Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-24 / 52. szám
Alleiopátia, avagy rejtélyes mérgezések a talajban A görög eredetű tudományos kifejezés egy, a természeti környezetünkben ősidők óta meglevő, de viszonylag későn felismert jelenséget jelöl meg. Ezt a jelenséget az emberiség nem mostanában fedezte fel, de okaival és összefüggéseivel most ismerkedünk részletesebben. Az ösztönös felismerés lényege, hogy az emberek bizonyos növények környezetében rejtélyes mérgezési tüneteket figyeltek meg. Például a diófák közelében a burgonya, de különösen a paradicsom nem jól fejlődik, sőt kipusztul. Az akác és a diófa nem tűri meg maga alatt a különböző aljnövényeket, a füveket és a gyomokat. A dió és a vadgesztenye levelét nem érdemes összegyűjteni, hogy a szerves trágyához keverjük vagy komposzt készüljön belőle, mert az ilyen szerves anyagokkal kezelt talajokon a növények gyenge fejlődését vagy kipusztulását figyelték meg. Századunk elején a kertészek arról számoltak be, hogy némely illatos növények, például a liliom és az ürömfélék nem minden növényt tűrnek meg a környezetükben. Az utóbbi két évtizedben különös gyorsasággal gyarapodtak ismereteink e jelenségekkel kapcsolatban. A modern talajbiokémia legújabb eredményei még a legérdekesebb, a szinte hihetetlennek tűnő megállapításokat is a valóságba utalták a csodák és a rejtélyek világából. Ml IS HÁT AZ ALLELOPÁTIA? Azt a hatást nevezzük így, amelyet egyes növények más növényekre fejtenek ki, rendszerint a talajon keresztül, a talaj közvetítésével. Már a megfogalmazásból következik, hogy ezek a hatások lehetnek kedvezőek is, de kedvezőtlen következményekkel is számolnunk kell. Manapság a jelenségek közül többnyire a mérgező hatásokat tartjuk számon. Ennek oka az, hogy sokkal több a mérgező allelopátiás anyag, mint a serkentő; másrészt a serkentő hatások sokszor nem ítélhetők meg egyértelműen, mivel a növények kedvező fejlődése gondos ápolással, a kedvező időjárással és más tényezőkkel is összefügg. A kimondottan mérgező hatások azonban látványosan jelentkeznek, és felhívják magukra a figyelmet. AZ ŐSZIBARACK PUSZTULÁSA Az alleiopátia jelenségének részletes vizsgálatát és mai tudományos eredmények megalapozását három egymástól független, igen jellegzetes megfigyelésnek köszönhetjük. Az egyik, legszélesebb körben megfigyelt mérgezési tünet az öszibarackfáknál tapasztalható. Sok kertész által megfigyelt jelenség, hogy a kipusztult ósziba- rackfa helyébe másik csemetét telepíteni szinte lehetetlen. Az új csemeték ugyanis rendre kipusztulnak. Amerikában és Európában egyaránt tudományosan vizsgálták azt, hogy milyen okok vezetnek az öszibarackfák kipusztulásához. Kezdetben tápanyagellátási zavarokra gondoltak, majd nö- vényfertözési okokra gyanakodtak. Végül is az öszibarackfa részeinek, például a kérgének és gyökérkivonatainak az őszibarack-csemetékre gyakoroit hatását vizsgálták. Úgy találták, hogy az öszibarackfa növényi részeinek vizes kivonata gátolja az fiatal csemeték fejlődését. Ha azonban a gyökér- vagy kéregrészeket előzőleg alkohollal kezelték, ez a hatás már nem jelentkezett. A mérgező hatás tehát ezekben a növényi részekben megkötött és bizonyos hatásokra felszabaduló ciánvegyületekre vezethető vissza. Az öszibarackfa önmagát mérgezi, más növényekre kifejtett ilyen irányú hatását nem tapasztalták. Régen ismert