Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-24 / 52. szám

Vasárnap 1986. december 28. A NAP kel Kelet-Szlovákia: 07.27, nyugszik 15.51 Közép-Szlovákia: 07.34, nyugszik 15.58 Nyugat- Szlovákia: 07.40, nyug­szik 16.04 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákía: 04.22, nyugszik 13.01 Közép-Szlovákia: 04.29, nyugszik 13.08 Nyugat-Szlovákia: 04.35, nyugszik 13.14 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük KAMILLA - IVANA, IVONA nevű kedves olvasóinkat 1836-ban született Frantiéek SEOUENS festőművész (t 1896) • 1826-ban született Conrad Basken HUET hol­land író (t 1886). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL IDŐSZERŰ GONDOLATOK AZ IDEOLÓGIAI MUNKÁRÓL Ján Öuraéinsky írása KÉT ÉV HATÁRÁN Egri Ferenc írása PARÓKAKÉSZÍTŐK Deák Teréz riportja NYUGALMUNKRA, BIZTONSÁGUNKRA VIGYÁZNAK Németh János riportja ÖNZETLENÜL Péterfi Szonya írása VILLÁMGYORSAN ÉS PONTOSAN Gáiy Iván írása ATLANTISZ Csáky Pál novellája SHERLOCK HOLMES ÉS A TÖBBIEK CM eg Szemak írása A Spisská Nova Ves-i Vas­ércbánya rudnanyi üzemé­nek legfontosabb beruházá­si akciója ebben az ötéves tervidőszakban az új nyugati bányarészleg megnyitása. Az intenzív geológiai kutatá­sokat követően a munkákat nemrég kezdték meg, s a le­lőhely érckészleteit 7 millió tonnára becsülik. A kiterme­lést 1987 második felében kezdik meg. A fenti képen az új bányarészleg fúrótornya. A középső képen Erich Drí- mala fő művezető a Demag gyártmányú gépet irányítja, amely jelentősen segíti az új részleg megnyitását. A lenti képen Ján Frankovic egy bá­nyagép vezérlőpultjának szerelését fejezi be. (Jozef Vesely felvételei- ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A XVII. kongresszuson kitűzött legsürge­tőbb feladatok közé tartozik a termelés és a gyártmányok minőségének jelentős javítá­sa. Sajnos, a tárcák, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok nem reagálnak megfelelőképpen erre a sürgető követel­ményre. A minőség megállapított gyakori és súlyos fogyatékosságai jelentős gazdasági és politikai károkat okoznak és jogos bírála­tot váltanak ki. A helyzet javítása határozott lépéseket követel. Jelenleg fontos intézkedé­seken dolgoznak, amelyeknek célja jóval szi­gorúbb gazdasági szankciókat alkalmazni azokkal a gazdasági szervezetekkel és egyé­nekkel szemben, amelyek, illetve akik rossz minőségű gyártmányokat termelnek és szál­lítanak a fogyasztóknak. Javaslatot dolgo­zunk ki független állami minőségellenőrzés alkalmazására azokban a vállalatokban, amelyek nagy mértékben, huzamosabb ideje, avagy ismétlődően rossz minőségű gyárt­mányokat produkálnak. Ezzel egyidejűleg hatásosabbá kell tenni az összes létező ellenőrző szerv és rendszer munkáját. Ezek­nek jóval nagyobb nyomást kell gyakorolni­uk a termelés minőségére. Alapvetően javíta­ni kell az állami és a tárcabeli minőségel­lenőrzés rendszerének eredményességét, va­lamint a termékek műszaki-gazdasági szín­vonalának értékelését is. Annak alapvető módja, hogy gyártmánya­ink minősége és megbízhatósága tekinteté­ben elérjüka világgal egybevethető szintet, az, az, hogy erre a feladatra összpontosítsuk a dolgozókollektívák céltudatos tevékenysé­gét, mégpedig a fejlesztéstől, a konstrukci­ón, a technológián át a termelésig. A vállala­toknak tudatosítaniuk kell, hogy nemcsak a jó hírnevük függ gyártmányaik színvonalá­tól, hanem ebben kifejezésre jut a társada­lommal szembeni felelősségük is. E kérdé­seknek kell hogy teljes figyelmet szentelje­nek a párt szervei és szervezetei is, e tekin­tetben aktív politikai nevelő munkát folytas­sanak, és ügyeljenek arra, hogy a termelés minőségéért vállalt felelősség durva meg­sértésének eseteiből párt- és kádervonalon levonják a következtetéseket. A népgazdaság intenzifíkálásában a jelen­tősebb előrelépés fordulatot követel a beru­házások viszonylatában is. Ki nem elégítő helyzetéről már sokszor beszéltünk, de egyelőre alig változott valami. Továbbra is aránytalanul nagy