Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-31 / 44. szám

­MOTOROSOK A látási viszonyok romlása abban mutatkozik meg, hogy párásabb a levegő, nehezebben tud rajta áttörni az őszi napsütés és - megjelent már a köd is az utakon... Mindez valamiképpen átalakított magatartást kíván meg a vezetőktől, mert együtt jár vele a cselekvési idő némi megnyúlása. A jelenség magyarázatát a látási viszonyok sajátos romlásá­ban kereshetjük. A cselekvési idő, s ezen belül a reakcióidő mindenkor függ az inger erősségétől és intenzitásától. A fényin­gerre adott reakcióidő átlagosan 160-320 ezredmásodpercet jelent. Ha azonban ez a fényinger halovány, beleolvadni látszik a környezetébe, a reakcióidő 500-600 ezredmásodpercre is megnőhet. Az őszi párásság és még inkább a köd tompítja a tárgyak körvonalait, elmossa a kontúrokat, minden beleolvad a környezetébe és nem válik olyan egyértelműen észlelhetóvé, mint a nyári napsütésben, (gy aztán érthető, hogy ha csak tizedmásodpercekkel is, de megnövekszik a cselekvési idő, és bármennyire kicsiny is a tizedmásodperces növekedés, a sebes­ségtől függően ez akár métereket is jelenthet. A 60 km/órás sebességnél az 1 tizedmásodperces növekedés is már 1,6 méter - azaz: ennyivel későbben tudunk pl. a fékre,lépni, mert egy tizedmásodperccel később vesszük észre a lelépő gyalogost. Kissé hasonlítható mindez az éjszakai vezetéshez, csak nyilván kevésbé tudatosodik, hiszen amikor egy tárgy vagy alak a fény­szóró csóvájába kerül, a váratlansági tényező jóval nagyobb és erre a hirtelen felbukkanásra inkább felkészül előre a járművezető a saját tapasztalatai alapján, míg az őszi nappal békésebbnek mutatkozik - úgy tűnik, hogy mindent látunk és a tárgyak kontúrvesztésével nem számolunk. Az őszi látási viszonyok a távolságbecslésünket is befolyásol­ják. A pára, a köd, de még az éppen derengő napsütés is erősen rontja a távolságbecslő képességet. A távolságbecslésnél ugyanis a járművezető többek között a perspektívára támaszko­dik, arra, hogy a hozzá közelebb levő tárgyaknak élesebb a kontúrja, a távolabbiak pedig elmosódottak. Ősszel - amíg nem szokunk hozzá az új látási feltételekhez - a megváltozott pers­pektívát hibásan értékeljük: a dolgokat távolabbiaknak látjuk, mint a valóságban vannak. Ez is apróság, ám pl. az előzésnél már problémát jelenthet, amikor a szembe jövő kocsi tőlünk való távolsága igen fontos szempont a biztonságos manőver végre­hajtásához! Az angolok szerint a vezetőre leselkedő sok veszély közül az első a köd. Javaslatuk: ha lehet, ne vezessünk ilyenkor. De ha ez elkerülhetetlen, mivel megszüntetni nem tudjuk, alkalmazkodjunk hozzá! A köd igen gyakran foltokban helyezkedik el, ezért ködmentes területeken se gyorsuljunk nagyon fel. A ködös szakaszba futva ugyanis nem tudunk a biztonságos tempóra lelassítani! A veszélyt növeli, hogy a köd az út mélyebb részeit üli meg, és éppen a völgybe lefutáskor gyorsulunk fel, és gyűjtünk lendületet a másik oldali felkapaszkodáshoz. A legfontosabb, hogy a többiek lássanak bennünket! Lámpáin­kat kapcsoljuk be. Mindig a tompított fényt használjuk - és akinek van - ködlámpákat is. Az út széle, amelyet a jobb oldali ködlámpa megvilágít, sokszor az egyetlen támpontunk. A fényszórók bekapcsolása inkább rossz, mint segítség - a ködöt átláthatatlan fehér fallá alakítja. Az amúgy is csökkent látótávolságot tovább rontja a szennyezett szélvédöüveg és lámpabúra. Amikor szüksé­ges, álljunk meg egy biztonságos parkolóban és tisztítsuk meg ezeket. Szánjunk néhány percet a hátsó lámpatestekre is. „Fél látás - fél biztonság!