jelenség, hogy kipusztult idősebb almafák pótlása nagy nehézségekbe ütközik, a csemeték megbetegszenek, visszamaradnak a növekedésben, satnya lesz a gyökerek fejlődése. Az almacsemeték kezelése azonban az almafa különböző részeinek vizes kivonatával nem idézett elő semmiféle hatást. Ugyanakkor talajon keresztül a mérgezés nagyhatású és bizonyítható volt. Kiderült, hogy az almában megtalálható egyes vegyületek a talajban a baktériumok hatásának és a talajbiokémiai folyamatoknak kitéve átalakulnak. A NARANCSHÉJ ILLATA Ettől teljesen eltérő jelenségeket figyeltek meg a citrusféléknél. Evenari egy zárt lefedhető üvegcsésze közepébe egy kisebb csészét helyezett el narancshéjjal megtöltve, és ettől elkülönítve a nagyobb csészében búzaszemeket helyezett el csírázásra. A narancshéj illatával megtöltött csészében a búzaszemek nem csíráztak ki! Látványosan lehetett tehát bizonyítani, hogy azok a megfigyelések, amelyek az egyes, erős illatú növények bizonyos más növényeket mérgező hatásaira utalnak, tudományosan is igazolhatók. A MÉRGEZÉSEK ELLENI VÉDEKEZÉS A leírtakból feltűnhet az olvasónak, hogy az alleiopátia csak a kerti növények között jelentkezik. Ez nem véletlen! A mérgezést előidéző speciális anyagok ugyanis rendkívül kis mennyiségben fejtik ki hatásukat, és ezek a mérgező anyagok szántóföldi körülmények között, a talajok művelésekor, forgatásakor felhígulnak és így hatásuk nem is figyelhető meg. Az állandóra ugyanazon helyre telepített növényeknél, a fáknál azonban a mérgező anyagok koncentrálódnak, és felhalmozódásukkal kárt okoznak. Érdekes tudományos megállapítás az is, hogy nem elsősorban a gyökerek, hanem a fák levelei a felelősek a mérgező hatásokért. Mivel a kipusztult fák helyébe rendszerint ugyanarra a helyre kívánunk fát telepíteni, fontos kérdés az alleiopátia elleni védekezés. A modern talajbiokémia eredményei, elsősorban a humuszkutatások új irányai rávilágítottak az egyszerű védekezés lehetőségére. A humuszanyagok bonyolult felépítésüknél fogva sokféle kémiai hatást képesek kifejteni. Kutatásaink alapján megállapítható, hogy az alleiopátia leghatásosabb és egyetlen ellenszere a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a helyes humuszgazdálkodás, és az új csemeték telepítésekor az ültetőgödör vastagon, legalább 15-20 cm vastagságban, jó minőségű komposszttal, szerves trágyával, tözeges földkeverékkel való kibélelése. A humuszanyagok ártalmatlanná teszik, megkötik a mérgező anyagokat, amelyek a talajfolyamatokban később átalakulnak és mérgező hatásukat elvesztik. u , lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Ragasszuk papírra Akik termesztettek már retket, jól tudják, hogy egyenletes kelés, egyenletes fejlődés és szabályos gumó csak gondosan, azonos sor- és tőtávolságra vetett magvakból, vagyis négyzetes vetésből várható. Egyszerűbb és gyorsabb ugyan a szórvavetés, de a jobb és biztosabb termés eléréséhez nagyüzemekben és kisüzemekben egyaránt az egyenlő tenyész- területet adó négyzetes elhelyezést alkalmazzák. A lyuggatóléc- cel vagy hengerrel előkészített magágyba egyenként kell a magvakat elvetni, és ez bizony kisebb felületen is napokat vesz igénybe. Van azonban egy igen egyszerű módszer, amely sem drága szemenként vető gépet, sem bonyolult eljárást nem igényel, a vetésteljesítményt és a minőséget viszont nagymértékben javítja: ez a ragasztásos