Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-11 / 28. szám

Hideghéti Pál, az egység parancsnoka Ján Cuchran közlegény mindig rendben tartja a gépjárművet Pavel Peá és kutyája Cézár „Nem értették, hogyan kerültünk oda“ - mondja Peter Hobza közlegény. Roman Hajsky közle­gény: „A szórakozásra is jut idő“... „Itt teljesítettem tényle­ges katonai szolgálatot is - vallja Vladimír Futa. (A szerző felvételei) K orán reggel csendes a táj, a közeli településen még mindenki alszik. A határőrségnél percnyi pontossággal váltják egymást a járőrök. A szolgálatos erre féltő gonddal ügyel. Elkíséri őket a kijelölt helyre és kiadja a parancsot: Fegyvert tölts!- AmiKor bevonultam, nemcsak a ka­tonai fegyelem, hanem az éjszakai szol­gálat is gondot okozott - summázza véleményét Ján Cuchran közlegény. - Ma már megszoktam. Egyébként ősz­szel leszerelek. A feleségem már türel­metlenül vár. Nem panaszkodom, hiszen jutalomként már többször is voltam oda­haza. «- Egy határsértö feltartóztatásában is része volt — veti közbe az egység ügyeletese.- Semmiség! Az őrhegyen észrevet­tem egy gyanús egyént a határsávban. Riasztottam a készültségi járőrt, az segí­tett a feltartóztatásában. Csak a fel­adatomat teljesítettem... Kelet-Szlovákiából, Jováa községből vonult be, ahol a szövetkezetben agronó- musként dolgozott. Ott vették fel párttag­jelöltnek és a katonaságnál lett párttag. Szerény, segítőkész, példamutató. Büsz­ke arra, hogy szülei, ismerősei szerint a javára megváltozott, nem telt el nyom­talanul a határőrségnél eltöltött csaknem két év.- Eleinte sok gond van a fiúkkal, hiszen alig tizenkilenc évesen érkeznek hozzánk - magyarázza Hideghéti Pál, az egység parancsnoka. - Az otthoni kénye­lem után nehéz megszokni a kemény feltételeket, azt, hogy az államhatáron mindig harci feladatot teljesítünk. De ahogy telnek-múlnak a napok, úgy vál­toznak. Nemsokára már fél szóból is megértjük egymást. Mindenki pontosan tudja, mit várnak el tőle, mi a feladata. Az egység több éven át a példás cím viselője volt. Tavaly nem sikerült megvé­deniük, de ebben az évben újra verseny­re keltek a megszerzéséért. A gondjaikra bízott államhatárt teljes biztonsággal védik, amiből arra lehet következtetni, hogy törekvésük sikerrel jár. Váltásra készül az a járőr is, amelynek tagja, illetve parancsnoka Peter Hobza közlegény, a trebíöi asztalos. Két kutyát tart pórázon. Van még ideje az indulásig, beszélgetünk. Hogy miről? Arról, hogyan sikerült két fiatal határsértőt május tizen­ötödikén feltartóztatnia.- Nem volt abban semmi különös. A riasztás után járőrünk körülvette őket, alig bírtam a kutyákat pórázon tartani. A határsértők csak ámultak, bámultak, nem értették, hogyan kerültünk oda. Különösen örülök annak, hogy amikor az egységnél elemezték a járőr akcióját, egyöntetű volt a vélemény: példásan hajtottuk végre. Nem egész egy év szolgálatom van még hátra, de addig is, amíg leszerelek, szeretnék a lehető legjobban helytállni. Szapora léptekkel indul a járőr számá­ra kijelölt őrhelyre. Tekintetemmel kísé­rem távolodó alakját. Lám, ez a vékony dongájú fiú milyen magától értetődő dolognak veszi azt, amit tett, amit tesz. Gondolataimból Roman Hajsky közle­génynek, az egység SZISZ-szervezete elnökének szavai zökkentenek ki.