Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-24 / 43. szám

Vasárnap 1986. október 26. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia 06.13, nyugszik 16.29 Közép-Szlovákia: 06.20, nyugszik 16.36 Nyugat- Szlovákia: 06.26, nyug­szik 16.42 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 22.47, nyugszik 14.03 Közép-Szlovákia: 22.54, nyugszik 14.10 Nyugat-Szlovákia: 23.00, nyugszik 14.16 órakor Névnapjukon szsretettel köszöntjük Dömötör - Demeter nevű kedves olvasóinkat • 1791-ben született Ján CHALUPKA szlovák (ró (t 1871) • 1901-ben született Imre WEINER-KRÁL szlovák festő és grafikus (t 1978). AZ ÚJ SZŐ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL NEM ENGEDHETÜNK A SZEMÉLYI . FELELŐSSÉGBŐL irta: Jaroslav Hajn, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke KÜZDELMES ÉLETÚT Lalo Károly riportja TÖBB TAKARMÁNY, KEVESEBB GOND Kádek Gábor Írása Számos ragado­zó madarat men­tettek, meg s ki- gyógyításuk után ismét szabadon engedtek vagy átadtak a bojni- cei állatkertnek a Banská Stiav- nica-i Erdészeti Szakközépiskola solymászköré- nek tagjai. Az is­kola mellett léte­sített ,,rehabilitá­ciós állomáson“ nem egy sérült sast, sólymot, héját és baglyot ápolnak gondo­san a tanulók. A felső felvé­telen a ,,rehabili­tációs állomás“ egy része látha­tó, melyet még tovább akarnak bővíteni. A kö­zépső kép Sla- vomir Kukuru- gyáról készült, aki éppen egy tö­rött lábú egerész­ölyvet gondoz. Az alsó felvéte­len Stefan Petro- viő mérnök, a di­ákok irányítója (balról) és Martin Bagar az egyik ragadozó madár súlyát ellenőr­zi. (Peter Lenhart felvételei - CSTK) ♦ IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az amerikai vezetésnek nyilván szüksége lesz egy bizonyos időre. Realisták vagyunk és világosan tudatosít­juk, hogy a kérdéseket, melyeket hosszú évekig, sőt évtizedekig nem próbáltak meg­oldani, nehéz megoldani egyetlen találkozón. Jelentős tapasztalataink vannak az Egyesült Államokkal való tárgyalásokat illetően. Tud­juk, milyen változékony szokott ott lenni a belpolitikai klíma, a tengerentúlon milyen erősek és befolyásosak a béke ellenzői. Mindez számunkra nem új, nem váratlan. Ha nem ülünk ölbe tett kézzel, nem csapjuk be az ajtókat, és nem lesz úrrá rajtunk az ide­gesség, bár ehhez a kelleténél több okunk is van, akkor ez csak azzal magyarázható, hogy őszintén meg vagyunk győződve arról: a nukleáris korszakban feltétlenül folytatni kell az erőfeszítéseket a normális államközi kapcsolatok kiépítésére. Más út egyszerűen nem létezik. És még valami: Reykjavik után mindenki szeme előtt még határozottabban rajzolódott ki a hírhedt SDI, mint a béke akadályának szimbóluma, mint a militarista tervek és az emberiséget fenyegető nukleáris veszély elhárítására való hajlandóság hiányának koncentrált kifejezése. Másképp nem lehet erre nézni. Ez a reykjavíki találkozó fölöttébb fontos tanulsága. Azokat a nagyon intenzív napokat röviden így összegezném: ez egy nagy jelentőségű találkozó volt. Átértékelés következett be. Egy minőségileg új helyzet jött létre. Már senki sem cselekedhet úgy, mint korábban cselekedett. A találkozó hasznos volt. Előké­szítette az esetleges előrelépést a jobb irá­nyába való reális fordulat felé, ha az USA végül is reális pozícióra helyezkedik és le­mond a rémlátomásokról az értékelésnél. A találkozó meggyőzött minket választott politikánk helyességéről, a nukleáris kor­szakban az új politikai gondolkodásmód szükségességéről és konstruktivitásáról... A szovjet nép és a szovjet vezetés egyetért abban, hogy a szocializmus politikája kizáró­lag a béke és a leszerelés politikája lehet és annak kell lennie. Az SZKP XXVII. kongresz- szusa által kitűzött útról nem térünk le. (Mihail Gorbacsovnak, a szovjet televí­zióban elhangzott, a reykjavíki szovjet -amerikai csúcstalálkozóval foglalkozó beszédéből) FÁBÓL IS MEGÁRT A SOK? Zolczer