Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-07 / 45. szám
Klement Gottwald, a nemzetközi kommunista mozgalom kimagasló alakja írta: F. I. FIRSZOV, az SZKP KB Marxizmus—Leninizmus Intézetének tudományos főmunkatársa v ÚJ SZÚ 3 1986. XI.7. Klement Gottwald a forradalmárok* nak, a politikai személyiségeknek és államférfiaknak ahhoz az élgárdájához tartozik, amelyet a nagy október győzelmét követően az egész kapitalista világot megrázó forradalmi hullám sodrában emelt ki a munkásosztály saját soraiból. A tehetséges hivatásos forradalmár, szervező és propagandista, a marxiz- mus-leninizmus következetes híve, aki a marxista elméletet képes volt alkotó módon, a konkrét történelmi feltételek között, országa sajátos viszonyaira alkalmazva gazdagítani, a lánglelkű hazafi és internacionalista számottevően hozzájárult a CSKP fejlődéséhez és megerősödéséhez, a szocialista eszmék csehszlovákiai győzelemre jutásához. A csehszlovákiai kommunisták vezető egyénisége tevékenyen részt vett a Kommunista Internacio- nálé Végrehajtó Bizottságának munkájában, a nemzetközi kommunista mozgalomnak a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló összefogásában, a dolgozó tömegeknek a fasizmus és a háborús veszély elleni felsorakoztatásában, a nemzeti felszabadításért és a társadalmi haladásért folyó küzdelmében. Aktív szerepet játszott a nemzetközi kommunista mozgalom megszilárdításában és fejlődésében, stratégiájának és taktikájának tökéletesítésében. A KOMINTERN VEZETŐ SZERVEINEK KÉPVISELŐI KÖZÖTT Klement Gottwald a Kommunista Inter- nacionálé VI. kongresszusán, 1928. július 25-én elhangzott első felszólalása a polgári Csehszlovákiának az imperialista hatalmak szovjetellenes politikájában játszott szerepéről adott elemzést. Megállapította, hogy a jobboldali körök Csehszlovákiát az imperialisták által szervezett szovjetellenes frontba bevonva, az ország érdekei ellen cselekszenek, annak nemzetközi pozícióit gyengítik. Gottwald leszögezte, hogy a CSKP- nak a napi politika és agitáció során el kell sajátítania a külpolitikai kérdésekben követett világos irányvonal összekapcsolását a dolgozók mindennapi érdekeinek védelmével, ugyanis a pártnak a külpolitikával kapcsolatos elvi állásfoglalása a CSKP-n belüli bolsevizálási folyamat rendkívül fontos feltétele. A csehszlovákiai munkásmozgalom és a kommunista párt alapvető problémáival, a CSKP eszmei-politikai megszilárdításának kérdéseivel, a Jílek-Bolen csoport opportunizmusa által előidézett súlyos párton belüli helyzet megoldásával foglalkozott Gottwaldnak az a beszámolója, amelyet a Komintern Végrehajtó Bizottsága közép-európai titkárságának ülésén, augusztus 13-án tartott. A CSKP marxista-leninista magvának vezető alakja az opportunista passzivitás leküzdéséért, a párt eszmei-politikai és szervezeti megszilárdításáért folytatott harc élére állt, ettől fogva ismertté vált az egész nemzetközi kommunista mozgalomban. Ez irányú érdemeinek elismeréséről és növekvő tekintélyéről tanúskodott az a tény, hogy a Komintern VI. kongresszusa beválasztotta a Végrehajtó Bizottságba, amelynek mindvégig tagja maradt. Gottwaldnak, mint kommunistának, mint a párt vezető egyéniségének egyaránt sajátja volt a szilárd eszmei meggyőződés, a párt és a tömegek közötti kapcsolatok elmélyítésének szorgalmazása, az osztályharc problémáinak internacionalista megítélése, a konkrét helyzet gondos számbavétele, az alkotó szellemű bátorság és kezdeményező erő, állhatatosság és törhetetlenség az osztályellenséggel szembeni harcban, engesztelhetetlenség a forradalmi elveket feladókkal szemben. Mindenkor arra törekedett, hogy előadásai, beszédei és írásai