Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-05 / 49. szám
CSEHSZLOVÁKIA RÉSZVÉTELE AZ INTERATOMENERGO MUNKÁJÁBAN Számok, tények, adatok • A szovjet Atommas cég elkészítette az első olyan atomerőmú- vi höálló blokkot, amely lakóházak fűtésére szolgál. Az általa termelt hőenergia a szovjetunióbeli Gorkij város lakóházait fűti. Teljesítménye 430 ezer kilokalória, mintegy 300 ezer ember otthonának fűtését oldja meg. Hasonló létesítmény áll üzembe nem messze Voronyezs városától is. Az atom- eröművi hőblokkok alkalmazása révén jelentős megtakarítások érhetők el a hagyományos energia- hordozók felhasználásában. • A varsói autógyárban a tervek szerint a jövő évben megkezdik az 1,6 MP-87 típusjelzésű Polonez személygépkocsi sorozatgyártását. Az új típus legfelfi- gyeltetóbb újdonsága az 1600 köbcentiméter űrtartalmú, több, mint 60 kilowatt teljesítményű motor. Az új Polonez személygépkocsi óránkénti sebessége eléri a 160 kilométert. Száz kilométeren 70 kilométeres átlagsebesség mellett 5,6 liter üzemanyagot fogyaszt, s az eddigi típusoknál komfortosabb és kényelmesebb ••sz. • Idén három nagyvásáron nyert aranyérmet a magyarországi Ikarus gyár új típusú autóbusza: sorrendben a lipcsei, a poznani, legutóbb pedig a plovdivi nagyvásáron. A negyvenkét férőhelyes autóbusz 206 KW teljesítményű motorját a győri Rába cég gyártotta. • Romániában az ötéves tervidőszakban több, mint 500 millió leit fordítanak a villamosközlekedés bővítésére és korszerűsítésére, további 100 milliót pedig a trolibuszhálózat fejlesztésére. Az utóbbi években a közlekedésnek ezt a két fajtáját bizonyos mértékig elhanyagolták, s csak a tavaly befejeződött ötéves tervidőszakban láttak hozzá fejlesztésükhöz. Az utolsó húsz évben a világ villamosenergia-termelése három és félszeresére nőtt. Éppen ezért e kulcságazat fejlesztésének lépést kell tartania minden más ágazat fejlesztésével. Csehszlovákiában az energia- háztartás szerkezeti átalakítása az atomenergiára támaszkodva valósul meg, de ez nemcsak ránk jellemzó. Szinte minden szocialista országban kidolgozták már az atomenergia hasznosításának programját. A KGST- tagországok hosszú távú tudományos-műszaki fejlesztésének komplex programjában az atomenergetikai ipar a 3. kiemelt fó fejlesztési irányként szerepel. A tagországok atomenergetikai iparának fejlesztését hivatott elősegíteni az INTERATOMENERGO. Az 1973-ban létrehozott, nemzetközi gazdasági egyesülés Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió egy-egy nagyvállalatán keresztül tömöríti az egyes országok atomenergetikában érdekelt iparvállalatait, amelyek atomenergetikai berendezések gyártására, szállítására és összeszerelésére szakosodtak. Tevékenységének érzékeltetésére néhány pont az Interatomenergo programjából:-összehangolni a KGST-or- szágok atomerőműépítési terveit és biztosítani az igényelt berendezések gyártását 1990-ig;- nemzetközi kooperáció és szakosítás alapján fejleszteni az egyes országokban az atomenergetikai gépgyártást;- komplex megoldást találni az iparág távlati fejlesztésére, beleértve a kutatást és fejlesztést, az egészséges szabványok és normák használatát, a káderképzést stb;- összehangolni ezen a területen a szabadalmak és technológiák vásárlását és eladását;- meghatározni az együttműködés gazdasági feltételeit, az árkalkulációk módszereit;- biztosítani az atomerőmüvek karbantartását és javítását, a pót- alkatrészek gyártását. Ez a néhány pont is szemlélteti, milyen széles területet érint ez az együttműködés. A több mint tízéves Interatomenergo főleg az utóbbi években tud felmutatni olyan eredményeket, amelyek igazolják, hogy reális lehetőség van a program teljesítésére. Ezt szemléltette az az önálló kiállítás is, amellyel a tagországok idén a brnói nemzetközi vásáron bemutatkoztak. Itt adódott alkalom arra, hogy az egyébként moszkvai székhelyű egyesülés vezérigazgató-helyettesének, a magyarországi Tóth Károly mérnöknek néhány kérdést feltegyünk. • Mit eredményezett a nemzetközi munkamegosztás az atomenergetikai iparban?- A szakositással tulajdonképpen felosztódott az adott atomerö- múvi berendezések gyártása atag- országok között és ebben igen jelentős szerep jutott a Szovjetunió után a csehszlovák partnereknek. Csehszlovákia a Szovjetunió után az atomerőmúvi berendezések második legnagyobb szállítója lett a szocialista országok közül. Feladata elsősorban a 440 és 1000 megawattos blokk reaktorainak, gőzgenerátoroknak és egyéb primérköri berendezéseknek a gyártása. De az integráció a tulajdonképpeni gyártáson túlmenően is érvényesül az atomerőművek üzemeltetésével kapcsolatos területen, mivel az NDK- ban, Bulgáriában, Csehszlovákiában és Magyarországon felépített erőművek üzemeltetésének tapasztalatai egymás számára is hasznosak. • Az atomerőmüvekkel kapcsolatban gyakran szóba kerülő téma a biztonság kérdése. Hogyan értékelik a biztonság kérdését azlnteratom- energóban?- A biztonság kérdése rendkívül összetett. Ott kezdődik, hogy az, atomerőművek tervezésénél a maximális biztonságra törekszenek a szakemberek. Ezen túlmenően a biztonságot jelentősen befolyásolja a berendezések gyártásának minősége, pontossága, a technológiai előírások szigorú megtartása. A beépítés előtt is igen szigorú minőségi ellenőrzésen esnek át a berendezések. A biztonság fokozása érdekében születtek meg az üzemeltetéssel kapcsolatos szigorú előírások is. Ezek az említett szempontok sokoldalúan közelíthetők meg és az Interatomenergo segit abban, hogy szakemberei csak olyan ajánlásokat, szabványokat, előírásokat és módszereket dolgoznak ki, amelyek segítik a biztonsági követelmények megtartását, az üzembiztosabb atomerőművek építését. Szeretném még elmondani azt, hogy a szocialista országokban épülő atomerőmű-típusok bizonyos mértékig eltérnek a csernobili atomerőműtől éppen biztonsági koncepciójuknál fogva. Ezek olyan reaktorvédelemmel vannak ellátva, ami baleset esetén megakadályozza a radioaktív szennyeződés kijutását a környezetbe. Úgy érzem, az atomenergetika fejlődése nem jelent veszélyt a szocialista országokban és újabb atomerőművek építése a KGST-országok energiahelyzetének javítását szolgálja. • Az atomenergia alkalmazása színvonalas alapkutatást igényel. KGST-méretúvé vált-e már ez a kutatás?- A kutatás területén a szocialista országok már régóta együttműködtek. Ennek az együttműködésnek a KGST Atomenergetikai Állandó Bizottsága jelentette az alapját. Közös tudóskollektívák dolgoznak például Budapesten a Központi Fizikai Kutatóintézetben. Feladatuk közé tartozik többek között az atomerőművi folyamatok optimalizálása, a jobb fűtőanyag-kihasználás biztosítása és a biztonsággal kapcsolatos egyéb kérdések megoldása. A kutatásokba bekapcsolódik Csehszlovákia és az NDK is a további reaktortípusok és gyorsneutronos reaktorok kifejlesztése terén. A beszélgetésben az Interatomenergo vezérigazgató-helyettese Csehszlovákia szerepére is kitért. Erről többet tudhattunk meg a hazánkat az Interatomenergó- ban képviselő MiloS Port osztályvezetőtől, a Plzeöi Skoda Művek dolgozójától: Az Interatomenergo tevékenysége nagyon sokrétű: a tervezésen és a gyártásszervezésen kívül az építés és az üzemelés kérdéseivel is foglalkozunk. Az általunk képviselt csehszlovák partner a tevékenységnek ebbe az egész skálájába bekapcsolódik. A Skoda konszernen kivül például a Vítko- vicei Vasmű, a Sigma Olomouc, a prágai Elektromont, a Számítástechnikai és Automatizációs Üzemek, a Tesla, az Energoprojekt, a Cseh és Szlovák Energetikai Üzemek, stb. is részt vesz ebben az együttműködésben. Létrehoztuk az igazgatók tanácsát, amely idehaza szervezi