Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-17 / 42. szám
ÚJ szú 15 1986.X. 17. Az IL 62-es gép Moszkvából Pe- kingbe pontosan 22 óra 10 perckor startol. A légikisasszony arról tájékoztat bennünket, leszállás nélkül több mint nyolc órát fogunk repülni és 6452 kilométert teszünk meg. Mellettem fiatal finn házaspár ül: Partti 28 éves, Sinike, a fiatal feleség 24 éves, s úgy döntöttek, nászújukat Kínában töltik. Akárcsak ók, én Is nagyon kíváncsi vagyok erre a nem mindennapi találkozásra. Peking, Sanghaj, a Kínai Nagy Fal, a Tiltott Város... no és elsősorban a világ legnépesebb országának a lakóival való találkozás vonz mágnesként engem is. REGGELI TORNA ÉS BICIKLIÁRADAT Már az első találkozás a repülőgépen kedves. A rokonszenves feketehajú, mindig mosolygó légikisasszonyok meleg, nedves törülközőket osztanak szét, amelyekkel kezünket mossuk le. Néhány perc elmúltával jázminteával kínálnak bennünket, majd következik a „frissítő“, vagyis különböző apró ételek sokasága. Ezt a szokást későbbi vendéglátóink egész ott-tartózkodásunk idején betartják ... Néhány perc múlva éjfél lesz, de kint világosság van. Egészen Pekingig elkísér bennünket a napfény, helyi idő szerint fél tizenkettőkor landol repülőgépünk. Arra gondolok, otthon hajnali fél öt van, s az emberek talán már lassan ébredeznek, néhányan bizonyára munkába sietnek. Bennünket azonban a kínai országos újságírószövetségbeli kollégáink invitálnak ebédre. Az asztalon különböző halfajták, rák, egyéb tengeri élőlény, köztük medúza is, s nem maradhat el a zöldség, a marhahús, a disznóhús, a kacsa és a csirke sem. A repülőtérről taxival hajtunk a pekingi Janking szállodához. Az egyenes utat fasor övezi. Ahogyan közeledünk a városhoz, egyre több kerékpárral találkozunk. Kísérőnk, Lu Hui-min elárulja, a csaknem 10 millió lakosú kínai fővárosban több mint 5 millió kerékpár van. Persze nem hiányoznak az autóbuszok, trolibuszok, sem a gépkocsik, amelyek túlnyomó részt állami tulajdonban vannak. Reggel korán kelünk. A szálloda előtt már hat órakor megjelennek az első futók. Idősebbek és fiatalabbak, férfiak és nők. Egy csoportban mintegy harmincán tornásznak, a férfiak és nők külön-külön. rajtuk kék tréningruha. Ahogyan egyikük, Vari Szín elmondja, mindnyájan a szállodában dolgoznak és már öt éve reggelente 30 percet tornásznak. Hét órakor az utcát már kerékpározók ezrei lepik el. Sokan közülük a munkába, vagy az iskolába sietve 10 vagy több kilométert is megtesznek. A hatalmas áradat időnként megakad, de hamar közbelépnek a közlekedési . szolgálat ügyeletesei. Azok a kerékpárosok, akik megsértik a közlekedési előírásokat, rövid vita után büntetést fizetnek. A GAZDASÁGI REFORM Az újságíróklubban az állami gazdasági bizottság képviselőivel találkozunk. Cárig Hua osztályvezető-helyettes tájékoztat bennünket a gazdasági reformról és az 1985-ös eredményekről. Magyarázza, hogy a reformot szocialista bázison hajtják végre, s célja, hogy hozzájáruljon a kínai sajátságokat figyelembe vevő szocializmus építéséhez. A gazdasági reform eddig a legnagyobb eredményeket a mezőgazdaságban hozta. A lakosság 80 százalékát foglalkoztatja ez az ágazat. A reform lényege az, hogy a földet, amely továbbra is kollektív tulajdont képez, az egyes mezőgazdasági családok között osztották fel. Ezek szerződésben kötelezték magukat arra, hogy a gabona, a zöldség, a hús, a tej és más termékek bizonyos részét meghatározott árakon eladják az államnak. Amit ezen felül termelnek, vagy az államnak, vagy a piacokon adják el - itt már szabadáron. A szerződéses kötelezettségvállalásoknak ezt a rendszerét jelenleg igyekeznek érvényesíteni az ipari üzemekben is. Elsősorban azoknak a vállalatoknak az önállóságát kívánják növelni, amelyek 55 százalékos jövedelemadót fizetnek. Életképességüket kívánják fokozni, ki akarják