Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-10 / 41. szám
Anyagi ösztönzéssel a minőség javításáért szú i. X. 10. Podlóczky István gyümölcskertész az aranyló Golden delicious érettségét ellenőrzi tésében pedig a helyi alapiskola és a Duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákjainak hagyományos segítségnyújtására.- Ahhoz képest, hogy sietniük kell a szüreteléssel, kevés embert találtam az ültetvényben.- Igaza van, egyelőre bizony kevesen vagyunk. A pótkocsin is foglalkoztatott traktorosokkal együtt ma is csak harminc szüretelőt tudtunk munkába állítani. Ez annyit jelent, hogy a tervezett napi 20 tonna helyett egyelőre csupán 13-15 tonna almát tudunk betakarítani. A minőségre is ügyelve A munkát itt is úgy tervezik mint másutt: a kiválasztott sorközben nagy, 240 kilogramm almát befogadó ládákkal megrakott, traktorvontatású pótkocsi halad s a két fasorról nyolc-tíz beosztott szedő szüreteli a gyümölcsöt.- Hogy ne kelljen kétszer bejárni az ültetvényt és ide-oda cipelni a nehéz létrákat, tavaly úgy szerveztük a munkát, hogy azonnali osztályozással egyszerre leszüreteltünk minden gyümölcsöt a fákról - magyarázta Podlóczky elvtárs. - Az emberek munkáját akartuk megkönnyíteni, de rájöttünk, hogy ha elfogadható áron akarjuk értékesíteni a termést, akkor jobban kell ügyelnünk az osztályozásra, s két menetben kell betakarítanunk az első- és a másodosztályú almát. A duna- szerdahelyi Agrofrigor vállalat szigorúan ellenőrzi a minőségi követelmények megtartását, ezért a szedőket anyagilag érdekeltté tettük a lehető legjobb értékesítési átlagár elérésében. Eddig 20 fillért fizettünk egy kiló megszedett almáért, most ezt 25 fillérre emeltük, de egyúttal azt is kikötöttük, hogy ha a szedők által első osztályúnak mondott árut az átvevők mégis másodosztályúnak minősítenék, akkor nemcsak az ösztönzési pótlékot vonjuk meg, hanem további 5 fillérrel a kilónkénti alapjutalmat is megrövidítjük, s a hanyag munkát végző, a közöst is megkárosító szüretelőknek az elérhető 25 fillér helyett csak 15 fillért fizetünk egy kiló alma leszedéséért.- A minőségi követelmények megtartása bizonyos mértékben csökkenti a napi teljesítményt - említette Németh Júlia, aki bratisla- vai munkaadójától három hét szabadságot kért, hogy részt vehessen a némi pluszjövedelmet ígérő almaszüretben. - A korábbi 700 helyett most legfeljebb 500-550 kilogramm almát tudunk leszedni naponta, mert jobban kell ügyelni arra, hogy méreten aluli, beteg, sérüit, foltos, esetleg szár nélküli gyümölcsből a lehető legkevesebb kerüljön a kosárba, illetve a ládákba. Persze, így is jól keresünk, és közben a szövetkezetét is hozzásegíthetjük a jó értékesítési átlagár eléréséhez.- (gy igaz - bólogatott Omanek Piroska, miközben a gyümölccsel teli műanyag szüretelőkannát felnyújtotta a pótkocsin szorgoskodó Both Istvánnak és Sül Yvettnek. - Mindenki láthatja, az almaszüret nem könnyű munka. Két-három hét alatt alaposan belefáradunk a cipekedésbe, a létrán tornászásba, de a következő őszön újra vállaljuk, megint eljövünk. És nemcsak azért, mert elégedettek vagyunk a keresettel, hanem azért is, mert megszerettük ezt a munkát és számunkra almaszedés nélkül talán nem is lenne örömökben teljes az ősz. KÁDEK GÁBOR A felbári (Horny Bár) Csallóköz Egységes Földműves-szövetkezetnek 17,5 hektáros gyümölcsöse van, ebből 15,5 hektáron alma terem. Az almáskert nagyob részében a tetszetős és ízletes sárga gyümölcsöt kínáló Golden delicious fajta díszük, de találunk itt Starking, Starkrimson és Jonathán téli almát is. Az utóbbit tíz egynéhány évvel ezelőtt ki akarták irtani, mert nem bírtak a lisztharmattal. Végül mégsem a fejszét, hanem a sok munkát adó, de egyúttal biztos termelési sikert is biztosító, rendszeres metszést választották. Nem bánták meg, mert azóta is rendre a Jonathán almafáik teremnek leggazdagabban.- Az ültetvényben összesen öt hektáron terem Jonathán s ezen a területen tavaly 220 tonna gyümölcsöt szüreteltünk - magyarázta Podlóczky István gyümölcskertész. - Ezen az őszön ennél a fajtánál körülbelül 180 tonnás össztermelést remélünk.- Vagyis szerényebb lesz az év a tavalyinál.- Szerényebb, viszont panaszra így sem lehet okunk, hiszen a tervet mindenképpen teljesítjük. Eddig két igazán gazdag évünk volt: 1981-ben 30 tonnás átlaghozamról beszélhettünk, tavaly pedig 620 tonna gyümölcsöt szüretelhettünk. A múlt évi rekordot nem fogjuk megdönteni, de a tervezett 350 tonna össztermést minden bizonnyal megtoldjuk még legalább 50 tonna almával.- Ki fogja leszedni ezt a rengeteg gyümölcsöt? - mutattam a terhük alatt roskadozó fákra.- Számunkra a szüret és a gazdag termés legalább akkora gond mint öröm - komoroOmanek Piroska Jonathánt szüretel dott el egy pillanatra a gyümölcskertész. - önálló gyümölcstermelő munkacsoportunk nincsen, de saját erővel egyébként sem győznénk a munkát. A faluban és a környéken igyekszünk minden évben hosszabb időre szerződő idénymunkásokat toborozni. Azonkívül számítunk a szövetkezet tagjainak hétvégi segítségére, a nyugdíjasok, valamint a társadalmi szervezetek tagjainak kezdeményezésére, a hullott gyümölcs összegyűjA gyümölccsel teli műanyag kannákat a pótkocsin szorgoskodó Both István traktoros és Sill Yvett, az Éberhardi (Mali- novo) Középfokú Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet gyakorlati idejét töltő tanulója üríti ki. Gyorsan, de óvatosan kell dolgozniuk, hogy ne nyomódjon- ütödjön feleslegesen a nagy gonddal szedett termés (A szerző felvételei) László Károly mérnök (középen) a napi teendőket beszéli meg Mészáros Sándorral (balról) és Kázmér Istvánnal Korszerű és gazdaságos takarmányozási módszerek a közös vállalatként létesített nagyhizlaldában A Dunaszerdahelyből (Dunajská Streda) Várkony (Vrakúö) felé vezető út közepe táján egy különleges üzem terül el. Mindössze tizennégy hektárnyi területét gondosan ápolt rózsabokrok övezik, udvarán még gyümölcsfák is hajladoznak. Vajon ki gondolná, hogy a gondozott virágágyások és gyümölcsfák valójában egy nagyhizlaldát takarnak. S nem is akármilyen hizlaldát, amint arról Uher István mérnök, igazgatóhelyettes, valamint László Károly mérnök, a takarmányozási részleg vezetője beszámolt.- A hizlalda közös mezőgazdasági vállalat. Felépítését 1973-ban kezdtük, 33 tagüzem, egységes földműves-szövetkezetek, állami gazdaságok, központilag irányított gazdasági szervezetek, valamint a cukorgyár és a húsipari vállalat részvételével. A termelés 1980-ban kezdődött. Üzemünknek az az érdekessége, hogy az állatokat nem hagyományos taHodossy Erika a takarmányelőkészitő berendezés műszerfalát kezeli karmánnyal etetjük. Mi ugyanis a takarmány előállításához a helyi cukorgyár melléktermékeit, a répaszeletet, a répatörmeléket és a melaszt is felhasználjuk - kezdi a beszámolót Uher István mérnök. - Az üzem beindítása után először ún. monodiétás takarmányozást vezettünk be. Ez 40—45 százalékban búzaszalmából, továbbá abraktakarmányból, szárított répaszeletből, melaszból és kaf- filériai zsírból álló takarmánypogácsa etetéséből állt. Ezen azonban később változtatnunk kellett, mert ez a módszer nem fedezte teljesen az állatok fiziológiai szükségleteit, s egészségügyi problémákat is okozott. Magyarországi partnereinkkel közösen kidolgoztunk egy új répaszelettárolási és hasznosítási módszert. Ennek lényege az, hogy a cukorgyári idény alatt a kipréselt répaszeletet természetes biológiai konzerváló anyaggal beoltjuk, amely a silóvermekben egész éven át megőrzi annak tápértékét, s biztonságosan etethető. Tavaly 11 000 tonna répaszeletet raktároztunk el ilyen módszerrel, ebből még jelenleg is használunk. Az új takarmánypogácsából tehát kimaradt a szárított répaszelet, s a konzervált répaszeletet bizonyos mennyiségű búzaszalmával keverve etetjük. A dunaszerdahelyi cukorgyárból évente 20 000 tonna répaszeletet és répatörmeléket kapunk, a tagüze- mektöl pedig az aratás után 8000 tonna búzaszalmát veszünk át. Ebből 3000 tonnát mi gyűjtünk be. Célszerű lenne ezt a módszert cukorgyáraink és a mezőgazdasági termelők között kiszélesíteni a cukorgyári melléktermékek jobb hasznosítása érdekében. Ennek a nem hagyományos takarmánynak az előállításával és előkészítésével takarmányozási részlegünk foglalkozik. Ezt 55 dolgozóval két szocialista munkabrigád képezi. A termeléshez korszerű dán berendezésekkel rendelkezünk - teszi hozzá László Károly mérnök.- A hizlaldával kapcsolatban mit lenne érdemes elmondani?- Ezen az aránylag kis területen szarvasmarha-, sertés- és baromfihizlalással egyaránt foglalkozunk. Évente körülbelül 4500 tonna húst termelünk. Jelenleg 7600 hízómarha van a telepen, négy kategóriába sorolva. A hizlalás 500 napig tart, amíg a 60 kilogrammos bikaborjúk elérik az 500 kilogrammos vágási súlyt. Az istállókban az állományt betonrácsos szálláshelyen tartjuk. Az etetés szállító- szalag segítségével történik — veszi át a szót ismét Uher István mérnök. - A 8000 férőhelyes sertéshizlaldában a tavalyi járvány miatt jelenleg csak 3500 darab sertésünk van. A baromfihizlaldában évente félmillió vágócsirkét állítunk elő, a naposcsibéket a Komáromi (Ko- márno) Állami Gazdaságból kapjuk. A vágóbaromfi egy része exportra megy, természetesen húsipari feldolgozás után, többek között az NSZK-ba és Olaszországba.- És a kitermelt trágyát hogyan hasznosítják?- A trágyát szeparátorokkal ún. száraz részre és trágyalére választjuk. A száraz részt évente kb. 25 000 tonnányi mennyiségben a tagüzemek veszik át, az évi 80-90 ezer köbméternyi trágyalével pedig 1:10 arányban vízzel hígítva az általunk kiépített csőrendszeren át 3000 hektárnyi termőföldet öntözünk.- Ilyen nagy állatállomány tartásánál munkaerőhiány nem fordul elő?- Szerencsére ilyen problémáink nincsenek. összesen 236 dolgozónak van, de egyikük sem kívánkozik el innen. Ehhez talán a szép, kultúrált környezet is hozzájárul. Igyekszünk még ezt a kis területet is hasznossá és széppé tenni. Az igazgatóhelyettes szavait a takarmányrészleg egyik műszakjának dolgozói egy baráti légkörű, kedves és vidám beszélgetés keretében meg is erősítetfái/ PÓDA ERZSÉBET A trágya különválasztott száraz részét a taggazdaságokba szállítják (Cseh Ferenc felvételei)
