Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-03 / 40. szám

86. X. 3. w m jr ■ ff # a jpict iá minACAAnAii “o Iw iiiino^ey»en A részlegvezető jogos aggodalma • A dolgozók akarata és felelősségérzete sokat pótol • Kik idegenkednek és mitől? Terven felül Az Ipolyságon (Sahy) átvezető főút mentén szerényen húzódik meg a Milex lévai (Levice) üzemének helyi részlege. Az alacsony régi épületek láttán aligha gon­dolná az arra járó, hogy az egyes csarno­kokban naponta közel ötvenezer liter tejet dolgoznak fel. Egyrészt közvetlen fogyasz­tásra, másrészt kiváló tejtermékké. Itt ké­szül ugyanis a keresett és közkedvelt Eida- mi tégla és füstölt változata, a szalámi alakú sajtrúd. Vilma Jakusová, a részleg vezetője munkaeredményeikkel messzemenően elégedett. Az év elejétől árutermelési ter­vüket 104,6 százalékra teljesitik, termékeik minősége pedig közel három százalékkal jobb a tervezettnél. Mindezt annak ellenére érik el, hogy munkájukat több körülmény is nehezíti.- Sok gondot okoznak az elhasználó­dott, harminc évnél is öregebb berendezé­sek. Karbantartóink állandóan hajnali négykor, sőt esetenként még ennél is ko­rábban kezdik a munkát, hogy a termelés megkezdéséig rendbe tegyék a gépeket. Műszaki hibák, kényszerállások ennek el­lenére előfordulnak, s ezeket a kieséseket a műszakok meghosszabbításával kell pó­tolnunk. A részleg negyvennyolc dolgozója a nehézségeket nagyarányú igyekezettel és felelősségérzetének messzemenő tuda­tosításával ellensúlyozza. A berendezések ilyen állapota mellett a tej minőségének a kérdése is gyakran van napirenden. Ez érthető is, hiszen a ki­váló tejtermékeknek a kifogástalan alap­anyag lényeges feltétele. Amennyivel rosz- szabb a tej minősége, annyival nehezebb és drágább a sajttermelés. A részlegvezető aggodalma tehát teljes mértékben jogos.-Tavaly a körzetünk mezőgazdasági üzemeitől felvásárolt tej kilencven százalé­ka az egyes, a maradék része pedig a má­sodik minőségi osztályba tartozott. A janu­ár elsejétől életbe lépett új minősítési nor­mák alapján az elsőbe 69, a másodikba 31 százalék került és augusztus végéig az első osztályú tej aránya 77,3 százalékra javult. A környezetből eredő szennyezett­ség úgyszólván teljesen megszűnt. Ez is bizonyítja, hogy a tej minősítési normáinak a hatására a termelők igyekeztek meg­szüntetni azokat az okokat, amelyek a tej minőségét ronthatnák. Reméljük, hogy a minősítésben tett átmeneti enyhítés elle­nére a mezőgazdasági üzemekben ezek után is mindent megtesznek a termelési feltételek további javításáért, és a tej minő­sége fokozatosan tovább fog javulni. A részlegvezető ilyen ismeretekkel „adott át“ Irena Kusickának, a sajtkészitó munkacsoport mesterének. Mire eljutot­tunk a csarnokba, ahol az Eidami tégla készül, táviratszerúen a gyártás legfőbb követelményeit is összegezte.- A mi munkánkban a tisztaság alapkö­vetelmény. A higiéniai őrjáratok tagjainak A forró fürdőt Nádazsdy Emília szolgál­tatja (Kádek Gábor felvételei) figyelmét semmi sem kerüli el, és mindenki tudja, hogy a legkisebb elégedetlenség is a prémium megvonását jelenti. Ugyanilyen szigorúak a minőségi követelmények. A minőségért járó prémiumot nem az előző időszak összesített eredménye, hanem az adott hónapban elért mutató alapján hatá­rozzuk meg. Például szeptemberben attól a munkacsoporttól is megvonják a prémiu­mot, amelynek tagjai nyolc hónapon át a minőségi mutatókat magasan túlteljesí­tették, és összesítésben a tervezett minő­ségi szintnél a szeptemberi gyengébb eredményekkel is jobbak. Az elmondottak után szinte törvénysze­rű, hogy a tej érlelését sokéves gyakorlattal rendelkező és pontos munkát végző dolgo­zókra bízzák. Az Eidami tégla alapanyagát érlelő Rusnák Mária például már huszon­hatodik, társa, Medve Ilona pedig tizen­nyolcadik éve dolgozik a részlegen, és az sem véletlen, hogy az itt versenyző szocia- ! lista munkabrigádnak mindketten aranyjel­vényes tagjai.