Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-03 / 40. szám
Aj szú 15 986. X. 3. Az amerikai elnök és a törvényhozás néhány hete igen hangos kampányt folytat a kábítószer-kereskedelem és -csempészet ellen, miközben a figyelem némiképp elterelödött a csempészet másik - ugyancsak rendkívül jövedelmező - ágáról: az embercsempészetről. Ez a probléma azok egyike, amelyek eléggé súlyosan terhelik az Egyesült Államok és déli szomszédja, Mexikó viszonyát. Augusztus közepén Miguel de la Madrid és Ronald Reagan washingtoni tárgyalásai során is az egyik napirendi pont volt. Az eddigi erőfeszítések az embercsempészet megfékezésére nem hoztak sok eredményt, s ez az „üzletág“ már jó néhány éve a konjuktúra időszakát éli. Az U. S. News and World Report című amerikai lap egyik cikkében igyekszik bepillantani a mexikói-amerikai határon folyó emberkereskedelem kulisszái mögé. Illegális bevándorlót fogtak el az amerikai határőrök „Tortillafüggöny“ A csempészek a mexikói határon keresztül nyíltan milliárdos üzletet csinálnak, amely következtében az Egyesült Államokba évente mintegy 50 ezer „nem várt“ bevándorló jut át. Az embercsempészek működéséről az egész ,.tortillafüggöny“ mentén bizonyítékokat lehet találni. („Tortillafüggöny- nek“ azt a 12 láb magas kerítést nevezik, amelyet 1980-ban építettek fel az amerikai-mexikói határ délnyugati részének legfrekventáltabb pontjain.) A csempészek ezt az akadályt több helyütt áttörték. A gépkocsik gumiabroncsainak nyomai a kaktuszokkal benőtt közeli sivatagos helyekre vezetnek, s emellett például tejesüvegek, konzerves dobozok jelzik az észak felé vezető utat. Aki átcsúszik a határon, gyakran mágas árat fizet - pénzben és személyes megpróbáltatásokban egyaránt. A külföldieknek - elsősorban Latin-Amerikából érkeznek - minden megtakarított pénzüket oda kell adniuk egy bűnözőnek, aki ráadásul a hatóság megjelenésének pillanatában azonnal elhagyja őket. Az „árut“ leggyakrabban hűtőkocsikban szállítják, s az út nemegyszer több ezer kilométer. Az illegális bevándorlókat idegen városban, egyetlen DELTA - NAGY-BRITANNIÁBAN IS Az Egyesült Államok szeretné elnyerni Nagy-Britannia beleegyezését abba, hogy a szigetország területén speciális katonai egységeket helyezzenek el, amelyek a terroristák elleni harcba, főleg a repülőgép-rablások alkalmával végrehajtott akciókba kapcsolódnának be. Ez az egység a Delta fedőnevű speciális amerikai alakulat részét képezi, melynek tagjait gyorsan végrehajtható titkos hadműveletekre, szabotázsakciókra és kényelmetlen politikusok elleni gyilkosságokra képezik ki. A Delta a hetvenes évek elején alakult, s központja az észak-karolinai Fort Bragg támaszpont. A Pentagon azt reméli, a következő években mintegy 50 ilyen Delta-kommandót helyezhet majd el Nagy-Britanniában, s ezek Európa vagy a Közel-Kelet bármely pontjára a parancskiadást követő 16 órán belül elérnének. A brit ellenzéki Munkáspárt soraiban tiltakozást váltott ki az ügy, mivel - mint a párt vezetői hangoztatják - a kommandók a NATO- országok területén kívül is bevethetők lennének... AKUPUNKTÚRA FŐISKOLA Akupunktúrát oktató főiskola nyílik még az idén Pekingben. Az új egészségügyi felsőoktatási intézményben négy tanszéken kezdik meg a hallgatók felkészítését. A szakágak: a hagyományos tú- szúrásos eljárás, az ugyancsak tradicionális égetéses gyógymód (ez is fájdalommentes kezelés, mivel a gyógynövényekből sodort égő szivarok nem érintik a testfelületet), az ortopédiai és a baleseti sebészeti akupunktúra. Kezdetben valamennyi tanszéken csak 15-15 hallgató képzésére vállalkoznak. A gyakorlati oktatásra a főiskola cent nélkül teszik ki a gépkocsikból. Egy 26 éves mexikói ács az U. S. News szerkesztőjének Washingtonban a következőket mondta el: ..Tizenketten voltunk, négy napot és négy éjszakát töltöttünk a hidegben egy rázkódó pótkocsiban. Mondtuk a férfinak, aki szállított bennünket, hogy majd megfagyunk, de ő azt válaszolta, hogy a fuvarért fizettünk és nem a melegért. Amikor barátom, Ernesto vért köhögött, a sofőr egyszerűen kitette az útra. Az egész dolog 500 dolláromba került, ez volt minden vagyonom. “ „Pollosok“ és „kojotok“ Az elmúlt években a csempészésnek ez a formája igen elterjedt. Salvadorból