a befejezetlen létesítmé­nyek száma. Az építkezési idő nálunk jóval hosszabb, mint más fejlett országokban. Gyakran előfordul, hogy nem érik el az épít­kezések tervezett paramétereit. Mindez csak megerősíti, mennyire jogos és sürgető fon­tosságú volt az a kongresszusi követelmény, miszerint ezen a területen - a beruházások tervezésétől, a tulajdonképpeni beruházási tevékenységben, a tervdokumentáció kidol­gozásán át az építőipari kivitelezés és a tech­nológia szállításáig - rendet kell teremteni. (Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB 4. ülésén mondott beszédéből) Ü zenni akartam - gyer­mekmód, karácsony előtt, ajándékozás, ajándékké­rés idején üzenni a szúnak, papírfaló bogárnak, a hideg­nek, nedvességnek, a penész­nek: ne bántsák a könyveket.“ Lehet-e szebb óhaja, üze­nete Fábry Zoltán fenti gondo­latánál egy olyan embernek, aki most - a szeretet ünnepén — ajándékozók és megajándé­kozottak - annyiunk - örömé­ben osztozik, amikor a kará­csonyfa alatt ott van - és ott lehet - a legszebb ajándék: a könyv. S mit kívánjunk mi, a vásárló olvasók régi kedves ismerő­sünknek, Hajdú Katalinnak, aki a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), könyvesbolt vezetője­ként hosszú évek óta teljes odaadással küzd a lehetősé­gért, hogy a legjobb szellemi táplálék kerülhessen egy kö­zösség asztalára?- Az örömszerzés örömét, kifogástalan, vagy legalábbis sokkal jobb áruellátást, hogy a vásárlóknak ne legyek kény­telen azt mondani, hogy „saj­nos, nincs“, mert nem szerez­hető be az általa keresett, sőt áhított könyv, mert nem érke­zett meg a megrendelt áru, vagy esetleg a várthoz viszo­Gyökeres György felvétele nyitva kétségbeejtően ala­csony példányszámban jutott el hozzánk. Hajdú Katalin igazi üzletasz- szony. Valóságos harcot viv a könyvekért, küzd a vevőkért. Készséges, kedves, figyelmes, számontartja a könyvbarátok igényeit. Üzletvezetői munká­ját olyan fogalmak kísérik és kísértik, mint könyvjegyzékek, könyvajánlatok, tervek, szám­lák, mutatók, pénz, forgalom, vásárlók, beosztottak, tárgya­lások, raktározási gondok, könyvtárak. Évek óta végzi ezt a munkát szívesen és eredmé­nyesen. Sokszorosan több könyvet tudna és szeretne eladni. De ez, sajnos, nemcsak rajta múlik. Ahol kezdte, egy ódon épü­letben lévő apró üzletben Nagymegyeren (Calovo), még fűtenie is magának kellett, víz sem volt, s az olajos padló is - szerencsére - ma már csak emlék. Igaz, újabb és szebb a mai könyvesbolt épülete, mégis régen megérett már a helyzet egy korszerűbb, na­gyobb bolti helyiség megnyitá­sára a régi mellett, hiszen a megnövekedett igényekkel ilyen körülmények között kép­telenség lépést tartani. S a kí­vülálló nagy megdöbbenésére azt tapasztalja, hogy — a kör­nyező országokkal ellentétben — nálunk egy könyvesboltban sincs külön alkalmazott, amo­lyan rakodómunkás, aki a cipe- kedést elvégezné az itt dolgo­zó nők helyett. Márpedig a könyvek behordása, elrende­zése a könyvespolcokon ne­héz fizikai munkával jár méq ma is. Ez a tény azonban lényeg­telennek tűnik, amikor az em­ber megmosolyogtató, sót sze- retetre méltó dolgokat is ta­pasztal munkája során, mint például annak a nénikének az esetét, aki több ízben visszavitt a boltba egy-egy könyvet azzal a kéréssel, hogy „legyen olyan kedves kicserélni, mi már kiol­vastuk a lányommal...“ Hajdú Katalin könyvesbolt­jában rend uralkodik, s a vá­sárlókat - a felfedezés örömét ígérő könyvespolcokon túl — mosoly, kedves szó fogadja. S mi kíséri őket néhány öröm- szerző kötet megvásárlása után? Egy boldog tekintet, egy felemelő érzés, ami bizonyára a legeslegszebb Hajdú Katalin számára; ami talán egy vissza- visszatéró vágyban is megfo­galmazódik, s az irodalom nyelvén - megintcsak Fábry Zoltán tollából - így hangzik: .....délelőtt lesni, hogy nyit be a könyvesboltba, hogy nyitja ki a száját: Ady... És hogy lapoz már a küszöbön.“ CZIBULA ILDIKÓ Látni, ahogy belelapoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents