Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-25 / 30. szám
egyik üzemét nemrég eladta az Ika- rusznak. Az utóbbinak nem volt elegendő kapacitása az autóbuszok új generációja gyártásának fejlesztéséhez, s ugyanakkor bővíti a Szovjetunióba, az NDK-ba, Svédországba, Nagy-Britanniába és más országokba irányuló exportját. Az üzem felvásárlásával építkezési beruházások nélkül 6000 négyzetméteres területű termelőcsarnokhoz jutott. Az Ikaruszé lett a berendezés legnagyobb része, valamint az addig ott alkalmazott 530 dolgozó többsége is, akiket most az Ikarusz mátyásföldi üzemében tanítanak be. MŰSZAKI FEJLESZTÉS Magyarországon a legnagyobb vitákat az intenzifikálás és a műszaki fejlesztés kérdései váltották ki. A kőAkadályok és felszámolásuk útjai Céltudatos törekvések Magyarországon az intenzifikációt gátló korlátok megszüntetésére Magyarországon a következőkben látják a gazdaság teljesítőképessége gyors növekedésének legfőbb akadályait: a túlságosan magas energetikai és anyagigényesség a termelésben és az exportnál egyaránt, a bányászat és a feldolgozó ipar nem megfelelő aránya, a beruházási források korlátozottsága, s végezetül pedig a gazdaságtalan termelés felszámolásával kapcsolatos elvek és módszerek tisztázatlansága. A szerkezeti átalakítások meggyorsításának szükségességét bizonyítja például a következő adat: a fejlett tőkés országokba irányuló kivitelben a gépek részaránya csupán 6 százalékos, viszont az anyagok és alkatrészek hányada több mint 40 százalékos. A 6. ötéves terv már célul tűzte ki ezeknek a problémáknak a megoldását. Például törvényerőre emelték a takarékos energiagazdálkodás programját - az ötéves terv közvetlenül előírja, hogy a termelési terv évi 2,5-3 százalékos növekedését az energiafelhasználás mindössze egyszázalékos növelésével kell biztosítani. Számos kérdést menet közben oldanak meg. Ezek közé tartozik például a gazdaságtalan termelés korlátozása, illetve megszüntetése, valamint a forrásoknak a hatékony termelés fejlesztésére való összpontosítása. Folyamatban van a szanálási törvény kidolgozása, amely meghatározza a raktárra, gazdaságtalanul termelő, a népgazdaságra nagy terheket hárító üzemek felszámolásának elveit és módszereit. A mindennapos gyakorlat teszi szükségessé ezeket a folyamatokat. Például a fémkonstrukciókat gyártó Fémmunka vállalat zelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén minden korábbinál sürgetőbben mutattak rá az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat szorosabbra fűzésének fontosságára, arra, hogy az alapkutatások ugyan sikeresen folynak, azonban lemaradás tapasztalható az alkalmazott kutatások terén, holott ez a láncszem alkothatná a tudomány és a gyakorlat közötti kapcsot. Szakemberek szerint a tudományos és műszaki eredmények gyors gyakorlati megvalósítását leginkább az gátolja, hogy a vállalatok félnek az alapvető változásoktól. Egy szemléletes példa erre: a Mikroelektronika nevű vállalat eddig 800 ipari robotot gyártott, ezek közül 792-t külföldi partnereknek adott el, és mindössze nyolcat hazai vállalatoknak, mivel csupán ennyi iránt tanúsítottak odahaza érdeklődést. A vállalatok, ha ilyen bírálatok érik őket, leginkább pénzhiányra hivatkoznak. Viszont ugyanakkor a vállalatokban a számítógépek száma az utóbbi tíz évben 548-ról mintegy 20 ezerre növekedett. Nyilvánvaló tehát, hogy nem mindig pénzszűkéről van szó, hanem sokkal inkább a gazdasági gondolkodásmódban tapasztalható sematizmusról és a hagyományos megoldásokhoz való ragaszkodásról. Egyes vállalatokban viszont olykor abban bíznak, hogy a számítógép valami csodaszerként megoldja gondjaikat. A politikai szervek élesen bírálják ezt a hozzáállást és alapvető változásokat sürgetnek e téren. VÁLTOZÁSOK A MAGATARTÁSBAN Azokat az elvárásokat, amelyek szerint a problémákat „vezényszóra“ meg lehet oldani, erős bírálatok érik. § Magyarországon gyakran hozzák fel ^ a Csepelen történt példát. A nagy ^ hagyományokra visszatekintő itteni ^ vasműben sürgető szükségszerűség- ^ ként merült fel a termelés energiaigé- ^ nyességének a csökkentése. Ha már ^ be kell avatkozni, akkor az legyen ^ magas szinten, vélekedtek, és külföldi ^ szakembert hívtak meg a munka ^ megszervezésére. Mekkora volt ^ azonban a meglepetésük, amikor ^ a külföldi azzal kezdte munkáját, hogy $ megkérdezte a kemencéknél dolgozó ^ olvasztárokat, hogy mit javasolnának ^ ők. Ezekből az indítványokból indult ^ ki, amikor tervét kidolgozta. A távolról ^ jött szakember valószínűleg nem tud- ^ ta, hogy ezen a munkahelyen koráb- ^ ban mennyi szó hangzott el az ^ üzemen belüli demokrácia kiszélesí- ^ téséröl, így kommentálta ezt az esetet ^ a Magyar Nemzet című napilap. § A gyógyszeriparban megértették § és a gyakorlatban sikeresen meg is \ valósítják a hozzáállásokban szüksé- § ges változásokat, de így van ez az $ autóbuszgyártásban, a gumiiparban, § a mikroelektronikában, a vegyiparban ^ is. Rájöttek arra, hogy gondjaikat nem ^ csodálatosnak hitt gépek oldják meg, ^ hanem a következetesség, a termeié- ^ si problémákhoz való átfogó hozzáál- ^ lás, a dolgozók véleményének a ^ megszívlelése, a technológiai és a ^ munkafegyelem megszilárdítása. ^ A gyógyszergyártásban mindezekre ^ nagy hangsúlyt helyeztek, s ennek ^ eredményeként jól eladható, kevésbé ^ energia- és anyagigényes termékek !; gyártására nyílt lehetőség. A kőbá- ^ nyai üzemben a termelés tavaly ^ meghaladta a 32 milliárd forintot, ^ a nem szocialista piacokra 165 milli- ^ árd dollár, a szocialista piacokra ^ pedig 417 millió rubel értékben expor- ^ táltak. Itt nem is volt hiány beruházási § eszközökben. Saját vállalati források- ^ ból az ötéves tervidőszakban 19 ^ milliárdot ruházhatnak majd be. ^ A gyógyszerek kiváló minősége és ^ színvonala folytán ugyanis lehetőség ^ van az export átlagosan 65 százalék- ^ kai történő növelésére az öt év ^ folyamán. Ebben az üzemben sikerült ^ a kutatást összekapcsolni az átgon- % észtéi, | Egyes közgazdászok a hazai piac- ^ ra való túlzott orientációban látják az \ intenzifikálás legfőbb problémáját, ide ^ jut a termékek 70 százaléka. Az ^ exportképesség növelése kívánatos. ^ Lehetővé teszi ugyanis olyan termelő- ^ eszközök importját, amelyek közvet- ^ lenül hatással Vannak a hatékonyság- ^ ra, a minőségre és a munkatermeié- ^ kenységre. Ezért az intenzifikálásban ^ fontos szerepet játszik a KGST-n ^ belüli együttműködés elmélyítése, ^ a tagországok vállalatai közötti köz- ^ vetlen együttműködés új formáinak ^ a keresése, közös vállalatok létreho- ^ zása, valamint a harmadik piacokon ^ való együttes fellépés. (vg) S Számok, tények, adatok • Még az idén megindul a Moszkvics 2141 típus összeszerelése Bulgáriában. A Moszkvics-gyár az új modellt a Renault-val kooperálva gyártja, s az ez évi 15 000 darabos termelés a tervek szerint 1988-ra 200 000-re fut fel, ennek egy részét szerelné össze a KGST-ben a speciális járművek és villástargoncák gyártására szakosodott Bulgária. A bolgár jármúgyártási tapasztalatokat a Balkancar gyárban előállított LIAZ csehszlovk tehergépkocsik kooperációs gyártási is megalapozta. • A víz forrási hőmérsékletén is megőrzi minőségét az olajvezetékekhez kifejlesztett új korróziógátló bevonat. A Szovjetunióban kikísérletezett bevonatot elsősorban sós talajokra szánták, amilyen például a Kaszpi-tenger partvidékén van. A korróziós veszély itt azért is nagy, mert a kutakból nagy parafintartalmú olajat nyernek, amelyet csak 70 C°-ra felhevítve lehet szállítani. Az új hőálló korróziós bevonatot a Szovjetunió déli területein lakóházak, utak és más létesítmények építésénél is felhasználhatják, mert ellenáll a perzselő nyári napsütésnek. • A jugoszláv bankok július elsejétől új kamatot fizetnek a vállalatok és magánszemélyek takarékbetéteire, mégpedig kisebbet az eddigieknél. A három hónapja lekötött betétekre az eddigi 73 helyett 42, a fél évre lekötöttekre 48 (eddig fél évre nem lehetett lekötni), az egy évre lekötöttekre az eddigi 76 helyett 56, a két évre lekötöttekre az eddigi 78 helyett 59, a három évre lekötöttekre (eddig ilyen sem volt) pedig 61 százalékos kamatot fizetnek. Az új kamatpolitikát az indokolja, hogy a Branko Mikulics vezette szövetségi kormány egyik fő célkitűzése a nyolcvan százalék körüli infláció jelentős visszaszorítása. • Azerbajdzsán szubtrópusi vidékein évente két-három termést is arathatnak. A termékeny földekből mindeddig nagy területek műveletlenül álltak a nagyfeszültségű távvezeték alatt: az esőztető öntözés itt életveszélyes lett volna. A köztársaság kutatói nemrég olyan készüléket szerkesztettek, amely automatikusan kikapcsolja az esőz- tetőgépet, mihelyt a vízsugár a távvezeték közelébe ér. A szibériai erőművekből több mint 30 millió kilowatt villamos energiát kap a Szovjetunió európai része. A Novoszibirszk, Barnaul és Ribcovszk között megépített 500 000 voltos feszültségű szibériai távvezetéket rákapcsolták az ország egységes energetikai rendszerére és így a Szibériában előállított villanyáram eljut a Szovjetunió egész területére. Felvételünkön a szibériai energetikai híd Bratszkot Irkutszkkal összekötő szakaszának csomópontja látható. (ŐSTK-felvétel) A Csehszlovákia és a Szovjetunió f\ között idén aláirt kormányközi megállapodás az ezredfordulóig meghatározza a két ország gépjárműipari együttműködésének fő irányait és területeit. Az ilyen irányú fejlesztéshez jó műszaki- gazdasági feltételeket teremtő megállapodás részleteiről nyilatkozott Frantiéek Tráv- nicek csehszlovák általános gépipari miniszterhelyettes. • Hogyan jellemezné a megállapodás főbb pontjait?- Rögtön a bevezetőben szeretnék utalni arra, hogy a megállapodás szerves része a két ország között aláírt, kétezerig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programnak, amely köztudottan előirányozza személygépkocsik új típusainak a közös kifejlesztését, kooperációban történő gyártásukat, a csehszlovák TATRA-típusú terepjárók, kisebb és közepes teherbírású teherautók, hűtőautók, BELAZ-típusú billenőkocsik, országúti és sportmotorkerékpárok szakosított gyártását, valamint alkatrészek előállítását a VÁZ és KAMAZ gépkocsikhoz. A megállapodás ezen kívül felöleli az autógyári technika közös kifejlesztését, a gépkocsik kooperációban, illetve szakosítás útján történő gyártását, valamint a pótalkatrészek előállítását. • Csehszlovákia hogyan veszi ki részét a programban előirányzottak teljesítéséből?