közérthetöek, a legszélesebb tömegekhez szólóak legyenek. Gottwaldnak ezeket az erényeit nagyra becsülték harcostársai, a Kommunista Internacio- nálé vezető szervei. Gyújtó hatású fellépései széles körű visszhangra találtak a testvérpártok sajtójában. Gottwald első, 1929. december 21 -én tartott parlamenti beszédét, amely kifejezésre juttatta a párt forradalmi-internacionalista álláspontját, a Komintern VB Politikia Titkársága a CSKP KB-hoz intézett táviratban úgy üdvözölte, hogy e harcias beszéd „... a parlamenti szószék bolsevik módon történő felhasználásáról adott tanúbizonyságot.“ Javaslat történt e parlamenti beszéd szövegének a dolgozók legszélesebb tömegei közötti terjesztésére. A CSKP TAPASZTALATAINAK ALKOTÓ SZELLEMŰ ÁLTALÁNOSÍTÁSA A Komintern vezető szerveinek ülésein tartott beszámolóiban és felszólalásaiban Gottwald elemzésnek vetette alá a CSKP-nak azokat a tapasztalatait, amelyeket a csehszlovákiai dolgozóknak a tőkés offenzíva elleni, a létérdekek megvédésére irányuló tömegmozgalmai kibontakoztatása során szerzett. Ezekben a felszólalásokban összegezódtek a tömegek között végzett pártmunkát, a tömegmegmozdulások irányítását kísérő értékes, a gazdasági válság körülményei között, a szociális és politikai feszültségek kiéleződése közepette szerzett tapasztalatok. Gottwald elemzés tárgyává tette a kommunisták politikájának számos általános elvi problémáját, külön figyelmet szentelve a tömegek közvetlen érdekeinek védelme és politikai magatartásának érlelődése közötti összefüggéseknek. ,,Mi abból indulunk ki, hogy a részkövetelések kitűzése nem nélkülözheti a tömegek hangulatának figyelembe vételét, vagyis, hogy a széles dolgozó tömegek megértsék azok valóra váltásának szükségességét és képesek legyenek csatasorba állni kiharcolásukért“ - mondotta Gottwald 1931. január 27-én a Komintern VB közép-európai titkárságának ülésén. „A második követelmény lényege - folytatta - abban rejlik, hogy ezek a részkövetelések ne bontsák meg a proletariátus osztályegységét, ne kerüljenek szembe a proletariátus egyetemes érdekeivel, hanem ellenkezőleg a proletariátus összérdekeit testesítsék meg... A harmadik követelmény azt jelenti, hogy a részköveteléseknek nem szabad osztálymegbékélést kiváltaniuk, arra van szükség, hogy az osztályharcot magasabb szintre emeljék, más szóval a proletariátust a burzsoáziával szembeni osztályharcra mozgósítsák. Ezt a három alapvető mozzanatot szem előtt tartva szabjuk meg a részköveteléseket“ - mondotta Klement Gottwald. E beszámoló a titkárság különkiadványaként is megjelent, hogy a testvérpártok figyelmét felhívja a tömegek között végzett munkával kapcsolatos, a CSKP által felhalmozott tapasztalatok fontosságára. Számottevő volt a CSKP vezetőinek és elsősorban Klement Gottwaldnak a hozzájárulása a tömegek közötti munka taktikájának és módszereinek a Komintern általi kidolgozásához és továbbfejlesztéséhez. Ebben az összefüggésben nyomatékos hangsúlyt érdemel a Komintern VB XII. teljes ülésén, 1932. augusztusában tartott Gottwald-beszámoló „A csehszlovákiai munkanélküliek sztrájkmozgalmáról és harcáról“. Gottwald a kommunisták tömegmunkájának a lenini tételeken alapuló elveit szem előtt tartva, a bolsevik párt és a többi kommunista párt tapasztalataira támaszkodva, a CSKP-nak a sztrájkharcok szervezésében, főként a nagy mos- ti sztrájk során elért eredményeit elemezve kiegészítő beszámolójában felismerés erejű okfejtéssel világította meg a kommunista tömegmunka taktikájának, módszereinek alapvető elveit, a gazdasági harcok sikeres kibontakoztatásának előfeltételeit. A kommunisták cselekvőkészsége és kezdeményező ereje, a helyes taktika alkalmazása, a