Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-19 / 14. szám, hétfő
Az emberi tényező szerepe ÚJ SZÚ 3 1987. I. 19. írta: Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke A nyolcvanas években szükségessé vált, hogy kidolgozzuk a fejlett szocializmus továbbfejlesztésének távlati stratégiáját. Pártunk a CSKP XVII. kongresszusán ezért megtárgyalta és jóváhagyta a társadalmi átalakulások céljait és meggyorsításuk módját 2000-ig. Stratégiánk kidolgozására ösztönzőleg hatott az SZKP XXVII. kongresszusa és az SZKP újszer- kesztésü programja. A társadalmi haladás új szakaszába lépünk a Szovjetunióval és az egész szocialista közösséggel együtt. Ez szélesebb összefüggéseket, internacionalista jelleget ad mai politikai, gazdasági, szociális és kulturális erőfeszítéseinknek. Arra törekszünk, hogy gazdasági teljesítőképességünk utolérje a tőkés országokét. Ez a feltétele annak, hogy jobban ki tudjuk elégíteni az emberek gazdasági és szociális szükségleteit, és egyúttal egyre nagyobb befolyást gyakoroljunk a világ fejlődésére. A béke távlatainak, az emberek alkotómunkájának megszilárdítása és bővítése központi kérdés, amelyhez szüntelenül vissza kell térnünk. Reális feltételeket teremtünk ahhoz, hogy ezt a szinte történelmi feladatot rövid időn belül megvalósíthassuk. Politikai tevékenységünket most két programra összpontosítjuk. Jóváhagytuk a KGST-tagor- szágok tudományos-műszaki haladásának komplex programját 2000- ig. Ez a program magába foglalja a tudományos-műszaki elgondolások legprogresszívebb irányait, a mai tudomány és technika legfontosabb tényeit. Nemzetközi viszonylatban az intézetek és vállalatok közti közvetlen kapcsolatok új formáit érvényesítjük, új nemzetközi intézeteket és vállalatokat létesítünk. Megállapodtunk a gazdasági mechanizmus, az irányítás és a gazdálkodás átalakításának alapelveiben, amelyek meghatározzák a vállalatok nagyobb gazdasági önállóságához és felelősségéhez, a vállalatok önálló finanszírozásához, vagyis az ahhoz vezető utat, hogy minden vállalat eltartsa magát, és a dolgozókollektíva közösen érezze az átlagon felüli munka eredményeit, illetve a lemaradás következményeit is. Az év elejétől fokozatosan bevezetjük a változásokat, de teljes érvényesítésükhöz még számos előkészítő folyamatra van szükségünk. Ha összegezzük a napjaink által támasztott igényeket, megállapíthatjuk, hogy a társadalmi élet számos területének alapvető átalakításáról van szó. Sok minden körülöttünk gyorsabban változik, mint gondolkodásunk és ez a lemaradásunk gyengíti akcióképességünket. Az új stratégia megköveteli, hogy kiemeljük minden egyes dolgozó szerepét, teljesítményét és munkaeredményeit. A siker végeredményben attól függ, hogy egész társadalmunkban hogyan tudjuk mozgósítani az emberek alkotó erejét. Az emberi tényező növekvő társadalmi szerepe Pártunk társadalmi vezető szerepének betöltése során következetesen osztálypozíciókra helyezkedik. A fejlett szocializmusért folytatott küzdelem mindenekelőtt a gazdaság területén folyik, de céljai társadalmiak, meghatározza őket a munkásosztály és a dolgozók fejlődése. A szocializmus bekapcsolta a tömegeket a történelmi alkotó munkába, az új társadalom építésébe. Anyagi jólétet teremtett számukra, lehetővé tette szellemi fejlődésüket, az állam irányításában való részvételüket, és megszilárdította a jövőbe vetett hitüket. Ez a társadalmi haladás legnagyobb mozgatóereje, a kommunizmus végső győzelmének biztosítéka. Ha röviden szeretnénk jellemezni a szocializmust, bizonyára azt a lenini gondolatot említenénk meg, miszerint a szocializmus a néptömegek élő, alkotó müve. Nemcsak az ember számára, hanem az ember révén is építjük az új társadalmat. A szocializmus egyik legnagyobb előnye a dolgozók bevonása a munka, a termelőeszközökkel való gazdálkodás irányításába, a közügyek intézésébe. Pártunk XVII. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs leszögezte, hogy a nép alkotó erejének mozgósítása további haladásunk meghatározó feltételévé válik. Ezzel kapcsolatban felhívta a pártot, hogy folytasson határozott harcot az emberek tudatáért, azért, hogy az emberek felkészüljenek a szocialista építés igényes feladatainak megvalósítására. A társadalmi haladás emberi tényezője mindig jelentős volt, de még időszerűbbé válik abban az időben, amikor a haladásunkat fékező hibák kiküszöbölésére, haladásunk meggyorsítására törekszünk. Pártunk ennek a stratégiának a megvalósítását szorosan összekapcsolja az emberek alkotó aktivitásának fokozásával. Növelni kell minden dolgozó termelési és társadalmi szerepét Társadalmunk mai fejlődése azt mutatja, hogy miként nő a gazdasági, kulturális és politikai életben a dolgozók szerepe. Ennek a progresszív fejlődésnek az alapja a dolgozók és az egyre számottevőbb termelőerők összekapcsolásában rejlik. A munka műszaki ellátottságának javulásával és a termelés műszaki színvonalának emelkedésével párhuzamosan minden dolgozó egyre több technikát, energiát és alapanyagot hoz mozgásba, egyre nagyobb hatást gyakorol a termelés végeredményeire. Megállapíthatjuk, hogy egy ipari munkásra olyan értékű energetikai és műszaki ellátottság jut, amely azonos 10-30 munkás munkájának költségeivel. A legfejlettebb üzemegységekben egy munkásra több millió korona értékű gépi berendezés esik. Képletesen azt mondhatjuk, olyan a helyzet, mintha maga dolgozna egy régebbi gyárban. Közben mindenekelőtt tudásával, a programozásban, a gépek beállításában, azok figyelemmel kísérésében és hatékony kihasználásában való kollektiv részvételével irányítja ezeket a hatalmas eszközöket. Ma minden egyes dolgozón sokkal több múlik, mint a múltban. Munkája sokkal produktívabb, de lelkiismeretessége is dönt arról, hogyan használjuk ki a nagy gazdasági értékeket. Meg kell tanulnunk, hogy az élőmunka teljesítőképességének növelését jobban egybehangoljuk a termelés tárgyi tényezői hatékonyságának növelésével. A munkafolyamat feltételeinek megváltozása arra kényszerít bennünket, hogy ne csak az elvégzett munka mennyiségével foglalkozzunk, hanem azzal is, hogyan gondoskodnak a technikáról s általában a termelőeszközökről, milyen pro- duktívan és gazdaságosan használják ki a munkát, a gépeket, a területeket, a szállítóeszközöket, az energiát és az alapanyagokat. A technika színvonalának emelkedésével összefüggésben fölöslegesen nő azoknak az embereknek a száma, akik a gépek előkészítésével és kezelésével, beállításával, karbantartásával és javításával, a minőség ellenőrzésével foglalkoznak. Ki kell küszöbölni az ezen a területen megnyilvánuló aránytalanságokat, és fejleszteni az emberek képességét és hajlandóságát arra, hogy sokoldalúan gondoskodjanak a termelőeszközökről és a termelés eredményeiről. Említsük meg az emberi tényező fejlődésének további objektív tényezőjét. A korszerű termelőeszközök használatához gyakran magasabb szintű műveltség és szakmai tudás kell. Ugyanúgy kell alkalmazkodni az új termelési feltételekhez is. A munka és a termelési folyamat tudományos-műszaki átalakulása lehetővé teszi, hogy jobban kihasználjuk az emberek hagyományos műveltségét és kulturáltságát, a munkahelyek korszerűsítését arra, hogy ezeket a szellemi, ismereti és akarati feltételeket még jobban kibontakoztassuk, és ezzel hozzájáruljunk a fejlettebb személyiségek formálásához. Még egy harmadik objektív oka van annak, hogy az eddiginél sokkal többet kell foglalkoznunk a termelés emberi, szociális problémáival. Ez az ok a társadalmiasítás magasabb szintje, a kölcsönös függőség és együttműködés elmélyítése, annak szükségessége, hogy összhang legyen a társadalmi munka és a gazdasági folyamat valamennyi résztvevője között. Az ipari vállalatok ma nagyon gyakran csak kis részét állítják elő annak, amit szállítanak. A termelési együttműködés, amint mondani szoktuk#a szállítói-megrendelői kapcsolatok, a dolgozókollektívák mélyebb együttműködését és versengését teszi szükségessé. A