László riportja GYÓGYULVA ÜDÜLNEK Péterfi Szonya írása A VIHAR Bo Carpelan novellája PRÁGAI BESZÉLGETÉS TÖRÓCSIK MARIVAL Gál Jenő Írása MONGOL FÖLDÖN Hajdú András riportjának befejező része A színjátszással, az iro­dalmi színpadi mozga­lomba való bekapcsolódással a korábbi években is próbál­koztak a Nagydaróci (Verké Dravce) Magyar Tanítási Nyel­vű Alapiskolában, jelentősebb eredményt azonban csak a legutóbbi esztendőben értek el. A kedvező fordulat egy vi­szonylag jelentéktelennek tűnő esemény után következett be: a színjátszócsoport vezetője ugyanis részt vett egy szemi­náriumon, melynek hatására nemcsak a darabok, hanem a szereplők kiválasztásában is változtatásokat eszközölt. A korábbi évek igényes, de a gyermekek számára nehe­zebben érthető és játszható oratórikus darabjai után újab­ban előnyben részesítik a játé­kosabb és szórakoztatóbb mű­veket.- Őszintén szólva, magam sem hittem, hogy a Királyi nya­valyával eljutunk az országos seregszemlére - mondotta Szalai Sarolta, a színjátszó- csoport vezetője és rendezője, aki a tavalyi eredményes sze­replés után már az újabb színpadi művet is kiválasztotta. Persze nemcsak a pedagógus számára ösztönző a siker, ha­nem a gyerekek is várják a folytatást, sőt a szülök is kedvet kaptak a munkához. Már a nyár folyamán leírták, sokszorosították az újabb da­rab szövegét; ennek címével is csatát nyert a rendező. A Soha többé iskola néhány szerepére ugyanis huszonhat gyermek pályázik, gondot, kellemes gondot jelent tehát a sze­reposztás. De nemcsak a színjátszás jelent többletmunkát a magyar szakos tanárnőnek. Évről év­re ő készíti fel a tanulókat a vers- és prózamondók ver­senyére és a kiejtési verseny­re. Az elmúlt tanév ebből a szempontból is eredményes volt, hiszen tanítványai reme­kül szerepeltek a körzeti, a já­rási és a kerületi fordulóban, a hatodikos Sülye Mónika pe­dig a Duna Menti Tavaszon is helytállt, hatodik lett a vers­mondók versenyében. A kiejté­si verseny járási döntőjében csapatuk harmadik lett, s a kerületi forduló második helyéről az ország legjobbjai közé kerültek. A tanulók szá­mára nagy élményt jelentett a kassai (Koáice) út, a Kazin­czy Napokon való szereplés.- Minden erőfeszítés és igyekezet hiábavaló lenne a pedagógusközösség megér­tése, a szülök támogatása nél­kül - mondja sikerei hátteréről. Mert baráti beszélgetésekből azt is megtudhatta, hogy ez nem minden iskolában van így, néhol maguk az igazgatók sem tekintik fontosnak az iskola szereplését, a gyerekek isko­lán kívüli tevékenységét. Szalai Sarolta az iskolai munka mellett a község társa­dalmi és kulturális életének is egyik mozgatója. A Csemadok helyi szervezetének vezetősé­gi tagjaként, falusi könyvtáros­ként, a helyi művelődési köz­pont vezetőjeként is sokat tesz a kulturális-politikai célok meg­valósításáért. A helyi ünnepségekre név­rokonával, Szalai Annával ké­szítenek gyermekműsorokat, s kolléganője segít a Csema- dok-rendezvények műsorának összeállításában is. A falusi népművelő munkája kiterjed az agitációs és propa­ganda tevékenységre is. Ha kellett, a választással kapcso­latos teendőket végezte, ha a szükség úgy kívánta, a helyi mezögazdsági üzem számára szervezett társadalmi munkát a községi hangosanbeszélő „stúdiójából“. A Csemadok, a nöszövetség, a Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Szövetség helyi szervezetében betöltött tisztségei mellett persze első­sorban a gyermekek nevelé­sét, a pedagógiai munkát te­kinti fő feladatának. Az állandó tanulóhiánnyal küzdő kisisko­lában most a legnépesebb osztály, az ötödikesek osztály- főnöke lett. Igazi pedagógusi feladatot jelent számára a kö­zösségformálás, s annak a munkának a folytatása, mely örömet és sikerélményt hozott a gyermekek, a szülők és a ne­velő számára egyaránt. HACSI ATTILA Ha van közös sikerélmény ÚJ szú 2 1986.X. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents