Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-24 / 52. szám
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§ Az érsekújvári járásbíróság épülete jelölte meg az alapszervezet az állampolgárok jogi ismereteinek bővítését is, melyet különböző formákban végeznek: beszélgetéseken vesznek részt, előadásokat tartanak - ezek a hagyományos formák -, s az utóbbi időben nyilvános bírósági tárgyalások megtartásával kívánnak nevelő hatást elérni. Az érsekújvári (Nővé Zámky) járásbíróság épülete ritkán csendes. Nagy a forgalom; tanácsért, segítségért jönnek az emberek, a paragrafusok világában járatlanok, igaz vagy vélt sérelmeikre orvoslást keresők, a védőre szorulók. Alig hinné az ember, hogy a négyemeletes épületben mindössze hetvenötén dolgoznak. A bíróság, az ügyészség, a közjegyzőség és az ügyvédség - mind egy helyen található. Járt Ikrényi ügyvéd fogadószobája előtt többen várakoznak, kénytelen vagyok kivárni, hogy rám kerüljön a sor - mert az ügyfelek dolga sietős. Tíz éve szolgálja Ján Ikrényi lustitiát - pályáját Érsekújváron kezdte. Naponta 20-30-an keresik fel, minden igyekezetével azon van, ha csak lehet, a vitás ügyeket békés úton intézzék el, hogy az ügyfélből ne legyen sem felperes, sem alperes. A békéltető megbeszélésen az ügyvéd fontos láncszem, megakadályozhatja, hogy bírósági tárgyalásra kerüljön sor: beidézi a feleket, igyekszik őket meggyőzni, megmagyarázza, hogy nincs értelme a pereskedésnek, hiszen ezzel csak veszítenek, költségekbe verik magukat, tönkreteszik az idegeiket, hiányoznak a munkahelyükről, az ügy sokáig húzódhat, stb. Sok esetben eredményes a rábeszélés. A fentieket Ján Ikrényi mondta, s nem titkolom előtte véleményemet: számomra ez olyannak tűnik, mintha az ügyvéd ily módon maga ellen dolgozna.- Ez nem így van. Ma ez az ügyvéd küldetése. S az sem helytálló, hogy ha a feleket kibékítjük, munka nélkül maradunk. A békéltetés is munka. Természetesen nálunk is létezik gazdasági tervteljesítós, szolgáltatásokat nyújtunk, de ez másodrendű. Elsődleges a jogi segélynyújtás. - Szocialista versenyben állnak egymással, kinek hány eredményes békéltetése volt, hány békéltetési kísérlete stb. Az ügyvéd számára nemcsak a védelem számít ügynek. Mint kitűnt, sokan jönnek tanácsért, felvilágosításért. Mindenkit figyelmesen meg kell hallgatni, senkit sem szabad lerázni. Ez a fajta munka időigényes, és az ügyvédre egyéb kötelezettségek is hárulnak. FONTOS A MEGELŐZÉS A központi bizottságnak a CSKP XVII. kongresszusán előterjesztett politikai beszámolója leszögezte: „Szigorúan gondoskodni kell a szocialista törvényesség megszilárdításáról, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a jogtudat Ján Ikrényi elmélyítésére. A biztonsági szervek, az ügyészség és a bíróság elsőrendű feladata, hogy éberen és következetesen védje társadalmi rendszerünket, szocialista tulajdonunkat, az állampolgárok jogait, szabadságát és személyi tulajdonát. Erősíteni kell az állampolgárok védelmét azokkal szemben, akik veszélyeztetik biztonságukat, szigorúan kell büntetni a bűnözőket, mindenkit, aki megsérti törvényeinket és a szocialista rendet“. Ján Ikrényi a járásbíróság pártalapszervezetének elnöke. A huszonegy párttag és három tagjelölt három pártcsoportban tevékenykedik (az ügyészség, az ügyvédi iroda, valamint a közjegyzőség és bíróság közös pártcsoportjában). A kongresszusi határozatokból kiindulva mind a négy munkahely kidolgozta a maga területére vonatkozó munkatervet, s a pártbizottság évente kétszer ellenőrzi a XVII. kongresszus, valamint a CSKP KB Elnöksége leveléből adódó feladatok teljesítését. A szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megsértése elleni harc hatékonyságának növelésében különösen jelentős feladat hárul a járás- bíróságra, főként a megelőzés terén. Fontos feladatként- Tavaly az Elektrosvitben