- A két, egyenként ötezer literes kádban naponta négy adag alapanyagot érlelünk meg. A berendezés mellett a hőmérő, az óra és a mérőhenger a fő munkaeszkö­zünk. A tejhez kevert oltóanyag mennyisé­ge, az alapanyag hőmérséklete az érés egyes szakaszaiban, továbbá e szaka­szok, a főzés, a szárítás stb. időtartamának pontos betartása a sajt minőségének meg­határozó tényezője. A megkezdett folya­matot előírásosan és pontosan befejezni. A munkaidőnk végét mindig ez a követel­mény határozza meg. Az, hogy hány óra van, letelt-e a műszak, mellékes szempont. Különösen akkor, amikor valamilyen üzem­zavar miatt késünk - mondta Rusnák Mária. A pontos munka természetesen a sajt­készítés további szakaszaiban is alapkö­vetelmény. így érthető, hogy a csomagoló- ban is elsősorban az előírásokról esett szó. Judita Ceróanská, Majtán Mária és Ná­dazsdy Emília a sós fürdőből kikerülő sajtot előbb fóliába bújtatta, majd a fólia belsejé­ből nagy gondossággal kiszivattyúzta a le­vegőt. Az így lezárt csomagot még forró fürdőbe mártotta, hogy a zsugorfólia ráta­padjon a sajtra. Ha a háromból csak egyet­len műveletet is kevésbé gondosan végez­nének el, akkor a termék az előírt négy, illetve hat hetes próbaidőt nem bírná ki, és ez a minőségi mutatót rontaná. Amint hangsúlyozták, ezt a részleg kollektívájá­val, akárcsak a szocialista munkabrigád közösségével szemben is megengedhetet­lennek tartják. Tisztaság, rend, fegyelmezett és felelős­ségteljes munka - összegezhető mindaz, amit a tejcsomagolóban tapasztaltunk. Itt Ruzena Hrabská mester, és egyben a részleg másik szocialista munkabrigádjá­nak is ő a vezetője. Vállalásuk fő célja a takarékosság, és amint szavai is bizo­nyítják, ezt nagyon komolyan veszik.- A hét egyes szakaszaitól függően ki­lenc-tizenegyezer liter tejet küldünk ki az üzletekbe. Ilyen mennyiségnél már nagyon sokat jelent, hogy a fólia megfelelő hegesz­tésével elejét tudjuk-e venni a zacskók szakadásának. Azzal, hogy a veszteség még elfogadható 0,6 százalékos arányát 0,54 százalékra csökkentettük, csak a fóli­án évente húszezer koronát takarítunk meg. Ha ehhez még hozzászámítjuk a te­jet, a tasakolásra felhasznált munkaidőt és energiát, akkor már összejön az egynapi termelés értéke, aminek megtakarítását brigádunk vállalta.- Részemről ehhez a gép nagyon gon­dos beállításával járulok hozzá - mondta Júlia Kriétófová, a töltőgép kezelője. - Töl­tés közben többször ellenőrzőm a fólia vastagságát és ehhez igazítom a hegesz­tési hőmérsékletet. Ezen túlmenően rend­szeres időközönként a már megtöltött tasa- kokból is kiemelek egyet-egyet, hogy a he­gesztés erősségéről kezem nyomásával is meggyőződjek.- És ezt a többletmunkát is vállalják az itt dolgozók - mutatta a mester a boltból visszahozott ládát, amelyben a kifolyt tej­ben néhány kiszakadt zacskó úszkált. - Valamennyi visszaküldött zacskót gon­dosan megvizsgálunk. A gyenge hegesz­tés okozta szakadás az erőszakos szakí­tástól uqyanis határozottan megkülönböz­tethető. A tejcsomagolóban még egy, ugyancsak tanulságos tény is szóba került. Az ipolysá- gi részleg gépi berendezése fél- és ne­gyedliteres tasakok töltésére is alkalmas, de ez a lehetőség nincs kihasználva. A kör­zet iskolái közül eddig ugyanis mindössze egy gimnázium és egy általános iskola tart igényt összesen napi száznegyven ne­gyedliteres tasakra, és egyetlen ipari üzem van, ahol a falatozóban a dolgozók féllite­res csomagolásban tasakos tejet is vásá­rolhatnak. Felmerül a kérdés, hogy miért csak ennyi helyen? A többi iskolában a ta­nulók, illetve az üzemben dolgozók