Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-17 / 42. szám
SIS WSM w MOTOROSOK A hivatásos és az amatőr gépjárművezetőt gyakran foglalkoztatja a kérdés: vezethet-e gépkocsit, akit betegsége miatt kezelőorvosa ideiglenesen munkaképtelenné nyilvánított? Fel is tettük e kérdést néhány, vasúti sorompó előtt veszteglő autósnak és motorosnak, meg körzeti orvosuktól gépkocsijuk felé igyekvő betegeknek. A véletlenszerűen megszólított gépjárművezetők első gondolata az volt, hogy ellenőrző közeggel állnak szemben, majd miután megnyugtattuk őket, hogy csak beszélgetésről, nem is hivatalos felmérésről van szó, bátran válaszoltak. Akadtak persze bizonytalan válaszok, többen azonban határozottan tudni vélték, hogy orvoshoz nem kell gyalogszerrel men- niök, ha betegállományban vannak, sőt az egyik kocsitulajdonos szerint az engedélyezett sétaórák alatt is útnak indulhatnak anélkül, hogy megsértenék a munkaképtelenségre vonatkozó szabályokat és tilalmakat. Mi az igazság? Ennek kiderítéséhez elsősorban a Szövetségi Belügyminisztérium 100/1975 Tt. számú rendeletét lapozzuk fel. (A közúti közlekedés új szabályai, Madách, 1976). Ennek 3. §-a 1. pontjában meghatározza, hogy ,,Járművezető csak megfelelő testi és szellemi képességű személy lehet..."; 4. §-ának 2. pontja pedig kereken kimondja: ,,A járművezetőnek nem szabad járművet vezetnie, ha vezetés előtt vagy vezetés közben szeszes italt fogyasztott, s ennek következtében járművezetői képessége korlátozott. Ugyanez érvényes, ha járművezetői képessége kábítószerek vagy gyógyszerek hatására, továbbá fáradság, rosszuiiét, sérülés, betegség stb. következtében csökkent. “ A kezelőorvos, aki ismeri az ideiglenesen munkaképtelenné vált személy betegségének jellegét, a gyógyszereket, amelyeket szednie kell, s az ezzel járó állapotot is, mindennek alapján bírálja el, biztonságos-e a beteg részvétele a közúti forgalomban. Ha az orvos kifejezetten meg nem tiltja betegének e tevékenységet, a betegállományban levő járművezető az utat otthonától orvosáig vagy ha rá van utalva, az étkezdéig és vissza gépkocsiján teheti meg. Más okból kifolyólag betegen autózni nem tanácsos - ezt a beteglátogató ellenőrző szerv a gyógykezelés hátráltatásának minősíthetné. Tehát az ideiglenes munkaképtelenség nem vonja magával szükségszerűen a gépjárművezető alkalmatlanná nyilvánítását. Ha a munkaképtelenségi igazolványban nincs feltüntetve a járművezetés tilalma, a beteg sofőr vezetésre alkalmasnak tekintendő. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a beteg józan ítélőképességére van bízva, valóban él-e a lehetőséggel és igénybeveszi-e gépkocsiját. Ha jázas, erős köhögéssel küszködik, esetleg hasmenése vagy fájdalmai vannak, ami gátolná vezetés közben, inkább ne vezessen, hogy pillanatnyi figyelmetlensége ne okozzon balesetet. Alkalmatlannak oly esetben nyilvánítja az orvos a gépjárművezetőt, ha betegsége vagy sérülése miatt valóban csökken járművezetői képessége. Hasonlóképpen alkalmatlannak minősíti, ha a gyógykezelés rendje zárja ki a vezetést vagy, ha egyszerűen ágyban kell maradnia és kijárási engedélyt sem kap. A vezetési tilalmat azonban a kezelőorvos bejegyzi a munkaképtelenségi igazolványba. Tegyük hozzá: ha betegség vagy fogyatékosság olyan természetű, hogy mint gépjárművezetést kizáró vagy korlátozó ok szerepel az egészségügyi minisztérium erre vonatkozó útmutatásának