került sor nyilvános tárgyalásra. Pártszervezetünk azt szeretné, ha minél több, a nyilvánosság bevonásával tartott bírósági tárgyalás lenne. A múltban is volt rá példa, hogy amikor fiatalkorú állt bíróság előtt, a tárgyalóterembe bebocsátottunk egy egész osztályt, de úgy véljük, sokkal hatásosabb volna, ha hasonló esetben a tárgyalásra közvetlenül az iskolában kerülne sor. Természetesen nem minden bűnügy alkalmas a nyilvános tárgyalásra. A cél az - mint már erről szó volt -, hogy minél kevesebb legyen a bírósági tárgyalások száma. A válások magas számának csökkenésében elérhető eredmény - ha az ügyvéd először a házassági tanácsadóba irányítja a válófélben levőket, megpróbálja a házastársakat kibékíteni, sót a munkahely segítségét is kérheti. - Sok szó esik az emberi kapcsolatokról - mondja -, mégis sok olyan szomszédper van, amit a nemzeti bizottságon lehetne elintézni. A hozzánk kerülő ügyek nagy része per nélkül oldódik meg, a megelőzést tartjuk fontosnak. Az igazságos bírósági döntések, ítéletek a jogtudat bővítésének legjelentősebb eszközei, mert egy helytelen döntés több kárt tesz, mint tíz kiváló előadás az állampolgári jogokról - véli Ján Ikrényi. Vannak hálás és hálátlan ügyek, sót kellemetlenek. Tízéves praxisa legszomorúbb esetének azt tartja, amikor kettős halálos gázolást okozó ittas gépkocsivezető hivatalból kirendelt védője volt Bratislavában - Túl kellett tennem magam sok mindenen, az áldozatok - mindketten kisgyermekes anyák - hozzátartozói feketében ültek a tárgyalóteremben. Nehezen ment a védelem, mert egyértelmű volt a vádlott bűnössége. Nem szívesen emlékszem erre az ügyre. Vannak esetek, amikor a védőt kijelölik, akár akarjuk, akár nem. Ez is a kötelességeink egyike, azonkívül törvény szabja meg, hogy minden vádlottnak jár védő. Az állampolgárok körében alig ismert fogalom a társadalmi védő, a társadalmi kezesség és a társadalmi vádló. Sem a fiatalkorúak, sem a felnőtt vádlottak esetében nem él a társadalom - a munkahely, a szakszervezet stb. - ezzel a jogával. Pedig a társadalmi kezességnek óriási a jelentősége - állítja Ján Ikrényi -, a szervezet, a munkahely kezességet vállalhat az illetőért, a dolgozóért, abban az esetben is, ha szabadságvesztésre ítélik. A bíróság felfüggesztheti végrehajtását.- Volt rá példa, hogy a munkahely kezességet vállalt?- Egy ilyen esetem volt, két évvel ezelőtt, de nem valósult meg, mivel a bíróság - jogában áll - nem fogadta el a társadalmi kezességet. A felajánlott kezesség befolyással lehet a büntetés hossza és fajtája kiszabására. Ugyancsak rosszul működik a társadalmi védelem intézménye. Volt ugyan néhány olyan ügyem, ahol védőként szerepeltem, s rajtam kívül a vádlottnak társadalmi védője is volt a szakszervezet képviselője személyében. De a tíz év alatt nem találkoztam vele, hogy a munkahely társadalmi vádlóként lépett volna fel.- Mi ennek az oka?- Nagy mértékben a munkáltató járatlansága ezen a téren. Éppen ezért tartunk előadásokat az üzemekben, az ifjúsági szervezetben. Részben azért nem alkalmazzák ezt a módszert, mert nem ismerik, s kisebb mértékben ugyan, de közrejátszik azoknak a dolgozóknak az érdektelensége is, akiknek pedig erről tudniuk kell.- Nem félő, hogy esetleg visszaélnek a társadalmi kezességgel? Agyoncsapok valakit, s ha a munkahelyem vállalja értem a kezességet, megúszom börtönbüntetés nélkül...- Ilyen esetben biztosan nem vállalja a munkaadó a kezességet, s nem is helyénvaló azt felajánlani.- Milyen esetekre vonatkozik hát?- Amelyek társadalmi veszélyessége nem annyira súlyos. Például egyszeri kihágás esetében, garázdálkodás, testi sértés, az egészség és élet elleni, vagyon elleni bűncselekmény elkövetése esetén is, vagyis amikor a várható szabadságvesztés nem több év. A veszélyesebb bűntettek elkövetőinek nem ajánlható fel a társadalmi kezesség, mert kicsi a valószínűsége, hogy ha valakit öt évi szabadságvesztésre ítélhetnének, a kollektíva nevelőén hatna rá. De csak abban az esetben van értelme felajánlani és elfogadni a kezességet - hangsúlyozza nyomatékosan -, ha valóban biztosíték van rá, hogy a kollektív nevelés eredményes lesz.