Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-31 / 44. szám
ÚJ szú 15 A kancatelep egy része Szónoki kérdéssel folytatja: Mit tud egy mongol ló? És sorolja: éhezni, szomjazni, negyven kilométert egyvágtában lefutni, ha kell. Nyereg alatt, lovassal a hátán, ha egy-két órát pihenhet közben, százötven kilométert is lefut naponta. Istállót, takarót nem ismer, de a negyvenfokos meleg vagy az ötvenfokos hideg nem árt neki. Csak közbeszólásunkra, kérdésekre válaszolva közli az adatokat: telepükön 20 család dolgozik, három ménest tartanak, ami 600 ló. Zömük persze kanca. Napi négy fejéssel, átlagosan számítva 6.5 liter tejet ad egy-egy kanca. Tejükből helyben erjesztik a tejbort, a kumiszt, amiből hetente 5 hektolitert szállítanak be Nehéz a mongol tájat szavakkal leírni annak a számára, aki még nem járt ott, mert szokatlanságában rejlik a szépsége. Szokatlan az oly közelinek tetsző égbolt. Az ember úgy érzi: ha a következő dombra felér, megsimogathatja ragyogó selymét, megfoghatja a felhő szélét. Szokatlan a dombok és hegyek alakja, de az is, hogy bokrot is csak elvétve látunk rajta. Szokatlan a füves puszta változó színpompája. A lábam előtt haragoszöld a gyep, melyet sűrűn díszít a havasi gyopár, de minél távolabbra száguld pillantásom, annál szőkébb a táj. Ám csak addig állunk az útszélen, és csak addig gyönyörködünk a táj szokatlan szépségében, míg sofőrünk be nem jelenti: folytathatjuk az utazást. Az előbb ugyanis azért álltunk meg, mert észrevette az út mellé állított, szőrmékkel degeszre tömött zsákokat, és azt gondolta, hogy a közeli központba irányítja őket a küldőjük. Mivel azonban Ulánbátorba, ahonnan mi jövünk, hát nem vállalhatjuk - az itt egyébként honos szokás szerint - az alkalmi és ingyenes postás feladatát. A központi, vagyis Töv megye szongi- nói mezőgazdasági szövetkezetébe igyekszünk, mely a Sine amidral, az Új élet nevet viseli. Állatállománya (ló, teve, marha, jak, juh és kecske) több mint félszázezer, háztáji állatállománya 21 000. Egyébként az 1960-ban alakult szövetkezetnek ezek a tényadatok a fő jellemzői, nem a földterület nagysága. Évszázadok óta nagyobb, a szükségesnél jóval nagyobb a puszta, így hát a mongol számára ma sem jelent igazi értéket a földterület. Amikor megalakították a szövetkezeteket (az elsőt 1935- ben, zömét a második világháború után) elsősorban az állatok közös tartására és tenyésztésére vállalkoztak. Az Új élet mezőgazdasági szövetkezet kancatelepe, ahová igyekszünk, Tűmén barátunk szerint nincs már messze: két órányi út autóval ezen, a hivatalosan harmadrendűnek minősített, döngölt földúton. Ugyanis a Darhan felé vezető betonútról már egy órája letértünk. Sehol egy útjelző tábla, a völgy egész szélességében öt-hat autónyom is látható. Időnként, ki tudja miért, egyikről ráhajtunk a másikra. Fontos, hogy a sofőr tudja, mikor, merre kell fordulni. Különben ebben a nagy területű országban a nagyobb városokat és településeket repülőjáratok kötik össze. Aki csak a fővároshoz „közeli“ kancatelepet szeretné látni, utazzon igy. És tanulja meg mindegyik jelentését ennek a szónak: czugér, ami magyarul: szívesen, jól van, türelem, nyugi...! xxx Jó két órányi autózás után meglátunk három jurtát. Odagurulunk és megtudjuk: a kancatelep - legalább három hete már - innen északnyugati irányba továbbvándorolt. Természetes ez, mert szükséges a levegőváltás. Megkopik a fű, és a szaporodó legyektől is úgy lehet megszabadítani a ménest, hogy a légáramlattal, a szélfúvással szemben tovahajtják. A jurtákat szétszedni és odébb újra felépíteni nem nagy ügy. A karámokat még könnyebb, mert azok nem olyanok, mint nálunk. Szálfákba nagyjából méterenként lyukat fúrnak, azokon át, más-más síkban rudakat dugnak, és ezeket egyvégté- ben a földre fektetve olyan kerítést rögtönöznek, amelyen