Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-03 / 40. szám

Szlovákia területén több mint 1400 ásványvízforrást tar­tanak számon. Ennek ellenére az ásványi eredetű víz egy főre eső hazai fogyasztása világvi­szonylatban nagyon alacsony, a fejlett európai és tengerentúli országokban évente az ötven litert is eléri, nálunk mindössze 22 liter. Az árak is eltérőek. Az NSZK-ban literenként 4-5 márka, az USA-ban 1 dollár, a francia piacon pedig mege­gyezik a bor árával. Hazai vi­szonylatban a legolcsóbb üdí­tőitalokhoz sorolható. Napi 0,5-1 liter elfogyasztása ked­vező hatással van az emberi szervezetre. Az utóbbi évek ta­pasztalatai arra utalnak, hogy a jövőben a kereslet nálunk is növekedni fog, ami szükséges­sé teszi, hogy nagyobb figyel­met fordítsunk az ásványvíz kitermelésére és forgalmazá­sára. Minap ünnepelte fennállá­sának 30. évfordulóját a szán­tói (Santovka) Nyugat-szlová­kiai Ásványvíz-palackozó Vál­lalat. Ebből az alkalomból láto­gattunk el a vállalat legna­gyobb üzemébe, Szalatnyára (Slatina). Szalatnya környéke ásvány­vizekben gazdag vidék. Már a 18. században gyomor- és bélbántalmak gyógyítására fürdő is létesült. Később a víz palackozásával is foglalkoztak, de számottevően csak az ötve­nes években, az államosítás után. Jelenleg az üzem orszá­gos viszonylatban is az ás­ványvíz legnagyobb feldolgo­zói közé tartozik. Évi kapacitá­sa eléri a 48 millió palackot. Az idei kimutatások szerint csak szeptemberig 179 ezer hektoli­ter vizet palackoztak, ami 26 476 ezer üvegnek felel meg, és a terv 104,1 százalé­kos teljesítését jelenti (1 039 ezer üveg terven felül). A nyári csúcskereslet igényeit is telje­sítették, igaz, hétvégi műsza­kokkal. A jelenleg üzemelő palacko­zó már jócskán elavult. Átépí­tésre, átrendezésre csak az új, korszerű gépsorral és beren­dezésekkel felszerelt palacko­zó átadása után kerülhet sor. A beszerelést megelőző mun­kák jó ütemben haladnak, s 1988-ban a teljes üzembehe­lyezés is megkezdődhet. A ter­vezett beruházás értéke 20 millió korona.- A szalatnyai ásványvíz­palackozó üzem főleg kör­nyékbeli nőket alkalmaz. Az utánpótlás hiánya a szerelők­nél és a karbantartóknál jelent­kezik - mondotta Zsóka Fe­renc termelésirányító. - Ami a műszaki ellátást illeti, kevés emelőtargoncával rendelke­zünk, ezek is már elavultak, továbbá legalább egy gépko­csival az autóparkot is bővíteni kellene. Üzemünkből most csak a természetes szalatnyai víz kerül a fogyasztókhoz. Édesített változatával jelenleg nem foglalkozunk. Elenyésző mennyiségben gyártjuk még a Deit elnevezésű citrom- és narancsízú dietetikus üdítőitalt. Tavaly félmillió palackkal csak a karácsonyi keresletet elégít­hettük ki, s az idei kínálat is kb. csak az ünnepekre kerül a bol­tokba. A vállalat felettes szervénél a Slovakoterma vezérigazga­tóságán, Ján Uhliarik mérnök­től, a balneotechnikai osztály vezetőjétől megtudtam, hogy a palackozó részleg átrende­zésével és felszerelésével máshol is gondok vannak, ugyanis „nincsen elegendő vállalkozó“. A szalatnyai üzem új palackozójának felszerelé­sére a Chotébori Gépgyár vál­lalkozott, ám a vignettázó be­rendezést már külföldről kell beszerezni, természetesen va­lutáért. Az üzem jelenlegi víz- szükségletét a BB1-es és a BB2-es kút biztosítja, kapaci­tásuk másodpercenként 1,5 li­ter. Az új részleg üzemelteté­sével két új kút is megkezdheti az ásványvíz kitermelését.