“ Ha másik járművet érünk utol és előzési szándékunk nincs, távolról kövessük. Reflektorunkat ne kapcsoljuk be, mert az az előttünk haladót vakítja. Ha nagyon megközelítjük, az ó előre vetített fénye megnöveli az általunk belátható területet. De ez ne keltse bennünk azt a téves elképzelést, hogy mivel messzebbre látunk, mi gyorsabban tudnánk haladni. Olyan sebességgel hajtsunk, hogy a belátott távolságon belül meg tudjunk állni. Ha az út menti tereptárgyakat nem látjuk, sebességünk becslése nehéz, csak a kilométeróra ad valódi információt. A követési távolságot olykor nagyobbnak véljük a biztonságos­nál. Ködben az út mindig nedves és ez növeli a féktávolságot. A követett jármű hirtelen fékezhet olyan akadály miatt, amit mi nem láthatunk, vészfékezésre kényszerülünk, és ekkor a mögöt­tünk levő már nekünk ütközhet, (gy keletkeznek a ködös időkre jellemző többszörös, 10-20, vagy még több jármüvet érintő ütközések. A „követem a vezetőmet“ ködben veszélyes játék. Ködben a távolságok nagyobbnak tűnnek, s utunk a lassú haladás miatt több időt igényel. Ne akarjunk időre érkezni. Idegeink feszültsége ilyenkor amúgy is nagyobb, ezt csak fokozza az az érzés, hogy valahol késni fogunk. Ha ismert útvonalon haladunk, jegyezzük meg az útszéli tereptárgyakat, amelyek közelségük miatt ködben is kivehetők. így tájékozódhatunk arról, hogyan haladunk, kevésbé érezzük magunkat „elveszve“. Ahol van, kövessük az út szélét jelző fehér vonalat. Ahol nincs, követhetjük a középvonalat is, de ügyeljünk, nehogy áttévedjünk a másik oldalra. Vigyázzunk, mert az út szélén kivilágításán kerékpáros, lovaskocsi, gyalogos haladhat, de állhat ott elromlott vagy parkírozott jármű is. Az előzés és kikerülés az egyik legveszélyesebb tevékenység. Balra fordulásnál legyünk rendkívül óvatosak! Engedjük le az ablakot, füleljünk, nem halljuk-e más, közeledő járművek hang­ját? Villantsunk többször fényszórónkkal. Amíg a megfelelő pillanatra várunk, tartsuk lábunkat a fékpedálon, így hátsó világí­tásunk erősebb lesz - láttatjuk magunkat! Parkoláskor, ha lehet, ne álljunk meg még rövid időre sem az út szélén. De ha elkerülhetetlen, húzódjunk le amennyire lehet, tegyük ki a háromszöget, kapcsoljuk be a vészjelzőt. A villogó fény előbb észrevehető. Megfelelő helyen megállva gyakran pihenjünk meg. ködben vezetni rendkívül fárasztó, gyorsan csökken a vezető reagálási képessége. A merev előretekintés, a fehér környezet feszült figyelése neurotizáló, „hipnotikus" hatású. (am.) Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A csodást! tá — Baick Questor a 19 fényszóró együtt fordul a kerékkel Í*y a ve*ető belátia a kanyart A jövő autója? A kanadai Vancouverben az EXPO-86 közlekedési és távközlési világkiállításon mutatta be a General Motors a Buick gyár legújabb kísérleti autóját, a Questort. A művészien tervezett, áramvonalas karosz- széria például nélkülözi a külső tükröket. Az autó vezetője belső monitoron követheti a mögöttes forgalmat. Számítógép vezérli az ajtónyitást, szükségtelenné teszi a kulcs használatát. A beépített kompu­ter a kocsi valamennyi adatáról azonnali, pontos és megbízható informá­ciókkal szolgál. Magnókazettán rögzített számítógépes térképek könnyí­tik meg például a tájékozódást. A sofőr beprogramozza az útirányt, behelyezi a megfelelő „térképet“, és a monitoron megjelenik a legrövi­debb út, és a várható vezetési idő. A General Motors előreláthatóan 1995-re tervezi e csodaautójának a sorozatgyártását. (A. M.) h í re ki ■ Az NSZK-ban jelenleg az au­tóvezetők egy év alatt kevesebbet költenek üzemanyagra, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az idén előre­láthatólag átlagosan 1180 márkát fordítanak erre a célra, szemben a tíz