semmiféle nagyobb állat sem átbújni, sem átugrani nem tud. Most persze indulunk tovább, a tovaköltözött kancatelep nyomába. Nem egyedül, velünk jön To/bo is, az egyik csikós. Ma ugyan szabadnapos, mert éjjel legeltetett, de nekünk, a messziről jött barátoknak szívesen megmutatja az odavezető utat. Nem száll be az autóba. Ugyan kérem, akkor visszafelé gyalogolni kellene, amit a pusztán élő mongol nem kedvel. Különben pedig minden jurta mellett mindig ott áll menetkészen egy-egy ló. Az övé mellett is. Egy mozdulattal el lehet kötni a két, egymástól 5-6 méterre levert cövek közé feszített kötélről a hosszúra engedett kantárt, a felnyergelt lovat, és indulhatunk. Miközben autónk az úton, vagyis a döngölt nyomon halad, velünk párhuzamosan lovagol Tolbo. Meg se mozdul a nyeregben, mintha odacsavarozták volna, úgy ül, pedig a ló fut. Jobb kezében botot tart. Azzal szokta az állatokat terelni. Valójában botos pányva az, mert a végén szórkötélböl font csúszó-szorító hurok van. Nem a mi kedvünkért, szükségből mutatja be a használatát, mert észreveszi a már közeli ménes egyik, szerinte mesz- szire elkóborolt lovát. Füttyért neki, mire a ló felemeli a fejét. Int felé a bottal, forduljon vissza. Erre a ló futni kezd, de tovább, távolabbra a ménestől. Nosza, utána rúgtat Tolbo, és amikor utoléri, a ló fejére dobja a botos pányvát. Csúszik, szorul a hurok a ló nyakán. Lefelé lóg a bot, de úgy megáll a ló, mintha cövek- hez pányvázták volna. Amikor Tolbo kiszabadítja a hurokból, fordul is vissza, a ménes felé. Még az sem zavarja, hogy vele párhuzamosan robog oda az autónk, xxx A kancatelep vezetőjének furcsa neve van: Deiger Uljásztaj. A mongoloknál minden névnek van jelentése, az övé: Széles Nyárfás. Ö inkább sovány és elég alacsony. Magyarázza persze, hogy Mongólia északi, hegyes, erdős vidékén született, és ott szoktak ilyen neveket adni a gyermekeknek. Nyomban utána leültetett bennünket, és kezdi: Nekünk, mongoloknak sok állatunk van, de legtöbbre a lovat becsüljük. Az óvodában (Hajdú Endre felvételei) Ulánbátorba. Ugyancsak helyben párolják első ízben a kumiszt, abból lesz a tejpálinka (simijn arhi), amiből hetente egy hektoliternyi kerül eladásra. A második (ardz), a harmadik (hordz), és a negyedik (sindz) pártás már állami jog. xxx Megnézzük bizony, mert kiváncsiak vagyunk, hogy miként készítik a kumiszt. Az egyik jurtában nagy katlanban melegítik, kevergetik. Reggel oltották régebbi tejborral, estig tart majd a hevítése. Holnap átviszik a másik jurtába, ott hatszor annyi, frissen fejt kancatejet kevernek hozzá. Több alkalommal, legalább kétóránként megkeverik. Harmadnap erjesztő tömlőkbe öntik, pihentetik, ötödnapra beérik. A kancák fejésének megtekintése előtt várakozni kell, mert a csikókat távolabb, elkülönítve legeltetik. Csak fejőskor engedik őket közelebb kettesével-hármasá- val az anyjukhoz. A kanca jobb elülső lábát behajlítva megkötik. Három lábon állva a ló mozdulatlan, meg se próbál lépni. Míg megfejik, a csikaját előtte járatják, hogy lekössék a figyelmét. Nem nagy számban ugyan, de a kancatelepen másféle állatokat is tartanak: tevét, szarvasmarhákkal vegyesen jakot is. A mongolok nem szívesen használják teherhordásra, szekér vagy kocsi húzására a lovat. Bizonygatja a kancatelep vezetője: hivatalos adat, hogy tevékkel bonyolítják le a szállítás húsz százalékát, pedig Mongóliában a tevénél legalább kilencszer több lovat tartanak A dús szörzetű jakokról évente 10-12 , kg gyapjú értékű szőrt is nyernek. Természetesen fejik is a jakteheneket, bár az évi tejhozamuk csak 480 liter, ám 7-8 százalékos zsírtartalmú, nagy tápértékű a tejük. Kecskékkel vegyesen tartanak egy nagy nyáj (mintegy 200 állat) juhot. Fehér, durva szálú gyapjas, vaskos, zsíros- farkú fajtát. Igazi mongol juhot. Seiger Uljásztaj lelkesen