Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-03 / 40. szám

■ LÁTVÁNYOSSÁGOK X. 3. Vásár az egész városban. Lipcsei sajátosság: vásár alatt szinte az egész város vásárrá alakul át. Ez különöskép­pen annak feltűnő, aki először érkezik ide. S ha netán korábban megszokta, hogy Brnóban, Budapesten vagy éppen Plovdivban a vásár területén találja az egész kiállítást, itt módosítani kényszerül elképzelésein. Mert Lipcsében több he­lyen is körül kell néznie ahhoz, hogy mindent megtekinthessen. Csupán a bel­városban 17 vásárházban tartanak be­mutatókat, nem beszélve a Műszaki Vá­sár területéről, ahol húsz pavilonban és a köztük található szabad területeken sokasodik a rengeteg látnivaló. Elöbb- utóbb mindenki térképet vesz a kezébe, hogy tájékozódhasson ebben a tarka for­gatagban. Először talán kissé bátortala­nul húzza elő, de mikor látja, mások sem boldogulnak Jobban, nem óvatoskodik már tovább. Es közben eszébe sem jut, hogy a keleti és nyugati országok közti kereskedelem tán legnagyobb útkeresz­teződésében próbál eligazodni. Második a másodiknál. Hazánknak az NDK, északnyugati szomszédunknak pedig Csehszlovákia a második legjelen­tősebb kereskedelni partnere. Lipcsében tehát a második mutatkozott be a máso­diknak. Ám Brnóban sincs ez másképp, igaz, a szereposztás ott már fordított. Hogy mi szerepelt lipcsei őszi kínálatunk­ban, arról oldalakat lehetne írni. össze­gezve talán annyit: amit kiállítottunk, az sokrétű és változatos volt, már hagyomá­nyosan a szakágazatok elosztásához igazodott. Részvételünkkel a vásár leg­nagyobb kiállítói közé sorakoztunk fel: 25 külkereskedelmi vállalatunk 3600 négy­zetméteres területen kínálta terméke­inket. Türkménia bemutatkozása. Lipcsé­ben minden alkalommal - így ezúttal is - az NDK mögött a második legnagyobb kiállító a Szovjetunió, önálló pavilonja a vásár legjellegzetesebb épületei közé tartozik. Magas, karcsú, aranyozott tor­nya messziről felismerhető. Megszoktuk már, hogy a nemzetközi vásárokon a ha­talmas országból mindig egy köztársaság külön is bemutatkozik. Idén ősszel Türk­ménia „járt“ Lipcsében. Idézetek Tagan Durdijev, türkmén miniszterelnök-helyet­tes ottani beszédéből: „Közép-Ázsia aránylag nagy kiterjedésű szovjet köztár­saságából jöttünk. Lakosaink száma 3 millió, ám 40 százalékuk még nem érte el a felnőtt korhatárt. Számottevő a gya­pottermelésünk, kőolaj- és földgázkész­letünk, s az iparágak közül a gép- és a vegyipar játszik vezető szerepet. Csu­pán illusztrálásképpen: földgázból pél­dául az idén 83 milliárd köbmétert hozunk felszínre. Köztársaságunkat végigszeli a Karakum-csatorna. Hossza 1100 kilo­méter, ám még nem készült el teljesen. Az Amudarja vizét hozza Türkménia terü­letére. Nagy termőföldtáblákat öntöz, kör­nyékén összpontosul gyapottermelésünk fele. A csatornából 200 kilométer hosszú csővezetéken jut el a víz több városba, településre. Ashabádot szintén ebből lát­juk el ivóvízzel.“ Makettek, színes fotók egészítették ki mondanivalóját, meg sok­sok termék a távoli köztársaság kínálatá­ból. Aki pedig az ottani népviseletre és legújabb divatra volt kíváncsi, az minden délben végignézhette a pavilon színpa­dán megtartott divatbemutatót. Erősödő szálak. Magyarország és Bulgária szintén szoros szálakkal kötődik az NDK-hoz, s a mostani bemutatkozá­suk is ezek további erősítését szolgálta. Déli szomszédaink „Új ötéves terv - aktív együttműködés“ jelszóval érkeztek Lip­csébe. Legnagyobb kiállítójuk a Mogürt, a Pannónia-Csepel és a Chemokomplex volt, de akadtak olyanok is, amelyek első ízben mutatkoztak be az NDK-beli vásár­városban. Magyarország három aranyér­met szerzett ezen a vásáron (köztük az új Ikarus 365-ös) és számos olyan szerző­dést kötött, amely a két ország árucsere­forgalmának bővítését szolgálja. Bulgária második legnagyobb keres­kedelmi partnere az NDK. Különösen érvényes ez a