Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-07 / 45. szám
Klement Gottwald, a nemzetközi kommunista mozgalom kimagasló alakja (Folytatás a 3. oldalról) vádaskodásokat intéznek a Szovjetunió és a szocialista országok pártjainak gyakorlatában megtestesüló reális szocializmus ellen. „A szocializmus bebizonyította, hogy a társadalmi problémákat a korábbitól alapvetően különböző módon, közösségi alapon is meg lehet oldani, magasabb fejlettségi szintre juttatta az országokat, lehetővé tette a dolgozó embereknek, hogy méltó módon és magabiztosan éljenek"-, hangsúlyozta az SZKP XXVII. kongresszusa. A létezó szocializmushoz való viszony a jelenkori feltételek között bármely társadalmi-politikai eró, avagy politikai párt megítélésének próbaköve. A NÉPFRONTPOLITIKA TÁGABB ÉRTELMEZÉSÉÉRT Klement Gottwald nevével szorosan összefonódott a csehszlovákiai nemzetidemokratikus forradalom győzelme, a népi demokratikus rend megteremtését és megszilárdítását kísérő mélyreható társadalmi és gazdasági átalakulás, a dolgozó nép 1948-as februári győzelme és az országnak a szocialista építés útján (Archívumi felvételek) • A CSKP moszkvai vezetőségének tagjai: Klement Gottwald, Jan Sverma és Václav Kopecky A Komintern vezetősége határozataiban a testvérpártok figyelmét az önállóságnak a következetes internacionalista politika megvalósításában való elmélyítésére, a párt és a tömegek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére irányította. Klement Gottwaldnak, mint az egyik legnagyobb tömegpárt, a CSKP vezetőjének tapasztalatai is nem kis szerepet játszottak a Komintern VB határozatainak kidolgozásában. Aligha véletlen, hogy a Komintern VB valamennyi anyagában, a legkülönbözőbb kérdéseket érintő, ez idő tájt Gottwald aktív közreműködésével készült döntéstervezetekben a kommunista pártok tömegmunkájának fellendítése alapvető feladatként szerepelt, s a tanácsok és javaslatok számoltak az adott párt tevékenységének saját feltételeivel is. A második világháború megnehezítette a Komintern VB és az egyes kommunista pártok közötti kapcsolatok fenntartását, és épp ekkor álltak elő olyan halaszthatatlan problémák, amelyek helyes megoldásának rendkívül nagy volt a hordereje. Klement Gottwald a Komintern VB-titkáraként kiemelkedően aktív szerepet játszott a háború kirobbanásával összefüggő Komintern-állásfoglalások kidolgozásában. A Komintern VB Csehszlovákiára vonatkozó anyagaiban, amelyek kidolgozásában Gottwald közvetlenül részt vett, határozottan nyomon követhető az ellenállási mozgalom nemzeti-felszabadító jellegének és az antifasiszta, demokratikus irányvételnek az összefonódása. A nemzeti felszabadítással összefüggő feladatok szorosan egybekapcsolódtak a demokratikus szabadságjogok meg vívmányok felújításával, illetve kikristályosodásával, szociális tartalmú feladatok megoldásával, miközben a munkásosztály és kommunista pártja vezető szerepének kivívása magában hordozta a fel- szabadulás utáni fejlődés perspektíváit. Klement Gottwald ez idő tájt a CSKP külföldi vezetőségének tevékenységét a fasizmus elleni harc, a nemzeti felszabadítás és a jövőbeni mélyreható csehszlovákiai átalakulás programjának kimunkálására összpontosította. A nemzeti front csehszlovákiai koncepciójának kidolgozása Klement Gottwald komoly elméleti és politikai hozzájárulása volt a marxista-leninista stratégia és taktika tökéletesítéséhez. A munkásosztály, valamint a városi és falusi dolgozók szövetségének megteremtésére irányuló harc általános elveiből és törvényszerűségeiből' kiindulva, a Komintern VII. kongresz- szusán elfogadott irányvonalat alkotó módon továbbfejlesztve, a nemzeti front politikája figyelembe vette a csehszlovákiai antifasiszta és nemzeti felszabadító mozgalom konkrét sajátosságait. A nemzeti front a felszabadult ország politikai életének alapjává vált. A