magyarázza: fürdetés után az újszülöttnek egy darabka zsíros birkafarkat dugnak a szájába, hogy azon gyakorolja be a szopást. Az öregek pedig azt tartják, hogy ennek a juhnak a húsától megmelegszik még a csontjuk is... xxx Meglepetés: a kívülről hosszúkás, kerekeken álló, lakókocsinak látszó építmény - óvoda. Húsz család dolgozik a kancatelepen. Csak a fiatalabbak oly modemek, hogy megelégszenek 3-4 gyermek felnevelésével, a legtöbb családban 6-8 gyermeket nevelnek. Újabban 7 éves koruktól tankötelesek, ők már eljárhatnak lóháton a központi iskolába. A kisebbek számára pedig itt, ilyen módon létesítettek óvodát. Mindezt az óvónénitói tudjuk meg, aki ezt a furcsán kedves nevet viseli: Nöm- rög, azaz Szélárnyék. Elmondja, hogy mivel szoktak foglalkozni, milyen a napirendjük. És nem kevés büszkeséggel mutatja be nekünk a valóban korszerű segédeszközöket, játékokat. Közben a gyermekek is megszokták jelenlétünket. Nincs akadálya, hogy „játsszunk egyet“ velük. Nincs, mert nagyon is barátságosak, amikor mongol szokás szerint, egymáshoz illesztett két tenyerünkön kínáljuk feléjük ajándékunkat: a rágógumit, a cukorkát. A játék, mivel az óvónéni tanítványai tudását akarja csillogtatni: találós kérdések. Örülnek az apróságok, mert egyiket sem tudjuk kitalálni, a választ megmondhatják ók. Csodálkoznak viszont, hogy nem találtuk ki ennek a válaszát se: főúton fenekedó piros, öccse a csukott kék. Csodálkoznak, mert ez a piros Sko- da-busz, és társa a középen ajtós kék színű, és ők azt is tudják, hogy ezeket mi készítettük a számukra... HAJDÚ ANDRÁS LEVÁLTOTTÁK A BÍRÓT Az amerikai szenátus megfosztotta szövetségi bírói tisztétől Harry Claí- borne-t, akit adócsalásért korábban több éves börtönbüntetésre ítéltek. Fél évszázad óta ez volt az első eset arra, hogy a szenátus bíróságként ítélkezett. Az alkotmány értelmében az élethossziglanra megválasztott szövetségi bírákat csak a Kongresz- szus jogosult elmozdítani tisztségükből. Claiborne nem volt hajlandó lemondani megbízatásáról, s a börtönben is felvette évi 78 ezer dolláros fizetését. Büntetése letöltése után visszaülhetett volna a bírói székbe... TÜDŐRÁK - NŐKNÉL Az Egészségügyi Világszervezet legújabb statisztikája furcsa jelenségre figyelmeztet: a nőknél a tudórák, mint a halál oka, egyre többször jelentkezik az angolszász országokban és Dániában. Több mmint 300 százalékkal növekedett ott az elmúlt húsz év alatt a tüdőrákban meghalt nők száma. A legtöbb iparilag fejlett országban hozzávetőleg 200 százalékos ez az emelkedés. VÉGLEGESEN „NEM“ Most már végleges, hogy az ausztriai Zwentendorf atomerőművét felszámolják. Az amerikai Bechtel cég tett ajánlatot a felhasználható részek két-három even belüli értékesítésére. A sok milliárd schillinges beruházással megépült atomerőmű sohasem lépett működésbe, mert később egy népszavazáson a többség nemet mondott erre. LEMONDOTT A MÁSODTRÓNORÖKÖSSÉGRŐL Luxemburg hercege, a 29 éves János, lemondott a trón öröklési rendjében volt helyéről. A jelenlegi uralkodó János nagyherceg második fia döntését a külföldön töltött éveire való hivatkozással és azzal indokolta, hogy a nemzetközi üzleti életben kíván tevékenykedni. ALACSONYAN REPÜL A NYÚL? A Lufthansa nyugatnémet légitársaság minden esztendőben kimutatást készít azokról a tárgyakról, amelyekkel a társaság utasszállító gépei repülés közben időnként összeütköznek. Ezek legtöbbnyire madarak. A legutóbbi statisztika egy Frankfurt fölött repülő gép és egy nyúl ártalmatlan karamboljáról számol be. No, nem arról van szó, hogy Frankfurt felett alacsonyan repkednek a nyulak, csupán az történt, hogy egy ragadozó madár, amely csőrében nyulat tartva repült, megijedhetett a közelében szálló gép zajától, zsákmányát elejtette, s az a pilótafülke ablakának ütközött. 1986. X. 31. Tolbo, a csikós