fogyasztási cikkekre. Ezek kölcsönös árucsere-forgalma tavaly túl­lépte az egymilliárd rubelt. Bővül a koo­perációs együttműködés is a két ország között. Mindenekelőtt az elektrotechnikai iparban, s azon belül is a számítógép- gyártásban. Bulgária NDK-beli dokumen­táció alapján kohászati üzemet épít Ku­bában, s ugyancsak ily módon gyárt Ruszeban külszíni fejtésre szolgáló kot­rógépeket. Északnyugati szomszédunk­hoz irányuló kivitelének több mint a fele gépipari jellegű, ám exportálnak oda élel­miszert, relétechnikát, számítógépeket, vegyi- és gyógyszeripari termékeket, gyümölcsöt, zöldséget és bort is. Lipcsei kínálatuk összetétele is ehhez igazodott. Először külföldön a Lada-Szamara. Egyszer sem sikerült közelről megnéz­nem. Valahányszor arra tartottam, mindig szinte tolongtak körülötte az érdeklődők. Nem csoda, hiszen a Lada-Szamara szovjet személygépkocsit külföldön ott mutatták be először. így aztán részlete­sebb információkat csupán az AVTOEX- PORT sajtótájékoztatóján sikerült sze­reznem róla. Elnevezése VÁZ 3-2108. Legfontosabb jellemzői: óránkénti sebes­sége 148 kilométer, tömege 900 kg, telje­sítménye 48 kW. Száz kilométeres átlag- sebességnél hat liter a benzinfogyasztá­sa. Elsőkerék meghajtású. A szovjet au­tóipar történetében korábban ilyen sze­mélygépkocsit még nem gyártottak. Azó­ta Brnóban is bemutatták. Első külföldi útját azonban Lipcsében tette meg: öt kilométernyi távot a város utcáin. Ilse Wagner és Axel Brend — akik volánja mögött ültek - nem győzték dicsérni. Tetszett nekik az utazás, szívesen elvál­lalnák - nyilatkozták. Főként kiváló gyor­sulását emlegették gyakran, a városi for­galomban valószínűleg ez volt a legkelle­mesebb meglepetés számukra. Skoda kontra IFA. Napjainkban a személygépkocsi a tartós fogyasztási cikkek rangjára emelkedett. Immár nem csupán megcsodálnivaló műszaki újdon­ság, hanem egyre több ember életének mindennapi tartozéka, szükségleteinek tartós kielégítője. Legalábbis a lipcsei őszi vásár rendezői ezt így látják, mivel­hogy a személygépkocsiknak is teret ad­nak ezen a bemutatón. Megfontolt és előremutató lépésnek tartom, további lá- togatócsalogatási lehetőségeket teremt­ve ezzel az amúgy is látványos vásáron. S magam is lépten-nyomon tapasztal­tam: nagy közönségsikere volt a sze­mélygépkocsiknak. Sok érdeklődő vette körül ä Mladá Boleslav-i Skoda standját is. Mindkét kiállított személygépkocsi - S 120L és Skoda Rapid 130 - már a 87-es modellből ad ízelítőt, a módosítá­sok első szakaszát hajtották végre rajtuk. Jelenleg Anglia, Franciaország, Dánia, az NSZK, Kanada és Görögország a leg­nagyobb Skoda-megrendelő, kevesebb mennyiségben szállítunk Spanyolország­ba és Norvégiába is. Szocialista viszony­latban Magyarojszág és Jugoszlávia áll az élen, az NDK csupán a lista végén található. Ugyanis a kölcsönös megálla­podások alapján idén eddig mindössze 1200 Skodát szállítottunk északnyugati szomszédunknak. Josef Zajíőek, a Mladá Boleslav-i gyár szakembere szerint: az NDK-ban jelenleg mintegy 300 ezren várnak Skoda személygépkocsira, s a megrendelésétől a beszerzéséig 14-15 év is eltelik. Viszont január elsejétől már nem im­portálunk személygépkocsit az NDK-ból. Sem Wartburgot, sem Trabantot. Nem elsőként hoztuk ezt az intézkedést, hi­szen több európai ország - ugyancsak környezetvédelmi megfontolásokból - már korábban így tett. Ezért az IFA kombinát standján afelöl érdeklődtem, miképpen néznek szembe a megrende­lések apadásával. Megtudtam, a kétüte­mű motorral felszerelt kocsikat továbbra is gyártják, bár ezekből nagyobb tételek­ben már csupán Dánia, Belgium, Ma­gyarország és Bulgária vásárol. Elmond­ták: az újabb fellendülés 1988-ra várható, amikor megkezdik a négyütemű Wart­burg, majd Trabant sorozatgyártását. Ab­ban reménykednek, ezzel ismét vissza­kerülnek a csehszlovák piacra is. Kétharmad színesben, egyharmad