Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-31 / 44. szám
A mexikói világbajnokság már történelem, befejeződtek az átigazolások körüli „keringők" is, a futballvilágban a nemzeti bajnokság áll a figyelem középpontjában. Sok országban az 1986/87-es idény kezdete előtt reformokat vezettek be, megváltoztatták a lebonyolítási rendet, jobban „honorálják“ a győzelmet. Mindezt a játék színvonalának érdekében teszik, ily módon akarják visszacsalogatni az elpártolt nézőket a lelátókra. TAVALYI BŰNÖK. Jugoszláviában több klub mínusz pontokkal kezdte a bajnokságot, mivel az elmúlt idényben bun- dáztak. A bajnokság hajrájában botrányos mérkőzésekre került sor, adták- vették a pontokat és a gólokat. Ez feldühítette a szövetséget és szigorú büntetéseket szabott ki: kilenc (!) klub (Partizán, Crvena Zvezda NK Szarajevó, Zseljezni- csar Szarajevó, Velezs Mosztar, NK Rijeka, Titograd, Sutjeska, Cselik Zenica) hatpontos hátránnyal kezdte a küzdelmeket. Kicsit tragikomikus képet mutat a táblázat, melynek középmezőnyében pont nélküli csapatok állnak és utánuk következnek a „minuszosok.“ Olaszországban még szívtelenebbek voltak a szövetség vezetői: az Udinese (Zico egykori csapata, melynek tagja a brazil Edinho, a perui Barbadillo és a világbajnok Collovati) mínusz 9 (!) pontot kapott „ajándékba". Eredetileg szigorúbb volt a fekete totóbotrányért kiszabott büntetés (kizárás az I. ligából), de mérsékelték. Ám csaknem tízpontos hátrányt behozni az olasz bajnokságban, még a legjobbaknak is gondot okozna. így hát a két évvel ezelőtt még az elsőségre pályázó Udinese valószínűleg elbúcsúzik a legfelsőbb osztálytól. Nem került oda a Vicenza sem, pedig kiharcolta a jogot. Az ok: szintén részese volt a totóbotránynak. A KONZERVATÍVOK ÚJÍTÁSA. Angliában, a labdarúgás őshazájában már régebben három pont jár a győzelemért és most csökkenteni akarják az I. divízió huszonkettes mezőnyét. Az idén automatikusan három csapat esik ki, de csak kettő jut fel. A 19. helyen végzett együttes osztályozót játszik a II. divízió harmadik, negyedik és ötödik helyezettje ellen, s közülük egy kerül az I. divízióba. Tehát összesen négy csapat eshet ki, de csak három kerülhet a helyükre. így akarják fokozatosan húszra csökkenteni a mezőnyt. Utána a három kieső helyére a II. divízió két legjobbja jut. Az I. divízió 17. helyezettje osztályozót játszik a II. divízió ötödikjével, és a másik ágon a II. divízió másodikja és harmadikja mérkőzik egymás ellen. A győztesek küzdenek meg az I. divízióba jutásért. A változtatás elsősorban a gazdag kluboknak kedvez, de tulajdonképpen mindenki egyértelműen elfogadta. Á feljutás és a kiesés előnyei: több csapat lesz játékban a kiesés ellen, ezáltal izgalmasabb és vonzóbb a bajnokság. Skóciában is hasonlóképpen akarták megreformálni a pontküzdelmet, azonban maradt minden a régiben. Továbbra is 12 csapat szerepel a legfelsőbb osztályban, ám jövőre az „igazság“ időszaka következik: három csapat kiesik (tehát a mezőny egy negyede), s csak egy (all. liga győztese) kerül „jobb társaságba“. Skóciában az elmúlt tizenegy évben harmadszor változtatnak a lebonyolítási renden, s ismét visszatérnek a tíz együttesből álló, szuperligához.“ EGY PONT - INGYEN? Úgy tűnik, nagyon következetesek voltak északi szomszédaink. Lengyelország válogatottja játékosságban teljesen csődött mondott a Mundialon, és mindenütt keresték a bűnbakot. Az edzőtől kezdve a játékosokon keresztül egész a bajnokságig. És módosították az I. liga szabályait. Azzal a'nem titkolt szándékkal, hogy ha nem is tudják megakadályozni, legalább megnehezítik a jövőben a bundázást és jobb játékra ösztökélik a csapatokat. A lengyel szövetség döntése értelmében a három gólkülönbségű, vagy ennél nagyobb arányú győzelemért már nem kettő, hanem három pont jár. Az ugyanilyen arányú vereség pedig egy pont megvonását eredményezi. Telt ház előtt öröm futballozni (Fotó: Nagy László és ŐSTK) Az európai labdarúgó kupatornák találkozói többnyire érdekes, izgalmas játékot hoznak. címért játszik, a további hat befejezi. Legérdekesebbnek a bentmaradásért folyó harc Ígérkezik. Az utolsó kettő automatikusan kiesik, de a II. ligából senki sem jut fel. Ugyanis az I. liga négy „fennmaradó“ csapata a II. liga négy együttesével mérkőzik - két helyért! Előfordulhat tehát, hogy hat (!) I. ligás csapat mond búcsút a legfelsőbb osztálynak, de az sem kizárt: a II. ligából nem lesz feljutó. Ez a szabály igazságtalannak tűnik a II. ligás csapatokkal szemben, s minden jel arra vall, nem lesz sok esélyük az I. ligások ellen az osztályozó során. A svájci szakemberek viszont azt állítják: a legjobbak szerepeljenek az I. ligában! Az azonban megkérdőjelezhető, hogy egy idény alatt negyedére csökkentik az I. liga mezőnyét. ÉS A TENGERENTÚLON? Változást jelentenek a tengerentúlról is. A kiváló brazilok újra sikertelenül szerepeltek a világbajnokságon, s ez vonta maga után bajnokságuk átszervezését. Az elkövetkező idénytől először lesz (20 csapattal) országos bajnokság a 120 millió lakosú Brazíliában. Az idei év amolyan selejtező, s az I. liga mintájára megszervezik a huszas létszámú országos II. ligát. Szeptember elején 44 csapat négy csoportbán kezdte meg a küzdelmeket s a 364 mérkőzés nemcsak az országos liga húsz tagjáról dönt, hanem egyes államok bajnokairól is. Az A-csoportból a Fluminense, az International Porto Alegre és az FC Sao Paulo 20 közé jutásában senki sem kételkedik, akárcsak a Flamengo, a Gremio Porto Alegre (B- csoport) sikerében. A C-csoport esélyese a Bahia, a Cruzeiro és a Vasco da Gama, a D-csoporté a Botafogo, az Atletico Mineiro és a Palmeiras. „Támogatnunk kell már végre az élvonalbeli labdarúgást, megfelelő körülményeket teremteni fejlődéséhez - mondotta Pinto Guimaraes, a brazil szövetségi elnök. Annak ellenére, hogy mások csodálattal beszélnek a brazil technikáról, mi nem vagyunk elégedettek labdarúgóinkkal. Sokaknak talán semmit sem mond a változtatás, számunkra azonban forradalmi tett.“ Az idei Mundialon Kanada válogatottja volt az egyetlen, melynek országában nincs bajnokság. A sikert jelentő világbajnoki részvételt ki akarják használni a futball népszerűsítése érdekében. Ehhez feltétlenül szükséges a nemzeti bajnokság. 1980-ban és 1983-ban már voltak kísérletek, de azok papíron maradtak. A mexikói vb után ismét megpróbálkoztak (például New York is játszott volna az I. ligában), újra sikertelenül. Csak egyes tartományokban futballoznak rendszeresen a fél profik; elsősorban Quebeckben örvend népszerűségnek a pontvadászat. Minden jel arra vall: 1987-ben az amerikai kontinens legészakibb államában is létrejön az országos bajnokság. ÚTKERESÉS. A futballvilág tehát a nemzeti bajnokság lebonyolítási rendszerének változtatásában keresi a megváltást. Nem először. Esztendők óta a jobbításon fáradoznak az osztrákok, a skótok is sok mindennel próbálkoztak, s úgy tűnik, a világon talán a legjobban megszervezett pontvadászat, a Bundesliga is 18-ról 16-ra csökkenti a mezőny létszámát. A skandináv nemzetek egy 16 résztvevős, „szuperligáról“ (négy-négy svéd, dán, finn és norvég klubcsapattal) álmodoznak. Ez sem újdonság, amióta válságnak indult a világ legkedveltebb labdajátéka. A nyugat-európai profi klubok a nagyobb haszon reményében már jóval korábban felvetették a gondolatot. Minden jellegű reformnak vagy javaslatnak egy és ugyanaz a kiváltó oka: mindenütt (kivéve Olaszországot) csökken a bajnoki mérkőzések nézőszáma, s a szövetségek különböző módon igyekeznek megállítani ezt a