a vállalatok közötti együttműködést. Tehát minden feladatot, amelyet mi vállalunk az Interatomenergóban, ők velünk együtt vállalnak. A mi feladatunk nemcsak az, hogy részt vegyünk a gyártásban, hanem az is, hogy szervezzük a csehszlovák gyártók együttműködését. Azt mondtam, hogy az együttműködés minden szakaszán érdekeltek vagyunk, de vannak olyan feladatok, amelyek meghatározzák tevékenységünket. Ilyen a reaktorok, a gőzgenerátorok, a kompenzátorok, a turbogenerátorok, a szerelvények, a szivattyúk, a csőrendszerek, túlhevítők gyártása. A primérköri berendezések gyártására a Szovjetunión és Csehszlovákián kívül még az NDK szakosodott, de gyárt ilyen berendezéseket Lengyelország is, például nyomáskompenzátorokat és hőkicserélőket. Magyarország főleg a diagnosztikai eszközök és az automatizációs berendezések gyártására, Románia a vízkör szivattyúinak előállítására, Bulgária a biológiai védelemre mig Jugoszlávia a szükséges portáldaruk és bizonyos szivattyútipusok szállítására szakosodott elsősorban. SZÉNÁSI GYÖRGY Kubában évről évre nagyobb területen termesztenek rizst. Ha a rizs- termelés az eddigi ütemben emelkedik, akkor a szigetország már a jelenlegi ötéves tervidőszakban önellátó lesz ebből a terményből. Képünk a Granma tartományban lévő rizsföldek egyikén készült. (Telefoto: ŐSTK) Kuba és a KOSI | STRATÉGIAI FONTOSSÁGÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa jelenleg Kuba legnagyobb kollektív külkereskedelmi partnere: a tagállamok részesedése a karib-tengeri szigetország külkereskedelmében tavaly elérte a nyolcvan százalékot. A kölcsönös kereskedelmi forgalom értéke ugyanakkor mintegy 11 milliárd pesos volt. Kuba és a KGST hivatalos kapcsolatai 1964-ben kezdődtek, amikor a nyugati félteke első, és az akkor még csak nemrégiben szocialista útra lépett állama megfigyelői státuszt kapott a közösségben. Nyolc év eltelte után pedig a szabadság szigete a KGST teljes jogú tagjává vált. Kuba számára akkoriban a kapcsolatfelvétel létfontosságú volt, mert az új társadalmi rend megteremtésére orientálódott országot a nagy szomszéd, az Egyesült Államok teljes gazdasági és politikai blokád alá vonta és igyekezett elszigetelni a külvilágtól. A térség többi országai - nem kis mértékben Washington nyomására - szintén elfordultak Kubától. Ebben a nehéz helyzetben az európai szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió, nyújtottak segítséget Havannának. A kezdeti kereskedelmi árucsere* azóta fokozatosan széles körű gazdasági együttműködéssé fejlődött, mely mindkét fél számára előnyös. Az együttműködés konkrét eredményeivel a szigetország szinte minden részén találkozhatunk. A mai kubai iparvállalatok döntő hányada az európai szocialista grszágok segítségével épült. A kubai mezőgazdaság és élelmiszeripar korszerűsítéséhez és átalakításához ezek az államok ugyancsak nagyban hozzájárultak. A közös erővel felépített ipari létesítmények közül ismertebbek a Santiago de Cubában, Marielben és más városokban lévő villanyerőművek, a Nicaruban, Moában és a Punta Gordában lévő nikkelt és kobaltot feldolgozó modern kombinátok, Havanna kikötőjének új berendezései, stb. Az együttműködés egyik legújabb példája a cienfuegosi vegyikombinát. Ezt a létesítményt 1981-ben kezdték el építeni és a tervek szerint évente hat millió tonna kőolajat dolgoz fel. A gépi berendezések és technológiák nagyrészt a Szovjetunióból és a többi szocialista országból származnak és csak egy kis hányadukat kellett Havannának beszereznie a tőkés piacokon. Á munkálatok első részét a jövő évben kell befejezni. A beruházások értéke csak ebben a szakaszban mintegy 400 millió pesos lesz, ami 80 millióval több az eredetileg tervezettnél. A kilencvenes évek elején a vegyikombinátot kőolajvezeték köti majd össze Matanzas kikötővárossal. Kuba