Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-11 / 28. szám
V '-v 1 ÚJ SZÚ 9 Élelmiszerek. Naponta kapcsolatban vagyunk velük, hisz megélhetésünk elképzelhetetlen nélkülük. Évtizedek, évszázadok során a változó körülmények hatással voltak milyenségükre és változtak táplálkozási szokásaink is. A tudomány és a technika ezt a területet sem hagyta érintetlenül. Már csak azért sem, mert világviszonylatban előtérbe került a kérdés: hogyan lehet a földgolyó népességének előteremteni a táplálékot. A szakemberek egyrészt a mezőgazdasági termelés növelésében, másrészt pedig az új típusú élelmiszerek előállításában, illetve tápértéknövelő anyagok hozzáadásában látják a megoldást. A nagy gondok kis országok lakóit sem kerülik el. Vajon mit teszünk, mit tehetünk mi, hogy a nálunk forgalmazott élelmiszerek megfeleljenek az elvárásoknak? Milyen újdonságok jellemzik napjainkban az élelmiszerkutatást? Az ezzel kapcsolatos nem könnyű és a kívülállóknak nehezen érthető aprólékos tevékenységbe próbáltunk bepillantást nyerni. Alexander Szokolay mérnök, a tudományok doktora, a bratislavai Élelmiszeripari Kutatóintézet igazgatója, valamint a munkatársai készségesen avattak be a „titokba". nyeit. Ennek alapján teszünk javaslatokat a problémák Kiküszöbölésének módjára- kapcsolódott a beszélgetésbe Milan Kováé mérnök, kandidátus, a kutatóintézet igazgatóhelyettese. ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG Mondhatnánk úgy is, hogy az intézet programjában az idegen anyagok kutatása az élelmiszerekben egy részterület. Ezen kívül mi a küldetése az itt dolgozó 153 munkatársnak?- Intézetünk 1950-ben jött létre és több átszervezést értünk meg - kezdte a munkahely bemutatását az igazgató.- Az első években a hűtött és a mélyhűtött élelmiszer technológiáit dolgoztuk ki, illetve ezeket vizsgáltuk felül. Valamint minőségi normákat és egyes elemző módszereket javasoltunk. Később a hús, a vaj, a baromfi, a gyümölcs és a zöldség tartósítására összpontosítottuk figyelmünket. A hatvanas években az állami feladatok megoldásába kapcsolódtunk be: az élelmiszerek konzerválása, a félkész és a készételek gyártásának kutatását végeztük. Foglalkoztunk a zöldség és a gyümölcs raktározásának problémáival is és javaslatokat adtunk a hűtőraktárak építésére. Természetesen a felsorolás nem teljes, hisz az intézetben igen sokrétű kutatómunka folyik. Az utóbbi két évtized fő célkitűzéseit szintén az élelmiszeripar ELLENŐRZÉS ÉS MEGELŐZÉS-Az élelmiszertermelés fokozása és a vegyipar egyre nagyobb szerepe ebben a folyamatban számtalan előny mellett kedvezőtlenül is befolyásolja az élelmiszerek minőségét - mondotta az igazgató. - Az idegen anyagok előfordulása az élelmiszerben nemcsak nálunk, hanem világszerte foglalkoztatja a tudósokat. Orvosok, higiénikusok, mezőgazdászok kísérik figyelemmel, milyen a vegyipari termékek hatása az élelmiszerre. A nálunk érvényes előírásokon kívül a többi KGST-országnak valamint az ENSZ egészségügyi és élelmezési világszervezetének normáival is összehasonlíthatók a nálunk észlelt adatok. Jórpagam már tizenöt éve veszek részt a nemzetközi egyeztető bizottság munkájában. Legfőbb elvünk olyan technológiákat alkalmazni a termelésben, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük a káros anyagok hatását. A mezőgazda- sági alapanyagok feldolgozása során arra kell törekednünk, hogy tovább javítsuk az élelmiszer minőségét. Az intézetnek «fontos, szerepe van e téren. Már az elmúlt ötéves tervidőszakban megkezdték az ellenőrzéseket végző szervezetek módszertani irányítását. Ez azt jelenti, hogy felhívják figyelmüket arra, mely területeken és miként kell fokozni az ellenőrzést. Számítóközpontjuk adattárolójában az eltelt évtized alatt több mint 600 ezer adatot rögzítettek. Ezek segítségével pontos információkat tudnak adni nemcsak az ellenőrző szervezeteknek, hanem - akár további ellenőrző szervekhez képest előnyösebb helyzetben vannak a vállalati és a szervezeti belső ellenőrző szervek, amelyeknek szúkebb szakmai területen kell kifejteniük munkásságukat. Ezen a helyzeten változtathat és változtatnia is kell annak, hogy az ellenőröket tökéletesebben felkészítik