és más középamerikai illetve karibi országokból több százezren tartózkodnak most is Mexikóban, amely az Egyesült Államokba vezető hosszú útjuk első, „áteresztő“ állomása. A külföldiek mintegy 40 százaléka illegálisan lépi át az amerikai határt. Ezzel egyidóben a Mexikóban romló gazdasági viszonyok, a több mint 40 százalékos munkanélküliség miatt elszegényedett mexikóiak ezrei ugyancsak az északi határnak veszik az irányt. Az USA határőrszolgálatának egyik munkatársa mondja: ,,Ami500 ágyas klinikáján kerül majd sor. „BÖRTÖNTÖLTELÉKNÖVEKMÉNY“ Az Egyesült Államokban a be- börtönzöttek száma az év első felében 5 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakában börtönben ülök számát, s elérte a rekordmagasságú 529 ezres számot. Az amerikai igazságügyminisztérium jelentése szerint a rács mögött ülök létszámát tekintve Kaliforniáé az elsőség, itt az első hat hónapban a „növekmény" 20 százalékos volt. A bebörtönzöt- tek 5 százaléka egyébként nő. ÖT ÉVIG ÉPÍTETTE Egy nyugatnémet modellező öt évet dolgozott az ismert hamburgi dóm lekicsinyített másolatán. 98 ezer gyufaszálat használt fel. Az 1:100 arányban lekicsinyített modell a legapróbb részletekig hasonlít az érdekes építményre (képünkön a modellező és müve). kor Latin-Amerikában gazdasági vagy politikai nehézségek lépnek fel, az illegális bevándorlók száma rohamosan növekszik. Mostanában azonban kezd elviselhetetlen méreteket ölteni az illegális bevándorlás". A külföldiek korábban úgy csúsztak át a határon, hogy azon az úton haladtak, amelyet más emberek mutattak meg nekik. Amikor azonban megnövelték a határőregységek létszámát, ez a módszer nehezebb lett. Ezt bizonyítja, hogy a nyolcvanas évek elején csaknem 20-szor annyi illegális határátlépőt vettek őrizetbe, mint a hatvanas években. (gy alakult ki a profi csempészek számára a virágzó piac. Hálózatuk az Egyesült Államok egész területére kiterjed. Gyakran dolgoznak együtt különböző közvetítőkkel, akik olcsó és szófogadó munkaerőt szállítanak az amerikai vállalkozóknak. Sokan közülük az emberek mellett kábítószereket és fegyvereket csempésznek vissza Mexikóba. Joe Thomas, az amerikai határőr-szolgálat kábítószer-ellenes részlegének munkatársa szerint az ezzel foglalkozó családok már az alkoholtilalom ideje óta végzik ezt a tevékenységet. A csempészek, amíg a határ mexikói oldalán vannak, nem is nagyon igyekeznek leplezni, amit csinálnak. Nevük, címük és „honoráriumuk“ alig titok. A verbuválok bárokban és olcsó szállodákban csellengenek és keresik az ügyfeleket, akiket ,,pollos“-n ak (spanyolul: csirke) neveznek. Rögtön, amint összeállítanak egy 20 fős vagy több tagú csoportot, valamelyik házban, motelban vagy lakásban gyűjtik őket össze. A vezető (,,kójot‘‘-nak nevezik) a csoportot a határon átjuttatja arra a helyre, ahol már a gépkocsik várakoznak. A következő állomás egy ,.biztonságos ház" El Páséban vagy egy másik határ menti városban, s itt dől el, hova szállítják tovább az illegális bevándorlókat. A határtól Los Angelesig 150-200 dollárba kerül az út. Kö- zép-Amerikából az USA belső területéig a költségek kb 4 ezer dollárra rúgnak, El Páséból például Chicagóba meghaladják a 400 dollárt. Elég egy gépkocsi... Az ilyen műveletek tipikus végrehajtója volt egy „papa Joe“ becenevű mexikói, akinek valódi neve Jósé de Jesus Robles-Robles. Csoportja, amely El Pasóban és Los Angelesben több „biztonságos házzal" rendelkezett, a hétvégéken Texas és Kalifornia között 3 teherautónyi külföldi szállítását bonyolította le. El Pasóból mindig éjszaka indultak el és napnyugtára már Los Angelesben voltak, ahol a Chicagóba vagy más városokba tartó tehergépkocsikkal találkoztak. A gyerekeknek kábítószert adtak, hogy csöndben legyenek. Ily módon hetente mintegy 500 embert csempésztek át a határon és Robles dollármilliókat keresett. 