Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-03 / 40. szám
Világszerte változatlanul élénk érdeklődés kíséri a Szovjetunióban megindult gazdasági-társadalmi reformtörekvéseket. Ezekről és a szocialista országok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséről nyilatkozott a Népszabadságnak Oleg Bogomolov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Szocialista Világrendszer Gazdasági Intézete igazgatója. Az alábbiakban ismertetjük az interjú leglényegesebb megállapításait.- Fél év telt el azóta, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa jóváhagyta a gyorsítás programját. Mit hoztak az eltelt napok a szovjet gazdaságban? Mit jelent a gyakorlatban a gyorsítás?- A kongresszusi döntések végrehajtása az SZKP és vezetése legfőbb feladata. Ami különösen fontos: újabb és újabb impulzust adni a kongresszuson elhatározónak teljesítéséhez. A hangsúly a mély átalakuláson van, mert csak így érhető el a dinamikus társadalmi-gazdasági fejlődés. A kongresszusi döntéseknek ezt az értelmezését társadalmunk támogatja, a szovjet emberek akarják a változásokat, a gazdaság gyorsabb növekedését és életkörülményeik javulását. Mi az, amit megfigyelhettünk az év eddig eltelt hónapjaiban? Mindenekelőtt, hogy viszonylag gyors volt a tempó, az ipari termelés több mint öt százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. De ez még korántsem bizonyítja, hogy szilárdan a gyorsítás pályájára álltunk, 1985 első fele ugyanis meglehetősen kedvezőtlen volt. Jól tudjuk, hogy sok megoldatlan problémánk van, de az átalakulás megkezdődött, s ez vitathatatlan. Erősödött a termelési fegyelem, ez hozzájárult a gazdasági helyzet javulásához. Szerepe van ebben az alkoholizmus elleni határozott küzdelemnek is. Ugyancsak érzékelhető a szigorúbb fellépés a gazdasági bűncselekményekkel, korrupcióval, hivatali helyzetükkel visszaélőkkel szemben, s megszülettek az első intézkedések a nem munkával szerzett jövedelmek forrásainak elzárására. Nőtt a szovjet társadalom tájékozottsága a nehézségekről és hiányosságokról.- Ezek a társadalom fegyelmét erősítő intézkedések azonban aligha merítik ki a kongresszuson hosszú távra felvázolt stratégia eszköztárát. Akkor Mihail Gorbacsov radikális reform szükségességéről beszélt, s ezzel a kifejezéssel azóta is többször találkozhattunk. Mi ennek a lényege?- Volt idő, amikor igyekeztünk elkerülni az olyan szavakat, mint a „reform“ vagy az ezzel szinte azonos „átépítés“, mert ebben szinte a társadalmi alapok aláak- názását láttuk. De most már ezek a kifejezések sem adják vissza a párt politikájának lényegét. Napirenden a társadalom új minőségi állapotának elérése van. Miben fejeződik ez ki? Ha a technikáról beszélünk, akkor nem egyszerűen az a feladat, hogy elérjük a jelenlegi világszínvonalat, a megfelelő nyugati technika szintjét, hanem hogy elvileg új megoldásokat dolgozzunk ki! Ha a gondolkodásról van szó, akkor az a dolgunk, hogy szétfeszítsük a sematikus tudományos, politikai gondolkodás béklyóit, szakítsunk a dogmatikus elképzelésekkel, amelyek nem tükrözik az utóbbi idők változásait. Az új feladatok megoldásának eszközeit illetően az az elképzelésünk, hogy a merev adminisztratív módszerekről áttérjünk a gazdasági módszerekre, élve a termelők - egyes dolgozók, illetve kollektívák - gazdasági érdekeinek befolyásával, felhasználva az irányításban minden olyan ösztönzőt, amely az áru- és pénzmechanizmussal, a piaccal kapcsolatos. A „radikális reform" kifejezéssel Mihail Gorbacsov e mély átalakulást jellemezte, sőt továbbmen- ve, a „forradalom“ szót is használta. Amiről beszéltem, az éppen e forradalmi átalakulások lényege: a demokratikus gyakorlat a társadalom irányításában, nyilvánosság, igazságosság. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek az átépítésnek csak a kezdetén vagyunk. Helytelen lenne túlértékelni azt, amit eddig tettünk, nagyon sok van még előttünk. van szükségünk. Nem egyszerűen a közép- és felsőoktatási intézmények átszervezéséről van szó, hanem a folyamatos képzés és átképzés rendszerének kialakításáról. Az irányítási rendszer átalakítására ugyancsak új, lényeges intézkedéseket hozunk. Létrejöttek az irányítás ágazatközi szervezetei, mint például az Agroprogram, amely átfogja az egész agráripari komplexumot. A gépipari komplexum fejlesztését koordinálja majd a kormány gépipari irodája. A minisztertanácson belül hasonló kormányzati szervezet alakul, amely felel az egységes külgazdasági stratégia megvalósításáért. • - E változások - mint már utalt rá- nem mentesek a nehézségektől, ön melyekre figyelmeztetne ezek közül? nek politikája. Nem szeretném azonban, ha ezt úgy értelmeznék, hogy a nyugati magatartás lényegesen befolyásolhatja a reform sorsát a Szovjetunióban. Az az irányvonal, amelyet az SZKP meghirdetett a fejlődés dinamizálására, persze, bizonyos idegességet váltott ki e körökben, s az Egyesült Államok különböző politikai, gazdasági eszközöket használ fel arra, hogy akadályozza terveink megvalósítását. De nem fogunk besétálni ebbe a csapdába.- Milyen kapcsolatot lát a szovjet reformok és a KGST-együttmúkö- dés fejlesztése között?- Először is, amikor mi a gazdaságirányítás fejlesztéséről, a stratégiai célok újrakijelöléséröl döntünk, nemcsak a Szovjetunió belső feltételeit és szükségleteit vesszük figyelembe, hanem KGST-partnereiak, éxdekeit és Interjú OLEG BOGOMOLOV akadémikussal- Az átalakításnak valóban A szovjet gazdaság reformjáról, a KGST -együttműködésről- Ami a kongresszus óta mégis szembetűnő, több olyan döntés követte egymást, amelynek célja a gazdaságirányítási rendszer átalakítása. Hol tart ez most?- A gazdasági mechanizmus teljes reformjának előkészítő stádiumában vagyunk. Ez átfogó jellegű, felöleli a gazdaság minden szféráját, az irányítás minden módszerét, a szervezeti struktúrát, s tudatos előkészítést igényel. Természetesen támaszkodunk más szocialista ország gazdag, felbecsülhetetlen tapasztalataira, de elsősorban saját adottságainkból indulunk ki. Arra törekszünk, hogy más országokban kipróbált megoldásokat alkalmazzunk. Az átfogó reform időt igényel, de maga az élet nem ad lehetőséget rá, hogy sok mindent félretegyünk, mert a lépten-nyomon előtűnő, döntésre érett problémák azonnali intézkedéseket követelnek.- ön szerint melyek a legfontosabb döntések?- Két nagy üzemünk, a togliatti VÁZ autógyár és a szúrni gépipari egyesülés után újabb több tíz vállalatunk áll át az önálló gazdálkodásra, önfinanszírozásra. Változik az agráripari komplexum irányítása, a gazdasági eszközök alkalmazása, az önállóság növelése, az önelszámolás elve kerül előtérbe. Most kezdődik a külgazdasági kapcsolatok irányításának reformja, megérett a Szovjetunió külkap- csolatainak komoly aktivizálása, elsősorban a KGST kereteiben. A közelmúltban született döntés nyomán beindul a bérrendszer reformja. A jövőben a különösen jól végzett, minőségi munkáért járó bérek jelentős emelésére törekszünk, de nem a költségvetés terhére, hanem a vállalatok jobb gazdálkodása alapján. Napirenden van a belső árképzés rendszerének megváltoztatása is. Készül a felsőoktatás nagyszabású reformja. Képzett, az új munkafeltételekre felkészített szakemberekre vannak nehézségei, amelyekkel láthatóan még sokáig számolni kell. Ez a nagyon mély folyamat rendkívüli gazdasági potenciállal rendelkező, soknemzetiségű, hatalmas országban zajlik, s ezért a gazdaság, a társadalom működési formáinak megváltoztatása