szociális fejlődés - a gazdasági teljesítőképesség feltétele Megfigyelhetjük, hogy a munka magasabb szintű műszaki ellátottsága nemcsak a nagy teljesítményre ösztönző adminisztratív és gazdasági tényezőktől függ. A magas szintű alkotó és komplex munka nem rendelhető el kívülről és nem kényszeríthető ki fizetéssel. Az egész irányításnak alkalmazkodnia kell az új értékekhez, amelyek között egyre fontosabb szerepük van a szociális értékeknek. Olyan kérdésekről van szó, mint a legmegfelelőbb emberek kiválasztása minden posztra, szakképzettségük növelése, a kollektív szellem elmélyítése, az elvégzett munka szerinti értékelés és javadalmazás, az új technológia elsajátítása, a szocialista tulajdon gazdagításához való hozzájárulás és a kölcsönös megértés. A társadalomban egyre fontosabbá válik, hogy az embereket munkájuk, munkájuk bonyolultsága, a munka iránti öntudatos hozzáálásuk és a társaikkal szembeni elvtársi viszonyuk szerint értékeljük és javadalmazzuk. Ha jól fog működni a gazdasági mechanizmus, ez megkönnyíti az emberekkel végzett munkát és távlataik elérését. A problémák azonban nem oldhatók meg kizárólag a gazdaság területén. A szocializmus fontos társadalmi mechanizmust vezet be: a társadalmi igazságot, amely azon alapul, hogy az ember munkájával hogyan járul hozzá a társadalom fejlődéséhez, vagyis milyen teljesítményt nyújt. Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint. Úgy élünk majd, ahogy dolgozunk, így fejezte ki a szocializmus a maga igazságosságának kulcsfontosságú alapelvét, szembe állítva azt a bur- zsoá rendszer igazságtalanságával. A társadalmi igazságosság megvalósítása nagy visszhangot keltett az emberek körében a szocialista építés megkezdésének időszakában, de ugyanolyan vonzó napjainkban is. A dolgozók jelentős részét elkedvetleníti, ha a hársadalmi igazságtalanság megnyilvánulásaival találkozik. Ez gyengíti a munka és az élet szocialista értékeinek vonzerejét. A dolgozókkal való kapcsolat megszilárdítása azt feltételezi, hogy fáradhatatlanul gondoskodjanak a negatív jelenségek kiküszöböléséről ezen a területen. A magasabb színvonal elérése elképzelhetetlen anélkül, hogy lényeges haladást érjünk el szociális téren. Be kell ismerni, hogy sok gazdasági vezető annyira a gazdaság rabja lett, hogy nem érti meg az emberek társadalmi szükségleteit, nem fejleszti képességeit a társadalom irányításában, s nem eléggé otthonos ezekben a kérdésekben. Az a rendkívül fontos feladat áll a gazdasági vezetők és az egész irányítási apparátus előtt, hogy képesek legyenek nagyobb mértékben kihasználni az ezirányú lehetőségeket, és a gyakorlatban jobban hangolják össze a gazdaságfejlesztés és a szociális ellátás ösztönző hatását. Az életszínvonal emelésének feltételei A társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiáját áthatja az a törekvés, hogy a növekvő anyagi értékeket kihasználjuk a nép életszínvonalának emelésére. Az életszínvonalat nem értelmezzük szűkén, csupán fogyasztói szempontból, hanem az emberek létfeltételeinek összességeként. Az életszínvonal emelésében hangsúlyt helyezünk a fogyasztási cikkek választékának korszerűsítésére és minőségükre. Ebben és a következő ötéves tervidőszakban piacra kerülnek az automata háztartási cikkek, a fogyasztási elektronika eszközei, köztük videomagnók, személyi számítógépek, amelyek iránt főleg a fiatal nemzedék érdeklődik. A fogyasztás növelésével együtt az egészségügyi ellátás javítására, a műveltségi szint emelésére, a szabadidő kibővítésére, s környezetünk javítására is törekszünk. Egyre jobban tudatosítjuk, hogy szoros összefüggés van aközött, hogy az emberek hogyan dolgoznak, és hogyan élnek, szerves kapcsolat van a munkamód és az életmód között. Nemcsak abból a szempontból értékeljük az ember társadalmi meghatározottságát, hogy minden törekvésünk célja a társadalom gazdagságának megsokszorozása, hanem azt is figyelembe vesz- szük, hogy ez egyúttal a társadalmi gazdagság képzésének