Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-04 / 27. szám
n kuiEimek iicdiimebeim A CSKP KB Elnöksége 1983. februári leveléből eredő követelmények megvalósításának ellenőrzése a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban Immár három év óta áll a különbözó szintű pártszervek ellenőrző és revíziós bizottságai tevékenységének középpontjában a CSKP KB Elnöksége 1983. februári, közismert tartalmú leveléből eredő feladatok - a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megsértése elleni harc - realizálásának felmérése és értékelése. A CSKP XVII. kongresszusa is nagy figyelmet szentelt ezeknek a kérdéseknek, s a kongresszusi határozatokkal összhangban minden pártszerv és -szervezet elé újólag célul tűzte az említett elnökségi levélben megfogalmazott elvek és gyakorlati követelmények további folyamatos, következetes és — ha lehet — még hatékonyabb érvényesítését. Nemrég erről folytattam beszélgetést Dunaszerdahelyen PAKSI LÁSZLÓ elvtárssal, az SZLKP Járási Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökével. Mindjárt a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy a járási pártbizottság és az általa vezetett ellenőrző szerv természetesen már kezdettől fogva nem kampánynak, hanem hosszabb távú s politikai horderejű feladatnak fogta fel a CSKP KB Elnöksége nevezetes levelével kapcsolatos ellenőrzési akciót. Ezért a XVII. pártkongresz- szus ajánlása nyomán jelenleg tulajdonképpen egy előzőleg elkezdett és már végzett ellenőrzési akciót folytatnak.- Ezek szerint a járásban mikor és milyen hatókörben ment végbe az első nagyobb szabású ellenőrzés? - volt az első kérdésem.- Járási ellenőrző és revíziós bizottságunk 1985 márciusában és áprilisában 39 pártalapszerve- zetben végzett átfogó felmérést, és 10 járási szinten működő állami szerv és intézmény ellenőrzési megállapításait értékelte ki.- Milyen hivatalos kollektívák vagy intézmények működtek együtt a párt járási ellenőrző és revíziós bizottságával ebben az akcióban?- A járási pártbizottság politikai dolgozóin kívül elsősorban a párt alsóbb fokú, tehát az üzemi párt- szervezetek és az alapszervezetek ellenőrző csoportjainak segítségére támaszkodtunk. Azonkívül a központi rendelkezésnek megfelelően a járási népi ellenőrző bizottság irányításával nagyon aktivan bekapcsolódtak ebbe a munkába a népi ellenőrök, de különböző szinteken dolgozó gazdasági vezetőket és más szakembereket is bevontunk. Továbbá a járási termelési igazgatóság, a járási közegészségügyi és járványügyi állomás, sőt a járási ügyészség, biróság és a rendőrség, valamint a bank és a pénzügyi felügyelőség ellenőrzési anyagait is kikértük, s az ö jelentéseiket is felhasználtuk a felülvizsgálások során. Együttműködésünk határozottan jó volt, különösen a járási népi ellenőrző bizottsággal.- Tehát milyen eredményekről lehet beszélni most, 1986 derekán? - tudakoltam.- Dicsekvés nélkül szólva: érdemleges munkát végeztünk. Ezt elismerte a járási pártbizottság is, sőt a januárban tartott járási konferencia is helybenhagyta az erről előterjesztett jelentésünket. A szóban forgó ellenőrzési akció folyamán széles körben fel tudtuk tárni elsősorban azt, hogy a XVI. párt- kongresszus és a központi bizottsági ülések határozatainak teljesítésével együtt hogyan tettek eleget a pártlevélben foglalt követelményeknek. Egyúttal meggyőződtünk arról is, hogy milyen volt mindehhez a politikai-szervező, politikai-nevelő munka és a gazdaságirányítás színvonala. De napfényre kerültek azok a rejtett hibák és fogyatékosságok is, melyek előfordulnak társadalmi életünkben és gátolják a politikai tevékenység még nagyobb hatású kibontakozását.- Mindenekelőtt: milyen pozitívumokat állapítottak meg az ellenőrzések?