Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-11 / 28. szám

imiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiim ható és a várható ^ons490k'4' oWn.,atban alkalmazható es k nagyüzem, gyakorlatba r ÚJ SZÚ 986. VII. 11. A dunaszerdahelyi (Dunajská Stre- da) járási pártbizottság mezőgazdasági tudományos-szakmai tanácsának ve­zetője röviddel az alakuló ülés után már az első munkatalálkozóra hívta a ta­nács tizenöt tagját. Az összejövetelre a Sósszigeti (Solary) Nemesítő Állomá­son került sor. A megjelent efsz elnökö­ket és a járásban tevékenykedő neme­sítő állomások képviselőit a sósszige­ten végzett nemesítő munka legújabb eredményeiről és a várható újdonsá­gokról az állomás vezetője, dr. Bartalos Menyhért tájékoztatta.- Állomásunk 1949-ben alakult és az elmúlt időszak alatt a különböző növé­nyeknél húsz új fajtát nemesítettünk ki. Munkánkban a búza áll az első helyen. Az új fajták kinemesítése mellett fajta­fenntartó nemesítéssel is foglalkozunk, hogy a továbbszaporítást végző üze­mek eredeti tulajdonságokkal rendelke­ző magot vethessenek. Jelenleg a saját búzáink közül fajtafenntartó nemesítés­ben a Solaris, a Danúbia és az Ágra fajtákat termesztjük. Sokrétű munkánk keretében még foglalkozunk a szudáni- fű és a cukorcirok nemesítésével. Ezzel a mezőgazdasági üzemek tömegtakar- mány-termesztését segítjük. Van olyan cirokhibridünk, amelyik jól bírja a száraz­ságot, így tavasszal az esetleges kényszerkiszántások után megfelelő helyettesítő takarmányként vethető. Ki­magasló eredményeket értünk el a dinnye nemesítésében. Görögdinnyé­ből a bevált és közismert Dunaj fajta mellett a Lajko, a Melko és a Lajko II. hibrideket, cukordinnyéből pedig a So- lartur, az Oranz és a Solar fajtákat tudjuk ajánlani. A bő választékhoz részletesen kidolgozott, magas színvo­nalú termesztési technológiát is mellé­kelünk. A szabadföldi termesztés mel­lett a fólia alatti termesztés módját és a talajfólia alkalmazásának lehetősége­it is részletesen kidolgoztuk. Bartalos Menyhért tájékoztatójának további részében főleg a gyakorlati kérdésekre összpontosította a figyel­mét. Részletesen ismertette az egyes búzafajták tulajdonságait, s figyelmez­tetett arra, hogy a vetésre kerülő fajta megválasztásakor ezeket komplex mó­don kell értékelni. Nem helyes például, ha a Danúbiát egyedül lisztharmat érzékenysége miatt mellőzik, hiszen minden egyéb tulajdonsága jó. Taná­csosabb olyan természtési technológiát választani, amely lehetővé teszi a haté­kony növényvédelmet. Érzékeltette azt is, hogy milyen nehéz és hosszadalmas munka egy- egy búzafajta kinemesítése. Sóssziget tizenkét év szorgos munkája után előreláthatólag két-három év múlva jelentkezik új búzafajtával. Ezzel össze­függésben elmondta, hogy a jelenleg termesztésben lévő fajták jók, de csúcshozamokat csak megfelelő agro­technika mellett adnak. Hangsúlyozta, hogy a búza most véget érő vegetációs időszakában szinte minden összejött, ami károsan befolyásolja a hozamokat, de valamennyi átlag alatti termés még­sem írható csupán az objektív tényezők számlájára. Ott, ahol eleve számoltak a rosszabb feltételekkel és kellően felkészültek azok ellensúlyozására, a búzahozamok is jobbak lesznek. A bevezető előadást követő határ­szemle és eszmecsere is teljes egészé­ben összhangban volt azzal a céllal, Csémy Tibor mérnök a cu­kordinnye vonalak előállítá­sának részleteit Is elmagya­rázta (A szerző felvételei) amit a dunaszerdahelyi járási pártbi­zottság a tudományos-szakmai tanács létrehozásával követ. A jelenlevő gya­korlati szakemberek közvetlenül és széles összefüggéseikben ismerked­hettek meg mindazokkal a tudományos ismeretekkel, amelyeket már most, illetve a közeljövőben alkalmazhatnak. Mindannyian érdeklődéssel nézték vé­gig a kísérleti parcellákat, amelyeken a fajtákat vizsgáztatják. Mindenki egy­más mellett láthatta és összhasonlíthat- ta, hogy az egyes búzafajtáknak milyen a megdőléssel szembeni ellenállóké­pessége, az egészségi állapota, a bok- rosodási mértéke, kalásza stb. A szem- lélődőket elsősorban természetesen az a két búzafajta-jelölt érdekelte, amelye­ket az állami fajtakísérletek keretében most vizsgáztatnak és a nagyüzemi termesztésben előreláthatóan három év múlva jelennek meg. Ugyancsak megszaporodtak a kér­dések a durum búza parcellájánál. Sokakat és részletesen érdekelt, hogy mennyivel kisebb a hozama, és azt milyen mértékben ellensúlyozza majd a várhatóan nagyobb felvásárlási ára. Nem véletlenül, hiszen a malom- és sütőipar a keményszemű búza iránt érdeklődést tanúsít, és azok, akik előrelátóan terveznek, már idejében fel szeretnének készülni a termesztésé­re. Az állomás szakemberei szerint a fajtakísérletek olyan stádiumban van­nak, hogy három év múlva már lehet próbálkozni a durum búza nagyüzemi termesztésével. Más jellegű kérdések is elhangzot­tak, bizonyítva, hogy valóban az elmé­let és a gyakorlat összekapcsolása állt a figyelem középpontjában. Tóth Gyula mérnök, a nagymagyari (Zlaté Klasy) Béke Efsz elnöke a növényvédelem néhány időszerű kérdését vetette fel. Fekete József, az Agrokomplex nagy- megyeri (Öalovo) üzemének igazgatója elméletben átadta tisztségét Bartalos Menyhértnek, s megkérte, vázolja fel, hogy igazgatóként milyen arányban vetné a jelenleg legismertebb búzafaj­tákat. Andrássy Sándor mérnök, a légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Éfsz elnöke a tápanyagellátás tudomá­nyos megalapozottságáról beszélt, majd megkérdezte, hogy mi a nemesi- tők véleménye a kétszintű búza ter­mesztéséről, amit az NDK-ban látott. A felmerült kérdésekhez kapcsolód­tak, de általánosan érvényes gondola­tokat is tartalmaztak Magyarics Vincé­nek, az SZLKP Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága vezető titkárának szavai. Foglalkozott a nemesítés feladataival, s ennek kapcsán hangsúlyozta a türe­lem szükségességét. Egy-egy új fajta elszaporításánál ügyelni kell a minőségi munkára, mert különben idő előtt elvész az egyébként jó fajta iránti bizalom. Hangsúlyozta, hogy nemcsak az új buzafajtát kell átvenni, hanem a ter­mesztésével járó ismereteKßt is el kell sajátítani. Minden munkát, az agrotech­nikai feladatok legkisebb részletét is a maximálisan elérhető hektárhozamok reményében kell elvégezni, s azt, aki így tesz, az időjárási viszontagságok is kevésbé lepik meg. Szorgalmazta az ésszerű újítást és az újdonságok meg­felelő keretek közötti kipróbálását, s en­nek kapcsán a kétszintű búza termesz­tésének lehetőségét sem vetette el. Azt, hogy mit adott e találkozó a résztvevőknek, Kun István mérnök­nek, a hroboőovói Csehszlovák Szovjet Barátság Efsz elnökének szavai is érzékeltetik.- Közvetlen tapasztalatok alapján mérhettük fel a legújabb elméleti és tudományos ismeretek gyakorlati alkal­mazásának lehetőségeit. A búzater­mesztés technológiáját mindenki ismeri és ismereteit a gyakorlatban is kama­toztatja. A kutatók, nemesítők mindig újabb és újabb részleteket igyekeznek felfedni, s annak, aki lépést akar tartani a fejlődéssel, ezeket is ismernie kell. Mások véleménye szerint is a járási pártbizottság tudományos-szakmai ta­nácsa tagjainak sósszigeti munkaérte­kezlete e lépéstartást segítette elő. EGRI FERENC Z elobudza a nagyobbik tanyák egyike a Zvoleni járásban. Az odavezető keskeny országutat nem tüntetik fel az autótérképek. Március elejétől augusztus közepéig minden szerdán mégis a legkülön­félébb forgalmi rendszámú személygépkocsik kanya­rodnak be a tanyaudvarba. Utasaik egy része - nem sajnálva a benzinköltséget - messziről érkezik. Jövete­lük célját valamennyien hetekkel korábban bejelen­tették.- Jó fajtájú naposkacsákat árulunk - magyarázza a tanyai viszonyokra nem jellemző sűrű gépjárműfor­galmat Rudolf Simko, a Víglasi Magtermesztő Állami Gazdaság zelobudzai részlegének zootechnikusa. - Mivel a Közép-szlovákiai kerületben nagyüzemi szinten másutt nem foglalkoznak kacsakeltetéssel, évről évre egyre többen járnak hozzánk a kisállatte­nyésztők, akik körében rendszerint gyorsan elterjed az előnyös beszerzési lehetőség híre. így szerdánként átlagosan most már 1800-2000 egy-négynapos kiska­csát adunk el úgy, hogy nem kell semmilyen fizetett reklámra költeni a gazdaság pénzéből. A kisállatte­nyésztők szintén igen jó vásárt csinálnak nálunk, hiszen a korábbi 13 helyett idén mindössze 8 koronába kerül a naposkacsák darabja. Az eladási árukhoz pedig minden takarmányozási nap után legfeljebb 45 fillért számolunk a felhasznált táp ellenértékeként. Az állami gazdaság vezetői 1969-ben határozták el a szép jövedelmet ígérő kacsafarm létesítését. Válasz­tásuk nem véletlenül esett Zelobudzára. A tanya alatt bővizű patak csörgedezik, melynek medrét könnyen úsztatóvá lehetett szélesíteni. Néhány tekercs dróthá­lóval körülkerítették azt a patakhoz közeli udvarrészt, ahol ólaknak olcsón átalakítható, régebbi épületek álltak éppen üresen.- Évente 550 fehér pekingi tojókacsát és 100 gácsért vásárolunk a Stupavai Állami Halgazdaságtól - mutatja meg a gondosan kiválogatott egyedekböl álló törzsállo­mányt Stefan Hanes segédzootechnikus. - Minden tojótól 110-130 tojást gyűjtöttünk össze egy idényben. Ezeket négyhetenként BIOS típusú keltetőgépekbe rakjuk. Már négy ilyen gépünk van. Egyszerre mindegyikben 3000 tojás fér el. Amint megtelnek a rekeszek, kezdődik a keltetés, amelynek huszonnyolc Reklám nélkül is Sokat jövedelmez a kacsatenyésztés napja alatt főleg arra kell nagyon odafigyelnünk, hogy állandóan 37,4 - 37,5 Celsius fok legyen a benti hőmérséklet. Áramkieséskor, ami elég gyakori eset a Porana hegység felett átvonuló zivatarok miatt, azonnal saját generátorunkat kapcsoljuk be a tojások melegen tartásához. A keltetésben kezdettől fogva nagyszerű sikerekkel büszkélkedhetnek a gondozók, Katarina Sebióová, Marta Smutná és Stefánia Simková. Száz tojásból átlagosan 85 kiskacsa bújik ki a négy hét elteltével. Az elhullás minimális: a normában megengedett négy százalék helyett alig másfél százalék.-Tavaly 54 191 kiskacsát keltettünk ki - ismerteti eredményeiket az ezüstjelvényes gondozók szocialista munkabrigádjának vezetője, Katarina Sebifiová. - Leg­nagyobb részüket eladtuk a kisállattenyésztőknek, akik összesen több mint 450 ezer koronát hagytak a pénz­tárunkban. Mivel azonban a kacsafarm jövedelmező­ségi tervét 700 000 koronában állapította meg a gazda­ság igazgatósága, pecsenyekacsákat is tartunk. Ezek 55-60 napos korukban, 3,21 kiló koncentrált takar­mány elfogyasztása után érik el az ideálisnak tekintett 2,30 kilós átlagos vágósúlyt. Értékesítésükre a Közép­szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat tomaáovcei üze­mével kötöttünk szerződést, ahová rendszerint ezer darabot szállítunk, két hónaponként, márciustól késő őszig. A farm dolgozóinak állandó elfoglaltságot jelent a pecsenyekacsák őrzése is, mert a rókák, kóbor macskák vagy a ragadozó madarak könnyen megtize­delhetnék a védekezésre képtelen, szelíd állatokat. Az egyik tavalyi hajnalon százhúszat fojtott meg és hurcolt el a közeli szalmakazalban tanyát vert rókacsalád. Az idén pedig főleg a hollók gyakori támadásainak lett áldozata szintén nem kevés pecsenyekacsa.- Ezek bizony elkerülhetetlen veszteségek - sajnál­kozik Rudolf Simko. - A tanyán senkinek sincs fegyvere. A legközelebbi faluból ugyan időnként külön kérésre kijön hozzánk néhány vadász, de ha nem sikerül puskavégre kapniuk az éppen legtöbb kárt okozó ragadozókat, hazatérésük után szinte minden marad a régiben. Mi, akik itt dolgozunk, egymást váltva állandó ügyeletet tartunk a farmon. Elsődleges felada­tunk viszont mégiscsak a keltetés, az értékesítés és az állomány ellátása. Az idén ismét legalább 700 000 korona jövedelmet vár innen a Víglaái Magtermesztő Állami Gazdaság vezetősége. A tervteljesítéssel nem lesz baj, hiszen márciustól június végéig már csaknem 40 000 naposkacsát vettek meg a kisállattenyésztők a jó hírű zelobudzai keltető­ből. A részleg zootechnikusa nevekkel, lakcímekkel és pontos dátumokhoz kötött megrendelésekkel teli elő­jegyzési naptárából az is kiolvasható, hogy a többi sem marad gazdátlanul. LALO KÁROLY A Jelenlevők nagy érdeklődéssel nézték végig a kísér­leti parcellákat tk > mi ' ■ ; -■ á f EÄfe., , IfL f»i,\

Next

/
Thumbnails
Contents