- Azért a szórakozásra, az önképzés­re is jut idő. Lehetőség van filmvetítésre, társasjátékra, tévénézésre, különféle ve­télkedőkre. Nyáron legtöbben a bőrlabdát kergetik, télen biliárdoznak. Bekapcsoló­dunk A vörös zászló nyomában elneve­zésű versenybe is. Az egyéni kedvtelésre kevés idő marad. A kimenő sem gyakori. Az államhatár védelme mindennél fonto­sabb. Ez a fiúk véleménye is. Egyikük sem keres kibúvót, mindenki tudatosítja, s naponta érzi, hogy a kollektíva nélkü­lözhetetlen tagja, számíthat, megbízhat bajtársaiban. Pavel PeS közlegény, kutyavezető, az istálló melletti helyiségben recept szerint a szolgálati kutyák ebédjét készíti. A be­vonulás előtt a bmói Zetor-gyárban dolgozott mechanikusként. A katonaság­nál az alapki képzés után a fiatal Cézár kutyát bízták gondjaira, összeszoktak, együtt járnak szolgálatba. Mindkettőjük érdeme egy határsértő feltartóztatása. Jelenleg versenyre készülnek. Minden szabad időt a felkészülésre fordítanak, de Pavel a pionírjairól sem feledkezik meg. Az alapiskola határvédó pionír rajának a vezetője.-A rajnak huszonhárom tagja van - újságolja. - Gyakran vagyunk együtt. Vetélkedőket, honvédelmi napokat szer­vezünk. Megismerik felszerelésünket, fegyverünket, az adó-vevőkészülék ke­zelését, de főleg azt, hogyan és miért kell az államhatár sérthetetlenségére vigyáz­ni. Megtörtént az is, hogy egy ifjú segédhatárőrünk hozzájárult egy határ­sértő feltartóztatásához. A pionírok kü­lönben gyakran látogatnak el hozzánk kultúrműsorral is. Mindenkinek van elfoglaltságé, szol­gálati feladata, kevés a szabadidő. Még­is, az egység minden egyes tagja évente legalább negyven óra társadalmi munkát végez. Huszonötén térítésmentesen ad­tak vért. Kötelezettségvállalásaik közül nem érdemtelen megemlíteni, hogy az idén már több mint húszán szerezték meg a Példás határőr jelvényt. A körletben polgári ruhás ember tűnik fel. Mielőtt bármit is kérdezhetnénk, az egység parancsnoka nem kis büszke­séggel mondja:- A polgári lakosság, a segédhatárór- egység tagjainak segítsége nélkül nehe­zebben boldogulnánk. A határsértök egy­negyedének feltartóztatása az ő érde­mük. Parancsnokuk, a felénk tartó Vladi­mír Futa, jómaga is azzal dicsekedhet, hogy közülük kettőt ő „csípett el“. Vladimír Futa ennél az egységnél szolgálta le tényleges katonai idejét. Megnősült, a településen maradt, majd a segédhatárör-egység tagja, később a parancsnoka lett. Ez az egység 1982- ben nyerte el a példás címet és azóta még minden évben sikerült megvédenie. Segítségükre annál is nagyobb szükség van, mivel a határóregység körzetében lévő kirándulóhelyeken évente mintegy hatvanezer turista fordul meg.- Tényleges katonai szolgálatom alatt járőrparancsnok voltam és a Példás határőr jelvényt is megszereztem. De csak most sikerült határsértőt feltartóztatnom - mondja a segédhatárör-egység pa­rancsnoka. - Évente mintegy száz órát szolgálunk le személyenként, ezt állam- polgári kötelességünknek tartjuk. Van olyan, aki ennél jóval több órát is le­szolgál. Amíg a szolgálati dolgokat megbeszé­lik, benézek a konyhába, ahol két sza­kács szorgoskodik talpig fehérben. Egyi­kük Dudás József közlegény, aki bevonu­lása előtt a bratislavai magyar étterem­ben pincérként dolgozott. Most katona­társainak főz. A kezdet nem volt könnyű.-A tanfolyam elvégzése után nem minden étel ízét sikerült úgy eltalálnom, ahogy kellett volna. Bosszantottak is a fiúk. Ma már más a helyzet. Nemcsak a főzésben szereztem tapasztalatot, ha­nem a szolgálatban is. Hamar eltelik a nap. Beköszönt az est, hogy helyet adjon majd az éjszakának. A határöregységnél ez jóformán semmit sem változtat. A napnak mind a huszon­négy órájában pontosan váltják egymást a járőrök, hogy biztonságunkra, az állam­határ sérthetetlenségére vigyáznak. Amint mondják, békében is harci felada­tot teljesítenek. Tegyük hozzá: nem is akárhogyan, hanem példásan. NÉMETH JÁNOS Július 11. - a határőrség napja 1 Miért nem eléggé hatékony a társadalomellenes jelenségek elleni harc? Az alcímünkben felvetett kérdés megválaszolása előtt két tény szembesítése kívánkozik ide. Az első az, hogy társadalmunkban a feltárt bűncselekmények csaknem az egynegyedét teszik ki a gazdasági jellegűek. A második, hogy a megelőzésükre, illetve az utólagos feltárásukra is hivatott ellenőrző és felügyeleti szervek hivatásos dolgozóinak száma - eltekintve a műszaki ellenőröktől - csak a Szlovák Szocialista Köztársaságban mintegy négy és fél ezer fő. A két tény konfrontációjából is nyilvánvalóan levonható a következte­tés - az ellenőrző tevékenység nem eléggé hatásos. Mi ennek az oka? Erre kísérelt meg választ adni egy nagyon érdekes, tudományos megalapozottságú felmérés. A CSSZSZK Legfelsőbb Ügyészségé­nek Kriminológiai Kutatóintézete végezte el 1982-től három szakaszban és eredményeiről, megállapításairól a Hospodárske noviny idei 22. számában részletes tájékoztatást olvashattunk dr. Zdenék Karabec kandidátus és dr. Irena Brabcová, a kutatóintézet tudományos munkatársai tollából. A módszer és a kiindulópont A felmérésben alkalmazott módszer az volt, hogy névvel nem jegyzett kérdőívek kitöltésével vizsgálták az egyes kiválasz­tott népgazdasági ágazatok és állam- igazgatási területek, vállalatok és népi ellenőrző szervek ellenőreinek, illetve gazdasági dolgozóinak nézeteit a kötődő kérdéskomplexumokkal kapcsolatban. A kiindulópont az volt, hogy a gazda­sági bűncselekményeknek igen lényeges hányadát-87,1 százalékát - a rendőrsé­gi szervek tárják fel. A vállalatok és az egyéb gazdálkodó szervezetek bejelen- % tései alapján csupán 9,3 százalékát. Ettől messze elmarad az ellenőrző szervek részesedése (1,4 százalék), amelyet megelőz még a lakossági bejelentések 2 százalékos hányada is. S nem egy kiragadott év adatairól van szó, hanem huzamosabb ideje tapasztalt és nagyjá­ból alig változó tendenciáról. Az okok nyomában Mivel magyarázható az ellenőrök vi­szonylag nagy száma mellett munkájuk­nak ez a semmiképp sem megnyugtató eredménye? Nos, maguk az ellenőrök alapvető hátráltató körülményként azt tüntették fel válaszaikban, hogy egy-egy ellenőrzött szervezetben a többi szakmai alakulat nem vállalja velük a különben kötelező együttműködést. Ebben - ha kisebb arányban is - egyetértettek a gaz­dasági dolgozók is. Fontossági sorrend­ben a második helyre került az ellenőrök­nek az a véleménye, hogy nincs elég idejük az ellenőrzés során általuk feltárt tények és információk kiértékelésére. Ezt a tételt már jóval kevesebb gazdasági dolgozó fogadta el. A felmérést végzők következtetése ennek alapján az, hogy az időhiányra hivatkozás esetenként az ellenőrző tevékenység fogyatékosságai­nak magyarázását, illetve mentegetését szolgálja. Az ellenőrök azért tanújelét adták an­nak, hogy nem zárkóznak el az önbírálat­tól. Nagyjából felerészben az okok közül a harmadik helyre rangsorolták meg nem felelő felkészülésüket az egyes akciókra, s ezt vallotta a gazdasági dolgozók egyharmada is. Figyelmet érdemlő körülmény, hogy az ellenőröknek csaknem a fele (a gazdasá­gi dolgozók 36 százaléka) rámutatott arra, nincs megfelelő tapasztalatuk és szakmai felkészültségük egyes akciók lebonyolítására. E tekintetben a népi ÚJ SZÚ 8 1986. VII. 11 Gazdasági bűnözés és ellenőrzés

Next

/
Thumbnails
Contents