Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-24 / 52. szám
*• NYOMDAHIBA- Drágám, most már megmondhatom, hogy a szakács- könyv, amelyet karácsonyra vettél, tele volt nyomdahibával.- Tudom, csak a béke és a szeretet ünnepén nem akartam kritizálni a pocsék kaját... ÉVÖDÉS Az ifjú feleség évődik élete párjával:- Mondd meg, de őszintén, te milyen nőket szeretsz? Az okosakat, vagy a szépeket? Mire a férj dühösen:- Se ezt, se azt Téged szeretlek...- Csak akkor engedem be, ha külföldi cuccokat hozott... (Gossányi Péter karikatúrája) SZÜLÉS UTÁN A boldog kismama ébredezik szülés után. Egy pillanatra a kezébe adják gyermekét, és a nővérke jelenti:- A boldog apa odakinn várakozik egy csokor virággal. Beengedhetem?- Szó sem lehet róla! - kiált fel a kismama. - Minden percben megérkezhet a férjem! MŰVELŐDÉS Anyuka a téli szünet alatt a múzeumba viszi a lányát, hadd ismerkedjék a művészettel. A milói Vénusz szobrának másolata előtt megállnak.- Látod, kicsim - mondja oktatólag az anyuka Így jár minden lány, aki rágja a körmét! MEGBÍZÁS A magánnyomozó irodájába egy megtört asszony állít be- Kérem, szörnyű gyanúm van: a férjem valószínűleg megcsal engem Szerintem most, az ünnepek alatt is ezt teszi majd velem. Állítsák rá a leggyöngébb detektív- jüket.- Rendben, asszonyom, de miért a leggyöngébbet?- Mert nem szeretném, ha a gyanúm beigazolódna! KICSODA Évikének a családi fényképalbumot mutogatja az anyukája.- Ki ez a göndör hajú, sportos hapsi itt melletted, anyu? - kérdezi a kislány.- Ki más, hát az apukád, kislányom.- Az apukám? - töpreng a gyermek, majd megkérdi: Akkor ki az a kövér, pocakos, kopasz bácsi, aki most nálunk lakik? BÖLCS EMBEREK MONDTÁK Egyeseknél a pesszimizmus csak ürügy a lustaságra. (Dalcsev) A gyávaság forrása, hogy az emberek nem tudják elképzelni a rossznál még rosszabbat. (Örkény István) Csak ott vagyok gyöngéd, ahol tudják, hogy nem vagyok gyönge. (Karinthy Frigyes) Csak a hegyek érdemlik meg, hogy az ember vágyakozzék utánuk. (Ivan Olbracht) Az az ország, ahol a lakosság huncutsággal szerzi a mindennapiakat - rossz ország. (Tolsztoj) A nő addig szép, míg szeretik. (Móra Ferenc) Van olvasó, aki mint porszívó szív magába minden szemetet. (Forbáth Imre) A legostobább egyszersmind a leglármásabb is. (Molnár Ferenc) A gondolkodásról való lemondás a szellem csődje. (Albert Schweitzer) Minden a nevelés. Az őszibarack egykor keserű mandula volt; a kelvirág nem egyéb, mint diplomás kelkáposzta. (Mark Twain) Nincs a rokonnál dühödtebb ellenség. (Andersen) Jóllakott ember van elég, de becsületes annál kevesebb. (Gorkij) A lángész: egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék verejték. (Edison) MÉRLEG Az ünnepek után a két barátnő feláll a mérlegre. Egyikük gondterhelten nézi a számlapot.- Mi a baj? - kérdezi a másik. - Talán meghíztál?- Á semmi, semmi. A súlyom pont jó, de a táblázat szerint az lenne az egészséges, ha két méter ötven centi magas lennék! ÁTVERÉS Két barátnő találkozik.-Te aztán jól átvertél engem - formed rá a másikra. Azt mondtad, hogy a Jenő gazdag, s én hülye, most karácsonykor hozzámentem!