szélesíteni jogköreiket, aminek célja az, hogy növekedjen a termelés és a termékek minősége. Cang Hua elmondja, a gazdasági reform hat év alatt jelentősen felélénkítette a gazdasági tevékenységet és egészében véve kedvező eredményeket hozott. A pekingi Császári Palota is sok látogatót vonz (A szerző felvételei) Emlékeztet rá, hogy Kínában 1978-ban csak 304 millió tonna gabonát termeltek, s évente 10 millió tonnát külföldről kellett behozni. Hat év elteltével az évi termelés elérte a 380 millió tonnát, s először adódott rá mód, hogy Kína a termés egy részét exportálja. Az eredmények mellett bizonyos problémák is felmerülnek - mondja Cang Hua -, amelyeket a központi szervek nem tudtak megoldani. Többek között a nem megfelelő közlekedésről és szállításról, az energiahiányról beszél, s nem hallgatja el a korrupció eseteit, a bűncselekmények egyes esetekben növekvő számát és más olyan nehézségeket, amelyek leküzdése jelenleg napirenden van. NAGY FAL, KIS FAL A mezőgazdaságban végrehajtott reform konkrét megnyilvánulásaival rögtön kai művelik a földet, apró sarlóikkal vágják vagy ültetik a rizst. Lu Hui-min magyarázza, hogy az ország déli részén a nagyobb művelési területeken több mezőgazdasági gépet használnak. Itt a falvak nem túl nagyok. A házakat vagy agyag- vagy égetett téglákból építették, s magas fal veszi őket körül. Mintha mindenki egy kínai kis falat szeretne magának... GYÁRLÁTOGATÁSON Tiencsin, az ismert kikötőváros érvényesítheti a nyitott ajtók |x>litikáját. Alaposabban a Teda fejlesztési területen ismerkedhetünk meg ezzel a politikával. Vang Csu építész, az igazgató 44 éves helyettese igen szívélyesen üdvözöl bennünket, s azt mondja, mi vagyunk az első csoport Csehszlovákiából. Ez a fiatal, lendületesen beszélő szakember hisz másnap találkozunk, amikor a Kínai Nagy Falhoz látogatunk. A Pekingtól mintegy 100 kilométerre fekvő, talán legnagyobb idegenforgalmi látványossághoz vezető út mentén már korán reggel dolgoznak a parasztok apró földjeiken, amelyek területüket nézve nem nagyobbak a mi kiskertjeinknél. Gépeket szinte alig látni. Itt-ott egy-egy kistraktor. A mintaszerűen megművelt földekről a parasztok kerékpáron, kocsikon, szekereken vagy vállukon viszik a zöldséget, paradicsomot, uborkát, padlizsánt, a babot, hagymát és fokhagymát a városi piacra. A teljesség kedvéért el kell mondani, hogy a parasztok azokat az öntöberendezéseket használják, amelyeket korábban a kommúnák építettek fel. A Kínai Nagy Falnál turisták ezreivel találkozhatunk. Finn, amerikai, japán, koreai csoportok csodálják ezt a 6000 kilométer hosszú művet, amely időszámításunk előtt 221 -ben épült meg. Amint azt kísérőnk megjegyzi, Kínában rendkívüli figyelmet fordítanak a külföldi turistákra. Új szállodákat építenek, amelyekből még mindig nincs elég, érdekes csoportos utazásokat és programokat szerveznek számukra. Kínát tavaly csaknem 3 millió külföldi látogatta meg, s úgy tervezik, számuk 1990-re 5 millióra növekszik. Kora este vonattal indulunk Tiencsin- be, amely lényegében Peking tengeri kapuja. A 120 kilométeres úton megint csak parasztokat látok, akik nagy kapáikabban, hogy a nyitott ajtók politikája, a vegyes vállalatok létrehozása elősegíti a kínai ipar korszerűsödését. Nagyra értékelte a csehszlovák gépipar színvonalát, s azt mondta, szeretne szorosabban együttműködni a csehszlovák vállalatokkal. Elmondja, vállalatának kiterjedt jogkörei vannak. A munkatermelékenység náluk nyolcszor akkora mint a városban, s ez elsősorban a csúcsszínvonalú technikának köszönhető. Nem zárja ki, hogy a japán, amerikai, vagy hongkongi tőkével működő vegyes társaságok bizonyos veszélyt rejtenek magukban, de hangsúlyozza, hogy a fejlődés gyorsításakor nem elég, ha valaki csupán a saját erejére támaszkodik. » Egy másik üzemben - óragyárról van szó - megtudjuk, hogy itt körülbelül egy éve igyekeznek megvalósítani a gazdasági reformot. Az óragyár igazgatója arról tájékoztat bennünket, hogy már 1969 óta saját terveik alapján gyártanak órákat. Az üzemet 1955-ben svájci licenc alapján hozták létre. 1985-ben 2 millió 800 ezer órát állítottak össze, s az idei terv előirányzata több mint 3 millió. Ebben a legnagyobb kínai óragyárban vasárnap dolgoznak, az alkalmazottaknak itt kedden van szabadnapjuk. A városban 8 millióan élnek, kevés a hely, akárcsak az energia, s a közlekedésben is bonyodalmakat okozna, ha minden üzemben egy időben lenne a szabadnap. Az igazgató hangsúlyozza, hogy szerződéses felelősséggel tartozik a termelésért a gazdasági szerveknek. A műhelyvezetők pedig az igazgatóval kötnek szerződést. Az üzem jelenleg jövedelmének 55 százalékát fizeti ki az államnak adó formájában. A fennmaradó rész az üzemé, s felhasználhatják a termelés fejlesztésére, korszerúsétésére, vagy szétoszthatják a dolgozók között. A jövedelmek a gazdasági reform érvényesítésének egy éve alatt 10 százalékkal, a munkatermelékenység hasonló arányban növekedett. Egy héten hat napot dolgoznak, szabadságot senki sem vesz ki. SANGHAJ PROBLÉMÁI Úton Sanghajba kínai kollégáinkkal ennek a 12 milliós városnak az életéről beszélgetünk. A helyzet, főleg a külvárosokban, bonyolult. Az emberek itt egyetlen szobácskábán laknak, a házak között szőkék az utcák, a vízcsap közös, a házak egymás hegyén-hátán állnak. Az utcán javítják a kerékpárokat, ott is mosnak, szárítják a ruhát, dajkálják a gyerekeket ... Sok házat az összeomlás veszélye fenyeget. Helyenként azt is látni, hogy a házacskákat lebontják, s az emberek új lakásba költöznek. Sanghajban az új lakás általában egy tizenöt négyzetméter alapterületű szobát jelent, egy emeleten rendszerint öt család él, s osztozik a konyhán, a fürdőszobán. A családoknak ma túlnyomórészt egy gyermekük van. Ha kötelezik magukat arra, hogy nem születik több gyermekük, különböző előnyöket élveznek. Hamarabb ksípnak lakást, pénzügyi hozzájárulást, bölcsödét, óvodát, s a gyerekeket ezekből a családokból nagyobb valószínűséggel veszik fel a főiskolára. De hogyha megszületik a második gyerek, következnek az ezzel ellentétes intézkedések. Amint azt kollégáink elmondják, egészében véve sikerül korlátok között tartani a népességszaporulatot. MŰHOLD-FELBOCSÁTÁS - OLCSÓN Kína a nagy ellentétek országa. Kollégáinktól azt is megtudjuk, hogy megjelent a nemzetközi műhold-piacon. A „Hosszú Menetelés-2" nevű hordozórakétával egy svéd távközlési műholdat bocsátanak Föld körüli pályára. A becsült költségek alig érik el a 4 millió dollárt, vagyis csaknem 10-szer alacsonyabbak, mintha a műholdat amerikai rakéta bocsátaná fel. Szian városán keresztül haladva vendéglátóink mutatják azt a komplexumot, amelyet szovjet segítséggel építettek fel. Emlékeztetnek rá, hogy a szovjet szakemberek ismét Kínában dolgoznak és tizenhét hatalmas üzem korszerűsítésében vesznek majd részt. Egyre intenzívebbé válik az együttműködés Kína és Csehszlovákia között is. Többek között azoknak az üzemeknek a rekonstrukciójában és korszerűsítésében veszünk részt, amelyeket Csehszlovákia még az ötvenes években épített fel. Emellett Tatra 815-ös tehergépkocsikat szállítunk Kínába, ahol az összeszerelési munkákat maguk végzik el. A csehszlovák-kínai gazdasági együttműködés éves értéke jelenleg 950 millió svájci franknak felel meg. Ezek a tények is bizonyítnák, hogy olyan ország vendégei voltunk, amely szeretné bővíteni együttműködését Csehszlovákiával. Az idősebb kínaiak, akikkel alkalmam nyílt beszélgetni, jól emlékeznek az ötvenes években zajló együttműködésünkre, amely mindkét ország számára előnyös volt. Peking-Bratislava, 1986. szeptember VOJTECH KREStANKO Úton a piacra... A tiencsini vásárcsarnok ' fii «fi- .itt . y&. . fi . /-fit/
