Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-10 / 41. szám

Anyagi ösztönzéssel a minőség javításáért szú i. X. 10. Podlóczky István gyümölcskertész az aranyló Golden delicious érettségét ellen­őrzi tésében pedig a helyi alapiskola és a Duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazda­sági Műszaki Középiskola diákjainak hagyo­mányos segítségnyújtására.- Ahhoz képest, hogy sietniük kell a szü­reteléssel, kevés embert találtam az ültet­vényben.- Igaza van, egyelőre bizony kevesen va­gyunk. A pótkocsin is foglalkoztatott traktoro­sokkal együtt ma is csak harminc szüretelőt tudtunk munkába állítani. Ez annyit jelent, hogy a tervezett napi 20 tonna helyett egye­lőre csupán 13-15 tonna almát tudunk beta­karítani. A minőségre is ügyelve A munkát itt is úgy tervezik mint másutt: a kiválasztott sorközben nagy, 240 kilo­gramm almát befogadó ládákkal megrakott, traktorvontatású pótkocsi halad s a két fasor­ról nyolc-tíz beosztott szedő szüreteli a gyü­mölcsöt.- Hogy ne kelljen kétszer bejárni az ültet­vényt és ide-oda cipelni a nehéz létrákat, tavaly úgy szerveztük a munkát, hogy azon­nali osztályozással egyszerre leszüreteltünk minden gyümölcsöt a fákról - magyarázta Podlóczky elvtárs. - Az emberek munkáját akartuk megkönnyíteni, de rájöttünk, hogy ha elfogadható áron akarjuk értékesíteni a ter­mést, akkor jobban kell ügyelnünk az osztá­lyozásra, s két menetben kell betakarítanunk az első- és a másodosztályú almát. A duna- szerdahelyi Agrofrigor vállalat szigorúan ellenőrzi a minőségi követelmények megtar­tását, ezért a szedőket anyagilag érdekeltté tettük a lehető legjobb értékesítési átlagár elérésében. Eddig 20 fillért fizettünk egy kiló megszedett almáért, most ezt 25 fillérre emeltük, de egyúttal azt is kikötöttük, hogy ha a szedők által első osztályúnak mondott árut az átvevők mégis másodosztályúnak minősítenék, akkor nemcsak az ösztönzési pótlékot vonjuk meg, hanem további 5 fillér­rel a kilónkénti alapjutalmat is megrövidítjük, s a hanyag munkát végző, a közöst is megkárosító szüretelőknek az elérhető 25 fillér helyett csak 15 fillért fizetünk egy kiló alma leszedéséért.- A minőségi követelmények megtartása bizonyos mértékben csökkenti a napi teljesít­ményt - említette Németh Júlia, aki bratisla- vai munkaadójától három hét szabadságot kért, hogy részt vehessen a némi pluszjöve­delmet ígérő almaszüretben. - A korábbi 700 helyett most legfeljebb 500-550 kilogramm almát tudunk leszedni naponta, mert jobban kell ügyelni arra, hogy méreten aluli, beteg, sérüit, foltos, esetleg szár nélküli gyümölcs­ből a lehető legkevesebb kerüljön a kosárba, illetve a ládákba. Persze, így is jól keresünk, és közben a szövetkezetét is hozzásegíthet­jük a jó értékesítési átlagár eléréséhez.- (gy igaz - bólogatott Omanek Piroska, miközben a gyümölccsel teli műanyag szüre­telőkannát felnyújtotta a pótkocsin szorgos­kodó Both Istvánnak és Sül Yvettnek. - Min­denki láthatja, az almaszüret nem könnyű munka. Két-három hét alatt alaposan belefá­radunk a cipekedésbe, a létrán tornászásba, de a következő őszön újra vállaljuk, megint eljövünk. És nemcsak azért, mert elégedet­tek vagyunk a keresettel, hanem azért is, mert megszerettük ezt a munkát és szá­munkra almaszedés nélkül talán nem is lenne örömökben teljes az ősz. KÁDEK GÁBOR A felbári (Horny Bár) Csallóköz Egységes Földműves-szövetkezetnek 17,5 hektáros gyümölcsöse van, ebből 15,5 hektáron alma terem. Az almáskert nagyob részében a tet­szetős és ízletes sárga gyümölcsöt kínáló Golden delicious fajta díszük, de találunk itt Starking, Starkrimson és Jonathán téli almát is. Az utóbbit tíz egynéhány évvel ezelőtt ki akarták irtani, mert nem bírtak a lisztharmat­tal. Végül mégsem a fejszét, hanem a sok munkát adó, de egyúttal biztos termelési sikert is biztosító, rendszeres metszést vá­lasztották. Nem bánták meg, mert azóta is rendre a Jonathán almafáik teremnek leg­gazdagabban.