Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-17 / 42. szám

ÚJ szú 1986. X. 17. Habár száraz volt az idei nyár, Emil Gabriel fögépesítö és Ján Kvaéöovsky mérnök, fóagronómus elégedett a terméssel. <--------------------------------------------------------­------------------­legfo ntosabb feltétele. Ezen a parcellán a Sosna burgonya­fajta betakarítását végzik, amely az agronómus véleménye szerint jól ellenáll a betegségeknek, s télen át is nagyobb veszteségek nélkül tárolható. Az agrotechnikával és a növényvédelemmel kapcsolatban elmondta, hogy még az ősz folyamán hektáronként 35 tonna érett istállótrágyát szántottak be, s tavasszal egy alkalommal gyomirtóval is bepermetezték a táblát. A nyár folyamán háromszor perme­teztek a burgonyavész és a burgonyabogár ellen. A szedést Michal Pobacfák pedagógus vezetésével a Trenőíni Építőipari Szakközépiskola diákjai végzik, napi teljesítményükkel a szövetkezet vezetősége elégedett. Innen a termést Jarosiav Pazitnyés Pavel Borek traktorosok szállítják a kálnicai burgonyaosztályozó központba. Itt Milan Kopecky gépkezelő éppen egy műszaki hiba elhárításán fáradozott, az egyik szállítószalag ugyanis meg­akadt. Mint mondja, elég gyakran előfordul ilyen eset, de nem okoz nagyobb gondot a hiba kijavítása. Miután újból beindította a gépet, Mária Krchóavá, Éva Boleková, Zuzana Jacovová, Mária Hrnőiariková és a többiek serényen folytat­ták a gumók válogatását. Egyikük méltatlankodva állapítja A Trenőíni járásban nagy hagyománya van a burgonya- termelésnek, főleg a hegyaljai körzetekben, ahol az összes termesztett növény közül a legjobban hálálta meg a földmű­velők munkáját. Nagy értéke volt régen a burgonyának, amely a szegény ember kenyerének számított, gyakran még a húst és a süteményt is pótolta. Mindez ma már csak az idősebb emberek emlékeiben él, a burgonya azonban ma sem hiányozhat az étlapunkról. Az elmúlt évtizedek folyamán a burgonya termesztési feltételei is sokat változtak. A Trenőíni járásban például a járási mezőgazdasági igazgatósághoz tartozó 28 mező­gazdasági nagyüzem közül csak tizenegyben foglalkoznak burgonyatermeléssel, amiből arra lehet következtetni, hogy ennél a növénynél is kihasználják a szakosításból és a kon­centrációból származó előnyöket. A Kálnica—Beckov-i Felvirágzás Efsz a járásban a' leg­eredményesebb burgonyatermesztó üzemek közé tartozik. A szövetkezet 1661 hektáron gazdálkodik, ebből azonban csak 860 hektár a szántó, s burgonyát évente mintegy 60 hektáron termelnek. Korai, félkorai és kései fajtákat egy­aránt, s mindegyiket sikeresen. Az idei, napfényes őszi időjárás kedvező feltételeket nyújtott a burgonya jó minőségű betakarításához. A kálnicai határ egyik 25 hektáros tábláján két burgonyakombájn haladt. Az egyiket Pavoi Svec, a másikat Ján Dovina traktoros vontatta. Az utóbbi egy pillanatra megállt, a trakto­ros néhány szót váltott Emil Gábriellel, a szövetkezet gépesítőjével. Ezen a kombájnon Amália Bednáriková, Mária Valoviöová, Margita Mojziéíková, Anna Valoviőová és Zuzana Sicková osztályozta a termést. Á gépesítő elisme­rően szólt a munkájukról, amiben az elmúlt évek során nagy gyakorlatra tettek szert. Miroslav Dedik traktorosnak is ügyesen kellett mozognia, hogy győzze elhordani a kom­bájntól a burgonyát, s rakodás közben egyetlen gumó se hulljon a földre. A burgonyatábla másik végén a szedők két TEK típusú burgonyakiszántó körül szorgoskodtak. Az egyiket Jozet Kvaöala traktoros kezelte. Itt a munkafolyamatot Ján Kvaé- óovsky mérnök, a szövetkezet agronómusa ellenőrizte, aki néhány adattal is kiegészítette a látottakat. Mint mondotta, itt az Inovec alatt mindig termeltek