módszer. A munka elvégezhető téli estéken, amikor a sok szorgalmas kertészkéz egyébként is tétlenségre van Ítélve. A művelethez a víz h->*á<;ára gyorsan bomló selyemAzt hiszem mindenki előtt ismert, hogy kertünk növényvédelmi munkáiban egyik legjobb segítőink az énekes madarak. Gyakori látogatók a szén- és kékcinke, a légykapó, a rozsdafarkú és a mezei veréb, melyekhez a tél folyamán még számos hazai és északról érkező faj csatlakozhat. Segítőtársaink hatalmas rovartömegeket pusztítanak el, hiszen gyors anyagcseréjük miatt tápanyagszükségletük igen nagy. Ez az utódok gondozása idején még fokozódik is. Az énekes madarak közvetlen haszna mellett nem lebecsülendő az az esztétikai élmény sem, amelyet a kertünkben élő madarak életének nyomonkövetése, fiókáik felcseperedésének megfigyelése okoz. Tudatos madárszoktatással, költési helyek létesítésével, téli etetéssel megtelepíthetók a hasznos madarak. Ottlétük a kártevő rovarok pusztítása révén haszonnal, illetve a rovarölösze- res kezelések csökkenthetósége révén környezetkíméléssel is párosul. Költés céljára a madárodúkat ösz- szel, tél elején kell kihelyezni. Ezeket a kertünkbe látogató madarak a tél folyamán búvóhelyül használják, így tavasszal természetesnek veszik, hogy abban fészkeljenek. papírra, ragasztóra, vonalzóra és természetesen a vetendő magra van szükség. A selyempapíron a szükséges távolságra a magvak helyét megjelöljük, majd kevés ragasztóval a magvakat a papírra ragasztjuk. Néhány perces száradás után a selyempapírt összehajtjuk, majd vetésig száraz helyen tartjuk. Az apróbb gumójú fajták magját 5x5 vagy 6x6 cm-re, a nagyobb gumójúakét 8x8 vagy 10 x 10 cm-es térállásnak megfelelően ragasszuk fel a papírlapokra vagy a papírcsíkokra. Túl sok ragasztót ne használjunk, mert egyesek vízben rosszul oldódnak, és ha a magot az ilyen ragasztó vékony hártyával körbeveszi, nem nedvesedik át a talajban, aminek rossz csírázás és hiányos kelés a következménye. Az ilyen gondos elkészítés után tavasszal csak a magágyra kell helyezni a papírt, majd vékony földréteggel betakarni és beöntözni. K. M. A téli, táplálékban ínséges időben madáretetőket helyezzünk ki. Függeszthetjük a fák vastagabb ágaira, készülhetnek fatörzsböl, dróthálóból, de állíthatjuk külön tartó oszlopra is. Ez utóbbi esetben jó, ha a különböző ragadozók ellen az oszlopra fémlapot szerelünk. Célszerű az etetőt búvóhelynek alkalmas bokrok közelében elhelyezni. Az etetőbe magot (pl. napraforgó), különböző konyhai hulladékot helyezzünk. Oldalára köthetünk szalonnadarabot. Készíthetünk faggyú közé kevert napraforgóból madárkalácsot is. Az etetéssel kapcsolatban két fontos dologra kell figyelnünk. Kenyérrel ne etessük a madarakat, és ha egyszer elkezdtük a téli etetést, folytassuk azt egészen tavaszig, mert a téli zord időben abbahagyott táplálással nagyobb kárt okozhatunk, mintha el sem kezdtük volna. Válogattuk + Ha elszaporodnak a drótférgek. A kertészke- döknek, főleg a burgonyát és paradicsomot termelőknek rendszerint sok gondot és kárt okoznak a csírázó magvakat és a földalatti növényi részeket egyaránt károsító drótférgek, vagyis a pattanóbogarak lárvái. A fertőzött területen célszerű több helyen csomóban egy-egy marék búzát elvetni, majd kelés után a búzát földlabdával kiemelni és megsemmisíteni a gyökerek között talált kártevőket. Még egyszerűbb és olcsób, ha este