- Hatmillió korona értékben végeztünk a térségben hidro­geológiai kutatásokat. Felmér­tük készleteinket és lehetősé­geinket. Olyan vizet is talál­tunk, melynek ásványanyag- tartalma nem haladja meg a li­terenkénti 1200 milligrammot, így a jövőben kétféle szalat­nyai vizet palackozhatunk; a ma is ismert és kedvelt ma­gas, illetve az eddig még nem hasznosított, alacsony ásvány­tartalmút. Ezeket természete­sen különböző címkékkel látjuk el. Az új részleg tervezett telje­sítménye 18 ezer palack órán­ként. A folyamatos, két műsza­kos termeléssel eleget tehe­tünk a szlovákiai és részben a csehországi fogyasztói igé­nyeknek. További kutatásokat végeztünk a safárikovói és a szenei (Senec) térségben is, jövőre pedig Trenöín környé­két szeretnénk feltérképezni. A legjobb hazai asztali ásvány­víz éppen Safárikovóban talál­ható; nem képződik üledék, a víz üvegben is sokáig megőr­zi a minőségét és mindamellett alacsony ásványtartalmú. A forrás másodpercenként 25 liter vizet ad. Hasznosításával megoldódhatna a teljes belföl­di ellátás és még exportra is bőven telne. Sajnos, jelenleg nincs elegendő anyagi fedeze­tünk a palackozó megépítésé­re - fejtette ki Uhliarik mérnök. A Slovakotermában el­mondták, hogy a Deit ügyben folynak a tárgyalások és a kül­földi érdeklődő a közeljövőben a közismert Baldovská, Salvá- tor és a Budiéská ásványvizek összetételéhez is elkészíti a megfelelő szirupot. Ján Uh­liarik mérnök a sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy kevés az olyan hazai szi­rup, amely ásványvizekkel is vegyíthető, finom és minda­mellett kalóriaszegény is len­ne. GÁGYOR ALÍZ • Valéria Buéková targoncakezelö a vállalat fennállásának 30. évfordulója alkalmából átvette „A vállalat érdemes dolgozója“ kitüntetést (Kádek Gábor felvételei) A Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű dolgozói a technológiai berende­zések rendszeres karbantartásával, az üzemeltetési tervek pontos megtartásával, valamint a termelési folyamat zavartalanságát biztosító rugalmas intézkedésekkel példásan gondoskodnak a reaktorok és a többi berendezés biztonságos működéséről. A felvétel a V-l atom­erőmű első blokkjának vezérlötermében készült. (A ÖSTK felvétele) Állami felügyelettel - atomerőműveink nukleáris biztonságáért Az atomerőművek elhelyezése, tervezése, felépítése és üzemeltetése állami felügyelet alá tartozik a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, amely a társadalmi érdekek védelméről, a lakosság és az egész élő környezet biztonságáról is gondoskodik. A felügyeleti tevékenység tartalmát és követelményeit törvényes rendelkezések, előírások, határozatok, normák és különböző irányelvek határozzák meg, amelyek elsősorban a már üzemben levő atomerőművek „nukleáris biztonságára“, az ellenőrizhetet­len láncreakció kialakulásának, valamint a radioaktív anyagok megenged­hetetlen kiszivárgásának megakadályozására vonatkoznak. Az atomerőművek biztonsága feletti állami felügyelet feladatát a CSSZSZK-ban több felügyelő szerv látja el. Ezek közé tartozik minde­nekelőtt a Csehszlovák Atomenergia Bizottság (nukleáris biztonság), mely­nek tevékenységéhez közvetlenül társulnak a CSSZK és az SZSZK főhigiénikusai (radioaktív biztonság), valamint a két köztársaság munkavé­delmi hivatalai (műszaki biztonság). A szövetségi kormányhivatal szokásos sajtótájékoztatóinak egyikén az újságíróknak alkalmuk volt találkozni az említett szervek képviselőivel. Általános jellegű, de autentikus és megindokolt következtetést ismertetett ezen a sajtóértekezleten Jirí Beránek, a Csehszlovák Atomenergia Bizott­ság nukleáris biztonság feletti állami felügyeletének főfelügyelője, amikor kijelentette: „Atomerőműveinkben az elektromos áram termelését a stabili­tás és a jó megbízhatóság jellemzi.