- A jelenlegi ötéves tervidőszakban és a következőkben elsősorban több Tatra 815-öst, hűtőkocsit, élelmiszerek és áruk szállítására alkalmas Avia teherautókat, motorkerékpárokat, trolibuszokat, garázstechnikai berendezéseket és pótalkatrészeket szállítunk a Szovjetuniónak. Az eddigi hagyományoknak megfelelően ezentúl is folytatjuk a tehergépkocsik kis- és nagyjavítására alkalmas komplett technológiai berendezések szállítását. • És a szovjet partnerek?- Tőlük például hatvan darab 40-80 tonna teherbírású BELAZ-típusú teherautót, 580 különböző fajtájú autóbuszt, több mint 53 000 személygépkocsit - köztük a nálunk közkedvelt VAZ-típusúakat - ötszáz hóekét, mintegy 300 millió rubel értékben pótalkatrészeket és csapágyakat kapunk. • Említést tett az új technika közös kifejlesztéséről is...- A megállapodás előirányozza a kölcsönösen szállított termékek műszaki színvonalának és minőségének javításával ösázefüggő teendőket. A cél a világszínvonal elérése, s ennek érdekében a program 14 konkrét feladatot határoz meg; megszabja a leendő modellek paramétereit, amelyeket közös fejlesztéssel kell elérni, a kifejlesztés befejezésének időpontjait, a termelés beindításának határidejét és azokat a módokat, amelyekkel a kitűzött célok elérhetők. Hogy példával is éljek: a mi Tatra 815 SL típusunknál nyolc százalékkal kell csökkenteni az üzemanyagfogyasztást, a teljesítménynek ezzel párhuzamosan 12 százalékkal kell növekednie. A közös kutatás új konstrukciójú gépkocsik és motorkerékpárok kifejlesztésére, új anyagok alkalmazására, a közlekedési eszközök élettartamának a meghosszabbítására irányul, s emellett természetesen szem előtt tartjuk azt is, hogy az új típusok kevésbé szennyezzék a levegőt. • Teljesnek mondható-e a program?- Nem foglalja magában a gyártási technológiák témakörét, amelyeket majd a szerszámgépekkel kapcsolatos hasonló készülő megállapodások irányoznak elő. Az elkövetkezőkben ki kell még egészíteni a személygépkocsik gyártása terén megvalósuló együttműködés programját. • A program teljesítéséhez mihez van szükség?- Mindenekelőtt reszortunknak az Állami Tervbizottsággal, valamint a Tudományos- Műszaki és Beruházásfejlesztési Állami Bizottsággal együtt a tervben biztosítanunk kell a ránk háruló kötelezettségek fedezetét minden téren. A megállapodás teljesítéséből részt kell vállalniuk a többi érdekelt reszortnak is, főleg az elektrotechnikai iparnak, továbbá az ipari minisztériumnak. Ä figyelem ezentúl is a komplett gyártmányok, alkatrészek szállítására, valamint arra irányul, hogy operatívabban kössék meg a szállítói-megrendelői szerződéseket, éppen ezért hajtottunk végre a mi véleményük szerint célszerű átszervezést a gépkocsiiparhoz tartozó üzemek irányításában. • És közvetlenül a termelésben milyen változásokra van szükség?- A szakosítás és a kooperáció elvárt szintjének az elérése szükségessé teszi a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztését és bővítését. A megállapodás nyitott jellegű, tehát lehetőség van a megállapodásba egyelőre nem foglalt termékek később kooperációban történő gyártására is. • Milyenek az eddigi eredmények?- A napokban válnak ismertté az első félév adatai, de annyit már most elmondhatok, hogy a szállítások eddig a reméltnél sokkal jobban alakulnak. A késztermékekre szóló megrendelések teljesítésénél bizonyos mértékig előnyre tettünk szert, ezért bízunk abban, hogy az év hátralevő részében ugyanilyen jól alakulnak majd a dolgok. Köszönöm a beszélgetést. SVATOPLUK SMUTNY Közösen a kutatásban és a gyártásban Hosszú távú csehszlovák - szovjet gépjárműipari együttműködés ÚJ SZÚ 10 1986. VII. 2
