Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-19 / 51. szám
JSZÚ 17 5. XII. 19. TUDOMÁNY " 0S TECHNIKA Dolgos jövő vár a mesterséges intelligencia kutatóira. Soká lesz, mire arra is gondolhatnak, hogy megpihenjenek babérjaikon. Feladataik bonyolultsága csak az ókor tudósainak nehézségeihez hasonlítható. A mesterséges intelligencia kutatásának első évtizedeiben úgy gondolták a szakemberek, hogy gépeiknek nincs is szükségük valami nagy tudományra, hiszen úgyis összehasonlíthatatlanul gyorsabbak és pontosabbak lesznek az emberi agynál, s ezt a tulajdonságukat kell okosan-célszerű- en kihasználni. A sakkozó programok története szemléletesen tükrözi az utat, amit a „nyers erővel“ - fantasztikus gyorsasággal és pontossággal - működő problémamegoldó programoktól tett meg ez a komputerművészet napjaink mester-, sőt nagymesterszintű sakkprogramjainak kialakulásáig. Kezdetben csak a játék szabályai és az elérendő cél - a nyerés feltételeinek leírása - szerepeltek tájékoztató információként a koraés rubrikák szerint áttekinthető adatokból, szótári és nyelvtani meghatározásokból áll. Tapasztalati tények, élettani és fizikai törvények, hibakeresési, továbbá hibajavító és gyógyító stratégiák, oksági összefüggések elképesztő tömege az a készlet, ami az emberi tudás zömét teszi - s az ismereteknek e sokasága már nem raktározható ilyen egyszerűen a számítógép rekeszeiben, mint a korlátozott számú játékszabály vagy a sakkjáték megnyerésének feltételei. A feladat nehézségei két, kü- lön-külön is bonyolult követelményből adódnak. Az egyik követelmény: a rendelkezésre álló ismeretanyag-tömeget - ahhoz, hogy egyáltalán ábrázolni lehessen a gépben - határozottá, egyértelművé kellene alakítani. Az emberi tapasztalat eredményei azonban se nem határozottak, se nem egyértelműek. Vannak olyan esetek is, amikor dönteni kell: mi a teendő, ha valami nem igaz, de nem igaz az ellenkezője sem (vagyis: ha egyik állítás sem bizonyítható elméleti A bonyolultság hatványai mi magunk határoztunk meg, önkényesen (például, hogy az önma- gukon és az egységen kívül mással nem osztható számok egy osztályt alkotnak: a prímszámokét)- és folytathatnánk hosszasan. A diagnózist készítő, vagy motorban, számítógépben, gazdasági tervben, sót éppen programban hibát kereső programnak mindezeket az ismereteket fel kell tudnia használni, ha egyértelműen akar rámutatni a bajok okára. Vagyis: egyetlen imperativ programnak kell feldolgoznia azt a változatos deklaráció-készletet, amit egy kérdéscsoport megmunkálásának támogatására készítettek a szakemberek. Erre már van is példa. A cél azonban ennél több. Az ugyanis, hogy egyazon program egyformán eredményes legyen bármilyen témakör problémáinak a megoldásában, ha annak ismefetbázisát- mert így hívják a tudás raktárait- a „keze ügyébe“ helyezik. Magyarán: az volna jó, ha a program nemcsak határozott, hanem egységes alakban is tárolná ismereteinket. Elvben ez a kérdés is megoldható, hiszen az emberi agy- amikor tanul és tapasztalatokat gyújt - ezt csinálja: ismereteit olyan módon raktározza el, hogy azok gondolkodásának könnyen hozzáférhető bázisává váljanak, bármilyen területről származnak is. Ipari robotok bölcsőjénél A Szovjetunió központi automatizálási és gépesítési tervezőintézetének automatizált tervezöközpontjában születnek az új Ipari robotberendezések tervei. Évente 700 berendezés teljes műszaki dokumentációját készítik el a különböző köztársaságok megrendelésére. beli programokban. A gép ezek felhasználásával lépésenként számolta ki az összes lehető válaszlépés lehetséges következményeit. Csakhamar kiderült azonban, hogy még a legnagyobb és leggyorsabb gépek is egy-kettőre időzavarba kerülnek, ha az esetkimerítés módszerével dolgoznak, s kettőnél több lépést próbálnak előre elemezni. Ugyanakkor a kortárs nagymesterek ennél több lépést is előre láttak már. Volt azonban