érthetően nehézségekbe ütközik, ellentmondások harca közben történik. A fő nehézség a belső tehetetlenség a gondolkodásban, a munka stílusában és módszereiben. Ez nem más, mint a társadalmi tudat elmaradása azoktól a változásoktól, amelyek a gazdasági alapban megtörténtek. E változásokat a társadalmi tudat nem mindig tükrözi időben, s valójában társadalmunk csak most kezd átszükségleteit is. Az a célunk, hogy a gazdaságban a külkereskedelem, a külgazdasági kapcsolatok súlya növekedjék. A szovjet gazdaságnak más országok, mindenekelőtt a KGST-országok irányában nyitottabbnak kell lennie. Az utóbbi időben a külgazdasági kapcsolataink fejlődése nem tartott lépést a népgazdaság és a külpolitika követelményeivel. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek segíthetik a KGST-megállapodá- sok végrehajtását és partnereinket saját gazdasági feladataik megoldásában. Már utaltam a külgazdasági reformra. Ennek az a célja, hogy lényegesen fejlődjön a szovjet gazdaság exportszektora, iparunk érzékenyebb legyen a világ122,1 Grafikonunk a Szovjetunió nemzeti jövedelmének tervezett alakulását mutatja. (1985=100) hangolódni az új feladatokra. Az akadályok között van az új feladatokra felkészített káderek jelentős hiánya. Kinevezésük elsőrendű jelentőségű. Nem véletlen, hogy az SZKP KB következő, őszi plénumán a kádermunka kerül napirendre.- Van-e olyan külső körülmény, amely hatással lehet a reform sorsára?- Ilyen többek között az amerikai kormányzat agresszív köreipiac, elsősorban a KGST-orszá- gok piacának igényei iránt.- Az utóbbi időben jó néhányszor esett szó arról, hogy változtatni kell a KGST-szervezetek működésében. Mit tart ön erről?- Azt hiszem, nem lehet csupán a KGST-titkárság és szervezetei átalakításától várni a jobb együttműködést. Minél jobb az egyes országok gazdasági helyzete, minél sikeresebben oldják meg gazdasági feladataikat, annál jobban fejlődik az együttműködés. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kapcsolatok formáinak és módszereinek nincs jelentősége. A lehetséges változásokról a tagállamok minden bizonnyal hamarosan megállapodnak. Például feltételezhető, hogy elmélyül az együttműködés az agráriparban, a gépiparban. Ez megköveteli, hogy változzon a KGST szerkezete, amely most szorosan a Szovjetunión belüli iparirányítás ágazati szemléletét tükrözi. A másik, már döntésre érett , ügy, hogy a kapcsolatokban nagy szerepet kapjanak a gazdasági szabályozók. A közös valutáról, a hitelviszonyokról, árakról van szó. Ma sajnos ezeket az összefüggő ügyeket számos különböző bizottságban tárgyalják: egyikben az árak, másikban a valuták, stb. Pedig ezeket a problémákat is egységesen kell vizsgálni. Ez égetően szükséges, mert az együttműködés fejlesztésében olyan utakat kell találni, amelyek lehetővé teszik a kollektív valuta használatát, a rugalmasabb, az együttműködés feladatainak jobban megfelelő árakat. Továbbá feltétlenül szükséges, hogy a KGST-n belül is csökkenjen a bürokratizmus, a felesleges okmánygyártás.- A KGST-együttműködés fejlesztése érinti a közvetlen vállalatközi kapcsolatokat. On szerint itt hogyan lehetne előrelépni?- A jövőben igen nagy, valódi jogokat kapnak majd a szovjet vállalatok a KGST-partnerekkel való kapcsolatteremtésre. Nem úgy, mint eddig, szóval, hogy meglátogatták egymást, tapasztalatokat és ajándékokat cseréltek. Most a szocialista vállalatoknak szerződéses közvetlen kereskedelmi-üzleti kapcsolatairól van szó. Széles körű felhatalmazást kapnak, hogy a kooperáció, a szakosítás és a kölcsönös szállítások ügyeit maguk döntsék el, anélkül, hogy minden lépésüket egyeztetnék a felettes szervvel.- Váltsunk témát! Úgy tűnik, a KGST és a Közös Piac kapcsolatában most előrelépés van. Hogyan látja ezt?- A KGST már többször javasolta a Közös Piacnak, hogy hozzanak létre a két integrációs szervezet közötti jogi megállapodást, ezzel elősegítve a tagállamok együttműködését, egy sor összeurópai probléma megoldását. Az utóbbi időben elképzelhető lett, hogy megállapodást érjünk el közös nyilatkozat elfogadásával. Ez adná a jogi keretet a két integráció együttműködéséhez. Sajnos, ma a Nyugat meglehetősen aszimmetrikus modellt javasol. Ez azt feltételezi, hogy a közös nyilatkozat elősegítheti az egyes KGST- tagállamoknak az EGK-val mint egésszel való kapcsolatát. Ugyanakkor az egyes közöspiaci országoknak nem lenne a KGST-vel, mint szervezettel külön kapcsolatuk. Ez a viszony nem veszi figyelembe kellően a KGST-országok érdekeit, és nem lehet igazolni azokkal a két integrációs szervezet közötti jogkörbeli különbségekkel, amelyekre az EGK hivatkozik. A nyilatkozat elfogadása mégis kiút lenne a zsákutcából, előrelépés a normalizációhoz a két szervezet között. Igaz, még nem írtuk alá, de nekem úgy tűnik, hogy van esély rá. Számok - tények - adatok • Az ezredfordulóig jelentősen bővül Csehszlovákia vízierómú-hálózata. A távlati tervek szerint 2000-ig a folyóvizek energia- tartalékainak hasznosítását a jelenlegi 36-ról 63 százalékra, majd az ezredforduló után 80 százalékra kell növelni - az erről intézkedő átfogó programot a közelmúltban hagyta jóvá a csehszlovák kormány. A vízi energia erőteljesebb hasznosításának egyik jelentős állomása lesz a Gabőíkovo-Nagymaros vízlépcső üzembe helyezése; jelenleg ez az egyetlen ilyen nagyszabású vízi energetikai beruházás. Teljes kiépülte után az erőműrendszer csaknem 2 milliárd kilowattórányi áramot táplál évente az ország elektromos- energia-rendszerébe. 720 megawattos lesz az első turbina, amelyet a tervezett nyolc közül a leghamarabb helyeznek üzembe. • A kubai kormány tervei szerint ebben az évben 105 millió dollár értékű beruházást hajtanak végre az egészségügyben. A terv egyik célja, hogy a karib-tengeri országot az egészségügyi turizmus központjává tegyék, amitől jelentős valutabevételt remélnek. Kór- házépítések mellett 12 millió dollárt áldoznak az egyetemi orvostudományi fakultások és a nóvérképző központok bővítésére, s további 19 millió dollárnak megfelelő összeget adnak a gyógyszeriparnak vérkészítmények gyártásához. • A korábbi százhetvennel szemben szeptembertől már 200 zloty ér egy dollárt. A transzferábilis rubelhez képest is leértékelték a lengyel valutát 4,7 százalékkal. Az intézkedés egyebek között az export ösztönzését szolgálja. Augusztus elején látott ugyanis napvilágot a kormány jelentése, mely szerint az idei esztendő első hét hónapjában 5,3 százalékkal csökkent Lengyel- ország tőkés kivitele az egy évvel korábbihoz képest, importja pedig ugyanebben az időszakban 12 százalékkal emelkedett. A tervek szerint később bevezetik a lebegő árfolyamok rendszerét, korábban ugyanis általában évente kétszer módosították az árfolyamokat. • Magyar technológiát vezet be a szovjet Zarja cipőipari egyesülés egyik legnagyobb tagvállalata. Az erről szóló együttműködési szerződést a Zarja a Minőségi Cipőgyárral kötötte. A közelebbről meg nem nevezett szovjet gyáróriásban évente 24 millió cipőt, főleg női lábbelit készítenek, s ebből az üzem egy év alatt 150-300 ezer cipőt gyárt magyar technológiával. • A magyarországi Transelektro hétmillió rubel értékű exportszerződést kötött a csehszlovák Skodaexporttal. A szerződés alapján a magyar vállalat vízelőkészítő és vízkezelő berendezéseket szállít az olomouci- és libe- reci erőmű számára. A tervezést a Transelektro végzi, a termékeket a lajosmizsei Víz- gépészeti Vállalat készíti. A teljes átadást 1990-re tervezik.
