Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-17 / 42. szám

A felsőszemerédi (Horné Semerovce) Május 1 Efsz akkumulátorjavító műhelyé­ben a bakelit, az olvasztott szurok és az ólom a fö munkaeszköz. E három anyag keveredett, sajátos illata mindkét műhely­csarnokot kitölti, sót még az udvaron is érezhető, ahol a régi akkumulátorokat szedik szét.- Munka közben ezért kötelezően száj- és orrvédót viselünk, naponta egyé­nenként egy liter tejet kell meginnunk és negyedévenként orvosi vizsgálatra me­gyünk mondta Pásztor János, aki unoka­testvérével, Pásztor Józseffel egy asztal­nál állva a régi akkumulátorokat szedte szét. - Ez már könnyebb munka, bár eléggé poros - folytatta, miközben fej­szével a lemezektől elválasztotta a pólu­sokat. - Amikor a dobozokat bontjuk szét, hogy kivehessük a belső részeket, sokkal jobban megizzadunk. Különösen ha nagy a meleg és megpuhul a szurok. Közben a többi asztaltól is átjöttek a kollégák, de csak néhány percre, mert mindannyian teljesítmény szerint kapják a fizetésüket, mégpedig egyenlő arány­ban, s nem lehet, hogy ők itt kint elbe­szélgessék az időt, miközben társaik odabenn szünet nélkyl szerelik a felújított akkumulátorokat.-A kintiek és a bentiek mindig így megértik egymást? - kérdeztem, de erre többen is nyomban tiltakoztak.- Nincsenek kintikek és bentiek. Mi mindanyian valamennyi munkahelyen tu­dunk dolgozni. Hetekkel ezelőtt, amikor nagyon sok akkumulátort hoztak be, egy .hónapon át mindenki a régiek szétszedő-* sével foglalatoskodott. És akkor is helyet­tesítjük egymást, ha társaink közül egye­sek a mezei munkákban segítenek.- A mezei munkákban?- Igen. Mi ugyanis mindannyian egy szocialista munkabrigádnak vagyunk a tagjai és vállalásunkkal összhangban a csúcsidőkben mezei munkákat is vég­zünk. Egyrészt munkaidő után, amikor az egész kollektíva szénát gyűjt, vagy pél­dául segít a szalma kazalba rakásánál. Máskor egy-két tagunk heteken át a me­zőn dolgozik, és az itt maradók helyettük is elvégzik a munkát. Balázs Ferenc például a nyáron kombájnozott, Jozef Klaöko és Milan Syrovy pedig szántott - mutatta be a körülállókat Matilda étehlí- ková, a tizenkilenc tagú kollektíva egyet­len nótagja, a raktáros.- Ezek alapján ipari dogozóknak vagy földműveseknek érzik magukat?- Ipari munkát végző földműveseknek, különösen akkor, amikor a répa, a kukori­ca vagy a fűszerpaprika ránk eső részét kapáljuk. De ilyenkor is mindig összefo­gunk, egy csoportban dolgozunk, hogy jobban menjen a munka - felete határo­zottan Tóth Tibor, és a többiek egyhan­gúan helyeseltek.-A munkabrigádnak még milyen vál­lalásai vannak? Vállaltuk, hogy a termelési feladatain­kat rendkívüli helyzetekben is folyamato­san teljesítjük. így például, amikor nap­közben valamilyen okból szünetel az áramszolgáltatás, már hajnali háromkor megkezdjük a munkát, vagy a hétvégi napokon is bejövünk dolgozni, hogy a tervezett darabszámot elkészíthessük, s megrendelőink ne várakozzanak. A ter­vünk nagy, hiszen évente új akkumuláto­rokat tizennyolcmillió korona értékben ál­lítunk elő, és ezt szeretnénk legalább ötszázezer korona értékkel túlteljesíteni. A szétszedett, régi akkumulátorok részei­nek eladásából a tervezett bevétel három és félmillió korona. Egyes ólom alap­anyagú alkatrészek felolvasztásával s új­ra öntésével a szerelés során kétszáz­ezer korona értékben takarítunk meg új alkatrészeket. Mindezen túlmenően még vannak rendszeres véradóink és újítóink is. Például ez a mini olvasztókemence és öntöde, valamint e részleg elszívóberen­dezése újítóinkat dicséri - összegezte vállalásaik további részeit Bogya Tibor, a műhely és a brigád vezetője, miközben beértünk az épületbe, hogy az akkumulá­torok készítésének egyes szakaszait is szemügyre vegyük. Bartalszky Lajos és id. Bukta János nehéz munkáját is példásan látja el. Az akkumulátorok lemezeit fűrészelik, készí­tik elő a szerelésre. Naponta mintegy ti­zenkétezer darabot. Nem kis teljesítmény ez, ha figyelembe vesszük, hogy a még kétmarokra fogható huszonhárom lemez három és fél kilogrammot nyom.