a programok és az emberek között egy lényeges különbség. Az első sakkozó programok minden lehetséges lépést végigszámoltak, és minden lépést, amit csak megengedtek a sakk szabályai, lehetségesnek tartottak. Emberpartnereik viszont, sok évi gyakorlással és tanulással felhalmozott ismereteik alapján, egyetlen pillantással felmérték, hogy melyek azok a lépések, amelyeknek elemzésével eleve nem érdemes foglalkozni, mert nyilvánvalóan előnytelenek. Vagyis: az ember esetében a logikus játékvezetés képessége tudáson, ismeretek tárolásán alap>ul. Az utóbbi évtizedben a mesterséges intelligencia kutatói is arra kezdtek törekedni, hogy gépeiket ellássák a rájuk bízott munka elvégzését segítő tudáskinccsel. S amíg korábban főként a végrehajtó parancsok sorának (impera- tív programok) szerkezetét, optimálását, célszerű és hátrányos tulajdonságait tanulmányozták, újabban mindinkább előtérbe nyomult a programkészítés leíró, kijelentő hányada (deklaratív szerkezetek) tanulmányozásának szükségessége. Az emberi tudás nemcsak sorok vagy tapasztalati eszközökkel.) Továbbá: mi történjék, ha valami általában igaz, mindaddig, amíg meg nem változik, vagy ki nem derül róla, hogy nem igaz? (A tudományok történetében hemzsegnek az ilyen esetek.) Vagy: ha valami igaz egy ideig, de utána már nem? A számítógép nehezen küzdhet meg ilyen kettőnél - igennél és nemnél - több értékű okoskodási rendszerekkel. A matematikusok még csak most gyürkőznek, hogy megbirkózzanak a többértékü logikával, az időbeli logikákkal, illetve számos más gondolkodási apparátussal. Van olyan eljárás, amely állításokon hajt végre műveleteket, és van olyan programnyelv - a PROLOG -, amely ezeket a műveleteket a számítógép utasításkészletére alkalmazza. Az erőfeszítések még nem eredményeztek általános és végleges megoldást az emberi tudás számítógépi felhasználásának a kérdéseire, de már az eddig végzett munkának is óriási haszna lett: bepillantást adott az emberi gondolkodás műhelyébe, s leleplezte annak számos titkát. Ám még azokat az ismereteinket sem lehet egységesen kezelni, amelyekről úgy véljük, hogy határozottak és egyértelműek. Túl azon, hogy ismereteink egy része szótárszerű, ismét más része nyelvtani vagy játékszabályok készletéhez hasonlítható egyezményes rendelkezés-rendszer, ismerünk természettörvényeket is, amelyek alól nincs kivétel. Tapasztalataink bőséges stratégiakincset eredményeztek, célok elérésére vonatkozó recepteket. Vannak olyan dolgok, amelyeket A számok végtelen halmazát a tízes számrendszerrel szerveztük könnyen kezelhetővé a számtani műveleteket végző emberi munka számára. Megtaláltuk gépi megfelelőjét is, a kettes szám- rendszert, amely a gép számára „kézenfekvő“. Ugyanilyen általános, minden műveletet megköny- nyító és gépesíthető rendezési elv kerestetik jelenleg az emberi tudás egyéb területeinek megszelídítésére. Gondoljuk meg: az ókor nagy elméi, a kerék, a vas feltalálói számára még nehéz, csaknem lehetetlen feladat lett volna, hogy felfogják akár a jövő hét Sportka- nyereményének számszerű értékét is. S milyen nehéz lett volna két ötjegyű szám elosztása egymással a római birodalom lángeszű szervezői számára, akik nem ismerték a helyértékes számírást! Ezeket az akkoriban misztikus tudományokat - a számlálást és a számolást - éppen a tudományok anyagának, a számoknak a célszerű ábrázolása, s ilyen alakban való tárolása tette hétköznapivá. Nem is vitás, hogy tudásunk tisztán ésszerű részét az elkövetkező évtizedek hozzák majd számközeibe, s ezzel - megfosztva őket titokzatosságuktól - hatalmas lendületet is adnak a fejlődésnek. Ugyanezt azonban nem mondhatjuk el az emberi érzelmeket, az emberi intuiciót, az emberi zsenialitást súroló ismeretek-ta- pasztalatok tömegéről. Ám a számítógépek ismeret-raktárai azzal is előreláthatatlan új értékek létrehozását segíthetik elő, ha csak a tiszta ész kincseit