burgo­nyát. Kezdetben a szövetkezet csak 12-13 tonnás hektárho­zamot ért el, mostanában viszont rendszeresen 20-22 tonnát takarítanak be egy hektárról. Ezt úgy érték el, hogy fokozatosan kijavították a fajtaösszetételt, tökéletesítették az agrotechnikát, a tápanyagellátást és a növényvédelmet. A gépesítésben is jelentős haladást értek el a Mars típusú burgonyaültetők alkalmazásával, amelyekkel megfelelő növénysúrűséget lehet elérni, s ez a nagy hozam egyik A burgonyakombájn már nem számít újdonságnak a szövetkezetben meg, hogy az idei száraz nyárban nem nőttek nagyra a gumók, így a válogatás is több munkát ad, s a teljesítmény is kisebb, mint máskor. Ezt Rudolf Pagáő, a szövetkezet elnöke is megerősíti. Az idén az egész termést osztányoz*- niuk kell, hogy elegendő és megfelelő nagyságú burgonyát szállíthassanak a Jednota szövetkezet és a Zelenina vállalat kiskereskedelmi hálózatába. Mégpedig a szó szoros értel­mében, mert az elnök panaszkodva mondja, hogy az értékesítéssel problémáik vannak, nekik kell gondoskodniuk az étkezési burgonya elszállításáról is az egyes üzletekbe, ami már nem az ő feladatuk lenne. Az idén a korai burgonyát a kereskedelem át sem vette tőlük, habár a Zilinai járásban és más közeli járásokban abban az időben nem is lehetett kapni burgonyát. E nehézségektől eltekintve a burgonyát jövedelmező növénynek tartják, s nem akarnak lemondani a termesztésé­ről. Néhány nap alatt végezhetnek az idei termés betakarítá­sával is, s az erőket a cukorrépa betakarítására, a talajelő­készítésre és az ősziek vetésére összpontosíthatják. JOZEF SLUKA Az idén több munkát ad a burgonya osztályozása, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a minősé­gével. (A szerző felvételei) Soha rosszabb szüretet SZÉP TERMÉS ALMÁBÓL, KÖZEPES SZŐLŐBŐL A csornai (Camovce) főút végén balra forduljon - tanácsolja Végh László, a Sőregi (éurice) Efsz székházában - ott megtalálja az almaszüretelőket. öt perc elteltével már az új telepítésű hegyoldalon porzik mögöttünk az út, itt szedik a gyönyörű Goldspurt, Spartant és Jonathánt.- Tulajdonképpen csak jövőre vártuk az első komoly termést - mondja Igor Chovan csoportvezető, majd hozzáteszi, hogy jól jött ez a pluszmennyiség, mert a sőregi részlegen sok ugyan az alma, de apró, nagyrésze nem felel meg a minőségi követelmények­nek. - A szedést szeptember 13-án kezdtük, s néhány napon belül, október elejére be is fejezzük. Mostanáig mintegy húsz vagonnyi alma került ládákba, melyből 13 vagont vásárolt fel a losonci (Luőenec) Zelenina. A kö­zellátás mellett a hullott és az apró almát a Banská Bystrica-i konzervgyár vásárolja fel. Közben egy kis motorkerékpáron berobogott Mihály Eleonóra mémöknő, a kertészet agronómusa.- Szolgálati, nemrég kaptam - mutat a vadonatújnak látszó masinára. Mondtam is az elnök elvtársnak, hogy köszönöm a fizetésemelést. Nem nagyon értette a dol­got, mire megmagyaráztam, hogy tavaly még a saját járművemmel jártam a határt, s abba bizony üzema­nyag is kellett... Aztán komolyra fordítva a szót elmondja, hogy bizony nélkülözhetetlen egy ilyen nagy határban a kis- fogyasztású motor, különben aligha jutna el minden munkahelyre. Most éppen a gyümölcs elszállításával vannak problémák, de Gáspár József gépkocsivezető­vel hamar szót értenek, aki négy alkalommal is megjár­ja naponta az almáskert és a járási székhely közötti utat. Persze ahhoz, hogy a hatalmas konténerek gyorsan megteljenek, ügyes kezű szüretelőkre is szükség van.