alappillére. Pártunk szüntelenül hangsúlyozza, hogy a szocialista építés aktív területének kell tekinteni a szociális szférát. Le kell küzdenünk azt a leszűkített és egyoldalú nézetet, hogy csak a gazdasági fejlődéstől függ és csak a megteremtett gazdasági értékeket használja fel. A társadalmi irányítás valamennyi szubjektumának tevékenységét egyre határozottabban a gazdasági, szociálpolitikai és kulturális mechanizmusok tökéletesítésére irányítjuk, hogy jobban kifejezzék a társadalom távlati fejlesztésének objektív szükségleteit, a társadalmi érdekeket, a javadalmazás szocialista alapelveit és más szocialista elveket, és így hatékonyabban segítsék elő a gazdasági fejlődés meggyorsítása emberi tényezőjének szükséges fejlesztését. A szocialista építés mai szakaszában alapvető követelmény, hogy kihasználjuk a társadalmi források mozgósításának minden lehetőségét. Természetesen mindenekelőtt azokra fordítjuk figyelmünket, amelyeknek kulcsfontosságú jelentőségük van a gazdaság intenzifikálásában, a teljesítőképesség növelésében. Ilyen a fejlett tudomány és technika, a gazdasági struktúra átalakítása, a nemzetközi szocialista tudományos-műszaki és gazdasági integráció elmélyítése. A demokratikus alapelvek elmélyítése Nagy jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy feltárjuk a társadalmi haladás meggyorsításának tartalékait. Ezért az embereket egyre jobban be kell vonni az irányításba. Az irányítás további fejlesztése során azzal számolunk, hogy nő a vállalatok önállósága, és minden egyes dolgozó munkája az önelszámolás elvein alapszik majd. Ez azt jelenti, fokozzuk azt a követelményt, hogy mindenki eredményeivel hozzájáruljon a kiadások fedezéséhez. Fontos lépéseket tesz a szak- szervezeti mozgalom. Jóváhagytuk a kollektív szerződések megkötésére és ellenőrzésre, a kezdeményező tervezésére és a kötelezettségvállalási mozgalomra vonatkozó új alapelveket. Hasonló feladatok állnak a Nemzeti Front többi szervezete előtt. Ezek teljes mértékben vonatkoznak a képviseleti testületekre is. És így meghatározzák a Cseh Nemzeti Tanács munkájának irányát is. A szocialista demokrácia megerősíti az új társadalmi rendszer alkotó erejét, lehetővé teszi, hogy az alkotó tevékenység a néptömegek aktivitásának tipikus jele legyen. Első ízben nemcsak a kiváltságos osztályt, henem az összes dolgozót is bevonja a vállalkozásba. Ez olyan történelmi vívmány, amelynek jelentősége a továbbiakban fokozódik. A társadalmi haladás meggyorsításának stratégiáját eredményesen tudjuk megvalósítani, ha egyensúlyt teremtünk a társadalmi folyamatok, valamint a tudományos-műszaki, gazdasági, ökológiai, kulturális, eszmei-nevelési és erkölcsi folyamatok között. Emlékeztetni akarok arra, amit ezzel kapcsolatban Mihail Gorbacsov elvtárs hangsúlyozott, „...minden állami, gazdasági és társadalmi szervezet, központi és helyi szerv kötelessége, hogy állandó figyelmet szenteljen a szociális kérdéseknek. E kérdések mögött élő emberek, a holnapi nappal kapcsolatos mai gondjaink állnak. A szocialista társadalom nem fejlődhet hatékonyan mindaddig, amíg nem találja meg a társadalmi élet minden területén a tömegek alkotó tevékenységének aktivizálásához vezető új utakat.“ Politikai tevékenységünkben szem előtt kell tartanunk azt, hogy munkánk egyrészt nagyobb anyagi és kulturális értékeket teremtsen, másrészt hozzájáruljon az egyre fejlettebb szocialista ember formálásához. A társadalmi erők közül az ember a legjelentősebb erő. A ČKD Kompresz- szorgyártó Üzeme és a CSTA Termo- mechanikai Intézete közösen lézeres anemométert vásárolt a kompresszorokban áramló levegő sebességének mérésére. A műszer segítségével nyert adatokat a nagyobb teljesítményű gépek tervezésekor hasznosítják. A felvételen dr. Viktor Pla- ček, a CSTA Ter- momechanlkai Intézetének munkatársa a részecskék mennyiségét szabályozza, s ezek segítségével mérhető a kompresz- szorokban áramló levegő sebessége. (Jan Vrabec felvétele - ČTK)