évvel ezelőtti 1215 márkával, miközben a benzin literenkénti ára 86 pfennigről 99 pfennigre emel­kedett. Az ok: az autók takaréko­sabb fogyasztása és a mérsékel­tebb gépkocsihasználat. ■ Egy brit cipőgyártó cég érde­kes adatokat tett közzé: 100 évvel ezelőtt az ember egész élete so­rán átlag 75 ezer kilométert gyalo­golt. Napjainkban, a közlekedési eszközök fejlődésének „jóvoltá­ból“, egy ember élete folyamán csak 42 ezer kilométert tesz meg a saját lábán. Próbapálya Győrött A győri RÁBA sok pénzt for­dít új kutató-fejlesztő központ­jának építésére. A várostól dél­re, egy hetvenhektáros terüle­ten már bontakozik az épülő kísérleti próbapálya képe. Másfél millió köbméter földet mozgattak meg a hatalmas munkagépek augusztus végé­ig. Ezután kezdődött a legna­gyobb (a külső) pálya betono­zása, amely az óv végéig befe­jeződik. Ez az úgynevezett nagysebességű pálya, amely­nek két élesebb kanyarja „túl- emeléssel“ készül, hogy a centrifugális erő ne vigye ki a kocsikat. A nagy pályán belül épüi’a fárasztópálya, az élet­tartampályák, amelyek a gép­kocsik egy-egy részegységé­nek vizsgálatára hivatottak, a kormányzásvizsgáló pálya, a különböző burkolatú és emelkedőkkel tarkított speciá­lis útpályák (pl. kavicsos, kö­ves, homokos terep). A legna­gyobb megterhelésnek való­színűleg a poralagút és az iszapteknő teszi ki a vizsgálan­dó gépjármüveket. A próbapá­lya (amely Magyarországon egyetlen ilyen létesítménye­ként alkalmas lesz a különféle közúti járművek sokoldalú vizsgálatára) , csak egy, bár a legnagyobb része lesz a ku­tatóközpontnak. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A Rover 800-asok Az angol autógyártás mindig a világ élvonalába tartozott, noha a konzervatizmus jelei még ma is erős nyomot hagynak kocsijaikon. A vásárlók egy része mégis más autót akar, mint amit a brit autóipar jelenleg produkál, és ez a nézet az utóbbi időben az eladásban hűen tükröződik. Számos tapogatózás folyik az ügyben, hogy a kátyúban rekedt szekeret miként lehetne ki­húzni. Az egyik járható út például a japán autógyárakkal történő ko­operáció megvalósítása. Ennek alapján készült el a közelmúltban a Rover új kocsija. Ezt a járművet óriási érdeklődés előzte meg. A saj­tó, a televízió propagandája meg­tette a hatását, mert igen sok pro­minens személy már az első na­pokban vásárolt magának ebből a járműből. Nos, ami a Rover szé­náját illeti, ezen a kocsin áll vagy bukik a vállalat jövője. Nemcsak az új autó lett más, mint az eddigi­ek, hanem a cég neve is megvál­tozott. A Leyland Austin Roverből Rover Group lett. A régi Leyland névnek ugyanis világszerte egyre rosszabb sajtója lett, és ezért gon­dolta a gyár a névváltozás szüksé­gességét. Mint ismeretes, Rover új kocsija csak részben angol, hi­szen a japán Honda gyár erősen érdekelt az elkészítésében. Az el­ső benyomások az autóról vegye­sek. Elsősorban nagyon drága, de sok érdekes ötlet és szép kivitele­zés ellensúlyozza az árát. És, hogy miként hat majd a konkuren­ciára, az majd a későbbiekben kiderül. Az ára ugyanis annyi, mint a vele azonos kategóriába tartozó BMW és Mercedes. A kérdés csu­pán az, hogy a gyárat elhagyva vajon ugyanúgy le fognak-e esni róla a különböző alkatrészek, mint ami az elődöknél - sajnos - elő­fordult. A 800-as típusban két, egymás­tól eltérő autót gyártanak. A 820- as négyhengeres, soros, míg a 825-ös hathengeres, de V-for- mában készült erőforrással kerül forgalomba. (am.) Kitűnő a belső berendezés is. Egyszerű, nem hivalkodó, minden szerkezet jól átte­kinthető és kezelhető ÚJ SZÚ 16 1986. X. 31 A kitűnő vonatvezetésú karosszéria légellenállás! (cw) értéke 0,32

Next

/
Thumbnails
Contents