őrzik jól rendezett rekeszeikben. AMBRÓZY DENISE Padlót tisztít a robot Három takarító munkáját végzi al az új Japán robot: porszívóz, faimos, bekeni és fényesfti a nagy termek, csarnokok padlóját - kivéve a serkokban és a falak mentén, ahol továbbra is az emberi kéz ügyességére van szükség. Az 1,4 méter magas, 480 kilogramm tömegű robotot telepek árama működteti, és beépített számftó- gépagya, géztézeres giroszkópja van, ultrahangos és érintő érzékelők vezérlik. ÓRIÁSI SZÁLLÍTÓSZALAG A Kanszk-Acsinszk-i szénmedence egyike a világ legnagyobb szénlelőhelyeinek. Az itt feltárt több milliárd tonna barnaszén a felszín közelében helyezkedik el. A szenet a környező óriás hőerőművekben hasznosítják majd - az első óriás már épül Berjozovkában. A vasúti vagy közúti szénszállítás gondolatát elvetették, mert nem lenne gazdaságos, hanem 15 kilométer hosszúságú szállítószalagot építenek, amelyen százezer tonnányi szenet is szállíthatnak naponta. A szállítószalag négyméteres magasságban halad majd, és különlegesen erős, két méter széles gumiszalagból alakítják ki. Teljes tömege eléri a 7300 tonnát. GÁZÖRZÖ Választás szerint kilenc mérgező gáz bármelyikére felügyel a Toxiwarn elnevezésű új nyugatnémet mérö- és riasztókészülék. A 3,3 kilogramm tömegű készülék fényjelekkel és hangjelekkel riaszt, ha a gáz mennyisége túllép bizonyos kritikus értéket. A kívánt gázra való beállításhoz olyan kazettát kell helyezni a készülékbe, amely különleges reagenst tartalmaz. Az irókészülék folyamatosan feljegyezheti a mérés eredményét. Jelenleg a következő gázokat lehet ellenőrizni a készülékkel: ammónia, klór, foszgén, sósav kén-dioxid, vinilklorid, alifás aminok, kén-hidrogén és nit- rogén-dioxid. A MAGASAN REPÜLÖK VESZÉLYESEN ÉLNEK A hajtóanyag-megtakarítás miatt és az egyre jobb hajtóművek kifejlesztése révén a polgári repülés egyre magasabb légrétegeket hódit meg. Emiatt a személyzetet és az utasokat egyre veszélyesebb sugáradagok érhetik - figyelmeztet egy amerikai orvos. 12 ezer méterig, sok régi gép legnagyobb utazómagasságáig a sugárzásban nincs lényeges eltérés, de már 14 ezer méter magasságban - az új sugár- hajtású gópóriások repülési magasságában - kétszer akkora a sugáradag és a kockázat is. A Concorde utazómagasságában, 18 ezer méteren, olyan erős a sugárzás, hogy 50 sztratoszféra-repülóórában (20 átrepülés az Atlanti-óceán felett) túllépheti a földi atomreaktorok közelében megengedhetőnek tartott 500 millirem értéket. Az erőteljes sugárzás veszélyes lehet például a terhes utaskísérökre. Az amerikai orvos a nagy magasságban repülő személyzetre ugyanolyan ellenőrzést követel, mint a földi atomreaktorok mellett dolgozókra. Az utasok csak akkor veszélyeztetettek, ha nagyon gyakran repülnek. SZOVJET-SVÉD Ü R-EG YÜTTMÜ KÖDÉS Svédország is bekapcsolódik abba a szovjet ürkísérletbe, amelynek célja a Phobos Mars-hold, a Mars-közeli tér és a csillagközi plazma kutatása - a megállapodást nemrégiben írták alá a Svéd Tudományos Akadémia megbízottjai. Ennek értelmében a Phobos elnevezésű szovjet űrszondában elhelyezik a kirunai geofizikai intézetben kifejlesztett műszert is. A két ország tudósai között már az 1970-es évek eleje óta gyümölcsöző együttműködés alakult ki az űrkutatásban. Ugyanezt a műszert már több szovjet műholdba beépítették. A legújabb megállapodás új távlatokat tár fel a két ország űrkutatási együttműködésében. METÁN A LADÁBAN A Szovjetunió taskenti járműipari és útügyi intézetében megkezdődött a metánnal hajtott Moszkvics és Lada gépkocsik kipróbálása. A moszkvai, a gorkiji és a Togliattiban működő autógyárban kifejlesztett új üzemanyagrendszer hatékonyságát a hőerőgépek laboratóriumában vizsgálják. Az első időszakban gázzal is, benzinnel is működhetnek a gépkocsik motorjai. A gáztöltő állomások országos hálózatának kiépítése után mind több gépkocsit állítanak majd át metángáz- ütemre.