kényszerű emigrációból Klement Gottwald 1945 áprilisában nemcsak a nemzeti felszabadító küzdelemben és a nemzeti frontban vezető szerepet kivívott párt vezetőjeként, hanem a megváltozott alapokon megújult Csehszlovákiának a néptömegek között hatalmas tekintéllyel rendelkező államférfijaként tért haza. A CSKP tevékenységének tengelyében a 30-as évek végén a hitleri agresz- szióval szembeállítható valamennyi antifasiszta erő összefogására irányuló harc állt. S ez egyre éleződött, minthogy a nyugati hatalmak jobboldali körei, a fasiszta agresszorral szembeni engedékenység politikáját követték, Kelet felé irányítva a hódító törekvéseket. 1938. május 8-9-én a Komintern VB Titkársága megvitatta Klement Gottwaldnak a „Csehszlovákiai memorandum“- ként előterjesztett beszámolóját. Ebben a dokumentumban megvilágításra került a Csehszlovákiát a hitleri Németország részéről fenyegető veszéllyel összefüggő problémáknak egész komplexuma. ,,A párt politikájának - hangsúlyozza a Memorandum - alapjában az alábbiakra kell irányulnia: a) az ország függetlenségében érdekelt valamennyi erő tömörítése; b) a Csehszlovákia nyílt, a hitleri Németország általi megtámadásának kirekesztése; c) a Hitler előtti harc nélküli kapituláció megakadályozása; d) a hábonj elkerülhetetlensége esetén - annak nemzeti forradalmi önvédelmi háborúvá változtatása." S mindez lényegét tekintve már a széles körű nemzeti front kialakításának politikája volt, bár a CSKP még magának a nemzeti frontnak a jelszavát e Memorandumban nem tűzte ki. Gottwald Memoranduma alapján a Komintern VB Titkársága 1938. május 25-én a cseh kérdésként ismertté vált állásfoglalást fogadott el. Ebben a „köztársaság függetlenségének megóvását szolgáló front" jelszavára helyeződött a hangsúly. S ez a korabeli értelmezésben a köztársaság valamennyi népét magában foglaló szövetséget jelentett; társadalmi vonatkozásban e védelmi front meglehetősen tág keretek között mozgott. így az a feladat adódott, hogy olyan összefogás jöjjön létre, mely magában foglalja nemcsak a munkásosztályt, a parasztságot, a városi kispolgárságot és a dolgozó értelmiséget, hanem a burzsoáziának azokat a rétegeit is, amelyeknek érdekei a köztársaság függetlenségének elvesztésével veszélybe kerülnének, s amelyek hajlandónak mutatkoznak a köztársaság épségének védelmére. Ezen az alapon élénkült meg a CSKP tevékenysége a lakosság valamennyi demokratikus és hazafias rétegének körében. A szégyenteljes müncheni konferencia, mint ismeretes, a nyugati imperialistáknak a hitleri terjeszkedés Kelet felé fordítását célzó törekvései jegyében fogant megállapodás volt. A Csehszlovákia népeinek életében tragédiát jelentő München, a burzsoá csehszlovák államnak, bel- és külpolitikájának csődje is volt, igazolta, hogy annak vezető ereje, a burzsoázia alkalmatlannak bizonyult az ország függetlenségének megvédésére. Csehszlovákia Kommunista Pártjának, az egyedüli pártnak, melyet nem terhelt felelősség a München előtti Csehszlovák Köztársaság felbomlásáért, jutott osztályrészül az a nehéz és felelősségteljes elhivatottság, hogy élére álljon az ország felszabadításáért, a nemzeti leigázás felszámolásáért és a társadalmi megújulásért meginduló harcnak. A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN való elindulása. A Csehszlovákiában végbement forradalom része volt annak a hatalmas forradalmi folyamatnak, melynek eredményeként a szocializmus útjára léptek Közép- és Délkelet-Európának meg Ázsiának, a Szovjetunióval egyetemben, a szocialista világrendszert alkotó országai. Klement Gottwald sokat tett a szocialista világrendszer országai testvéri szövetségének megszilárdításáért, Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek barátságáért. Nemegyszer hangsúlyozta, hogy a csehszlovákiai dolgozók szocialista vívmányainak sorsa elválaszthatatlanul