-A mi műhelyünkben nincs könnyű munka - mondta a mester, a további szemlélődés közepette. - Például az ő feladatuk sem írígyésle méltó - mutatja be ifj. Tóth Lászlót, Varga Lászlót, Janu- rík Györgyöt és ifj. Pásztor Imrét, akik a lemezeket hegesztették össze. Egy köralakú és tengelye körül elforgatható, alig méternyi átmérőjű munkaasztal mel­lett ültek, meleg és hideg légáramlatok keverékében, hiszen az asztal egyik ol­dalán a hegesztő lángjától felhevült mun­kadarabot az ellentétes oldalon már le kellett hűteni, hogy Jozef Krajőlk és ijf. Bukta János a lemezek közé rakhassa a szigetelő lapokat. Az összeszerelést végző id. Tóth Lászlónak, Bogya Károlynak és id. Pász­tor Imrének, a rendszeres véradók egyi­kének látszólag már könnyebb a munká­ja, de csak látszólag. Hiszen ők is he- gesztópisztollyal, olvasztott ólommal és folyékony szurokkal dolgoznak. Elismerésre méltó, hogy az akkumulá­tor-készítő brigád tagjai munkafeladatai­kat és vállalásaikat az egyelőre több javítanivalót igénylő feltételek közepette teljesítik. Elmondták, hogy nem kielégítö- ek a szociális feltételeik, télen pedig hide­gek a műhelyek, mivel a fűtés gyenge, a cserélődő levegőt nem győzi felmelegí­teni. Remélik, • hogy a szövetkezet veze­tősége rövidesen megoldja e problémá­kat. Ók persze ettől függetlenül teljes erővel azon vannak, hogy céljaikat elér­jék, amelyek között az ezüstjelvény meg­szerzése is szerepel. A CSSZSZK kor­mányának elismerése az 1985-ös mun­kasikereikért és a szocialista munkaver­senyben elért eredményeikért ebben az igyekezetben és a akaratban nagy ösz­tönző erő. EGRI FERENC A hazai nyersanyagforrások hasznosításában, a ter­mékek világpiacon történő sikeres értékesítésében, a nemzeti jövedelem termelésében eredményesen mun­kálkodó intézményeink közé jogosan besorolható a Kassai (Koáice) Kerámiaipari Művek nemzeti vállalat is. A már több mint negyedszázada működő vállalat élén Gejza Langer igeizgató áll. Tizenegy üzemének és egy kutatási-fejlesztési részle­gének dolgozói nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel mun­kálkodnak azon, hogy heizai felhasználásra és kivitelre is megfelelő mennyiségű és jó minőségű kerámiai építőa­nyagokat gyártsanak. Ennek érdekében minden hasznos tapasztalatot, tudományos-műszaki fejlesztési eredményt felhasználnak. Erről jómagam is meggyőződhettem a vállalatban tett látogatásaim alkalmából. Bármikor járok ott, bárkivel beszélgetek, mindig találkozom olyan tényekkel, amelyek kerámiaiparunk folyamatos fejlődését bizonyítják. Itt mindig történik valami, születik valami új dolog, ami a vállalat legjobb szakembereitől származik, vagy éppen külföldi utakról hozott tapasztalatokra épül. A világ negy­ven államába exportálja termékeit a vállalat, tehát a kap­csolatteremtés, üzletkötés, tapasztalatcsere joggal meg­követeli a külföldi utazásokat. Legutóbb a vállalat igazga­tója, Langer elvtárs Japánban járt, a napokban érkezett haza. Kíváncsi kérdéseimre adott válaszát így összegezte:- Mi azt valljuk: tanulni, okulni nem szégyen, inkább okos, hasznos dolog. Szerintem nem is az a fontos, hogy kitől, hanem inkább az, hogy mit és azt hogyan lehet saját javunkra hasznosítani. Ezt nem én találtam ki, előttem sokkal okosabb emberek is kimondták. Japánt nem kell bemutatnom, az egész világ elismeri fejlett