- Ki ellenőrzi ezt?- A bíróság, de a munkahelynek kell figyelemmel kísérnie és értékelnie a változást, hogyan viselkedik az elítélt a munkahelyén, hogyan teljesíti feladatait. Ha garázdaság miatt büntették, akkor azt, hogy agresszív-e, s ha igen, meg kell tennie a kellő intézkedéseket. A társadalmi védelem, kezesség és vádlói intézmény nagy jelentőségű az új munkamódszerek érvényesítése szempontjából -, bár nem új dolog -, és ajánlatos a szélesebb körben való alkalmazása. Az emberek többsége nincs tisztában az ügyvéd szerepével, nemigen tudják például, hogy képviselheti őket szerződések megkötésénél, helyettesítheti őket vitás munkaügyi kérdésekben, igénybe vehetik a jogsegélyszolgálatot, s hogy a vállalatok érdekeit is képviselheti. MA MÁR SENKI SEM JELENTHETI KI... A pártbizottság és a taggyűlés rendszeresen foglalkozik a négy munkahely - a bíróság, az ügyészség, a közjegyzőség és az ügyvédi iroda - tevékenységével, értékeli az irányítás színvonalát, azt, hogyan teljesítik a vezető dolgof # |Jr m pl WKBBm Bal Tárgyaláson... (Vlado Prusenko felvételei) zók kötelességeiket, van-e tekintélyük, milyen a kapcsolatuk a kollektívával. A pártbizottság maximális erőt fejt ki, hogy az irányítás magas színvonalú legyen, az új munkaformákat és -módszereket bevezessék. A pártelnök szavait idézve „ma már senki sem jelentheti ki, aki tíz évig tisztségviselő volt, hogy eddig jó volt így, ezután is jó lesz." Az alapszervezet munkatervének alapos kidolgozása, a jól előkészített taggyűlés a kulcsa a formalizmustól mentes pártéletnek. S akkor a taggyűlések is vitaképesek- van úgy, hogy a jelenlevők ötven százaléka felszólal -, mint Ikrényi elvtárs hangsúlyozta, még az évzárókra sem „szervezik meg“ a felszólalásokat. A vitát azzal kell biztosítani, mondja az elnök, hogy olyan problémákat tűznek napirendre, amelyek érdeklődést váltanak ki, és amelyekre az érintetteknek választ kell adniuk. A járásbíróság pártalapszervezete már néhány éve a konkrét feladatok és kötelezettségek rendszere szerint dolgozik, és évente kétszer ellenőrzi a teljesítésüket. Egy esetet kivéve- ez négy éve volt - nem fordult elő, hogy valaki ne teljesítette volna, amivel megbízták. A feladatok megállapításánál a pártbizottság figyelembe veszi, ki milyen munkakört tölt be. Az ügyvédségen megszabott feladatok között például olyanok találhatók, mint 10 előadás megtartása, négynapi ingyenes jogi tanácsadás a járási szakszervezeti tanácson, a bíróságon az elhúzódó eljárások meggyorsítása, az ügyészségen bizonyos számú ügy felülvizsgálata stb. Kevés pártalapszervezet van olyan „kivételes“ helyzetben, mint a járásbíróságé. Tudniillik, hogy nem korlátozott a tagfelvétel. Évente általában egy-két tagjelöltet vesznek fel, de ha a pártbizottság úgy véli, hogy hárman alkalmasak rá, a járási pártbizottság lehetővé teszi a felvételüket. Éveken át figyelemmel kísérik a fiatalokat, bár az alapszabályzat szerint egy év után felvehetők a pártba. Nemcsak azt figyelik, hogy a kiválasztott hogyan végzi a munkáját, hanem a magaviseletét is, mennyire elkötelezett, részt vesz-e az ifjúsági mozgalomban. Az észrevételeket, a kifogásokat közük a leendő tagjelölttel, s a felvételét csak akkor javasolják, amikor tiszta lelkiismerettel kimondhat- jj j jjj ják: rászolgált a bizalomra. KOPASZ CSILLA §§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§ 1986. XII ß 10GOMMM fl j T?-? WR*? __\__\l-------- --- ---b__b__bl__bLir^-----------------------------------------------------------------------------—S—------------------1_