összefonódik a Szovjetunióhoz fűződő barátság továbbfejlesztésével. A szocializmus sikeres csehszlovákiai építésének, a társadalmi előrehaladásért folytatott harcban elért újabb győzelmeknek legfontosabb biztosítékát a kommunisták marxizmus-leninizmus iránti hűségében látta. - „A lenini tanok elsajátítása - mondotta a prágai Lenin Múzeum megnyitása alkalmával - egyet jelent azoknak a mindennapi gyakorlati munkában való elsajátításával, hogy iránytűként használhassuk a történelem útjain és elágazásain. .. Választ találjunk az előttünk felbukkanó lényeges kérdésekre, s persze olyan választ, hogy az lehetővé tegye: bármilyen helyzetben is a dolgozók érdekében, a szocializmus érdekében cselekedhessünk. “ Klement Gottwald minden erejét, energiáját a szocialista eszmék győzelmének szolgálatába állította. A CSKP KÜLFÖLDI VEZETŐSÉGÉNEK ÉLÉN A CSKP Klement Gottwald vezette külföldi vezetősége a Komintern VB-vel szorosan együttműködve a párt eszmeipolitikai központja lett. Ez a vezetőség szabta meg a CSKP politikájának irányvonalát és alapvető célkitűzéseit. 1938. december 26-án a Komintern VB Elnöksége megvitatta Klement Gottwaldnak a Csehszlovákia Kommunista Pártjának tevékenységével foglalkozó beszámolóját. Ebben feldolgozásra kerültek a párt társadalmi-politikai életével kapcsolatos legfontosabb események és a Münchenhez vezető fejlemények. Gott- wald hangsúlyozta, hogy a jobboldali köröket kapitulációra késztető fő okok osztályérdekből fakadtak. A cseh burzsoázia és a cseh kispolgárság, Beneát is beleértve, nem volt hajlandó Németországgal szemben a Szovjetunióra támaszkodni és határozott döntést hozni. „Látták, hogy növekszik a Szovjetunió, s a kommunisták befolyása, miként nő a tekintélyük" - mutatott rá a beszámolóban. „Tudták, hogy mindez a kommunizmus pozícióit erősítené, hogy új Csehszlovákia születne. S ez a döntő pillanatban a kapitulációval is megbékülni képes lépést eredményezett." Klement Gottwald rámutatott arra, hogy a München előtti, az ország sorsának alakulásában oly tragikus napokban a CSKP következetesen igazodott a köztársaság függetlenségének megvédését szolgáló front irányvonalához, s hogy milyen nagy jelentőséggel bírt a csehszlovákiai néptömegek számára a valamennyi antifasiszta békeszerető erő támaszát jelentő Szovjetunió határozott magatartása. „...Sikerült elérnünk annak felismerését - mondotta -, hogy aki a Szovjetunió ellen Yan- 32 Csehszlovákia ellensége". Olyan idősz^í volt ez' amikor a nyugati szövetségeseitől els.Z.'^ete^ Hitler kényének kiszolgáltatott Csen'-lovákiával szemben egyedül a Szovjetunió mi,'?1* hú szövetségesi kötelezettségeihez. Kifejezésre juttatta készségét a Csehszlovákiának nyújtandó haladéktalan segítségre, amennyiben a Csehszlovák Köztársaság ezt hivatalosan is kéri, és határozottan elítélte a müncheni diktátumot, Csehszlovákia területi épsége megsértésének tekintve azt. A Kommunista Internacionálé 20. évfordulójára című cikkében Klement Gott- wald lerántotta a leplet a fasiszta agresz- szorok tömbjéről, a Berlin - Róma - Tokió tengelyről. ,,E három legagresszívabb ragadozó megegyezett egymás közt és együttesen harcot indított a világ újrafelosztásáért. A második imperialista háború ténylegesen megkezdődött" - írta Gottwald. „A fasiszta támadóknak a világ újrafelosztásáért kezdett hadjárata azt a célt követi, hogy barbár, reakciós, fasiszta uralmukat rákényszerítsék a leigá- zott népekre." Ezekben a napokban, amikor a fasiszta veszély egyre fokozódott, Gottwald a Komintern VB titkáraként a Komintern vezetésének állásfoglalásaihoz igazodva sokat tett számos kommunista párt arra irányuló igyekezete támogatása érdekében, hogy kidolgozzák a széles körű nemzeti front irányvonalát, és előkészítsék a fasiszta agresszorral való szembeszegülést. • A szocialista építés megindulásának napjaiban