tömegkapcsolatok szakadatlan elmélyítése lehetővé tesz- a p^rt vezető szerepének g'^megek politikai érettségének magasabb szintre jutását, elősegíti a reformista illúziók és a reformista vezetők befolyásának leküzdését, hangsúlyozta Klement Gottwald. Rámutatott a tömegek megnyeréséhez nélkülözhetetlen rugalmasság fontosságára, a proletár demokrácia betartásának jelentőségére. Most szükséges - mondotta Gottwald - „hogy mindig és mindenütt valamennyi szakszervezetben bátran és merészen hirdessük a munkásegység kérdését. Ugyanakkor azonban a legnagyobb bolseviki rugalmasságot tanúsítsunk, hogy elkerüljünk bármilyen dogmatizmust, bármilyen megcsontosodást, a tömegeket olyanoknak vegyük, amilyenek és nem olyanoknak, amilyeneknek lenniük kellene. Tudnunk kell, hogy feladatunk a tömegek átalakítása, a kommunizmus oldalára való állítása. A tömegeket ne kommandírozzuk, hanem vezessük, ne tévesszük össze az üzemet és a szakszervezetet a kaszárnyával,!• legyünk bolsevikok, ne porosz őrmesterek. A tömegek nem az erős szavainkért ismerik el vezetésünket és követnek bennünket, hanem helyes politikánk miatt, amely elősegíti, hogy saját tapasztalatukból győződjenek meg igazunkról. Más út nincs. Ez az egyetlen út, melden az elmaradott tömegeket, a hátvédet az élcsapat állására vezethetjük. “ A BALKÁNI KOMMUNISTA PÁRTOKNAK NYÚJTOTT SEGÍTSÉG Ismeretes, hogy Klement Gottwald tevékenyen részt vett a Komintern történelmi jelentőségű VII. kongresszusának előkészítésében. 1934 augusztusában a közvetlen börtönveszély átmeneti emigrációba kényszerítette, s Moszkvába utazott. Itt Gottwald közvetlenül bekapcsolódott a Komintern VB vezető testületéinek munkájába. 1934. október 11-én beválasztották a VB Politikai Titkárságának politikai bizottságába, majd november 29-én megbízatást kapott a Komintern VB balkáni titkárságának vezetésére. Gottwald még a kényszerű emigrációt megelőzően arra a felismerésre jutott, hogy elengedhetetlen az egységfront alapjainak kiszélesítése, s hogy a csehszlovákiai belpolitikai helyzetben változás csak a kommunisták és a szocialisták harci közösségének létrehozása útján érhető el, a kisparasztszövetségekkel is összefogva kell harcba lendülni a dolgozók sürgető követeléseinek teljesítéséért, s így kell szembeszállni a fasiszta veszéllyel. Klement Gottwald, Wilhelm Pieck-kel, Palmiro Togliattival, Otto Kuusinennel és Dmitrij Manuilszkijjal egyetemben, Georgi Dimitrov vezetésével a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának Politikai Bizottságával szorosan együttműködve, hozzájárulásával előmozdította a kommunista mozgalom stratégiájának, a fasizmus előretörése elleni harcot és az új világháború kirobbantása megakadályozását szolgáló irányvételének kidolgozását. A balkáni titkárság élén részt vett a Bulgária, Görögország, Románia és Jugoszlávia kommunista pártjának politikájával kapcsolatos kérdések megvitatásában. A Komintern VB ezeknek a testvérpártoknak a munkásegységfront és fasisztaellenes népfront létrehozásának szorgalmazását, a balkáni népek nemzeti érdekeinek védelmezését tanácsolta. Gottwald tevékeny részt vállalt az Ernst Thälmann és a hitleristák több más börtönfoglyának kiszabadítására irányuló nemzetközi akcióból, szoros kapcsolatot tartott a Thälmann szabadon bocsátásáért folyó harc szervezésének Párizsban székelő nemzetközi bizottságával. A FASIZMUS ELLENI HARCNAK ÉS A SZOVJETUNIÓ KÖRÉ TÖMÖRÜLŐ BÉKEFRONT LÉTREHOZÁSÁNAK ÉLVONALÁBAN A Kommunista Internacíonálénak a fasizmus elleni harc irányvonalát megszabó VII. kongresszusa Klement Gottwaldot ismét beválasztotta a Végrehajtó Bizottságba. Tagja lett a VB Elnökségének és Titkárságának