“ Üzemeltetésüknél egyértelműen a kiszolgáló személyzet egészsége és az élő környezet biztonsága kerül előtérbe, a további társadalmi érdekkel, a villamos energia termelésével szemben, még akkor is, ha az energia-ellátásban nagyon feszült lenne a helyzet. Az állami felügyelet az atomenergiai berendezések nukleáris biztonságá­nak állami felügyeletéről szóló 28/1984 számú törvény elfogadásával széles jogi kereteket kapott. E törvény értelmében az állami felügyelet vezető dolgozói utasítást adhatnak a nukleáris energiaforrás működésének korláto­zására, illetve meghatározott feltételek esetén a működés teljes leállítására. A felügyelet határozataival szemben fellebbezésnek helye nincs, ebben az esetben nem érvényesek az államigazgatási eljárás általános szabályai. A határozatok véglegesek, s azokat sem az üzemeltető, sem annak felettes szerve nem változtathatja meg, egyetlen kötelességük a határozatok végrehajtása. Vizsgáljuk meg azt a kérdést is, hogy mit jelent az az általános kijelentés, miszerint atomerőműveink működése stabil és megbízható. A nukleáris energiatermelés, miként a népgazdaság bármely más ágazata is, nem abszolút biztonságos. A civilizáció és a tudományos-műszaki haladás egyik vívmánya sem tökéletesen biztonságos. Biztonságos például a légi vagy a vasúti közlekedés? Aki dohányzik, az talán nem vállal kockázatot? Az emberiség nem mondhat le a tudományos-műszaki haladás vívmányairól, a motorizmusról, az automatizálás eszközeiről, s ugyanígy a nukleáris energiatermelésről sem. Az állami felügyeletnek minden atomerőműben vannak felügyelői, akik nap mint nap figyelemmel kísérik ezek üzemeltetését. A felügyelet emellett célirányos vizsgálatokat is tart. Tavaly például 60 ilyen vizsgálatot végeztek, amelyek alapján több mint 120 határozatot hoztak. Indokoltan állapíthatjuk meg tehát, hogy az említett törvény alapvetően megszilárdította a radioaktív biztonság garanciáit. A csernobili szerencsétlenség nem jelenti azt, hogy Csehszlovákia korlá­tozni fogja nukleáris energiatermelésének fejlesztését. Erre nincs ok. Ugyanakkor az is ésszerűtlen lenne, ha a történtekre az illetékes hatósága­ink nem reagálnának. A csehszlovák atomerőművek összteljesítményének 2000-ig legalább 10 280 MW-ot kell elérnie. Mivel a nukleáris energiatermelés az egyetlen lehetséges megoldás a villamosenergia növekvő szükségletének fedezé­sére, arról is szó van, hogy az említett időpontig további új atomerőművek építésére kerül sor, amelyek teljesítménye meghaladja az előirányzott minimális szintet. A nukleáris programunkban szereplő WER típusú reaktorok megbízhatósága és üzembiztonsága ellenére az építők az eddigieknél is nagyobb gondot fordítanak az építési munkák minőségére, a berendezések gyártására és szerelésére, valamint az üzemeltető sze­mélyzet szakképzettségi színvonalának emelésére. E feladatok megvalósí­tását további rövid és hosszú távú intézkedések segítik elő. A nukleáris biztonság feletti állami felügyelet atomerőműveinkben elmé­lyítette és még intenzívebbé tette a felügyeleti tevékenységet. A tapasztala­tok egyértelműen azt bizonyították, hogy atomerőműveink a biztonságos üzemeltetés követelményeinek megfelelő szinten működnek. Ma már az is ismeretes, hogy az illetékes szervek milyen fő irányelvek szerint folytatják az atomerőművek nukleáris biztonságát garantáló műszaki és szervezési intézkedések teljességének és célszerűségének a felülvizs­gálását. Ellenőrizni fogják például a hidrogén vagy más robbanó keverék keletkezésének a lehetőségét a reaktorokban, jóllehet ennek valószínűsége a nálunk használatos reaktortípusnál lényegesen kisebb, mint a csernobili reaktortípusnál. A szakemberek a gyúlékony anyagok problémáját, illetve a tűzveszélyesség kérdéseit is tüzetesen megvizsgálják. Nagy gondot fordítanak a mérőrendszerek megbízhatóságának fokozására, a berende­zések kezelésére és szabályozására, valarrÍTnt az egyes vezérlő és ellen­őrző egységek célszerű elhelyezésére az erőmű blokkjait ellenőrző helyisé­gekben. Mindez távolról sem meríti ki, a biztonsági intézkedések széles körét, de ismerteti azoknak a hosszú távú megelőző ellenőrzéseknek és vizsgálatok­nak fő irányait, amelyek erőműveink nukleáris biztonságát hivatottak szol­gálni. VLADIMÍR TURANSKY • Balázs Irén szintén kitüntetésben részesült

Next

/
Thumbnails
Contents