gazdaságát. Termékei minden piacra betörnek, mert jó minőségűek, ilyeneket termelnek az emberek, a magas műszaki fokon működő gépek. A japánok gazdasági eredményességének forrása a pontosan végzett munka. Nincs ebben semmi csoda! A japánok gyorsan és jól dolgoznak, becsületesen kihasználva a munkaidőt. Náluk rangja, értéke van a jól végzett munkának, minőségnek. Hazafelé jövet volt időm elgondolkodni az ott tapasztaltak felett, s ezek alapján is megerősödött bennem annak tudata, hogy mindezt nálunk is el lehet - és el is kell - érni. A hazánkban érvényes társadalmi és gazdasági igények ugyanezt célozzák. Nem követelnek, nem javasolnak lehetetlent, csupán azt, hogy becsületesen dolgozzunk, jó minőségű termékeket gyárt­sunk. Méghozzá mindannyiunk érdekében! Úgy érzem, Langer elvtárs megállapításainak helyessé­gét a vállalatukban elért eredmények is igazolják. A Kassai Ahol a minőségnek rangja van Gejza Langer, a vállalat igazgatója munkatársai köré­ben átveszi az SZSZK Épftöipari Minisztériuma vörös zászlaját (A szerző felvétele) Kerámiaipari Művek dolgozói az utóbbi ötéves tervidősza­kok folyamán mindig határidő előtt teljesítették tervezett feladataikat. A 7. ötéves tervidőszakban például a bruttó termelést 60,6 millió koronával, a hazai árutermelési tervet 39,8 millió koronával, az exportfeladatokat 66,3 millió koronával, a tervezett nyereséget pedig 34,4 millió koroná­val túlteljesítették. Nem véletlen hát, hogy ez a vállalat az utóbbi öt év alatt négy alkalommal nyerte el az SZSZK Építőipari Minisztériuma és egy alkalommal a szövetségi kormány vörös zászlaját. Az idei május emlékezetes marad a vállalat dolgozói részére. Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkal­mából átvehették a vállalatnak adományozott Építésben szerzett érdemekért állami kitüntetést, valamint Kárpát- Ukrajna politikai, állami és társadalmi szerveinek vörös zászlaját, amit a nemzetközi munkaversenyben elért ered­ményükkel érdemeltek ki. A prágai várban Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnö­kének kezéből Langer elvtárs a Győzelmes Február Érdemrendet vette át, mint személyi kitüntetést. A vállalat termékei versenyképesek a nemzetközi pia­con, amit az is bizonyít, hogy a világ negyven országába jutnak el. A csaknem 485 millió korona értékű árutermelés­nek 27 százalékát külföldi piacokon értékesítették az elmúlt évben. A külföldi érdeklődés évről évre növekszik kerámiaiparunk termékei iránt. A .vállalat idei első féléves tervét is minden mutatóban túlszárnyalták: az árutermelést több mint 7 millió koroná­val, a tervezett nyereséget 260 ezer koronával, az export­feladatokat 9,6 millió koronával. Az első osztályba sorolt termékek részarányának a tervét 105,5 százalékra teljesí­tették. Nem véletlenek ezek az eredmények, hiszen az 1984- es év második felétől a vállalat dolgozóinak 90 százaléka a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást alkalmazva dolgozik. Igyekezetük középpontjában a minő­ség folyamatos javítása szerepel, amit a jelek szerint az idén is siker koronáz. A minőség javulásának köszönhe­tően, hat hónap alatt például a zománcozott burkolólapo­kat gyártó michalovcei üzemben a tervezettnél 20 876 koronával többet kerestek a dolgozók. Túlzás nélkül állíthatjuk, a Kassai Kerámiaipari Művek dolgozói körében rangja van a minőség fogalmának. Ezt sikeres munkájukkal, lelkes igyekezetükkel és eredménye­ikkel bizonyítják. ÚJ szíj 6 KULIK GELLÉRT 1986. X. 17 Pásztor József és Pásztor János a régi akkumulátorokat Az összeszerelés sem könnyű munka. Bogy a Károly és Id. Tóth László (Kádek Gábor felvételei) Ipari munkát végző földművesek között

Next

/
Thumbnails
Contents