is. Megbízást kapott a Komintern VB propaganda és tömegszervezeti osztályának vezetésére s reá hárult a Kommunyisztyicseszkij Internaci- onal című folyóirat politikai szerkesztésével járó felelősség is. Ezen a poszton Klement Gottwald a Komintern VB titkáraként sokat tett a nemzetközi méretű, a fasiszta agresszióval szembeszálló népekkel vállalt szolidaritás megszervezéséért, tömegkampányok kibontakoztatásáért, közvetlenül részt vett a kommunista pártok agitációs és propaganda- munkáját szolgáló segítségnyújtásban, a szocializmus szovjetunióbeli építése során elért eredményeknek a kapitalista országokban történő népszerűsítésében, hogy a legszélesebb körben váljék nyilvánvalóvá e vívmányoknak a béke és a nemzeti függetlenség bástyáját betöltő szerepe és jelentősége. ,,A Szovjetunió békepolitikája nem véletlen és nem konjunkturális politika, nem az adott nemzetközi helyzet következménye." - Irta Gottwald az 1937 novemberében közzétett cikkében. „A Szovjetuniónak, mint szocialista államnak a legnagyobb érdeke fűződik a béke megőrzéséhez. És e tekintetben a Szovjetunió érdekei teljesen azonosak valamennyi kapitalista állam dolgozó tömegeinek érdekeivel. A Szovjetunió érdekei teljesen azonosak azoknak a gyönge és kis nemzeteknek és államoknak érdekeivel, melyeknek létét a fasiszta hatalmak agresszivitása veszélyezteti. Ebben nyilvánul meg a Szovjetunió érdekközössége még azokkal a nagy burzsoá demokratikus államokkal is, amelyeknek e pillanatba” szintén érdeke a béke mepőr~^se gs éppen ezért a Szovjet^ Mkepolitlkájá- 'hAkf- (aslsrt-a háborús támadók elleni ^"Z^rók világtömbjének legfontosabb tényezője“. Ezekben az években Klement Gott- wald tevékenysége minden tisztségben, valamennyi poszton, a Komintern VB vezetésével és a CSKP élén elválaszthatatlanul összefonódott a Csehszlovákia munkásosztályának és népének alapvető érdekeiért folyó harc irányításával, a béke megóvását, a fasiszta veszély elhárítását, a Szovjetunió körüli széles békefront létrehozását szolgáló küzdelemmel. A proletár egységront megteremtésének, a valamennyi antifasiszta demokratikus erő összefogásának szenvedélyes híve,, Klement Gottwald szüntelenül értésre adta, hogy a fasiszta agresszióval szembeszegülő népek leghűségesebb szövetségese a Szovjetunió. A burzsoázia és a szociálreformisták szovjetelle- nessége összefonódik Csehszlováka népei nemzeti érdekeinek elárulásával, hangoztatta nemegyszer, mert hisz a Szovjetunió valamennyi, fasizmus- és háborúellenes, a szabadságért, békéért és nemzeti függetlenségért síkra szálló erőt maga köré tömörítő vonzásközpont. Maró szarkazmussal ostorozta Gottwald azokat, akik a szocializmus híveinek szerepében tetszelegtek, de nem voltak képesek elismerni a Szovjetuniónak az emberiség felszabadításában játszott szerepét. A „felsóségesen gondolkodók" és a „kritikusan gondolkodó személyiségek“ pózába helyezkednek, és így szónokolnak: „Igaz, hogy mi a szocializmusért vagyunk, hanem a Szovjetunióban van-e igazi szocializmus? Óh, ti bölcs emberek! Létrehoztatok-e valahol ezen a földtekén mást, jobb szocializmust? Nem, nem hoztatok létre, a kommunisták létrehozták a Szovjetunióban, és más szocializmus nem létezik!“. A Dmitrov bírálóinak gondolatmenet^ ;e|epiezve kimutatta, hogy az elégedetlenkedőknek nem tetsz-^ a legfőbb állítás, hogy nZ7íicsak valamilyen absztrakt szocializmusért, a „szocializmusért általában“ fontos kiáltani, hanem határozottabban és világosan ki kell fejezni a már létező szovjet hatalomhoz, a már létező Szovjetunióhoz való viszonyt." Gottwaldnak ezek a sorai ma is időszerűek és teljes mértékben vonatkoztathatók azokra, akik (Folytatás a 4. oldalon)
