a tapasz­talatok felhasználását. A tanterv be­vezetése után két-három évvel gyakran másképpen látjuk már az egyes problémákat. • Az eddigi kérdések a tömeg­képzésre vonatkoztak. Mi a helyzet a tehetséggondozással az NDK- ban? Elégedetten távozott a vetítőter­mekből a »XI. Lengyel Játékfilm Fesztivál közönsége és zsűrije a versenyre benevezett 21 játék- és 7 tévéfilm megtekintése után. Az idei seregszemle általános jellemzője, hogy az alkotók ismét visszatértek az irodalmi forgatókönyvekhez. Ezt a tendenciát értékelte a zsűri is, amikor a fesztivál födíját, a Gdanski Arany Oroszlánokat Witold Lesz- czynskinek ítélte Siekierezade című alkotásáért. Ez a szépséges mű Ed­ward Stachura, a tragikus módon elhunyt fiatal költő munkásságának poétikus adaptációja. A költő napja­inkban, néhány évvel a halála után, valóságos megdicsőülését éli müve­iben - a fiataloknak és a költészet barátainak mitikus bálványa lett. A fesztivál különdíját szintén megfilmesített irodalmi alkotás nyer­- Ezt a feladatot főleg a tanórá­kon kívül kell megoldani. A kedvező osztálylétszámok - 21-23 tanuló - lehetővé teszik, hogy az órákon is lehet bizonyos mértékű differenciá­lást végezni, de ez először inkább a tehetségek megfigyelését és kivá­lasztását szolgálja. A tehetségek ápolásának fő területei az iskolai szakkörök, a matematikai körök minden kerületben, a matematikai olimpiák évfolyamonként már ötödik osztálytól kezdve, az ALFA mate­matikai diáklap versenyei. Ennyi le­hetőség mellett ritkán kallódik el a kiemelkedő képességű tanuló. Fontos kérdésnek tartjuk a tehet­ségek ápolását, de azt is tudjuk, hogy a tehetségek nincsenek na­gyon sokan, s társadalmunk terme­lési, technikai, kulturális színvonala döntő mértékben függ attól is, hogy a nagy többség milyen képzést kap. • ön nemzetközi hírű professzor, mégis időnként egy-egy osztályban tanít matematikát, jelenleg pedig egy számítástechnikai szakkört is vezet. Mi motiválja önt e tevékeny­ségében?- Két évvel ezelőtt fejeztem be egy 10. osztály tanítását, amelyet 7. osztálytól kezdve tanítottam. Az új 7. osztályos matematika tankönyvet és tanári segédkönyvet egy hallei kollektíva írta, s jómagam a 10. osztályos tankönyv szerzői kollektí­vájának is tagja vagyok. Fontosnak tartottam, hogy elképzeléseinket a gyakorlatban is kipróbáljuk. Sok ötletünket módosította a tapasztalat. A számítógép iskolai bevezetésének teljesen a kezdetén vagyunk az NDK-ban. A szakkörvezetési ta­pasztalatok alapján állítottunk össze két füzetet, egyet a tanároknak, egyet a tanulóknak. Ezek megírása szinte lehetetlen lett volna szemé­lyes oktatási tapasztalatok nélkül. A. A. te el: Maria Kuncewiczowának A külföldi nő című regényéből készí­tett filmet Ryszard Bér. A filmben nyújtott teljesítményéért Ewa Wisni- ewska elnyerte a legjobb női alakítá­sért járó Bronz Oroszlánokat. Sta­nislaw Dygat Bodeni-tó című regé­nyéből forgatott filmet Janusz Zaors- ki, aki ezért az alkotásáért föd íjat kapott a locarnói filmfesztiválon. Gdanskban a férfi főszereplőt jutal­mazták Bronz Oroszlánokkal, a leg­jobb színészi teljesítményért. A 20. századi lengyel irodalom egyik lenyűgöző személyisége, Ja- roszlaw Iwaszkiewicz mindig is von­zotta a filmrendezőket. Most a fiatal Andrzej Domalik vitte filmre egyik elbeszélését, a Zygrfrydet. Munkájá­ért megkapta a legjobb elsőfilmes­nek járó díjat. Ez a mű - írta Domaltk alkotásáról az egyik kritikus - For­man Amadeusához hasonlóan egyetemes tanulmány a tehetségről, a művészet értelméről és szükség­szerűségéről. A díjnyertes filmek közül nem hiá­nyoztak az olyan mai témájú mun­kák sem, mint a Gdanski Ezüst Oroszlánokkal jutalmazott Radoslaw Piwowarski-mü, az Anyám kedvesei vagy a Feliks Falk-darab, Az év hőse. Versenyen kívül játszották Ro­man Polanski legújabb filmjét, a Ka­lózokat. A bemutatóra ellátogatott a rendező is. Újdonságnak számított az Inter- film 86 elnevezésű filmszemle, amelynek keretében más szocialista országok hazai díjnyertes filmjeit lát­hatta a közönség. A fesztivál lehetőséget nyújtott az üzletkötésre is. A szocialista orszá­gok filmforgalmazói mellett angol, francia, amerikai és japán moziválla­latok is a vásárlók közé tartoztak. A Film Polski és a Poltel tévéügy­nökség gazdag játék-, híradó-, ri­port- és dokumentumfilm ajánlata nagy érdeklődést keltett a külföldi vevők körében. (B) Jorge Aparicio: (Spanyolország) Az utcán (A Fotoforum ’86 egyik díjazott alkotása) Vissza az irodalmi forgatókönyvekhez A XI. lengyel játékfilmszemléről ÚJ SZÍ 4 1987. I. 1

Next

/
Thumbnails
Contents