rendkívül igényes és felelősségteljes szerepükre. Az viszont már kifejezetten óva intő jelzés, hogy az ellenőröknek majdnem a fele - főleg a vállalati alakulatokban, ahol közvetlenül függnek az igazgatóktól - munkája kerékkötőjének jelölte meg aggodalmát, hogy a fogyatékosságoknak és okaiknak feltárása személyükre kedvezőtlen következményekkel járhat. S végül az ellenőrök és a gazdasági dolgozók szinte azonos hányadban úgy nyilatkoztak, hogy az ellenőrzés hatékonyabb lenne, ha gyakorlása közben elmélyülne az együttműködés az adott vállalat vagy intézmény társadalmi szervezeteivel. Bejelentési kötelesség Az ellenőrző szerveket jogszabály kötelezi, hogy az ügyésszel haladéktalanul kapcsolatba lépjenek, ha olyan tényeket tártak fel, amelyek megalapozzák a bűncselekmény, illetve a vétség elkövetésének gyanúját. Csakhogy az ellenőrök sok ilyen esetben nem teszik meg azonnal ezt a lépést, hanem bejelentési kötelességük teljesítéséhez kikérik felettes szervük véleményét. Jelentős hányaduk szerint ezt kénytelenek megtenni. Ezzel szemben a megkérdezett gazdasági dolgozók többsége ebben az ellenőrök bizonyos alibizmusát vélte felfedezni. Másszóval a felelősség áthárítását az igazgatóra vagy más felelős dolgozóra. Sajnos, az is előfordul, s nem is ritkán, amint ezt a válaszok kimutatták, hogy az ellenőrök egy része nem ismeri a gazdasági bűncselekmények tényálladékát. Több mint egyharmaduk pedig bevallotta, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatos gyanúperét azért nem tárgyalja meg haladéktalanul az ügyésszel, mivel attól tart, számos időigényes követelményt támasztana megállapításaik igazolása érdekében. Mi több, aránylag nem kevesen attól tartanak, hogy egyesek besúgóknak tekintik majd őket. A tények tehát egyértelműen arról tanúskodnak, hogy az ellenőrző és a felügyeleti tevékenységen - e felmérés eredményei hasznosításával is - sok vonatkozásban javítanunk kell. Még akkor is, ha ezen a területen főleg az utóbbi években a javulás tendenciái tapasztalhatóak. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá a CSKP KB Elnökségének a párt szervezeteihez és tagságához intézett levele a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek megszegése elleni harc hatékonysága elmélyítésének követelményéről és az ebből következő kormányzati komplex intézkedések. , , , Margita Obernauerová mérnök és dr. Yveta Gbelská kandidátus a mikrobális szuszpenziók mikroszkopikus vizsgálatát végzik (Éva Krupová felvétele) számítógépes felhasználásra - az irányító szerveknek és gyártóknak is.- Ezen kívül negyedévenként értékeljük az Állategészségügyi Igazgatóság, az Állami Minőségellenóző Intézet és a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Hitelesítő Intézet ellenőrzéseinek eredmékövetelményei szerint határozták meg: hogyan lehetne még jobban hozzájárulni a lakosság egészséges táplálkozásához, tökéletesebben hasznosítani a meglévő nyersanyagokat és a felhasznált víz mennyiségét. Az új technológiai folyamatok kidolgozása, a már falhasznált víz tisztítása és nem utolsósorban a termékek minőségének javítása is figyelmük homlokterébe került.- Jelenlegi tudományos-kutató tevékenységünk a természet- és a műszaki tudományok terén elsősorban az élelmi- szeripari mikrobiológiára és a biokémiára összpontosul. Foglalkozunk azonban a táplálkozás közgazdasági vonatkozásaival, az egészséges táplálkozás kérdéseivel, hulladékmentes technológiák alkalmazásával is. A tudományos ismereteket elsősorban olyan módon próbáljuk a gyakorlatba átültetni, hogy új berendezéseket és technológiákat javaslunk a gyártóknak, de tovább képezzük az élelmiszeripari vegyészeket is és többek között mi véleményezzük az élelmiszer- ipari beruházások terveit KUTATÁS ÉS ALKALMAZÁS Amíg a kutatóintézet vezetői tevékenységük sokrétűségéről beszéltek, engem egyre inkább az érdekelt, hogy vajon ennek a nagy erőfeszítést igénylő kutatómunkának milyen kézzelfogható eredményeiről számolhatnak be.- Munkánk valóban nem látványos - magyarázta Milan Kovác. - Nálunk nem születnek egyik napról a másikra kész dolgok. De azért néhány példával érzékeltethetem eredményeinket. Munkatársaink dolgozták ki azt a technológiát a szennyvíz semlegesítésére, melyet a Banská Bystrica-i Urpin sörgyárban vezetlek be. A víztisztítás ezáltal kétfoko- zatúvá vált, energiát takarítanak meg és tökéletesebbé válik az üvegek mosása. A bevált technológiát nemcsak az említett vállalatban alkalmazzák, hanem a híres plzeni sörgyár is érdeklődött iránta. A másik példa a kenyérgyártással volt kapcsolatos s egyben azt is igazolta, hogy a kutatás és gyakorlati alkalmazása között olykor leküzdhetetleneknek tűnő akadályok vannak. A főváros Dúb- ravka részében lévő korszerű kenyérgyárnak az intézetben dolgozták ki azt a technológiát, mely a sütőipari termékek a kemencétől a szállító gépkocsiba való berakásáig minden részletében előírja a folyamatot. S a megvalósítás akadálya: a vákuumhűtést nem alkalmazzák, ugyanis a kemencéből kikerülő forró kenyér ezzel a hűtési móddal veszítene a súlyából, mivel csökkenti a nedvesség- tartalmát. Ez pedig a gyártónak csakúgy nem felel meg, mint a jelenleg érvényes normáknak.- S ha már az akadályok kerültek szóba - folytatta az igazgató -, megemlíthetek még egy konkrét esetet. Még az elmúlt ötéves tervidőszakban kifejlesztettünk egy forradalminak mondható cukor- gyártási technológiát. Lényege, hogy a gyártás folyamán nemcsak vizet, hanem szerves oldószereket is alkalmaznak a cukor kivonására. S hogy miért „fekszik" még mindig nálunk? Egyszerűen azért, mert egyetlen cukorgyárban sincs lehetőségünk a nagyüzemi összehasonlító próbára. Pedig az volna az igazi, ha a két termelési folyamatot, a hagyományosat és ezt az újat egyszerre, tehát ugyanazon alapanyag felhasználásával hasonlíthatnánk össze egy speciális „mini cukorgyárban". Egyelőre csak reménykedünk, hogy hátha egyszer szabad utat kapunk... S hogy necsak kudarcokról essen szó, az igazgató elismeréssel szólt dr. Július Subik kandidátus kutatómunkájáról, akinek két elismert felfedezése van. Irányításával a kilenctagú aranyjelvényes szocialista munkabrigád már néhány éve az élesztőgombák kutatásával foglalkozik. Céljuk az volt, hogy génmanipulációval olyan élesztőgombákat nemesítsenek, amelyek meggyorsítják az erjedést. Ezáltal lerövidülhet a pékségekben a tészta kelésének ideje, vagy kevesebb élesztővel jobb kenyeret, péksüteményt készíthetnek. Az új élesztőfajta gyártását már megkezdték. Ez annak köszönhető, hogy a gyár vezetőinek szintén szívügye a tudományos-műszaki haladás eredményeinek mielőbbi alkalmazása. A pékségekben folynak a próbák, s remélhetőleg az év végéig mind a gyártás, mind pedig a felhasználás nagyüzemivé válik. ÚJ ÚT: A BIOTECHNOLÓGIA Ez a kutatási eredmény jó példája a biotechnológia alkalmazásának, amely egyre nagyobb teret hódít. Ezen a téren az intézetet nagy feladatok várják már ebben az ötéves tervidőszakban. A biotechnológia fejlesztésének követelményét kormányhatározatok fogalmazták meg. Ezek alapján bízta meg az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Minisztériuma az Élelmiszerkutató Intézetet, hogy Modrán hozzon létre biotechnológiai központot. Ennek a feladatnak a megvalósítása a kutatóintézet tevékenysége egyik társadalmilag és gazdaságilag fontos területévé vált. Létrejött az intézet tudományos-termelő szövetsége. Tanácsának elnöke az intézet igazgatója.-A Szlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Műszaki Főiskola, a Komensky Egyetem, a Dimitrov Vegyiművek, fokozatosan az élelmiszeripar összes gazdasági termelőegysége, a nyitrai (Nyitra) Nevelési és Művelődési Intézet, valamint a Légi (Lehnice) Egységes Föld mű vés- szövetkezet együttműködésének elsődleges célja, hogy jobban egyeztessük az élelmiszerek biotechnológiai kutatását. A modrai központban lehetőség nyílik majd arra is, hogy a szövetség tagjai az új technológiákat kipróbálhassák, de számolnak azzal is, hogy bizonyos termékek próbagyártását is megvalósíthatják. A központ elsődleges feladatai közé tartozik az enzimek mikrobális létrehozóinak nemesítése és ezek alkalmazása az élelmiszeriparban. Az ötéves tervidőszakban tovább bővítik a kutatóintézet e jelentős részlegét, hogy a laboratóriumi vizsgálatokon kívül próbaüzemeltetést is végezhessen. DEÁK TERÉZ 1986. VII. 11.