exportra. Az NDK-beli VEB KOMBINAT RUNDFUNK UND FERSEHEN évente 500 ezer televíziókészüléket gyárt. En­nek kétharmada színes képernyőjű. Aranyérem DobruSkába. Lipcsében újra felhívta magára a figyelmet a cseh­szlovák ADAST-nyomdagépcsalád. Egyik legújabb példánya, az Adást Domi­nant 725 D jelzésű aranyéremmel tért haza. Megjelenése nagy érdeklődést vál­tott ki már a düsseldorfi Drupa szakkiállí­táson is, lipcsei bemutatkozása szintén sikerrel járt. Előállítója —• a dobruákai Adast-üzem - minden megrendelést el sem tud fogadni rá. Évente ugyanis egyelőre csak 350 ilyen gép legyártására vállalkozhat. Ám az érdeklődés ennél jóval nagyobb. Miroslav Mervart, az üzem szakembere hozzáfűzi: kár lenne kihagyni ezt a lehetőséget. Cipödivat és EXICO-évforduló. Több emeleten csupán lábbelivel teli vitrinek között sétálhatott a látogató a Drei Köni­ge vásárházban. S mit láthatott? Sokszí­nű cipókínálatot. Mert a legtöbb kiállítónál valóban a tarkaság dominált, ám még így is a piros szín fordult elő a leggyakrabban. S az is feltűnt: többségük sportos, könnyű lábbeli. Hogy milyenek lesznek a jövő évi divatszínek, arról az EXICO külkereske­delmi vállalatunk standján Éva Hribková tájékoztatott. Nos, a nőknél a fekete és a fehér uralkodik továbbra is. Várható a fekete lakkozott cipők megjelenése, s az amúgy is gazdag színskála a kékkel, zölddel és sárgával gyarapodik. A férfici­pőknél a fehér és a fekete kerül újra a divatlistára, ám piros, zöld és kék színű cipőket is gyártanak majd számunkra. S minderről annak az EXICO-nak a standján értesülök, amely a világ száz országával tart fenn kereskedelmi kap­csolatokat. Idén immár húsz éve, hogy cipőket és bőripari árut exportál és impor­tál. Lipcsei kínálata a legkiválóbb termé­kekből állt össze. S hogy mi volt a legna­gyobb tanulság számukra az idei bemu­tatón? Máskor ne csak férfi, hanem női lábbelit is válasszanak a kollekcióba. Úgy jelezték: jövőre már ezzel is megpróbál­koznak. Idén sportcipővel arattak sikert. Ugyanis a skuteöi Botana élsportolóknak szánt jégkorongozó-cipóje aranyérmet szerzett. A svédek és a finnek már érdek­lődtek is iránta, ám kezdetben valószínű­leg csak a hazai I. ligás hokistáinknak jut belőle. • Türkménia bemutatkozása (Archív felvételek) A készüléket Erfurtban szerelik össze, képernyőjét a japán Toshiba licence alapján a berlini mikroelektronikai üzem készíti. A kombinát termelésének egyhar- mada külföldre kerül. Legtöbb TV-készü- léket Románia (részegységeket is), Svédország, Ausztria, a Benelux álla­mok, az NSZK és Franciaország vásárol, de Afrikába is szállítanak belőle. Hazánk­ba aránylag kevés jut ebből a márkából s üzletkötőink, szakembereink sem ép­pen ezen a standon időztek a legtovább. Szeptember első napjaiban ismét Lipcsében járt a világ: összesen száz ország hatezer kiállítója mutatkozott be a messze földön híres NDK-beli városban az idei őszi nemzetközi vásáron. Már hagyomány, hogy ilyenkor a közszükségleti cikkek kínálata kerül közszemlére: videomagnók és élelmi­szerek, személygépkocsik és ruhaneműek, játékok és nyomdagépek... és sok-sok más termékféleség, összesen 29 szakágazat választéka. Lipcse a vásárok idején mágnesként vonzza a környező országokból és az egész NDK-ból a látogatókat. Utcái megtelnek idegenekkel, egy-egy vásárházban csupán az emberáradaltal lehet tovább haladni, a pavilonokban nézelödök tolonganak. öt napot töltöttem köztük. Élményeimet, tapasztalataimat ezúton adom közre. Élmények, látványosságok sokaságá­val lehetne folytatni a sort. Helyette azon­ban azt ajánlom az olvasónak, ha teheti, legalább egyszer látogasson el Lipcsébe. Csatlakozzon azon honfitársaink közé, akik már belekóstoltak az ottani vásárok hangulatába. Tőlük hallottam: másodszor már senkit sem kell csalogatni. J. MÉSZÁROS KÁROLY • A műszaki vásár egyik bejárata

Next

/
Thumbnails
Contents