Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-03 / 40. szám
IJ szú 9 4 ülenkvm&t BARMA Prága egyik szűk kis utcájában, a Kre- mencová ulice-ben hatalmas óra figyelmeztet - nem az idő múlására, hanem arra, hogy ez itt a Flek söröző, ahová nemcsak a prágaiak térnek be időnként, hanem ahol szinte minden idegen megfordul. A Pivovar u Ftekű tizenkét betűje- az ,,u“ betű kivételével, mely a számlap közepén árválkodik - jelöli az órákat. A ,,p" a 9-et, az ,,/"a 10-et, a „v“a 11-et stb. Az óra - amely már jelképpé vált- nem is olyan régi, alig múlt nyolcvan- éves. Maga a söröző azonban pár év híján fél évezredes. Ezalatt az idő alatt vándorok milliói oltották itt szomjukat. Tenger sok sör fogyott el itt 1499 óta. Megszakítás nélkül folyik a kiszolgálás, és kis megszakítással - amíg a sörfőzde javítása folyt - a sörfőzés. A Fleknéi csak egyfajta sört főztek mindig — a tizenhárom fokos barnát. Nem is keveset. Ma évente hatezer hektolitert. De száz éve sem sokkal kevesebbet: akkor 8208 akót, vagyis 4646 hektoliternyit, mindösz- sze egynegyedével kevesebbet, mint ma. Ha figyelembe vesszük, hogy száz évvel azelőtt lényegesen kisebb volt az idegen- forgalom, mint ma, úgy kalapot - akarom mondani söröskorsót - emelhetünk a derék prágai polgárok előtt. Naponta 20-25 hektoliternyi folyékony kenyeret vernek csapra. Nyáron természetesen több a vendég - 1100 hely van összesen a hét teremben -, de az elfogyasztott korsó sörök száma nagyban függ az időjárástól. A forgalom pedig az időjáráson kívül a külföldi látogatóktól is. Bár ide valóban a világ minden tájáról járnak, s ahhoz, hogy ezt valaki megállapítsa, felesleges statisztikák után kutatni. Elég, ha leül az ember a kerthelyiségben, a lovagteremben, az ócseh sörözőben, vagy a hét helyiség valamelyikében. A bábeli hangzavar megerősíti a mondást, mely szerint aki nem járt a Flek sörözőben, Prágában sem járt. Jindrich Krátky igazgatóval a kabaréban ülünk. Az előadás csak fél nyolckor kezdődik, van még idő a beszélgetésre. A kabaré itt a legfiatalabb „intézmény“, a felszabadulás után alakult meg, s jelenleg hetenként változó két műsort mutat be. Tizenegy év alatt - akkor vette át Jindrich Krátky az üzem vezetését - sok minden történt. - De ezt valaki másnak kellene elmondania, nehogy dicsekvésnek hasson - szabadkozik, aztán mégis sorolja: - Mindent az eredeti állapotába állítunk vissza. A kerthelyiségen ez már látható. A kerthelyiség kétoldalán, a veranda előtt állványok magasodnak, folyik a helyreállítás - nemcsak az épület, hanem a freskók restaurálása is.-Amikor hozzáfogtunk a felújításhoz, két lehetőség között választhattunk: vagy négy évig tart a restaurálás, ebben az esetben négy évre be kell zárni a sörözőt, vagy vendégeket fogadunk, ebben az esetben viszont nyolc évig tart a munka. Ez utóbbit választottuk. A felújítás a műemlékvédők felügyelete alatt történik, s hogy mikorra készülünk el, nehéz megmondani. Azért is, mert Prágában nincs szabad építőkapacitás, rettenetes nehéz kivitelezőt szerezni. A tervekben a konyha felújítása is szerepel, mert a mai korszerű követelményeknek már nem felel meg a félévezredes épület. S azért is szükséges a felújítása, hogy a szigorú higiéniai követelményeknek megfeleljen. Valamikor a sörhöz legfeljebb ha virslit rendeltek, vagy a magukkal hozott harapnivalót fogyasztották el, de ma már - mint Jindrich Krátky állítja: „étkeztetési létesítmény vagyunk“. Ha az emeleti két lakásból kiköltöznek a lakók, bővítik az éttermi részt. A termek száma marad, csak a raktárhelyiségek és az előkészítő munkahelyek bővülnek.-A kiszolgálás az állványok alatt is zavartalanul folyik. Megvan az előnyünk, hogy több a termünk, és egymás után hozhatók rendbe. Például a kabaré, ahol ülünk, már elkészült, csak a kerámia padlóburkolat hiányzik. Viszont ilyen körülmények között dolgozni nem irígylésreméltó, megnehezíti az alkalmazottak munkáját. Nyolcvanötén dolgoznak a sörözőben.- Soknak tűnhet - mondja az igazgató csodálkozásom láttán -, de erre a forgalomra kevés. Átlagban 37 pincérünk van, nyáron több, télen kevesebb, a napi forgalom 30-90 ezer korona között mozog, és a konyhai személyzet bizony kevés. A vendéglátóipar munkaerőgondokkal küzd. A pincér itt nehéz fizikai munkát végez. Egy tálcán egyszerre 20 korsó sört visz. Maga a korsó 70 dekát nyom, a fél liter sör 50 deka, összesen 1 kiló 20 deka. Szorozva hússzal - huszonnégy kiló. S egy műszak alatt hányszor kell fordulnia? Reggel fél kilenckor nyitnak, este tizenegykor zárnak, de a személyzet hétre jár, hogy mindent előkészíthessen. Fél nyolckor már Jindrich Krátky is ott van, s csak késő este kerül haza. - Szeretem a hivatásomat. Pincérnek tanultam ki, mindig a vendéglátó szakmában dolgoztam. — Februárban tölti be a hatvanat, de ha egészsége engedi, tovább dolgozik. - Egész életemben ezt tettem. Azt hiszem, ha egyszer délután ötkor mennék haza, a feleségem azt hinné, elbocsátottak. ,, Amen nyit a Fleknéi főznek, azt a Fleknéi meg is isszák“ - tartja a mondás. Vagyis azt a kitűnő tizenhármas barnát csakis itt mérik. Sehol másutt nem. És helyben főzik, az udvarban. A Flek sörfőzde, ha nem is a legrégibb, de a régi fózdék közé tartozik. Nem volna haszontalan, ha a nagy, híres sörgyárak ellesnék egyrészt a jó sör készítésének titkát, másrészt - és ez volna a fontosabb. - a munkaszervezést. Mert akár hiszi az olvasó, akár nem, a házi sörgyárban mindössze ketten (nem tévedés: ketten) dolgoznak. A teljes igazság kedvéért eláruljuk, hogy nyáron, csúcsidőben, hárman. Hetente kétszer főznek, néha háromszor - egy-egy alkalommal 54 hektoliter sört.- Ezek az edények, amiket itt lát, a század elejéről valók. - Ivan Chramosil a két hatalmas réz- és zöld csempe üstre mutat. Az egyikben barna lé rotyog, a másik üst mélyéről pedig egy hang szólal meg, a tulajdonosa Martin Matué- ka: - Tizenegy éve, amikor ide jöttem, Ivan volt Prágában a legfiatalabb serfőzó. Jindrich Krátky, a söröző igazgatója és Ivan Chramosil sörfőzö Ivan Chramosil még ma is csak negyven éves. Élelmiszeripari szakközépiskolát végzett, és tizenöt éve gyakorolja e ritka mesterséget. A tizenhármas barna sör a régi recept szerint készül, de hát ez szakmai titok, nem árulhatja el. Mindössze azt, hogy többféle malátából készül. Arról viszont szívesen beszél, hogy amíg a sör csapra kész állapotba kerül, hat hét telik el, hogy azelőtt szénnel tüzeltek az üstök alatt, és tizenkét óra alatt - ennyi idő szükségeltetik a főzéshez - tizenhat mázsa szén fogyott el, de már húsz éve gázzal főznek, hogy a malátát vízzel keverve 38 fokosra melegítik, aztán 50 fokosra hevítik, amikor is cefre lesz a neve, hogy a sörlé extrakt- és erjeszthető cukortartalma és az oldatba kerülő fehérjék stabilitása a hőmérséklet és az időtartam szabályozásával irányítható... Hagyjuk inkább abba! Túl bonyolult a sörkészítés. Szóljunk helyette hangulatosabb dolgokról. Arról például, hogy a Flek söröző kedvelt találkozója volt sok neves cseh művésznek: íróknak, festőknek, színészeknek. Gyakorta megfordult ott Josef Kajetán Tyl, Jan Neruda, olykor Jaroslav Haáek, Láda Novák festő és építész, akinek freskói ma is mosolyra késztetik a látogatót, s akit a század elején a Flek sörözőben mint a legnagyobb cseh festőt- mivel közel két méter magasra nőtt- Ladyslaus Longinus, illetve Rex Fleco- rum néven királlyá koronáztak, s aki éveken keresztül elnöke volt a Flek söröző bohém akadémiájának. Ivan Chramosil, a serfőző, nem iszik sört. Jindrich Krátky napközben limonádét, s este legfeljebb egy üveg tizes sört. Bizony ha csupa ilyen vendég látogatná Flekéket, csődbe jutnának. De azért a termek sörivásra buzdító, sördícsérő feliratait sem kell okvetlenül megfogadnunk, kiváltképp azt nem, mely azt mondja: ,,Sör kísérjen végig egész életeden, vizet csak mosdáskor láss- s egészséged lészen. “ KOPASZ CSILLA a gondjára bízva, mindig tudja, melyik hol tartózkodik. - Reggel nyolctól este 18 óráig együtt vagyunk a beteg iskolásokkal. A tanítás 8.30 órakor kezdődik, de szinte nincs egy gyerek sem, aki a kórteremből egyenesen az osztályba menne. A napköziben várják a tanítás kezdetét. Igaz, délben, ebéd után, lepihennek, de 15 órakor ismét idejönnek. Gyakran figyeljük őket és szinte nem hiszünk a szemünknek, hogy beteg gyerekekről van szó, mert percek alatt felfordítják a játszótermet- közli nevetve. Majd komolyra fordítva a szót elmondja, kevés az olyan gyerek, aki a kórházban csak két hetet tölt el, s egyre több a visszatérő páciens. Az igazgatónő irodájában beszélgettünk tovább. Megtudtuk, hogy az iskolások helyben kapnak füzetet, ceruzát, szükség esetén — míg a szülők nem hozzák el otthonról - kölcsönbe a tankönyvet is. Az igazgatónő nyíltan beszél a nehézségekről. - A kórházi iskola eltér ugyan a szokványostól, ám mégis iskola. De ha a gyerek nem tudja a feladatot, mi nem adunk ötöst. Türelmi időt kap, s ha ezután sem képes felelni, le kell írnia a tananyagot. Közben persze meg is tanulja, s osztályozható. A kórházban kapott jegyeket elküldjük az ,,anyaiskolába“, de azokat a pedagógusok gyakran nem számítják be az előmenetelbe. Azt mindenkinek tudatosítani kellene, hogy a kórházból érkező gyerektől nem lehet azonnal any- nyit követelni, mint a többiektől. Sajnos, még mindig nem jó a kórházi és az anyaiskola kapcsolata, s ennek a gyerekek látják a kárát.- Ez így igaz - kapcsolódott a beszélgetésbe a vizitről érkező dr. Claudia Hrabinská főorvos. - A beteg gyerek szorgalma csodálatra méltó. Az iskolában szerzett sikerélmény gyógyítóan hat. Ugyanis tudni kell, hogy egyre kevesebben jönnek hozzánk szervi megbetegedéssel, annál több a kórházi kezelésre szoruló neurotikus gyerek.- Túlzott ütem az iskolában, családi konfliktusok, a gyerek személyiségjegyeinek figyelmen kívül hagyása - dr. Mát hó Éva pszichológusunk szerint - ez a bajok sorrendje. Huszonöt évvel ezelőtt például ritka volt az iskoláskorú gyerekek ágybavizelése. Ez a tünet ma szinte mindennapi. Orvosolni a kiváltó okokat kell, nem csupán magát bajt. Ez a nehéz- mondta komolyan. Szólt arról is, hogy a pedagógusokkal együtt gyakran tanúi annak, sok gyerek sírva hagyja el a kórházat. - Ilyenkor mindig félünk, hiszen az volna a normális, ha a gyerek örömmel, megkönnyebbülve térne otthonába. Tudjuk, néhány hónap múlva •újra kórházba utalják a gyereket...- Nemcsak a gyerekosztályon fekvő betegekkel foglalkozunk- váltott témát az igazgatónő.- A felnőtt részlegeken - ortopédia, sebészet - is vannak iskolások, akikhez naponta ellátogatunk. Emeletenként a társalgóba tereljük a mozgásképeseket, az ágyhoz kötötteket pedig a kórteremben látogatjuk. Hihetetlen, de így van, itt senki sem akar ,,lógni“ a tanításról - közölte búcsúzás közben. A folyosó végéről gyerek(Gyökeres György felvételei) sírást hallottunk, megnéztük, mi is történt.- Tudom, nem tartozik rám, de nagyon bánt, hogy a nem iskoláskorú gyerekek magukra vannak hagyva. Az ápolónők nem érnek rá szüntelenül foglalkozni, játszani a gyerekekkel, hiszen ellátásuk, tisztántartásuk idő- és munkaigényes. Ezért égetően szükséges lenne kórházi óvoda. Figyelembe kell venni azt is, hogy például az ötéves gyerekek beiskolázása kötelező, s ez nem csupán az egészséges gyerekekre vonatkozik! Nem beszélve arról, hogy rendszeres foglalkoztatás közben a kicsik is könnyebben viselnék a szülők hiányát, kiegyensúlyozott lelki- állapotuk meggyorsítaná gyógyulásukat. Előfordul ugyan, hogy itt- ott mi foglalkozunk velük, de nem ez a megoldás. A kórházi iskola feladata az, hogy elősegítse az iskoláskorúak gyógyulását, szellemi gyarapodásukat. S ez nem kevés. PÉTERFI SZONYA A kerthelyiség és vendégei I (A szerző felvételei)