zsákszövetet vagy rongydarabokat terítünk a földre és alaposan beöntözzük a letakart területeket. Ha valóban fertőzött a talajunk, reggel százával irthatjuk a rongyok alá gyűlt drótférgeket. + Nyúlkár ellen töpörtyű? Az élelem után kutató nyulak télen gyakran még a házikertekbe is bemerészkednek s megrágják a gyümölcsfák törzsét. Nagyapáink sajátos módszerét alkalmazva, néhol még ma is a szalonna kisütésekor nyert töpörtyúvel kenegetik be tél elején a gyümölcsfák törzsét és az alacsonyabban elhelyezkedő vázágakat, mert ez a tapasztalatok szerint elriasztja a nyulakat.-f Olcsó zöldtakarmány - csíráztatással. A csíráztatott árpa olcsó és értékes nutriaeledel. A magot mintegy hat órai áztatás után tálcára helyezett habgumira terítjük. Az ablak közelében, 18C-fokos hőmérsékleten az árpa három napon belül csírázni kezd. Sűrű zöld „szőnyeget“ kapunk, amely vitaminokban gazdag takarmány nemcsak a nutriák, de a nyulak, a baromfiak, a díszmadarak, a tengerimalacok stb. részére is. Gondoljunk hasznos segítőtársainkra Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Dénes György: Fenyőág című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: Á, Y, É, C). 13. Posztófajta. 14. Magyar filmrendező. 15. Tárgy elülső felülete. 16. Kettős betű. 17. Gyomnövény. 19. Kellem. 20. Az idézet negyedik sora (zárt betű: U). 21. Libanon és Ausztria autójele. 22. Restell. 24. Ó. S. A. 25. Képző. 27. Argon. 28. Pozitív töltésű ion. 30. Külföldi pénznem (ék. f.). 32. Beócia fele. 33. Új fok. 35. A gyerta elégett bele. 36. Boltban van! 37. Nepál egyik városából való. 38. Einsteinium. 39. Anyagi javak felügyelője. 40. Beállított testtartás. 41. Győri sportegyesület. 42. Colorado állam fővárosa. 45. Gyomnövény. 47. Torban van! 48. Rag. 49. Atmoszféra. 51. Direkció. 52. Germán törzs. 56. Disznó hímje. 58. Mag. 60. Vezényszó. 61. Kötőszó. 62. Magyar pedagógus. 64. Kevert tank! 65. Tartó. FÜGGŐLEGES: 1. Háziszárnyasok. 2. Német bankár. 3. Rag. 4. Az idézet második sora (zárt betű: Y). 5. Jogtalan jövedelem + liter. 6. A koordináta-rendszer kezdőpontja. 7. Női név. 8. Üss. 9. Előtag. 10. Felesége van. 11. Csil- lámos agyagmárga-kifejlődés. 12. Háborgat. 17. Becézett férfinév. 18. Görög betű. 20. Melléknévképző. 23. Kínai súlymérték., 26. Ilyen kérdés is van. 29. Jegyző — szlovákul. 30. Pázsitfű. 31. Ugyanaz. 32. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: L, í, I, O, Z). 34. Nemere azonos hangzói. 35. Hidrogén, nitrogén, foszfor. 37. Valaminek abroncsszerü pereme. 38. Gáz. 39. Stannum. 41. Lendület. 43. Az erózióval kapcsolatos (ék. f.). 44. Boroshordó. 46. Tarol. 49. „A" tüzelő. 50. Gyári védjegy. 53. Elgondolás. 54. O. B. N. V. 55. Gent belga város francia neve. 57. Hátvéd. 59. Kevert mez! 61. Folyó a Szovjetunióban. 63. Határozószó. 65. Szovjet repülőgépek jelzése. L 2 3 4 5 5 7 8 T io ii 12 V, Í3 ■ Í4 ■ t5 V 16 J ■ 17 18 ■ i9 1 20 N ■ 21 22 23 ! ■ “ ti F 26 ■ 28 ■ ■ 30 31 ■ 11 94 ■ 95 ■ r 3á ■ " ■ 3a ■ ” ■ 1 _ ■ 41 42 43 ■ ■ 46 47 ■ 1 ■ 49 50 ■ “ 52 Sí ■ L_ ^4 h ■ 58 59 ■ 60 ■ r 62 ' \ 63 ■ r ■ F-> LL A december 12-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Aki rossz házasságban él, az előleget kapott a pokolból. Könyvjutalomban részesülnek: Szlama István, Köbölkút (Gbelce), Pálházy Ilona, Kassa (Koáice), Bodnár Rozália, Preéov, Dóka Gabriel, Léva (Levice), László János, Jesenské. ■*