-Tévedsz, szivi. Én csak azt mondtam, hogy több pénze van, mint esze! karácsony a szeretet ünnepe. Legközelebbi hozzátartozóim már hetekkel előtte igyekeznek meggyőzni arról, hogy karácsonykor magamhoz kell ölelni az egész emberiséget. Feleségem hozzáfűzi, hogy a nőnemű egye- dek kivételével, mert - mondja a hitves - azt az ölelést sem kell túlzásba vinni. Én tehát a szeretet ünnepén üde mosolyt öltök és kitárom a telkemet. Az ünnep első estélyén a fenyő mellé készítek egy kibli vizet, hogy legyen mivel eloltani a függönyt, ha véletlenül fellángol az ünnepi lelkesedéstől. Aztán eszünk. Aztán éjjel két órakor csengetnek. A harmadik házból csenget egy ifjú mama, hívjam azonnal a mentőket, mert tízhónapos fiúgyermeke már egy órája nem nedvesítette be a pelenkát, tehát biztosan urémiája van. Fél órán át álldogálok az ajtóban és megnyugtatom bölcsen, nyugodtan, mert karácsony a szeretet ünnepe. Hajnali négy órakor frissen, fiatalosan rikolt a telefon. Bájosan el ivott bariton jelentkezik: - Lajos? A hét vicce Sopánkai dicsekszik:- Az én feleségem azt kérhet karácsonyi ajándékul, amit csak akar!- És mit kér?- Egy nercbundát. Már tíz éve... i BEVÁSÁRLÁS A férj pizsamában, habos képpel áll szombat reggel a fürdőszobában. A felesége, cédulával a kezében, odaáll a háta mögé és azt kérdi.- Ugye tudod, hogy ma végre meg kell vennünk az ajándékokat. Mindjárt elmondom, mi mindent kellene vásárolnunk...- Várj! - kiált fel a férfi. - Amíg borotva van a kezemben, addig egy szót sem! SZÍNHÁZJEGY Pistike a karácsonyi szünetben színházba megy. Megáll a pénztárnál:- Kérek szépen egy jegyet a mostani előadásra!- De, kisfiam, te már a hatodik jegyedet veszed ma!- Igaza van a néninek - szipogja a fiú -, de nem tehetek mást. Ott áll az ajtóban egy másik néni, és valahányszor be akarok menni, mindig széttépi a jegyemet...- Nem, Gyula! - A fene a pofádat, mit ugatsz bele a beszélgetésbe? Szó nélkül leteszem a kagylót, mert karácsony a szeretet ünnepe. Az ünnep első napján megjelenik Sturci néni, aki olyan távoli rokonom, mint a neandervölgyi ősember, de ő tartja a rokonságot. Aztán eszünk. Sturci néni csak csipeget, mert ö fogyókúrázik. Elcsipeget egy fazék töltött káposztát és két rúd bájglit. A morzsát a talpával gyengéden elkeni a szőnyegen, betapossa a bojtok közé. Aztán megérkezik Stand néni, aki Sturci néni rokona, tehát úgy véli, hogy az én rokonom is és boldogtalan lennék, ha karácsonykor nem látogatna meg. Stand néni nem eszik. Csak iszik. De nem bort, azt utálja. Csak pálinkát. Vizespohárból, mert ő finom nevelést kapott. Egy óra múlva már részeg és siratni kezdi Stand bácsit, aki olyan korán elhalálozott. Én tudom, hogy Stand bácsit a Stand néni megmérgezte, mert Stand néni egy gonosz boszorkány, aki karácsonykor ott ül nálam és én már bandzsítok az idegességtől, a feleségem pedig könnyes szemmel nézi a szőnyeget díszítő zsírfoltot és legszívesebben kötőtűt szúrna a Sturci néni torkába, de nem szólunk, nem küldjük sehová a vendégeket, hanem kigúvadt szemmel mosolygunk, mert karácsony a szeretet ünnepe. Az ünnep második napján korán kelünk. Aztán eszünk. Aztán takarítunk. Aztán eszünk. Aztán jönnek a vendégek. Tálalunk, feketét főzünk, töltögetünk. És kedvesek vagyunk. ,,Leesett az a zsíros csülök... óh, ugyan semmi, de ne izgasd magad szivem, direkt jót tesz a szőnyegnek, tudod a férjem mennyire szereti az absztrakt mintákat...“ Mert karácsony a szeretet ünnepe PÉTERFI GYULA ÚJ sz 22 1986. XII.