- Az ültetvényben összesen öt hektáron terem Jonathán s ezen a területen tavaly 220 tonna gyümölcsöt szüreteltünk - magyarázta Podlóczky István gyümölcskertész. - Ezen az őszön ennél a fajtánál körülbelül 180 tonnás össztermelést remélünk.- Vagyis szerényebb lesz az év a tava­lyinál.- Szerényebb, viszont panaszra így sem lehet okunk, hiszen a tervet mindenképpen teljesítjük. Eddig két igazán gazdag évünk volt: 1981-ben 30 tonnás átlaghozamról be­szélhettünk, tavaly pedig 620 tonna gyümöl­csöt szüretelhettünk. A múlt évi rekordot nem fogjuk megdönteni, de a tervezett 350 tonna össztermést minden bizonnyal megtoldjuk még legalább 50 tonna almával.- Ki fogja leszedni ezt a rengeteg gyümöl­csöt? - mutattam a terhük alatt roskadozó fákra.- Számunkra a szüret és a gazdag termés legalább akkora gond mint öröm - komoro­Omanek Piroska Jonathánt szüretel dott el egy pillanatra a gyümölcskertész. - önálló gyümölcstermelő munkacsoportunk nincsen, de saját erővel egyébként sem győznénk a munkát. A faluban és a környé­ken igyekszünk minden évben hosszabb időre szerződő idénymunkásokat toborozni. Azonkívül számítunk a szövetkezet tagjainak hétvégi segítségére, a nyugdíjasok, valamint a társadalmi szervezetek tagjainak kezde­ményezésére, a hullott gyümölcs összegyűj­A gyümölccsel teli műanyag kannákat a pótkocsin szorgoskodó Both István traktoros és Sill Yvett, az Éberhardi (Mali- novo) Középfokú Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet gyakorlati idejét töl­tő tanulója üríti ki. Gyorsan, de óvatosan kell dolgozniuk, hogy ne nyomódjon- ütödjön feleslegesen a nagy gonddal sze­dett termés (A szerző felvételei) László Károly mérnök (közé­pen) a napi te­endőket beszéli meg Mészáros Sándorral (bal­ról) és Kázmér Istvánnal Korszerű és gazdaságos takarmányozási módszerek a közös vállalatként létesített nagyhizlaldában A Dunaszerdahelyből (Dunajská Stre­da) Várkony (Vrakúö) felé vezető út kö­zepe táján egy különleges üzem terül el. Mindössze tizennégy hektárnyi területét gondosan ápolt rózsabokrok övezik, ud­varán még gyümölcsfák is hajladoznak. Vajon ki gondolná, hogy a gondozott virágágyások és gyümölcsfák valójában egy nagyhizlaldát takarnak. S nem is akármilyen hizlaldát, amint arról Uher István mérnök, igazgatóhelyettes, vala­mint László Károly mérnök, a takarmá­nyozási részleg vezetője beszámolt.- A hizlalda közös mezőgazdasági vállalat. Felépítését 1973-ban kezdtük, 33 tagüzem, egységes földműves-szö­vetkezetek, állami gazdaságok, központi­lag irányított gazdasági szervezetek, va­lamint a cukorgyár és a húsipari vállalat részvételével. A termelés 1980-ban kez­dődött. Üzemünknek az az érdekessége, hogy az állatokat nem hagyományos ta­Hodossy Erika a takarmányelőkészitő berendezés műszerfalát kezeli karmánnyal etetjük. Mi ugyanis a takar­mány előállításához a helyi cukorgyár melléktermékeit, a répaszeletet, a répa­törmeléket és a melaszt is felhasználjuk - kezdi a beszámolót Uher István mér­nök. - Az