mellékletében, ezt a tényt az orvos kötelességszerűen az illetékes közlekedési felügyelőség tudomására hozza és javasolja a jogosítvány tartós vagy esetleg csak a gyógykezelés idejére szóló bevonását, ill. a gépjárművezető egészségi állapotának és képességének megfelelően a vezetés korlátozását. Végezetül még néhány sort a kijárásra megszabott órákról: a friss levegőn tartózkodást az orvos indokolt esetben a gyógykezelés tartozékaként engedélyezi, nem pedig sétakocsikázásra, a család felhalmozott ügyeinek intézésére. Ne feledjük, hogy a gépjárművezetés, amely a testileg és szellemileg teljesen egészséges, jó erőnlétben lévő embert is alaposan igénybeveszi - a betegnek kifejezetten ártalmára válhat £s késleltetheti gyógyulását. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY ■ A Daimler-Benz nyugatnémet cég bejelentette, hogy a baden-würtenbergl Rastatt városban 7 ezer embert foglalkoztató új autógyárat égjt. A beruházást azért határozták el, hogy csökkentsék a kocsikra való várakozás idejét. Az osztrák Steyr-Daimler cég pedig közös teherautó-összeszerelő üzem létesítéséről irt alá megállapodást a lengyel Pol- Mot járműipari külkereskedelmi vállalattal és a Jelez autógyárral. A lengyel üzem egyébként teherautókon kívül autóbuszt is gyárt A veterán gépjármüvek adásvételének egyedüli közvetítője külföldre a Nyugat-csehországi Hulladékgyűjtő Vállalat. Plzeö-llticei üzletében a régi gépkocsik kedvelői évente csaknem 5 millió devizakoronát költenek el. Majdnem húszéves fennállása alatt az üzlet jelentősen bővült. Évente mintegy 150 régi autót ad el. (Jirí Vlach felvétele - ŐTK) Hazánk útjain évről évre növekszik a motoros járművek száma. Ez egyrészt örvendetes tény, mert életszínvonalunk emelkedését jelzi, másrészt viszont olyan következményeket is von maga után, melyek felszámolására néhány esztendővel ezelőtt komoly intézkedések megvalósítása vált indokolttá. Ekkor kezdték kialakítani a műszaki ellenőrző állomások hálózatát, melynek célja a negatív hatások kiküszöbölése.- Ezen a területen is szerény volt a kezdet - mondotta Ferninánd Polakoviő mérnök, a bratislavai útgazdálkodási és közlekedési intézet műszaki ellenőrző állomásokat irányító osztályának vezetője. -1974- ben Banská Bystricában létesítették az első állomást azzal a céllal, hogy hatóságilag ellenőrizzék a gépjárművek műszaki állapotát. Ez lényegében három szempontból jelentős. Elsősorban azért, hogy a közúti forgalom biztonsága szempontjából nem mindegy, milyen járművek futnak az utakon. A környezetvédelem jelenti a második indokot. Az amúgy is szennyezett levegőt a kipufogóból kiáramló gázok még tovább szennyezik. A harmadik szempont sem elhanyagolható: a jó karban tartott gépjárművet gazdaságosabban lehet üzemeltetni. Bővült a hálózat A műszaki ellenőrző állomásoknak az a céljuk, hogy a különböző diagnosztikai készülékekkel időben figyelmeztessenek az előforduló hibákra, és azokat a járműveket kivonják a forgalomból, melyek - rossz műszaki állapotuk miatt - már nem felelnek meg az előírásoknak.- Néhány adattal is érzékeltethetjük állomásaink bővülő tevékenységét - folytatta az osztályvezető.- Az említett első évben 240 volt az ellenőrzések száma, 1977-ben ez meghaladta a 16 ezret, 1080- ban pedig elérte a 46 582-ót. Újabb állomások létesültek, Szlovákiában jelenleg hét működik. Az elmúlt évben már 85 830 ellenőrzést végeztek szakembereink, ebből a rendszeres 53 038 volt, az újra berendeltek esetében pedig további 32 792 gépkocsit teszteltek. A jelenlegi ötéves tervidőszakban Szlovákiában további két állomás felépítésével számolnak, a járási székhelyeken ún. mozgóállomásokat hoznak létre. Megéri, mert a gyakorlat igazolja: ahol már rendszeresek az ellenőrzések, nagyban javul a gépjárművek állapota. Csak semmi félelem A gépjármű-tulajdonosok nagy többsége ugyan tudatosítja, hogy a műszaki ellenőrzés a saját érdekében is történik, mégis vegyes érzelmekkel veszi kézbe az idézést.- Tudunk erről a félelemről, pedig egyáltalán nincs ok az idegeskedésre - kapcsolódott beszélgetésünkbe Tornáé Pucovsky, a bratislavai műszaki ellenőrző állomás vezetője. - Talán az a baj, sokan nem tudják pontosan, mi is vár rájuk, illetve járművükre az ellenőrzés során. Aztán készségesen sorolta a legfontosabb tennivalókat, mire kell leginkább odafigyelniük azoknak, akik az ellenőrzésre készülnek. Először is át kell nézni, vajon valamennyi kötelező felszerelési tárgy- mentődoboz, elakadást jelző háromszög, tartalékizzók, elektromos biztosítékok, a gumiabroncs légnyomásmérője és a benzinmotorok esetében a tartalék gyújtógyertyák - a kocsiban vannak-e. Szükséges, hogy a kerékanyakulcs és a gyújtógyertyakulcs, a kocsiemelő és a megfelelő pótkerék is a járműben legyen.-Aki már járt ellenőrző állomásunkon, nem csodálkozik azon: elvárjuk, hogy tiszta járművet hozzanak vizsgára, tehát a karosszérián kívül az alvázat és a motort is meg kell mosatni. Legyen olvasható a gyártási szám, előzőleg meg kell nézni, működik-e valamennyi fényforrás és kürt, a gumiabroncsban is az előírt nyomásnak kell lennie. Aztán már csak a 75 koronás térítési díjat kell felszólításhoz mellékelt csekken befizetni, melyet az ellenőrzés előtt a műszaki igazolvánnyal és annak kivonatával le kell adni. (Németh János felvétele) Ellenőrzés után következik a javítás- Ennyi tehát az előzetes teendő, aztán jöhet a „nagy nap".-Tulajdonképpen igen. Sajnos, a korábbi rossz tapasztalatok még mindig kisértenek. Ugyanis az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a gépkocsihoz kevésbé értő vezető a biztonság kedvéért az ellenőrzés előtt bevitte autóját a szervizbe azzal, készítsék elő. Ott pedig arra hivatkoznak, nincsenek megfelelő műszereik, és a kellő tapasztalatok is hiányoztak. Azóta viszont már javult a helyzet, mégis fordított eljárást ajánljuk a gépkocsi vezetőknek. Az állomás vezetőjének az a véleménye, hogy ha jól szolgál a kocsi, nincs vele különösebb probléma, jobb, ha először az ellenőrzésre viszik a járművet, s csak ezután a szervizbe. Itt ugyanis a munkatársak a műszerek segítségével minden lényeges adatot ellenőriznek. Az eredményről, azokról a hibákról, melyeket el kell távolítani a tulajdonos jegyzőkönyvet kap. Ennek alapján érdemes felkeresni a szervizt, és kérni az említettek kijavítását, és így felesleges kiadásokat lehet megtakarítani. Ha a gépkocsi nem felel meg a feltételeknek, újra kell jelentkezni a járművel. Ha ez harminc napon belül megvalósul, akkor csak a korábban kifogásoltakat ellenőrzik újra, ha pedig a javítást nem sikerült ez alatt az idő alatt elvégezni, ellenőrzik az egész járművet. Még megjegyzem, hogy mindkét esetben terítésmentesen, ha egy éven belül sor kerül a vizsgáztatásra. Tehát az ellenőrzésért csak először kell fizetni. Es még egy előny Csak semmi félelem, idegeskedés, az állomás munkatársai mindannyiunk érdekében végzik felelősségteljes munkájukat! A bratislavai állomáson naponta átlagosan 110 jármüvet tesztelnek. Körülbelül egyharmaduk nem megy át először. De ez még nem jelent katasztrófát, csupán figyelmeztetés: mi a tennivalója a forgalomban tartónak. Szerencsére az autószervizekben is megváltozott a helyzet (persze kivételek még előfordulnak). Javították szolgáltatásaik minőségét, hisz ha rosszul beállított fékek miatt újra visszatér a megrendelő, a reklamációt kénytelenek elfogadni. A bevezetőben említett előnyökön kívül nem lebecsülendő, hogy fontos szerepet játszanak a motorizáció terén a Szlovákia-szerte működő műszaki ellenőrző állomások. DEÁK TERÉZ A közúti jelzőlámpák telepítését, a működés fázisainak kialakítását igen sok számítás előzi meg. A szakembereknek össze kell hangolniuk a jelzésképeket a valóságos forgalmi viszonyokkal, lehetővé kell tenni a minél gyorsabb, folyamatosabb mozgást, és szolgálni kell a biztonságot is. A végeredmény gyakran - kompromisz- szum, a modellek közül végül is az valósul meg, amelyik az adott helyen, a legjobban beválik, a legtöbb előnyt nyújtja, és a legkevesebb hátrányt. Tekintettel kell lenni sajátos emberi tényezőkre is: a lámpának jól láthatónak kell lennie, a vezetőben, amikor feléje közelít, semmiféle bizonytalanság- érzet nem maradhat, feltételezve természetesen azt, hogy figyelmesen közlekedik. Újabban felfigyeltek a szakemberek arra, hogy ha egyes kereszteződések túlságosan közel vannak egymáshoz és bizonyos időszakokban nem illeszkedik egymáshoz a fázisok váltása - igen sok gépjárművezető követ el hibát: csak az egyik jelzést észleli: vagy túltekint a hozzá közelebb eső lámpán és a másik jelzésre indul el, vagy a hozzá közelebb eső lámpa jelzésére indul ugyan, de a kissé távolabb levőt hagyja figyelmen kívül...! Az ilyen, egymáshoz közeli lámpáknál sokszor fordul elő, hogy tilosban indul el, vagy tilosba fut valaki... Hasonló módon okozhat veszélyes helyzeteket, ha különböző irányokba mehet az autós tovább és mellette két lámpa is van. Az egyiken felvillanó zöldre akkor is indul, ha a saját irányának jelzésképe még mindig tilos marad! Ez utóbbi a kisebb gond, mert a kocsikkal rövid meglódulás után rögtön le is állnak, hiszen a forgalom azonnal megmutatja, hogy még nem haladhatnak tovább. Az egymást követő lámpáknál azonban a kocsi a felgyorsuló mozgása miatt konkrét baleseti helyzet is kialakulhat. A problémát a figyelem rossz beállítódása, rögzülése okozza. Egy olyan vezető pl., aki számára ismeretlen az útvonal, amelyen közlekedik, önkéntelenül is oda néz elsősorban, ahol majd valamilyen manővert akar végrehajtani, így tehát a távolabbi jelzőlámpához igazítja a cselekvését: gyorsít, ha az szabad jelzést mutat, vagy éppen lassít, hogy majd ott meg tudjon állni, ha szükséges lesz. A figyelem ún. fixációs területe tehát a távolabbi kereszteződésnél van, s a vezető emiatt „túllát“ a hozzá közelebb levő lámpán, nem látja meg a tilos jelzését. Előfordul az ellentétes rögzülés is: a vezető szabad jelzést kap a közeli lámpánál, gyorsít és elnézi a rögtön utána következő másik lámpa jelzésképét. Mindkét hiba főként a bonyolult, sok irányt szabályozó csomópontokban fordul elő. (ss.) ÚJ SZÚ 16 1986.X. 17. |M' la m * a • tr | i ■ r . / V%V 11 %F/ Idilli Cl 111[wl %Í| M* ClI ** IfcyljP * g