- Minden pártszervezet feldolgozta, illetve a saját munkatervébe illesztette a - nevezzük most már csak így - pártlevélbe foglalt követelményeket, egyszersmind biztosították, hogy a gazdasági vezetők a saját tevékenységükre alkalmazva szintén feldolgozzák a jogtalan nyerészkedés megelőzéséről szóló 1983. évi kormányrendeletet. Ennek tulajdoníthatóan általában mindenütt nagyobb gondot fordítottak a munkaidő jobb kihasználására, sikerült fokozni az alapeszközök kihasználtsági fokát, de lényeges javulás volt tapasztalható az energia, valamint a limitált üzemanyag felhasználása terén is. Azonkívül bizonyos ésszerűsítési folyamatot lehetett tapasztalni a beruházásos építkezéseken, ami egyebek közt a határidők megtartását, esetlegesen a lerövidítését is elősegítette. A nemzeti bizottságok vonalán emelkedett a lakossági ellátás és szolgáltatás színvonala, és így sorolhatnám tovább. Ami a leglényegesebb: a pártszervezetek és a gazdasági vezetők a múlthoz képest bátrabban felléptek a sokat emlegetett negatív jelenségek ellen, és ennek érdekében határozottan javult az ellenőrző tevékenységük.-És a negatívumok?- Az ellenőrzés egész rendszerében a leggyengébb láncszemnek a belső ellenőrzés bizonyul. Azt hiszem, nemcsak a mi járásunkban, hanem országos viszonylatban is. Rájöttünk ugyanis, hogy az irányitómunkát differenciáltan kell megítélni, mivel nem egyforma színvonalon végzik mindenütt. A legfőbb hibát abban látjuk, hogy a gazdasági vezetők - bár tökéletesítették az irányító- munkájukat - az ellenőrzések végrehajtását még mindig a hivatásos ellenőrző szervekre, ellenőrökre igyekeznek hagyni, kevésbé érvényesítik azt a követelményt, hogy a vezető dolgozó irányító- munkájának szerves részét képezi az ellenőrzés. E tekintetben szinte csak tisztes kivételekről beszélhetünk. Igaz azonban, ha hiányosságokat, mulasztásokat tapasztalnak, már a szankciók foganatosítása céljából is bátrabban nyúlnak a mozgó bérek csökkentéséhez. Mindazonáltal az értékelt időszakban tovább javult a szocialista vagyon és a köztulajdon védekezésének hatékonysága. Javulás tapasztalható a tervezésben, az alapeszközök és az anyagok nyilvántartásában, az idő- és anyagnormák alkalmazásában, ami mind ugyancsak megnehezíti a szocialista vagyon vagy a népgazdaság megkárosítását. Egy tekintetben még így is észlelhetünk kívánnivalót. Nevezetesen, hogy a rendellenességekért felelős személyekkel szemben inkább a pártfegyelmi eljárást alkalmazzák, semhogy az okozott kárt személyesen velük fizettetnék meg. Hasonló jelenség, hogy a politikainevelő munkában is a pozitív példákra helyezik a hangsúlyt, viszont hiányolható a konkrét személyek és a konkrét tettek bíráló hangvételű értékelése. A kármegállapító bizottságok is számos üzemben gyenge színvonalon működnek, ezért kértük az üzemi pártbizottságokat, hogy szigorúbb munkát követeljenek meg tőlük.- Más területeken nem talált az ellenőrzés kivetnivalókat?- Súlyosabbakat sehol. Legfeljebb apró-cseprő kihágásokat, munkafegyelmi lazaságokat, erkölcsi vétségeket, amelyeket azonban előírásosan, illetve törvényesen a pártszervezetek, a gazdaságirányítók, a rendőrség, illetve az ügyészség és a bíróság vagy a nemzeti bizottságok megnyugtatóan rendeztek. Élösködés, törvénytelen jövedelemszerzés, különféle jogtalan előnyökhöz jutás vagy a lakosság bármilyen anyagi megrövidítése és hasonló jelenségek a járásunkra nem jellemzőek. Ebben jelentős szerepe van annak a ténynek is, hogy a CSKP KB Elnökségének a pártsajtóban is közzétett levele nagyon kedvező fogadtatásra talált nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek széles körében is. Például ennek köszönhetően hozzánk is számtalan lakossági bejelentés vagy panasz érkezett, amelyeket mind kivizsgáltuk, s azok eredményeiről az érintetteket rendre értesítettük. Ezt továbbra is jó néven vesszük, és mi hasonló ügyszeretettel igyekszünk eljárni. Amiben komolyan bízunk, olyan pozitív a társadalmi közhangulat, hogy a hatására mind a pártéletben, mind a közéletben az őszinte bírálat és önbirálat további fejlesztése útján felszínre kerülnek az eddig esetleg még rejtve maradt negatív jelenségek is.- Ezek érdekében mire törekszik a járási ellenőrző és revíziós bizottság a jövőben, és mire helyezi a hangsúlyt?- Júliusban és augusztusban tervszerűen tovább folytatjuk ezt az említett ellenőrzési akciót, amelynek során szeretnénk megerősíteni a belső ellenőrzést is. Csupán megjegyzem, ahol a párt- bizottságok komolyan foglalkoztak ezzel, ott már eddig is vannak bizonyos fejlemények. így jónak mondható a belső ellenőrzés például a Dunaszerdahelyi Agrokémiai Vállalat, az Ekecsi (Okoc) Egységes Földműves-szövetkezet, a Dunaszerdahelyi Baromfi- feldolgozó Vállalat üzemi párt- szervezetében, az Ister Járási Ipari Vállalat, valamint a Kék Duna Egységes Földműves-szövetkezet tejfalusi (Mliecná) részlegének pártszervezetében, amellett az alsóbb fokú ellenőrző szerveknek, illetve csoportoknak módszertani segítséget is nyújtunk, kétnapos tanfolyamok keretében, de a közösen végzett ellenőrzések során tapasztalatcserékre is sort kerítünk. Az előírásoknak megfelelően egyébként az ellenőrzések eredményeit rendszeresen megtárgyaljuk a pártelnökök és az aktivisták értekezletein, majd a nemzeti Front járási aktívaértekezletein, aztán a szövetkezetek ellenőrző bizottságainak értekezletén is. És hogy mindezekről a nyilvánosság is értesülhessen, eddig is közöltük és ezután is közöljük az ellenőrzésekről szóló legfontosabb híreket és tudnivalókat járási közlönyünkben, a Bulletín-ban. Ám, hogy mindezek hatására milyen változásokra számíthatunk a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem javulása terén, arról már csak augusztus végén lehetne többet mondani, amikor lezárjuk és értkeljük ellenőrzésünknek ezt a szakaszát.- Sikeres munkát kívánok, és köszönöm a tájékoztatást. MIKUS SÁNDOR T É lenjárónak semmiképpen se minősíthető a vágfarkasdi (Vlcany) Haladás Efsz, mert évekkel korábban a több, egymást váltó vezetőség hibájából a gazdálkodás menete lejtőre jutott. Azért mondja Lipták Pál, a pártbizottság elnöke most is olyan furcsa hangsúllyal: - Tudjuk például, hogy az állattenyésztésben elért eredményeink alapján az utolsók, a kullogók között tartanak számon bennünket a járásban, de azért történt már nálunk egy és más, ami ígéretes... Tényként beszél arról, hogy a múlt esztendőben éves átlagban számitva, 100 tehéntől 102 borjút választottak el, tehát 205 borjúval többet neveltek fel, mint öt évvel korábban. Ez azonban csak egyik jele annak, hogy megváltozott a gazdálkodás menete. Arra biztatom hát, vázolná fel, miként módosították az irányítást a jobb termelési eredmények érdekében.- A változtatásokat - magyarázza - saját soraink rendezésével kezdtük. Úgy szerveztük meg a pártmunkát, úgy módosítottuk a szervezeti felépítést, hogy igazodjon a gazdálkodás menetéhez. Nem volt könnyű dolguk, mert törekvésükkel egyidejűleg változtak meg a gazdálkodás körülményei is: az 5170 hektáron gazdálkodó földműves-szövetkezet régebbi, 11 udvara helyett jelenleg 5 nagyobb, szakosított gazdasági telepen kell a munkát megszervezni. Ennek megfelelően alakultak a pártszervezetek, a pártcsoportok is. Ma a földműves-szövetkezet 194 párttagja és tagjelöltje 3 pártszervezetbe tömörítve tevékenykedik.