üzem beindítása után először ún. monodiétás takarmányozást vezet­tünk be. Ez 40—45 százalékban búza­szalmából, továbbá abraktakarmányból, szárított répaszeletből, melaszból és kaf- filériai zsírból álló takarmánypogácsa etetéséből állt. Ezen azonban később változtatnunk kellett, mert ez a módszer nem fedezte teljesen az állatok fiziológiai szükségleteit, s egészségügyi problémá­kat is okozott. Magyarországi partnereinkkel közösen kidolgoztunk egy új répaszelettárolási és hasznosítási módszert. Ennek lényege az, hogy a cukorgyári idény alatt a kipré­selt répaszeletet természetes biológiai konzerváló anyaggal beoltjuk, amely a si­lóvermekben egész éven át megőrzi an­nak tápértékét, s biztonságosan etethető. Tavaly 11 000 tonna répaszeletet raktá­roztunk el ilyen módszerrel, ebből még jelenleg is használunk. Az új takarmány­pogácsából tehát kimaradt a szárított répaszelet, s a konzervált répaszeletet bizonyos mennyiségű búzaszalmával ke­verve etetjük. A dunaszerdahelyi cukor­gyárból évente 20 000 tonna répaszele­tet és répatörmeléket kapunk, a tagüze- mektöl pedig az aratás után 8000 tonna búzaszalmát veszünk át. Ebből 3000 ton­nát mi gyűjtünk be. Célszerű lenne ezt a módszert cukorgyáraink és a mezőgaz­dasági termelők között kiszélesíteni a cu­korgyári melléktermékek jobb hasznosí­tása érdekében. Ennek a nem hagyományos takar­mánynak az előállításával és előkészíté­sével takarmányozási részlegünk foglal­kozik. Ezt 55 dolgozóval két szocialista munkabrigád képezi. A termeléshez kor­szerű dán berendezésekkel rendelke­zünk - teszi hozzá László Károly mérnök.- A hizlaldával kapcsolatban mit lenne érdemes elmondani?- Ezen az aránylag kis területen szar­vasmarha-, sertés- és baromfihizlalással egyaránt foglalkozunk. Évente körülbelül 4500 tonna húst termelünk. Jelenleg 7600 hízómarha van a telepen, négy kategóriába sorolva. A hizlalás 500 napig tart, amíg a 60 kilogrammos bikaborjúk elérik az 500 kilogrammos vágási súlyt. Az istállókban az állományt betonrácsos szálláshelyen tartjuk. Az etetés szállító- szalag segítségével történik — veszi át a szót ismét Uher István mérnök. - A 8000 férőhelyes sertéshizlaldában a tavalyi járvány miatt jelenleg csak 3500 darab sertésünk van. A baromfihizlaldá­ban évente félmillió vágócsirkét állítunk elő, a naposcsibéket a Komáromi (Ko- márno) Állami Gazdaságból kapjuk. A vágóbaromfi egy része exportra megy, természetesen húsipari feldolgozás után, többek között az NSZK-ba és Olaszor­szágba.- És a kitermelt trágyát hogyan hasz­nosítják?- A trágyát szeparátorokkal ún. száraz részre és trágyalére választjuk. A száraz részt évente kb. 25 000 tonnányi mennyi­ségben a tagüzemek veszik át, az évi 80-90 ezer köbméternyi trágyalével pe­dig 1:10 arányban vízzel hígítva az álta­lunk kiépített csőrendszeren át 3000 hek­tárnyi termőföldet öntözünk.- Ilyen nagy állatállomány tartásánál munkaerőhiány nem fordul elő?- Szerencsére ilyen problémáink nin­csenek. összesen 236 dolgozónak van, de egyikük sem kívánkozik el innen. Ehhez talán a szép, kultúrált környezet is hozzájárul. Igyekszünk még ezt a kis területet is hasznossá és széppé tenni. Az igazgatóhelyettes szavait a takar­mányrészleg egyik műszakjának dolgo­zói egy baráti légkörű, kedves és vidám beszélgetés keretében meg is erősítet­fái/ PÓDA ERZSÉBET A trágya különválasztott száraz részét a taggazdaságokba szállítják (Cseh Ferenc felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents