Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-12 / 50. szám
Aj szú 17 ^86. XII. 12. TUDOMÁNY A _ 57 éves ügyvéd látható- an megkönnyebbülve hagyta el a rendelőintézet röntgenosztályát. ,,Nem indíték a műtétre“ - jelentették ki a régóta köhécselő beteg tüdejét átvilágító röntgenorvosok. A gyárkémény- szerüen füstölgő dohányos köny- nyű szívvel beleegyezett a további vizsgálatokba. Kezelőorvosa kérésére váladékot köhögött fel, és a sejtmintát elvitte Alfred Böckling aacheni (NSZK) patológus laboratóriumába. Ezúttal nagyon aggasztó volt a lelet: rosszindulatú sejtburjánzás - tüdőrák. A látszólag felesleges második vizsgálat életmentő volt. A sejtpróbával felderített, a röntgenképen KÉNYELMES KEREKPAROZAS TECHNIKA sok életét. Gyanús sejtelváltozásokat fürkész a beteg köpetében, és kétséges esetekben igénybe veszi a korszerű számítógép segítségét is. Geno Saccomanno, amerikai patológus már az 1950-es években vizsgálni kezdte a föld alatt rákkeltő radon nemesgázt belégző uránbányászok tüdejét. A kiköhögött váladékot elemezve sikerült a tüdőrák különböző formáinak rákmegelőző állapotát és korai stádiumát felismernie a bányászokon. E vizsgálatok során az amerikai orvos megállapította, hogy a tüdőráknak hosszú feljlődéstör- ténete van: átlagosan 11,6 év telik el, mire a panaszok jelentkezése még nem látható parányi daganatot eredményesen eltávolították - a beteg két évvel a beavatkozás után is panaszmentes. Az ügyvéd ama kevés tüdőrákos beteg közé tartozik, akiknek gyógykezelését időben megkezdték. ,, Manapság jobbára elkésett a tüdőrák gyógyításának minden kísérlete“ - jelentette ki Böckling professzor. A kórosan burjánzó daganat felismerésekor a betegek 90 százaléka már kilátástalan stádiumba jutott. A rossz prognózist az eddigi korai felismerési törekvésekkel sem sikerült megváltoztatni: a kicsiny daganatok felis- merhetetlenek -a röntgenképen, ahhoz pedig, hogy sokatmondó szövetmintához jussanak a tüdőből, műtét szükséges. Egy újfajta, vértelen diagnosztikai eljárással Böckling professzor jelenleg azt próbálja ki, hogy meg lehet-e menteni az erős dohányoután érzékelhetővé válik. Klinikai úton, vagyis a röntgenfelvételek elemzése útján csak az utolsó évben lehet diagnosztizálni - túlságosan későn a gyógyító beavatkozásra. Saccamanno módszere most lehetővé tette, hogy ne csak a kifejlett tüdődaganatot lehessen vértelenül és nagy pontossággal megállapítani, hanem megelőző állapotait is. Az amerikai orvosok által kifejlesztett sejtvizsgálatot eddig nem sikerült megelőző tömeges szűrés céljaira hasznosítani: ehhez túlságosan időigényes és drága ez a próba. Böckling professzor és munkatársai most automatizálni akarják a hosszadalmas diagnóziseljárást. Olyan, számítógéppel vezérelt rendszert fejlesztettek ki, amely jelezheti a rákveszélyt, mielőtt a daganat egyáltalán láthatóvá lenne. Azt, hogy a gyanúba vett sejtek jó- vagy rosszindulatúak-e, a sejtOLDOTT EPEKŐ Az ólommentes benzin kompressziótúrését fokozó metiltercier- butil-éter a koleszterin alapú epeköveknek jó oldószere. A gyógyászatban ugyanúgy járnak el, mintha a koleszterint üveglombikban oldanák fel. Az MTBE-t infúzióval juttatják az epehólyagba, majd a feloldott epekövei együtt kiszívják onnan. A leghosszabb ilyen oldószeres kezelés - természetesen megismételt infúzókkal és leszívásokkal - 18 órán át tartott. magban levő öröklési anyag, a de- zoxiribonukleinsav (DNS) elváltozásai alapján ítéli meg a vizsgálat. A számítógép megméri és elemzi a DNS-tartalmat. A kromoszómák számában és felépítésében észlelt zavar jelzője lehet a sejtek rákos burjánzásának. A vizsgálati anyag a reggel felköhögött váladék. Három egymást követő reggel kell mintát venni a felköhögött váladékból a laboratóriumba, sejtvizsgálat céljaira. A számítógéppel vezérelt mikroszkóp célba veszi az asszisztensek által megjelölt gyanús sejtcsoportokat. A képernyőn láthatóvá tett sejtmagot megmérik, az adatokat értékelik - fél óra elteltével a berendezés kinyomtatja a diagnózist. Az új módszerrel körülbelül fél évvel korábban kimutathatják, felismerhetik a tüdőrákot, mint a hagyományos mikroszkópos szövetvizsgálattal - fel nem becsülhető értékű időkülönbség, amely döntő lehet a beteg további sorsa szempontjából. Minél korábbi szakaszában eltávolítják műtéti úton a tüdődaganatot, annál valószínűbb a teljes gyógyulás - így Böckling. A sejttechnikai módszerrel a beteg elfajult tüdősejtjei jóval korábban kimutathatók, mint röntgensugarakkal - ez a módszer az alapja Böckling professzor új eljárásának is. A számítógép tulajdonképpen csak növeli az eredeti - Saccomanno-módszer találati pontosságát. A tumor rosszindulatúságának a prognózis és a kezelés szempontjából döntő mértéke is pontosabban meghatározható az új módszerrel. Az olcsó és egyszerű önműködő nyomozás ki- kitúnóen alkalmas lehetne az olyan veszélyeztetett személyek korai vizsgálatára, amilyenek az erős dohányosok, az azbeszttel és kátránnyal dolgozók - írja a Medical Tribuna című orvosi szaklap. Az aacheni orvosok eddig kétezer beteg hatezer váladékmintáját vizsgálják meg. ,,Sok esetben még kifejlődése előtt felismertük, felfedeztük a tüdőrákot“ - jelentette ki Böckling professzor. A találati pontosság elérte a 86 százalékot. Az eredményekre alapozva Aachen körzetében 200 ezer veszélyeztetett személy, közöttük erős dohányos vizsgálatát tervezik. „Megmondjuk majd nekik, hogy egyáltalán meddig dohányozhatnak“ - mondta Böckling professzor, aki az erős dohányzást tartja a tüdőrák első számú okozójának. Öröklődhet-e a szívinfarktus? A koszorúér-betegségre vonatkozó genetikai hajlam jól felderíthető a beteg alapos kikérdezésével. Ha az egyik szülő szívinfarktusban, koszorúér-elmeszesedésben vagy idült szívelégtelenségben szenvedett, gondolni kell a hajlam öröklésének lehetőségére, különösen, ha a vizsgált személy ehhez a szülőhöz hasonlít alkatilag. Még nagyobb az örökölt hajlam lehetősége, ha mindkét szülőnek volt, illetve van szívbetegsége. A koszorúér- betegség családi halmozódásakor rendszerint kiderül, hogy a család több tagjának magasabb a vérzsírszintje vagy elhízásra hajlamosak. Ilyenkor az örökletes hajlamhoz hozzáadódnak az azonos étkezési szokások következményei, amelyek jelentősebb mértékben károsító hatásúak. Egyes felmérések szerint, ha az egyik szülő szívinfarktusban halt meg, a gyermekének kétszeres hajlama van a koszorúér-betegségre, ha mindkét szülő szívinfarktusban halt meg, akkor a veszélyeztetettség ötszörösre emelkedik. Kedvezőbb a helyzet, ha a szülök csak idős korukra válnak koszorúérbetegekké, mert ilyenkor az örökletes hajlamnak kisebb a jelentősége. Egy másik - szintén öröklött adottságtól függő - tényező a kedvezőtlen, illetve a kóros idegrendszeri alkat. Az ilyen személyiségtípu-. sú emberek központi idegrendszerének csekély a tűrőképessége, nehezen vagy nem is tudnak alkalmazkodni a mindennapi életben adódó környezeti hatásokhoz. Mind a fizikai, mind az idegi terhelésekre kóros reakciók keletkeznek az idegrendszerben, amelyek közvetlenül hatnak a szív munkájára és az erek állapotára, így a koszorúerekre is: fokozzák a görcskészséget. Személyiségtípus szerint az emberek két csoportba sorolhatók. Az egyik típusba tartozók nyugtalan, türelmetlen, önmagukat hajszoló, mindenkivel versengő, agresszív emberek. Az ebbe a típusba tartozók infarktuskockázata kétszerese a másik típusba tartozóknak, akik nyugodtak, türelmesek, kiegyensúlyozottak és engedékenyek. A fiatalkorú szívinfarktusos betegek többsége az első típusba tartozó személyiség; ők azok, akik rendszerint dohányoznak is és sok alkoholt, illetve kávét is fogyasztanak. A kedvezőtlen személyiségtípus tehát önmaga a koszorúér-betegség „kockázati tényezője“, de legalább ilyen rizikófaktor az ideg- rendszert károsító külső hatások sokasága. Több mint harminc éve ismeretesek a koszorúér-betegséget előidéző káros környezeti hatások. Ilyenek a felgyorsült élettempóval járó, egyre halmozódó idegesítő tényezők (a pszichés stresszhelyzetek), a levegő szennyeződése, a gépesített kényelem okozta mozgásszegénység és még sok más „civilizációs“ ártalom. Szívinfarktuson átesett betegek „vallatásakor“ kiderült, hogy sok károsító hatás érte őket a betegségük előtt: munkahelyi problémák, például a vezetőnek a beosztottjaival vagy a beosztottaknak a főnökével való konfliktusai, napi tíz óránál több vagy gyakori éjszakai munka; megfeszített szellemi tevékenység fizikai inaktivitással (értelmiségiek) vagy tartós fizikai munka szellemi felfrissülés nélkül. A stresszhatásokra idegizgalom következtében egy vegyület, a kateholamin szabadul fel; hatására szaporább a szívverés, emelkeNem a hagyományos nyeregben ülve, hanem a nyugágyszerű ülésben félig fekve lehet kerekezni az új dán kerékpárral. A kerekezésnek ez a módja bizonyára sokkal kényelmesebb, de valószínűleg sokkal lassúbb is. Nehéz lehet megszokni a kormány furcsa elhelyezését is. fsssss/s/ss//s/s//ss//ss//////s////sss/sss/s/ss. a tetőn kialakított lyukakon áramlik a kamrába, és különálló sugarakként irányítható a test érintett területeire. A hőmérsékletet, nyomást és a levegő páratartalmát elektronikus úton szabályozzák és megakadályozzák a zavaró légörvény- lések kialakulását is. Az égési sérülteket kezelő moszkvai központban szerzett tapasztalatok arra vallanak, hogy a steril egységek jelentősen meggyorsítják az égési sérültek gyógyítását. Az égés nemcsak bőrveszteséget jelent, hanem kaput nyit a fertőzéseknek és nagyon igénybe veszi a szivet is. A teril egység megvédi az égett területet a fertőzéstől és a légáramokkal sokkal gyorsabban előkészíthetik a sebeket a bőrátültetésre. Még azoknak a betegeknek a felgyógyulását is lehetővé teszi, akiknek a bőrfelszíne 80 százalékban megégett. A helyhez kötött steril egységekben egyszerre öt beteget kezelhetnek, a hordozható egység pedig az egyes betegek kezelését teszi lehetővé az ország bármelyik kórházában. GÉNJAVÍTÓ MESTERKEDÉSEK Legkésőbb három éven belül, de lehet, hogy már egy év múlva sor kerül az első olyan kísérletekre, amelyek genetikai manipulációval próbálják kezelni emberek öröklött betegségét - jósolja Paul Berg, Nobel-díjas amerikai biokémikus. Először két ritka öröklődő betegséget vesznek majd célba: mind az - rövidítve - ADA, mind a PNP-kórt egyetlen hibás gén okozza. A géphiba következtében a beteg szervezete nem hozza létre azt a meghatározott enzimet, amely az immunrendszer normális működéséhez szükséges. A betegek normálisan élhetnek, ha a hiányzó enzimet — eddig csontvelőátültetéssel vagy vörösvérsejtek- kel - bejuttatják a szervezetükbe. Az amerikai biokémikusok most azt tervezik, hogy alkalmas „vírustutajokkal“ csempészik be az egészséges gént az emberi szervezetbe. Majomkísérletekben már sikerült az ADA- és a PNP-gének bezsilipelése a szervezetbe. GYÓGYNÖVÉNY A MIGRÉNROHAM ELLEN A friss őszi margitvirág (Tana- cetum partnemum ) levelei kitűnően felhasználhatók a migrénes roham okozta fejfájás, hányinger, hányás megelőzésére - írja a British Medical Journal című tekintélyes angol orvostudományi folyóirat egyik legutóbbi száma. Az egyik londoni kórház 17 betegén próbálták ki a gyógynövényt, amelyet egyébként az ízületi gyulladás kezelésére is használnak. A betegek egy része hatástalan anyagot, pla- cebót, másik részük pedig naponta kétszer 25 milligrammnyi, fagyasztva szárított margitvirágleve- let tartalmazó kapszulát kapott. Ez az utóbbi hatásosan megakadályozta a migrénes rohamok kitörését - a pusztán placebót fogyasztókon rendszeresen erőt vett a migrénes roham. Még további kutatások szükségesek annak tisztázására, hogy a margitvirágle- velek rágása nem okoz-e fekélye- sedést, vagy szájüreggyulladást -, az egyébként aktív hatóanyagaira lenne visszavezethető. ÉGÉSI SÉRÜLTEK LEVEGŐKÖTÉSBEN A szovjet kohászati üzemeket olyan különleges egységekkel szerelik fel, amelyekben steril levegővel „kötözhetik be“ a súlyos égési sérülteket. Ezek a különleges egységek már több száz kórházban eredményesen kiállták a próbát. A betegeket sokktalaní- tás után azonnal a steril egységbe helyezik. A meleg, steril levegő dik a vérnyomás, nő a vér zsírtartalma és fokozódik a vérlemezek (trombociták) össze- csapódási készsége. Ezek a jelenségek - a szív kisereinek összehúzódásával együtt trombózisra hajlamosítanak, a szívizomban vérellátási zavart, oxigénhiányt okoznak, nemegyszer a ritmuszavarok súlyos formáját idézik elő. Tehát a sztresszhelyzet - a már évek óta fokozatosan kifejlődő szívkoszorúér-elemzés esetén - hirtelen koszorúér-elzáródást okozva szívizominfarktushoz vezethet. A koszorúér-elmeszesedésre vonatkozó örökletes hajlam ismerete igen fontos. Az orvosok változtatni rajta ugyan nem tudnak, éppen ezért döntő jelentőségű lehet a többi kockázati tényező megszüntetése a veszélyeztetettség csökkentése érdekében. Az örökletes hajlamot hordozók tehát ne dohányozzakat; zsír- és szénhidrátszegény étrenden élve ne hízzanak meg; ha magas a vérnyomásuk, rendszeresen kezeltessék magukat. Az egészséges életmóddal nagymértékben csökkenthető az örökletes hajlam okozta kockázati hátrány. Nem lehet sokat változtatni a kedvezőtlen idegrendszeri alkaton sem, de a stressz-szi- tuációk csökkenthetők, tudatosan kizárhatók, elkerülhetők. Az idegrendszer teherbíró képessége fokozható is a test és a lélek edzésével. A mozgás, a testedzés hatására javul a szív vérellátása, mert a szív kiserei kitágulnak. Több vizsgálat igazolta, hogy a vérellátás zavaraiból eredő szívbetegségek ritkábban fordulnak elő a rendszeres gyaloglás, a köny- nyű torna, úszás, kerékpározás mellett. Ezek egészségmegőrző hatásukon kívül a fizikai és szellemi egyensúlyt is biztosítják. Á. T. Bármelyik szoba mennyezetére felszerelhető a düsseldorfi kórháztechnikai kiállításon bemutatott újfajta emelöberende- zés. Megkönnyíti a rokkant, mozgássérült emelgetését lefektetéskor, az ágy rendbehozásakor vagy a tisztálkodáskor.