- Téved persze - folytatja a beszélgetést, - aki azt gondolja, hogy az irányítás módosítása csupán szervezés kérdése. Nálunk az eredményezte az irányítás minőségi változását, hogy egyidejűleg került sor a szakosítási követelményeknek megfelelő beruházások elkezdésére, az új vezetők beiktatására, a vezetés fiatalítására. Ami a beruházásokat illeti: több millió korona értpkú az a négy istálló, ahol 1400 növendékmarha helyezhető el, a régit 430 tehén számára átépítették, a most épülőbe pedig majd 1100 tehén kerül. Ami az új gazdasági vezetőket illeti: öt 35 éven aluli fiatal került tisztségbe, köztük Frankó Péter mérnök, fiatal kommunista, aki főiskolásként, más faluból került ide, Szövik Henrietta, a földműves-szövetkezet SZISZ-szervezetének elnöke. A zsi- gárdi (2iharec) Stefan Zafko mérnök személyében két éve új alelnöke van az efsz-nek, és azóta elnök náluk a járási igazgatóság korábbi föagronómusa, De- zider Koleőany mérnök, aki így vélekedik:- Az is sok erőfeszítésbe került, hogy a lejtőre jutott gazdaság további csúszását megállították. Ez már az ideérkezé- sem előtt történt. Most fordul a menet iránya. Felfelé persze. Már felfigyeltek ránk. Bizonyítja ezt az is, hogy a májusi ünnepek alkalmával szövetkezetük két, élenjáró kommunistáját kitüntették. Pelikán Jánosnak, a takarmányosok vezetőjének a nevét beírták a járási pártbizottság becsületkönyvébe. Pintér László műhelymester pedig megkapta ,,A járás fejlesztésében elért érdemekért“ kitüntetést.- Nagyon sokat segít - folytatja - az irányítás tökéletesítésében, hogy a párt- bizottság kezdeményezése nyomán javult a munka szervezettsége. Erről Kertész János, a növénytermesztési részlegen működő pártcsoport vezetője mond véleményt:- Jobb, mert három gazdasági telepen helyben megtudhatják a dolgozók, hogy ki, milyen fizetésre számíthat, de azt is, hogy a különféle munkákért mi a fizetség, és a munkájukat miként értékelték a csoportvezetők. Az első számú pártszervezet elnöke, Berecky Ferenc gépesítő szerint a munka szervezettsége sokat javult a szocialista munkaverseny újjászervezése nyomán is.- A nyilvántartásban volt itt tizenhat szocialista munkabrigád - mondja. - Ám komoly eredményt egyik sem tudott felmutatni. Most csak három munkabrigádunk versenyez a címért, de a verseny igazi. Megszervezését, kéthetenkénti, pontozásos értékelését hárman vállalták: a pártbizottság elnöke, Varga Károly, az ellenőrző bizottság elnöke és Németh Gyula, a munka- és tűzvédelmi technikus.- Igazi a verseny - folytatja -, mert az állattenyésztésben nyolc, előre meghatározott, minden versenyző által ismert szempont szerint nyilvános az értékelés. A pontozáskor nyíltan, szemtől szembe megmondják az értékelők a versenyzőnek, hogy miért nem kaphatja meg a példás munkáért járó tíz pontot, miért kap csak hatot vagy hetet. A munkaszervezés kérdésével foglalkozva az efsz negyedi (Neded) telepén dolgozó Sléger Mihály zootechnikus nem véletlenül említi meg:- Annyi bizonyos, hogy a vezetés tökéletesítése érdekében nekünk, kommunistáknak - ha szükség van rá - hát vállalni kell a nem mindig népszerű intézkedéseket is. A munkahelyi italozást tiltó intézkedésre, pontosabban az ellenőrzésekre, meg a következményeire gondol. Három évvel ezelőtt 87 ellenőrzés során 56 esetben állapítottak meg alkoholfogyasztást, tavaly 208 ellenőrzés alkalmával csak 12 esetben. És ismét a pártelnökkel beszélgetek. Elmondja, hogy a legutóbbi intézkedést írásban is kiadták, amit nagyon sokan furcsának találtak. Főleg az idősebbek. Később azonban megértették, hogy ez is a gazdálkodás menetének javítása érdekében történik.- Szóval - fűzi hozzá - történt azért nálunk egy és más, hogy megváltozzék, javuljon a gazdálkodás... Ami pedig már megváltozott a munka- szervezésben és az irányításban, re- ménytkeltő és Ígéretes. HAJDÚ András * r 1986. VII.
