Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-17 / 42. szám

ÚJ szú 15 1986.X. 17. Az IL 62-es gép Moszkvából Pe- kingbe pontosan 22 óra 10 perckor startol. A légikisasszony arról tájé­koztat bennünket, leszállás nélkül több mint nyolc órát fogunk repülni és 6452 kilométert teszünk meg. Mellettem fiatal finn házaspár ül: Partti 28 éves, Sinike, a fiatal fele­ség 24 éves, s úgy döntöttek, nász­újukat Kínában töltik. Akárcsak ók, én Is nagyon kíváncsi vagyok erre a nem mindennapi találkozás­ra. Peking, Sanghaj, a Kínai Nagy Fal, a Tiltott Város... no és elsősor­ban a világ legnépesebb országá­nak a lakóival való találkozás vonz mágnesként engem is. REGGELI TORNA ÉS BICIKLIÁRADAT Már az első találkozás a repülőgépen kedves. A rokonszenves feketehajú, min­dig mosolygó légikisasszonyok meleg, nedves törülközőket osztanak szét, ame­lyekkel kezünket mossuk le. Néhány perc elmúltával jázminteával kínálnak ben­nünket, majd következik a „frissítő“, vagyis különböző apró ételek sokasága. Ezt a szokást későbbi vendéglátóink egész ott-tartózkodásunk idején be­tartják ... Néhány perc múlva éjfél lesz, de kint világosság van. Egészen Pekingig elkí­sér bennünket a napfény, helyi idő szerint fél tizenkettőkor landol repülőgépünk. Ar­ra gondolok, otthon hajnali fél öt van, s az emberek talán már lassan ébredeznek, néhányan bizonyára munkába sietnek. Bennünket azonban a kínai országos újságírószövetségbeli kollégáink invitál­nak ebédre. Az asztalon különböző hal­fajták, rák, egyéb tengeri élőlény, köztük medúza is, s nem maradhat el a zöldség, a marhahús, a disznóhús, a kacsa és a csirke sem. A repülőtérről taxival hajtunk a pekingi Janking szállodához. Az egyenes utat fasor övezi. Ahogyan közeledünk a város­hoz, egyre több kerékpárral találkozunk. Kísérőnk, Lu Hui-min elárulja, a csaknem 10 millió lakosú kínai fővárosban több mint 5 millió kerékpár van. Persze nem hiányoznak az autóbuszok, trolibuszok, sem a gépkocsik, amelyek túlnyomó részt állami tulajdonban vannak. Reggel korán kelünk. A szálloda előtt már hat órakor megjelennek az első fu­tók. Idősebbek és fiatalabbak, férfiak és nők. Egy csoportban mintegy harmincán tornásznak, a férfiak és nők külön-külön. rajtuk kék tréningruha. Ahogyan egyikük, Vari Szín elmondja, mindnyájan a szállo­dában dolgoznak és már öt éve regge­lente 30 percet tornásznak. Hét órakor az utcát már kerékpározók ezrei lepik el. Sokan közülük a munkába, vagy az iskolába sietve 10 vagy több kilométert is megtesznek. A hatalmas áradat időnként megakad, de hamar közbelépnek a köz­lekedési . szolgálat ügyeletesei. Azok a kerékpárosok, akik megsértik a közle­kedési előírásokat, rövid vita után bünte­tést fizetnek. A GAZDASÁGI REFORM Az újságíróklubban az állami gazdasá­gi bizottság képviselőivel találkozunk. Cárig Hua osztályvezető-helyettes tájé­koztat bennünket a gazdasági reformról és az 1985-ös eredményekről. Magya­rázza, hogy a reformot szocialista bázi­son hajtják végre, s célja, hogy hozzájá­ruljon a kínai sajátságokat figyelembe vevő szocializmus építéséhez. A gazda­sági reform eddig a legnagyobb eredmé­nyeket a mezőgazdaságban hozta. A la­kosság 80 százalékát foglalkoztatja ez az ágazat. A reform lényege az, hogy a föl­det, amely továbbra is kollektív tulajdont képez, az egyes mezőgazdasági csalá­dok között osztották fel. Ezek szerződés­ben kötelezték magukat arra, hogy a ga­bona, a zöldség, a hús, a tej és más termékek bizonyos részét meghatározott árakon eladják az államnak. Amit ezen felül termelnek, vagy az államnak, vagy a piacokon adják el - itt már szabadáron. A szerződéses kötelezettségvállalások­nak ezt a rendszerét jelenleg igyekeznek érvényesíteni az ipari üzemekben is. El­sősorban azoknak a vállalatoknak az önállóságát kívánják növelni, amelyek 55 százalékos jövedelemadót fizetnek. Életké­pességüket kívánják fokozni, ki akarják szélesíteni jogköreiket, aminek célja az, hogy növekedjen a termelés és a termé­kek minősége. Cang Hua elmondja, a gazdasági re­form hat év alatt jelentősen felélénkítette a gazdasági tevékenységet és egészé­ben véve kedvező eredményeket hozott. A pekingi Császári Palota is sok láto­gatót vonz (A szerző felvételei) Emlékeztet rá, hogy Kínában 1978-ban csak 304 millió tonna gabonát termeltek, s évente 10 millió tonnát külföldről kellett behozni. Hat év elteltével az évi termelés elérte a 380 millió tonnát, s először adó­dott rá mód, hogy Kína a termés egy részét exportálja. Az eredmények mellett bizonyos problémák is felmerülnek - mondja Cang Hua -, amelyeket a köz­ponti szervek nem tudtak megoldani. Többek között a nem megfelelő közleke­désről és szállításról, az energiahiányról beszél, s nem hallgatja el a korrupció eseteit, a bűncselekmények egyes ese­tekben növekvő számát és más olyan nehézségeket, amelyek leküzdése jelen­leg napirenden van. NAGY FAL, KIS FAL A mezőgazdaságban végrehajtott re­form konkrét megnyilvánulásaival rögtön kai művelik a földet, apró sarlóikkal vág­ják vagy ültetik a rizst. Lu Hui-min ma­gyarázza, hogy az ország déli részén a nagyobb művelési területeken több me­zőgazdasági gépet használnak. Itt a fal­vak nem túl nagyok. A házakat vagy agyag- vagy égetett téglákból építették, s magas fal veszi őket körül. Mintha mindenki egy kínai kis falat szeretne magának... GYÁRLÁTOGATÁSON Tiencsin, az ismert kikötőváros érvé­nyesítheti a nyitott ajtók |x>litikáját. Alapo­sabban a Teda fejlesztési területen is­merkedhetünk meg ezzel a politikával. Vang Csu építész, az igazgató 44 éves helyettese igen szívélyesen üdvözöl ben­nünket, s azt mondja, mi vagyunk az első csoport Csehszlovákiából. Ez a fiatal, lendületesen beszélő szakember hisz másnap találkozunk, amikor a Kínai Nagy Falhoz látogatunk. A Pekingtól mintegy 100 kilométerre fekvő, talán legnagyobb idegenforgalmi látványossághoz vezető út mentén már korán reggel dolgoznak a parasztok apró földjeiken, amelyek te­rületüket nézve nem nagyobbak a mi kiskertjeinknél. Gépeket szinte alig látni. Itt-ott egy-egy kistraktor. A mintaszerűen megművelt földekről a parasztok kerék­páron, kocsikon, szekereken vagy vállu­kon viszik a zöldséget, paradicsomot, uborkát, padlizsánt, a babot, hagymát és fokhagymát a városi piacra. A teljesség kedvéért el kell mondani, hogy a parasz­tok azokat az öntöberendezéseket hasz­nálják, amelyeket korábban a kommúnák építettek fel. A Kínai Nagy Falnál turisták ezreivel találkozhatunk. Finn, amerikai, japán, ko­reai csoportok csodálják ezt a 6000 kilo­méter hosszú művet, amely időszámítá­sunk előtt 221 -ben épült meg. Amint azt kísérőnk megjegyzi, Kínában rendkívüli figyelmet fordítanak a külföldi turistákra. Új szállodákat építenek, amelyekből még mindig nincs elég, érdekes csoportos utazásokat és programokat szerveznek számukra. Kínát tavaly csaknem 3 millió külföldi látogatta meg, s úgy tervezik, számuk 1990-re 5 millióra növekszik. Kora este vonattal indulunk Tiencsin- be, amely lényegében Peking tengeri kapuja. A 120 kilométeres úton megint csak parasztokat látok, akik nagy kapáik­abban, hogy a nyitott ajtók politikája, a vegyes vállalatok létrehozása elősegíti a kínai ipar korszerűsödését. Nagyra ér­tékelte a csehszlovák gépipar színvona­lát, s azt mondta, szeretne szorosabban együttműködni a csehszlovák vállalatok­kal. Elmondja, vállalatának kiterjedt jog­körei vannak. A munkatermelékenység náluk nyolcszor akkora mint a városban, s ez elsősorban a csúcsszínvonalú tech­nikának köszönhető. Nem zárja ki, hogy a japán, amerikai, vagy hongkongi tőké­vel működő vegyes társaságok bizonyos veszélyt rejtenek magukban, de hangsú­lyozza, hogy a fejlődés gyorsításakor nem elég, ha valaki csupán a saját erejé­re támaszkodik. » Egy másik üzemben - óragyárról van szó - megtudjuk, hogy itt körülbelül egy éve igyekeznek megvalósítani a gazda­sági reformot. Az óragyár igazgatója arról tájékoztat bennünket, hogy már 1969 óta saját terveik alapján gyártanak órákat. Az üzemet 1955-ben svájci licenc alapján hozták létre. 1985-ben 2 millió 800 ezer órát állítottak össze, s az idei terv elő­irányzata több mint 3 millió. Ebben a leg­nagyobb kínai óragyárban vasárnap dol­goznak, az alkalmazottaknak itt kedden van szabadnapjuk. A városban 8 millióan élnek, kevés a hely, akárcsak az energia, s a közlekedésben is bonyodalmakat okozna, ha minden üzemben egy időben lenne a szabadnap. Az igazgató hangsúlyozza, hogy szer­ződéses felelősséggel tartozik a termelé­sért a gazdasági szerveknek. A műhely­vezetők pedig az igazgatóval kötnek szerződést. Az üzem jelenleg jövedelmé­nek 55 százalékát fizeti ki az államnak adó formájában. A fennmaradó rész az üzemé, s felhasználhatják a termelés fejlesztésére, korszerúsétésére, vagy szétoszthatják a dolgozók között. A jöve­delmek a gazdasági reform érvényesíté­sének egy éve alatt 10 százalékkal, a munkatermelékenység hasonló arány­ban növekedett. Egy héten hat napot dolgoznak, szabadságot senki sem vesz ki. SANGHAJ PROBLÉMÁI Úton Sanghajba kínai kollégáinkkal ennek a 12 milliós városnak az életéről beszélgetünk. A helyzet, főleg a külváro­sokban, bonyolult. Az emberek itt egyet­len szobácskábán laknak, a házak között szőkék az utcák, a vízcsap közös, a há­zak egymás hegyén-hátán állnak. Az utcán javítják a kerékpárokat, ott is mos­nak, szárítják a ruhát, dajkálják a gyere­keket ... Sok házat az összeomlás veszé­lye fenyeget. Helyenként azt is látni, hogy a házacskákat lebontják, s az emberek új lakásba költöznek. Sanghajban az új lakás általában egy tizenöt négyzetméter alapterületű szobát jelent, egy emeleten rendszerint öt csa­lád él, s osztozik a konyhán, a fürdőszo­bán. A családoknak ma túlnyomórészt egy gyermekük van. Ha kötelezik magu­kat arra, hogy nem születik több gyerme­kük, különböző előnyöket élveznek. Ha­marabb ksípnak lakást, pénzügyi hozzá­járulást, bölcsödét, óvodát, s a gyereke­ket ezekből a családokból nagyobb való­színűséggel veszik fel a főiskolára. De hogyha megszületik a második gyerek, következnek az ezzel ellentétes intézke­dések. Amint azt kollégáink elmondják, egészében véve sikerül korlátok között tartani a népességszaporulatot. MŰHOLD-FELBOCSÁTÁS - OLCSÓN Kína a nagy ellentétek országa. Kollé­gáinktól azt is megtudjuk, hogy megjelent a nemzetközi műhold-piacon. A „Hosszú Menetelés-2" nevű hordozórakétával egy svéd távközlési műholdat bocsáta­nak Föld körüli pályára. A becsült költsé­gek alig érik el a 4 millió dollárt, vagyis csaknem 10-szer alacsonyabbak, mintha a műholdat amerikai rakéta bocsátaná fel. Szian városán keresztül haladva ven­déglátóink mutatják azt a komplexumot, amelyet szovjet segítséggel építettek fel. Emlékeztetnek rá, hogy a szovjet szak­emberek ismét Kínában dolgoznak és tizenhét hatalmas üzem korszerűsítésé­ben vesznek majd részt. Egyre intenzí­vebbé válik az együttműködés Kína és Csehszlovákia között is. Többek között azoknak az üzemeknek a rekonstrukció­jában és korszerűsítésében veszünk részt, amelyeket Csehszlovákia még az ötvenes években épített fel. Emellett Tat­ra 815-ös tehergépkocsikat szállítunk Kí­nába, ahol az összeszerelési munkákat maguk végzik el. A csehszlovák-kínai gazdasági együttműködés éves értéke jelenleg 950 millió svájci franknak felel meg. Ezek a tények is bizonyítnák, hogy olyan ország vendégei voltunk, amely szeretné bővíteni együttműködését Csehszlovákiával. Az idősebb kínaiak, akikkel alkalmam nyílt beszélgetni, jól emlékeznek az ötvenes években zajló együttműködésünkre, amely mindkét or­szág számára előnyös volt. Peking-Bratislava, 1986. szeptember VOJTECH KREStANKO Úton a piacra... A tiencsini vásárcsarnok ' fii «fi- .itt . y&. . fi . /-fit/

Next

/
Thumbnails
Contents