1982-ben viszont Mexikóban letartóztatták. Több más csoportot is felszámoltak, köztük Salvador Pineda Vergara csoportját. Az ember- csempész banda fejét azzal a váddal állították bíróság elé, hogy olyan törvénytelen akciókat szervezett, amelyek több mint 15 millió dollár hasznot hoztak neki évente. Legalább 40 sofőrt foglalkoztatott, néhány „biztonságos háza“ volt, és vezetői a bevándorlókat az amerikai Közép-Nyugatra szállították. Néhány szerencsés átcsempészett ember vonattal utazott Chicagóba, többségük azonban a 40 órás utat a tehergépkocsi platóján tette meg. Az amerikai hatóságok néhány siker ellenére nem sok reményt látnak arra, hogy végleg fel tudják számolni ezt az embercsempészetet. A tucsoni határörszolgálat parancsnoka szerint:,,Ha letartóztatunk valakit, legalább 10-en várnak arra, hogy a helyébe léphessenek. Ha kábítószerrel akar valaki kereskedni, ahhoz sok pénz kell. Az idegenek átcsempészésé- hez elég, ha valakinek gépkocsija van." A hatóságok segítségére van bizonyos mértékben, hogy a határ- óregységeket jobb technikával szerelték fel. Tekintettel arra, hogy általában éjszaka lépik át a határt, hatékony világító berendezéseket szereltek fel egyes helyeken. Alan Eliason, az El Pasó-i határőrszolgálat parancsnoka alighanem a dolog lényegére mutat rá, amikor azt mondja: ,.Vannak még olyan vállalkozók, akiknek üzemeiben csak illegálisan bevándorolt külföldiek dolgoznak. Nem kell tartaniuk a szakszervezetektől, vagy a dolgozók elégedetlenségétől. Sok munkahelyet egyenesen a bevándorlók számára építettek ki, miközben az amerikaiak többsége ilyen feltételek mellett nem lenne hajlandó dolgozni. “ Guatemalái menekültek egy amerikai templomban áziasítják az óriáskígyót ' Nem akármilyen mozgalom indult útnak, s hódít a vállalkozó szellemű parasztok körében Vietnam legdélibb sarkában, Minh Hai tartományban. Aki csak teheti - van ideje és türelme - óriáskígyót (Boa constrictor) tenyészt. Nem könnyű kenyér a boák háziasítása. A hüllónö- vendékeket is fából vagy vasból készült ketrecekben tartják, ahol csaknem olyan jó feltételek között gyarapodnak, mint természetes környezetükben. A nőstényboa évente egyszer rak tojást, mégpedig a holdnaptár szerinti első hónapban. A tojásokból 55 nap elteltével kelnek ki a hüllöporontyok, a természetesnél jóval magasabb, 80-90 százalékos túlélési aránynyal. A boabébiket finomra vágott hússal táplálják, s amint erősödni kezdenek, megjelenik étrendjükben az eleven hús, az élő állat is. Többnyire gyíkot, kacsát, patkányt, békát, esetleg nyulat pusztítanak mohó étvággyal. Erre feltétlenül szükségük van, különben a boa éhen halna, mivel természetes körülmények között csak élő zsákmánnyal táplálkozik. De mióta ketrecben nevelkedik, sikerült annyira háziasí- tani, hogy a feldolgozott húst is elfogadja. Hogy mire jó az óriáskígyó? Minh Haiban tulajdonképpen minden porcikáját hasznosítják. Ha a tojásból történő kikelése után egy évvel vágják le, bőréből értékes ruházati cikkek, retikülök, cipők, dísztárgyak készülnek, főleg exportra. A kétéves boának viszont a csontja, zsírja és húsa használható gyógyászati célokra. A Minh Hai Gyógyszeripari Vállalat a kétéves boák legnagyobb felvásárlója. Emellett itt található a legkorszerűbb boatenyésztő telep is a tartományon belül, mert a boatartás annyira elterjedt, hogy már más vidéken is kísérleteznek vele. A gyár boanevelőjéből eddig 600 növendéket adtak ki boatartásra a környékbeli lakosoknak, akik szívesebben foglalkoznak ezzel, mint a sertéstenyésztéssel. Úgy mondják, tisztább és jövedelmezőbb munka. A két éven át nevelt boa ugyanis több ezer dong hasznot is hozhat a tenyésztőnek. A gyógyszergyárban porokká, folyadékokká, szuszpenziókká, kenőcsökké, pirulákká alakul át az óriáskígyó. Készül belőle például egyféle hatásos borogató folyadék geriátriai, jellegzetes öregkori panaszok ellen. Furunkulusok, azaz nehezen gyógyuló és ezért elmérgezödéssel fenyegető kelések kiváló ellenszere a boazsírkenöcs. A zsír mellesleg kozmetikumok alapanyaga is, sót hasznos felületi égési sebek kezelésénél. Epehólyagját több gyermekbetegség esetén is alkalmazzák. A boatenyésztők élénk érdeklődésének köszönhetően a gyárban már tervezni tudják a gyógyszerek hazai és exportelöállítását. A boatenyésztésnek ugyan nem voltak hagyományai, de a gyár egyik dolgozója emlékezett rá, hogy a gyár felvásárlói nagy pénzeket adtak a befogással foglalkozó boavadászoknak. Le Thi Lieu asszony ezért 1983-ban megszervezte az óriáskígyó házi tenyésztését. (BUDAPRESS-VNA) HMInN/tPíHIREKBOH l4IM/tR/tDT Embercsempészet az amerikai- mexikói határon