- Ebben a 35 hektáros új telepítésben kizárólag saját asszonyaink szedik az almát - mondja Mihály Eleonóra, miközben a hegyoldalon ballagva közele­dünk a szüretelök felé. - Még kímélni kell ezeket a fiatal fákat, ezért a diákokat és a kisegítő üzemi dolgozókat inkább a sőregi részlegen, vagy a szőlészetben foglal­koztatjuk. Persze az az igazság, hogy az idén az időjárás is kedvez a szüretnek, s tulajdonképpen ön­erőből is boldogulnánk, de mivel régi partnervállalataink felajánlották a segítséget, nem utasíthattuk vissza őket. Nagyon sok iskolában és iparvállalatnál tettek kötele­zettségvállalást a mezőgazdaság megsegítésére, s az idén erre alig nyílt lehetőségük. A fiatalok a szüretelést különben sem tekintik megterhelő munkának, sokkal inkább szórakozásnak, a friss levegőn való moz­gásnak. Pedig az almaszedés, különösen annak, aki naponta végzi, nem a legkönnyebb tevékenység. Bizonygatják ezt a meglátogatott munkabrigád tagjai is, akik általá­ban reggel hétkor kezdik a napot, s meg sem állnak sötétedésig. Ez érthető is, hiszen teljesítmény szerint jutalmazzák őket. Czikora Katalin, Rák Eszter és Bújna Magdi napi keresete eléri a 130 koronát, persze azonnal hozzáfűzik, hogy ez nem mindig van így. Sok függ például az alma és a fa nagyságától. Ez most eszményi állapot, mert olyan almák is akadnak, me­lyekből kettő-hárem megy csak egy kilóra, s nem is túl megerőltető a szedésük, mert a törpefákon létra és szedőszerszám nélkül is boldogulnak.- Számításaink szerint az idén almából megterem a tervezett 44 vagonos mennyiség - folytatja az agronómus. - Természetesen nem számolom ide azt a 10-12 vagonnyi hullott almát, melyet csak önköltségi ár alatt értékesíthetünk. Igaz, az első osztályú alma sem biztosít számunkra túl nagy nyereséget, mivel ilyenkor ősszel alacsony a felvásárlási ár, ezért is fontolgatjuk a jövőben a későbbi értékesítést. Ehhez persze tárolóra, sót hűtőkapacitásra lenne szükségünk, s most úgy fest a helyzet, hogy közös vállalkozásban ez a régi álmunk is megvalósulhat. Nem kevésbé mozgalmasak a szeptember végi napok a szövetkezet szőlészetében sem. A nagy kiterjedésű gazdaság 164 hektáros szőlészetében a szüretelök között találjuk Szópatkó Istvánt, a csoport vezetőjét.- Az elmúlt két-három esztendőben jelentős fagyká­rok ritkították meg az ültetvényeket, az idén viszont elkerültek bennünket a nagyobb természeti csapások. A megmaradt tőkék most közepes terméssel hálálták meg a gondoskodást, s különösen magas, 19 és 21 százalék közötti a cukortartalom. A leszedett szőlőt a rimaszombati (Rimavská Sobota) borkombinátba szállítjuk, ahonnan a tisztes felvásárlási árak mellett értékes melléktermékeket is kapunk. A már említett tőkepusztulás miatt a tervezett mennyiségtől ugyan elmaradunk, mintegy húsz vagonnal azonban leszállí­tunk, s a saját pincénkben is érlelődik majd egy kevéske bor. Ezután a szüretelök véleményét kértük ki a munká­ról. Jana Gablasová és Legnár Angelika szakmunkás- tanulók nem első nap dolgoznak a sóregi határban.- Ilyen szép környezetben és kellemes napsütésben szívesebben vagyunk kinn a szabadban, mint az isko­lapadokban - mondja Angelika. — Meg aztán az az igazság, hogy itt sokat viccelődünk, jókat nevetünk, amit az iskolában nem nagyon engedhetnénk meg magunknak.- Nem lehet panasz a gyerekekre - mond véleményt munkájukról a csoportvezető, - mert teljesítményük alig marad el a felnőttekétől. Igaz viszont, néha elnéz­nek egy-két szölőfürtöt, éppen ezért még egyszer átfutunk a sorokon. Ezt most megtehetjük, mert az időjárás kedvező, s napokon belül befejeződhet a szü­ret, mely - tegyük hozzá - jobb és gazdagabb még lehet, de rosszabb, gyengébb viszont soha ne le­gyen. HACSI ATTILA Jó munkát végeznek a Trenöini Építőipari Szakközépiskola diákjai is * '•» I Hj ^ 1 j >mámámmá •tmmmAmmm

Next

/
Thumbnails
Contents