ennyire nem szeretik a tejet? Vagy inkább azok idegenkednek, de nem a tejtől, hanem az eé|y ki3 többletmunkától, akiknek a rende­lés és az eladás lenne a feladatuk? EGRI FERENC őlővel megrakott pótkocsit vonta­tó traktor kanyarodik ki a közút­ra az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz szőlé­szetéből. Fiatal vezetője, Sztranyovszky János nagyobb sebességre kapcsol, majd rátapos a gázpedálra és a 8045-ös Zetor elindul terhével a nagykürtösi (Verky KrtíS) borászati üzem felé vezető úton. Megkezdődött tehát a szüret a nyéki szövetkezet szőlészetében is. A dombol­dalra felfutó szőlősorok között a szőlé­szeti csoport tagjai jó hangulatban szedik a fürtöket a katonás rendben sorakozó tőkékről. Kattognak a metszőollók, de a lányok, asszonyok nyelve sem pihen. Érdekes mondanivaló, vidám téma, vagy csak fülbe súgható, bizalmasan kezelt „te már hallottad?“ - hír is akad bőven. De mindez nem megy a munka rovására, a „hírközlő szerv“, a nyelv pereghet, de azért fürgén jár a kéz is, hiszen teljesít­mény szerint keresnek a szüretelők. Molnár Sándor szőlész motorkerékpá­ron érkezik a szomszéd dűlőből, ahol áz ottani szőlő állapotát szemrevételezte. Leállítja motorját, megtekinti, hogyan telik a pótkocsi, majd nekem szentel egy kis időt.- Szeptember 11 -én kezdtük a szüre­tet itt a Leklinc dűlőben - tekint körül a végeláthatatlan szőlősorokon. - Első­ként a Müller Thurgau került sorra, mely­ből mindössze hat hektárnyi van. Ezt követi majd a Peszeki leányka, a Szent­lőrinci, a Fehér burgundi, az Olaszrizling stb.- Mekkora a közös szőlőterülete és milyen hozamokra van kilátás?- Két dűlőben összesen 96 hektáron termesztünk szőlőt. Az itteni telepítés a régebbi, mintegy húsz éves. Ez a kor a termésen is érezhető, ami idén csak közepesnek mondható. Ebben persze a tavaszi rossz virágzás is közrejátszott, melynek következtében fejletlenek a für­tök, különösen a korai fajtáknál. A többi szóló a Kőre dűlőben van, az későbbi telepítés, a termés is jobbnak ígérkezik. Ám az előző évek jó termését ebben az évben meg sem közelítjük, a tervezett 60 vagon helyett a becslés szerint jó ha 42 vagonnal lesz.- A közel száz hektár szőlő jelentős terület, a termés leszedése is komoly Telik a pótkocsi A termés alacsonyabb a vártnál, de a szóló lédús - álla­pítja meg Molnár Sándor (A szerző felvételei) munkát igényel. Győzik-e, van-e elegen­dő munkaerő?- A szőlészetben általában 45 nő dol­gozik. Két csoportra osztva művelik a rá­juk bízott kultúrát. Az ipolynyékiekból ala­kult csoport is a Leklincen dolgozik, a másikat az egyesült szövetkezetünkhöz tartozó hruáovi nők alkotják. Ott szőlőmű­veléssel nem foglalkoznak, hiszen ez hegyvidéki község, mégis eredményesen dolgoznak. Egy szocialista munkabrigá­dot alkotva jó összhangban, megértés­ben végzik a munkát, így a szürethez sem kell sok kívülálló segítség. Annál is inkább, mivel a szövetkezet mellék­üzemágának dolgozói (akik cipófelsőrész készítésével foglalkoznak) minden évben besegítenek, sőt nyugdíjasok is el-eljár- nak néhány napra szüretelni. így, ha az idő kedvez, nagyobb gond nélkül megbir­kózunk a szőlő betakarításával. o o o Folyik hát a szüret a járás egyik lege­redményesebben gazdálkodó, idén Mun­ka Érdemrenddel kitüntetett szövetkeze­tében. Jó hangulatban és eredménye­sen, hiszen az időjárás is kegyeibe fo­gadta a szüretelőket. Szeptember köze­pén, még mindig „ruhavetkőztetóen“ tűz a nap, nem tudni, megkésett-e ez, vagy korán beköszöntött „idősebb kartársnők nyara“. De nem is ez a lényeges. Fontos az, hogy a szőlő betakarítását kedvező feltételek mellett, hamisítatlan szüreti . hangulatban, eredményesen végezhe­tik. BOJTOS JÁNOS íü Júlia Kriétófová, a töltőgép kezelője \

Next

/
Thumbnails
Contents