Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-07 / 45. szám
ködös, hűvös őszi reggelen egymás után hagyják el a települést a munkásautóbuszok. Világító ablakok jelzik, hogy talpon van a falu apraja-nagyja. Alighogy a gyerekek elfoglalják helyüket az iskolában, asszonyok népesítik be az utcát. Az üzletbe sietnek vagy a helyi nemzeti bizottságra, mivel félfogadási nap van ma.- Négy éve, hogy központi község lettünk. Azóta az olyan ügyeket is helyben intézzük, amelyek miatt azelőtt a járási székhelyre kellett utazni - mondja Haris József, a hnb elnöke. Bent az irodában kopog az Írógép. Ba Józsefné szakelőadó egy özvegy nyugdíjkérvényét írja. Jól ismeri az asz- szonyt, falubeli, így hát csak ritkán kérdez. Amikor magunkra maradunk, megjegyzi:- Tavaly ötszázhét végzést adtunk ki és több mint kétszázat az idén. A kezdet nem volt a telket, majd javaslatot teszünk, hogy milyen típusú ház volna a legalkalmasabb. Van katalógusunk, bő a választék. Ha egyéni terv mellett dönt az építkező, a tervező felkeres bennünket és közösen beszéljük meg a lehetőségeket. Ezzel nagymértékben elősegítjük a harmonikus falukép kialakítását. Továbbra is gondot okoz, hogy az építkezési engedélyhez szükséges bizonylatokat csak a járási székhelyen tehet beszerezni. Rémélem, megtaláljuk a lehetőséget arra, hogy a jövőben az építkezőknek ne kelljen annyit utazniuk. Természetesen vannak népszerűtlen feladatok, de ezektől sem riadnak vissza. Időnként előfordul, hogy engedély nélkül építkeznek. Ilyenkor következik a bírságolás, de már előfordult, hogy elrendelték a bontást.- A település fejlesztése során figyelembe kell vennünk, hogy központi község vagyunk. Segítséget kapunk a jáMiskovics György fürdési célokra is fel akarjuk használni - önti szavakba elképzeléseiket a titkár. - Ezt legkésőbb a következő tervidőszakban meg szeretnénk valósítani. Szükség lenne egy étteremre is.- Van bölcsődénk, óvodánk, minden gyereket el tudunk helyezni. Mégis több mint hétszáz munkaképes asszony nincs munkaviszonyban, mivel a gyerekek miatt nem vállalhatják az ingázást. Szeretnénk számukra valamilyen munka- lehetőséget teremteni - folytatja terveik ismertetését Nagy Imre, az igazgatási szakosztály vezetője. Ba Józsefné könnyű, de az eltelt négy év alatt kellő gyakorlatra tettünk szert. Helyben intézzük el a nyugdíjkérelmeket, a temetkezési- és a tehetetlenségi segélyt, az egyszeri szociális juttatásokat, de az olyan nyomtatványokat is itt töltjük ki, amelyek intézése a járási nemzeti bizottság hatáskörébe tartozik. Hogy áttekintésünk legyen a településről, illetve az itt élő magukra maradt idős emberekről, bevontuk bizottságunk munkájába a Vöröskereszt alapszervezetének elnökét és a gerontológiai nővért is. Nyitott szemmel járunk a településen, hiszen közel kilenc- száz nyugdíjas él köztünk. A beavatottak azt mondják, hogy amióta központi község lett a közel ötezernégyszáz lakosú Naszvad (Nesvady), azóta megszűnt az elvándorlás, sót az utóbbi időben már növekedett is a lakosság száma. Egyre több fiatal szánja el magát családi ház építésére, vállalva az ingázást is. Tavaly családi ház építésére negyvenegy engedélyt adtak ki, és az idén sem lesz ez sokkal kevesebb.- Havonta általában öt építkezési engedélyre nyomjuk rá a hnb bélyegzőt, de amíg idáig eljutunk, egy csomó munkát kell elvégezni - mondja Misko- vics György, az építészeti, a helyi gazdálkodási- és kereskedelmi szakosztály vezetője. - Minden esetben megnézzük rási nemzeti bizottságtól is - jegyzi meg Magdaléna Po- tanková, a hnb titkára. - Tavaly adtuk át rendeltetésének az állami beruházással épült szolgáltatóházat, amely nagy segítséget jelent az itt élő embereknek. A múlt hetekben pedig a Z-akcióban készült óvodát vették birtokukba a gyerekek. Utakat tettünk rendbe, virágsá- vokat létesítettünk. A nemzeti bizottságok versenyében elért eredményeinkért 1980-ban és 1983-ban kormányelismerésben részesültünk, az idén pedig a bratislavai várban átvehettük A tervidőszak példás községe címet. Nemcsak az ügyintézésben, hanem a településfejlesztésben is lényeges változás állt be. Z-akcióban épül a sportcsarnok, amely jövőre készül el. Két év múlva átadják rendeltetésének a hnb új székházát és az egészségügyi központot, gyógyszertárral.- Volt a településen egy ki nem használt dohányszárító, amelyet nyugdíjasklubbá építettünk át. Azt hiszem a maga nemében a legszebb lesz a járásban - büszkélkedik Misko- vics György. - Ha közbe nem jön valami, karácsonyi ajándékként szeretnénk az idős embereknek átadni. Egy családi házat pedig könyvtárrá alakítunk át, amelyet legkésőbb a jövő év elején nyitunk meg. Folytatjuk a közművesítést. A település hetven százaléka van rákapcsolva a gázvezetékre. A vezetékes ivóvíz a tervidőszak végén eljut a lakosság túlnyomó többségéhez. A vízvezetékhálózat állami beruházással épül, de a lakosok Z-akcióban is segítenek. Megépítésével nagy gond kerül le a falu vezetőinek a válláról, mivel a nem megfelelő ivóvíz már-már veszélyeztette a település fejlődését. A tervidőszak végén megkezdjük egy kisebb szennyvíztisztító építését, s csak ezután gondolhatunk majd a csatornázásra.- Vannak gondok, amelyeket gyakran szemünkre vet a lakosság. így például azt, hogy nincs mozi a településen, hogy a Nyitra folyó szabályozása óta nincs hol fürdeni, mivel az eredeti medréből holtág lett. A település határában levő termálvizet mezőgazdasági és Nagy Imre Naszvadon élnek a megnövekedett jogkörrel. Ratal, szakmailag képzett emberek dolgoznak a helyi nemzeti bizottságon. Az elnök negyvenkét évével a legidősebb, a legfiatalabb pedig huszonkilenc éves. A négy év alatt nem minden téren sikerült megfelelni a központi községgel szemben támasztott követelményeknek, de nincs mit szégyellniük.- Szorgos, dolgos emberek élnek ezen a mezőgazdasági településen. Segítségük nélkül nem tartanánk ott, ahol vagyunk - vallja az elnök. - A társadalmi munkákban a jövőben is számítunk rájuk. Ők viszont számíthatnak ránk, továbbra is megteszünk mindent a lakosság elégedettségéért. NÉMETH JÁNOS Magdaléna Potanková (A szerző felvételei) NE Ál M M .LAKI ÁSODRI IPOLGJ ENDÚ ÍROK A gyermekek jogairól Közhelyszámba megy ma már az a megállapítás, hogy a bíróságok elsősorban a gyermekek érdekeit tartják szem előtt a családjogi ügyekben. A gyermek érdekeire hivatkozó érvelést ma már mindenki megtanulta, ugyanúgy, mint a hozzá tartozó frazeológiát, s így esik meg az, hogy a gyermek manapság sokszor éppen az „érdekei nevében“ szenved sérelmet a jogain. A gyermek jogai? Ezt a fogalmat hiába keresnénk az értelmező és a jogi szótárakban, a törvények tárgymutatóiban. Pedig léteznek- annak ellenére is, hogy a közvélemény inkább csak a gyermek kötelességeit hangsúlyozza, no meg a hagyományos „bezzegeket“. A gyermeket még ma is többé-kevésbé a szülő tulajdonának, és a szülő távollétében szinte másodosztályú állampolgárnak tekinti, akinek nincs joga a felnőttekkel egyenrangú bánásmódra, akinek az érdekei és jogai a szülő jogainak vannak alárendelve, holott szociális és jogi politikánk egyik alapvető iránya, sőt alkotmányos elve a gyermek jogainak és a családnak a védelme. A törvényhozó számos jogszabályt és hivatalt állított ennek szolgálatába, ám olykor úgy tűnik „a sok bába közt elvész a gyermek“. A válóperek, gyermekelhelyezési eljárások és más családjogi ügyek tanulságait összegezve elmondható, hogy gyakran éppen a szülök, a nemükre való tekintet nélkül, azok, akik a gyermekeikkel, de egymással szemben is a legkíméletlenebb önzéssel járnak el. Hitetlenkedve hallgattam egy tárgyaláson egy nagyszülő panaszát az apára. A házaspárnak mozgássérült (agyi károsodásban szenvedő) gyermeke született. Minden egyes új mozdulatot a medencében, a vízben tanult meg. „Ezért határoztuk el, hogy a nyáron elvisszük a fiatalokat a tengerhez, hadd lubickolja ki magát a gyerek. Az orvosok is fölöttébb ajánlották számára ezt a nyaralást“ — sírta el magát a nagymama a bíróság előtt. - „Az apja azonban az indulás reggelén megmakacsolta magát, hogy márpedig ö nem utazik sehová, csak akkor, ha odaajándékozzuk neki, csak neki (!) az autónkat. Mi mást tehettünk volna?“ Közismert a tanúk, főleg a hozzátartozók részrehajlása, a tényeket torzító vallomása az ilyen perekben, de hiába vártam, hogy az apa megcáfolja az anyósa állítását a tárgyaláson. A széken hátradőlve, önelégülten, a szégyenkezés szemernyi jele nélkül hallgatta bűnei sorolását. Csak akkor szólt és vitázott, amikor a tartásdíj összegéről volt szó. Nem megy ritkaságszámba manapság, hogy a szülök a gyermekeikre a családi hadviselés és zsarolás eszközének szerepét osztják ki (végül is a gyermeket a saját tulajdonuknak, „dolguknak“ tekintik). „Már tizenegy éve nem kértem a tartásdíj emelését, csakhogy a volt férjem ne kezdje látogatni a gyereket, ne akarja a maga pártjára állítani, ellenem fordítani“ — meséli egy elvált asszony. „A feleségem annak idején csak a tartásdij, az adókedvezmény, a családi pótlék és a lakás megszerzése végett kérte magának a gyereket a bíróságon. Bizonyítja ezt az is, hogy ma is többet gondoskodnak róla a szülei és a barátnői, mint ő maga“ - vélekedik egy évek óta pereskedő apa. Apropó, pereskedés a gyermek elhelyezése miatt. Egyedi ügyekben rendszerint itt is azt figyeljük, „kié lesz a gyermek?“ és nem azt, hogy ki fog gondoskodni a gyermekről, s a szülő is „magának“ követeli a gyermeket és nem azt, hogy ő törődhessen vele. És a pereskedés addig tart, míg a szülök valamelyike (általában a gyermekről való gondoskodásból kirekesztett) belefásul a beadványok fogalmazásába, a gyámhivatal és a bíróságok látogatásába, míg rá nem jön, hogy esélytelen, vagy míg az aktaszaporításnak véget nem vet a gyermek nagykorúsága, amikor már maga dönthet a sorsáról. Ugyanúgy, ahogy a szülök konfliktusaira nem jelent gyógyírt a házasságuk felbontása - csupán a konfliktus jellege változik, sőt olykor súlyosbodik -, nem jár a válás a gyermek jogai szempontjából sem jelentősebb változással. Azáltal, hogy az egyik szülő kénytelen a közös lakásból elköltözni, megszűnnek ugyan az otthoni veszekedések, ami megfelel a gyermek érdekeinek, ám a szülök ilyenkor kezdik kihasználni gyermekeiket önző érdekeik szolgálatában. Naphosszat szidják előttük a másik szülőt, ellenszenvet, gyűlöletet keltve a gyermekben iránta. Ennek forrása persze nem ritkán az az igyekezet, hogy önmagukat is meggyőzzék arról, hogy csupán a másik okozta a házasság felbomlását. A másik szülő pedig ígérgetésekkel, kényeztetéssel, ajándékokkal súlyosbítja a helyzetet, már ha a gyermek egyáltalán hajlandó találkozni vele. A gyermekelhelyezési per is izgalmaknak, káros hatásoknak teszi ki a gyermeket bármilyen tapintatosan bánnak is vele a gyámhivatalban, a bíróságon. Szakértők szerint a válás, a szülök hadviselése jóvátehetetlen személyiségtorzulásokhoz vezethet, pl. bűntudat alakulhat ki a gyermekben, hogy ő okozta a másik szülő távozását, vagy forrása lehet a homoszexualitás, a szadizmus kialakulásának. A gyermekek persze nem csak érzelmi és nevelési szempontból kerülnek hátrányba szüleik válása következtében, hanem anyagilag is, sőt a gyermekkorukon túl, önálló életvitelük megkezdésénél is. A gyermekek jogainak fejlődését figyelve nem lehet nem észre venni, hogy ez nagymértékben függ a házastársak egyenjogúságának alakulásától, fejlődésétől. Az ókori jogrendek a nőt éppoly helyzetbe hozták, mint a gyermeket - kiskorúsították. A családfő döntött életük, haláluk felől, s még a saját vagyonukkal sem rendelkezhettek. Nem véletlen, hogy a gyermek tartásdíjra való joga abban a korban alakult ki, amikor bizonyos mértékig javult a nők jogi védelme. Nem véletlen időbeli egybeesés az atyai hatalom eltörlése és a nők teljes egyenjogúságának alkotmányos kihirdetése sem. Végül is csak a házastársak teljes egyenjogúsága biztosíthatja azt a harmonikus családi együttélést, amely a lehető legjobb biztosítéka a gyermek jogai érvényesítésének. Az a nyilatkozat, melyet az ENSZ Közgyűlése idestova három évtizeddel ezelőtt fogadott el „annak tudatában, hogy az emberiség a lehető legjobbal tartozik a gyermekeknek“, nem csupán a kormányokhoz fordul, de a szülőkhöz is. A gyermekek jogai viszont ma hazánkban nem is a törvények és a hivatalok miatt szenvednek csorbát, sőt joggyakorlatunk ezen a téren a nyilatkozat keretein is túlmenően biztosítja kiskorú, de nem másodrendű állampolgáraink védelmét és jogait. Az olyan jogokat azonban, mint a boldog gyermekkorhoz, a szeretethez és a megértéshez, sőt a játszáshoz való jog, csakis a szülők biztosíthatják gyermekeiknek, s a leginkább- együtt. FEKETE MARIAN HUE IHflTnGflfEI