kőolajtermelése ugyanis alig egy millió tonna évente, ezért a többit külföldről kell beszerezni. Ebben Havanna továbbra is főleg a Szovjetunióra számít. A cienfuegosi üzemben benzint, motorolajat, cseppfolyósított gázt, műtrágyát stb. fognak előállítani, amelyekre az országnak egyre nagyobb szüksége van. Kuba, mint a fejlődő országok általában, napjainkban is szakemberhiánnyal küzd. A probléma fokozatos megoldásában szintén nagy szerepük van a szocialista országoknak, amelyeknek egyetemein, fő- és középiskoláin a kubai fiatalok ezrei tanulnak. Ugyancsak sokezer szigetországi fiatal dolgozik ezen országok gyáraiban. A néhány éves külföldi munka után az így szerzett tapasztalatokat és ismereteket hazájukban hasznosíthatják. Mindkét fél számára előnyös az egészségügy területén való együttműködés. Ennek erdménye a latin-amerikai országokban egyedülálló korszerű kubai egészségügyi rendszer. Nemcsak hogy több hagyományos trópusi betegséget sikerült felszámolni, de Kuba ma egyike azon kevés országnak, ahol a három éven aluli gyerekeken is szívműtéteket végeznek. A KGST-országok számára ma Kuba a trópusi betegségek kutatásának és tanulmányozásának a központjává vált. A problémával foglalkozó orvosok, szakemberek ezért gyakori vendégei a szigetországnak, ahol közös erőfeszítések eredményeként biztosítottak a kitűnő munkalehetőségek. A szocialista országokban, akárcsak a' világpiacon, Kuba ma még továbbra is elsősorban hagyományos termekéivel, cukorral, déli gyümölccsel, nikkellel, kobalttal és más nyersanyagokkal, dohányipari termékekkel van jelen. Az utóbbi években azonban fejlődésnek indult a gyártásszakosítás, a termlési kooperáció, a műszaki és a tudományos együttműködés is. Ezen a területen Havanna majdnem kétszáz két- vagy sokoldalú szerződéses program megvalósításában vesz részt. A közös program keretében Kubában széles körű geológiai kutatások is folynak. A szigetország lakossága az idén kezdte meg a harmadik ötéves terv (1986-1990) feladatainak megvalósítását. A kitűzött célok igényesek, s elérésük nem lesz könnyű. Az idei terv például a nemzeti jövedelem 4,5-5 százalékos, s a külkereskedelem 3,5—4 százalékos növekedésével számol. A termelés növelését döntően a munka termelékenységének fokozásával kívánják elérni. A mezőgazdaság feladatai szintén nagyok. Annál is inkább, mert a tavalyi, de részben az idei év is, igen aszályos volt és a Kate hurrikán szintén nagy károkat okozott a mezőgazdaságnak. A negatív következmények felszámolására központi intézkedések születtek. Ugyancsak súlyosak Kuba külföldi adóssággondjai. Tekintettel arra, hogy a cukor világpiaci árának csökkenése érzékenyen érintette az ország devizabevételeit, Havanna júniusban megegyezett hitelezőivel és átütemezte külföldi adósságának visszafizetését. A harmadik ötéves terv és az ezt követő időszak igényes feladatai megkövetelik a kubai népgazdaság teljesítőképességének növelését és a meglévő problémák orvoslását. Az ország legfelsőbb vezetője, FideI Castro a legutóbbi pártkongresszuson főként a tervezés és az irányítás tökéletesítésének halaszthatatlanságát hangsúlyozta. Bírálóan szólt a vállalatok közti együttműködésről, a munkaidő kihasználásáról, az alacsony normákról és a beruházási politikáról. Várható, hogy a gazdaságpolitika aktuális problémái megoldásának nagy figyelmet szentel majd a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusának rendkívüli ülésszaka is, amelyet ez év decemberében tartanak Havannában. A külkereskedelmet illetően az év elején lezajlott III. pártkongresszus által kitűzött irányvonal változatlan marad: Kuba számára a többi KGST-országok- kal való együttműködés stratégiai jelentőségű, s ezért a jövőben is tovább kell fejleszteni, el kell mélyíteni, ki kell szélesíteni. KOKES JÁNOS ÚJ SZÉ 10 1986. XII.