folyamatot. Azzal is, hogy változtatnak a nemzeti bajnokság lebonyolitásán; izgalmassá, érdekessé, színvonalassá és vonzóvá akarják tenni. Egyszóval: a labdarúgás - még mindig attraktívnak mondható jellege ellenére - új formákat keres, hogy visszacsalogassa a lelátóra a hűtlenné vált szurkolókat. Nálunk sem ártana valamilyen újdonsággal kísérletezni... TOMI VINCE Az I. ligából ebben az idényben nem kettő, hanem négy együttes esik ki. A 15. és a 16. helyezett automatikusan, rajtuk kívül a 11. - 14. helyen végző négy közül kettő. Hogy melyik, azt a 11. és a 14., illetve a 12. és a 13. helyezett egymás elleni két-két találkozója dönti el. Ily módon az I. liga mezőnyének fele érezheti magát veszélyben. A LEMP központi lapja, a Trybuna Ludu ezzel kapcsolatban megállapítja: a szabályokat könnyebb megváltoztatni, mint a labdarúgószokásokat. A szurkolók sem fogadták egyértelműen az új szabályokat. Rámutatnak, hogyan lehet kijátszani a „paragrafusokat.". Ezek szerint a nagyarányú győzelemért járó három pont csak arra jó, hogy egy pontot ingyen lehessen megvásárolni. Például két olyan csapat, amely eleve pályázhat jó helyezésre, megállapodik, hogy amikor egymás ellen játszanak, a házigazdát a másik fél mindig nagy gólkülönbséggel engedi nyerni. így mindkét együttes három-három pontot szerez kettő helyett. Vagy más összefüggés: azelőtt hat pont biztosításához három „ügyféllel“ kellett megegyezeni, most elég lesz ehhez kettő is - mondják a kételkedők. A szabálymódosítás helyességét a gyakorlat dönti el. MARATONI SPANYOLORSZÁGBAN. A spanyol szurkolókat mostanság inkább a Barcelona helyzete izgatja (Schuster és Archibald mellé leigazolta az angol Linekert és a walesi Hughest, pedig csak két külföldi szerepelhet egy csapatban), mintsem a bajnokság újjászervezése. A tizennyolcas mezőnyben oda-vis^za alapon zajlik a pontvadászat, majd három csoportban folytatják. Az első hat - szintén oda-vissza alapon - a bajnoki címért és az UEFA Kupában való szereplésért mérkőzik, a 13. - 16. helyezettek a kiesés elkerüléséért. A többiek pihennek. A csapatok tehát tíz hónap alatt negyvennégy (!) találkozót játszanak. A spanyol liga Európa leghosz- szabban tartó bajnoksága. Az új lebonyolítási rend egyértelmű célja: fokozni a nézők érdeklődését és érdekesebbé tenni az összecsapásokat. Nem minden szakember lelkesedik az újításért. Miguel Munoz, a válogatott edzője: „Megértem a nagy klubokat, amelyeknek az új szabály még több pénzt hoz a konyhára. Arról azonban nem vagyok meggyőződve, hogy ez elősegíti a játék fejlődését hazánkban“. Ki tudja, hogyan válik be a spanyolok kísérlete ... NEM „KÖTELEZŐ“ A FELJUTÁS. Svájc labdarúgásának hosszantartó egy helyben topogása (a válogatott 1966-ban volt utoljára világbajnokságon, az európai kupatornákon sem sok vizet zavarnak a klubcsapatok) arra késztette a szakembereket, hogy megreformálják a bajnokságot: tizenhatról tizenkettőre csökkentik a részvevők számát. Az idén hagyományos formában kezdődött a bajnokság, de a 30. forduló után három csoportra oszlanak a csapatok. A legjobb négy kiesési alapon (1. - 4., 2. - 3.) a bajnoki Az elpártolt nézők visszacsalogatása & ÚJ SZ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon: 309. 331-252, 332-301. Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanoviőova'21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5.. telefon: 337-823, 337-825 Hirdetési iroda közéleteknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábre?ie 15., II. emelet, telefon: 551-83. 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 Kős. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13 - Kős. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS Ústredná expedicia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6.
