Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-26 / 39. szám

NEM EGYSZERŰ LÉTSZÁMGYARAPÍTÁS Erősödik a párt munkásmagva A kommunista párt tagsága sorainak bővítése, a tagál­lomány szociális összetételének javítása és fiatalítása olyan állandó feladat, melynek teljesítése szorosan össze­függ a párt cselekvőképességével. Ezért a CSKP XVII. kongresszusa kiemelte, hogy minden pártszervnek és -szervezetnek az elkövetkező időszakban is elsőrendű feladata gondoskodni a tagság összetételének a javításá­ról, egységének szilárdításáról, erkölcsi tekintélyének nö­vekedéséről. Foglalkozott a párttagság összetétele további fejleszté­sének és javításának kérdésével a CSKP KB 3. ülése is. Most, a KB-ülés szellemében értékelik a tagság összetéte­lének javítása és fiatalítása terén végzett munkájukat az egyes járások pártszervezetei. A galántai (Galanta) járási pártbizottság legutóbbi, szeptemberi ülésén tűzte a tanácskozás napirendjére e fontos feladat értékelését. Az elnökség beszámolóját Stefan Zelman, a járási pártbizottság titkára terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a fő súlyt a járási pártszervezet marxista-leninista jellegének további szilárdítására, mun- kásmagvának erősítésére helyezték az anyagi termelés döntő ágazataiban. A legjobb munkásokat, szövetkezeti dolgozókat, értelmiségieket és egyéb rétegbe tartozókat vették fel a tagság soraiba. A pártszervek és -szervezetek a tagság összetételének minőségi javítására törekedtek. Ennek eredményeképpen növekedett a párttagság aktivi­tása, eszmei-politikai színvonala. Más feladatokkal összhangban Helyes a pártszervezeteknek az a törekvése, hogy tagságuk összetétele javításának a kérdését összekap­csolják az egyéb, a politikai és gazdasági feladatok teljesítésével, a fegyelem javításával, a szocialista törvé­nyesség megtartásával. Így volt ez például a sellyei (Sara) Duslo, a galántai TOS (szerszámgépgyár), a Sellyei, a Felsőszeli (Horné Saliby) Efsz alapszervezeteiben. Ugyanakkor akadtak alapszervezetek, melyekben nem sikerült a tagság minőségi javításának feladatát felhasz­nálni a kommunisták aktivizálására. Nem minden alap­szervezet fordított kellő gondot a tagjelöltek kiválasztására és felkészítésére. A járás kommunistáival az alapszervezetek tavaly júliu­si, illetve augusztusi taggyűlésein ismertették a CSKP KB 3. ülésének határozatait. Az alapszervezetek elemezték, hogyan gondoskodnak tagságuk összetételének javításá­ról, s milyen feladatok várnak rájuk ezen a téren a XVII. kongresszusig. A járásban ez idén január elsején a pártta­gok és a tagjelöltek száma meghaladta a 10 ezer 600-at. A XVI. kongresszus óta a tagállomány csaknem 1300 fővel gyarapodott, s ezáltal növekedett a járás lakossága párt- szervezettségének aránya, elsősorban a munkásoké. Az összes párttag és tagjelölt közül csaknem vninden nyolca­dik tagja a SZISZ-nek. Ennek azonban - mutatott rá az elnökség beszámolója - a SZISZ szerveiben és szerveze­teiben nem mutatkozik meg eléggé a hatása. Az ifjúsági szervezetben tevékenykedő kommunistáknak azon kell lenniük, hogy a fiatalok nagyobb felelősséggel vegyék ki részüket a feladatok teljesítéséből. Főleg a munkásfiata­lokra és a mezőgazdaságban dolgozókra kell hatniuk, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy az arra legérdemeseb­bek kerüljenek a tagjelöltek, majd a tagok soraiba. Eltérő eredmények Pozitívan értékelhető a párt munkásmagvának erősíté­sén kívül a nők számarányának növekedése és az, hogy növekszik a tagok és tagjelöltek műveltségi színvonala. Jó eredményeket értek el a párt munkásjellegének erősítésé­ben például a sellyei Dusló a serecfi ZIPP, a Galántai Járási Ipari Vállalat pártalapszervezetei, az építőiparban és állami gazdaságoknál tevékenykedő alapszervezetek. Az eredmények azonban korántsem mindenütt kielégítóek, sőt, olykor nagyon is eltérőek, hiszen akad alapszervezet, melyben a dolgozók összlétszámának több mint a 25 százaléka párttag, de olyan szervezet is van, ahol mind­össze a 8,4 százaléka, örvendetes viszont, hogy általá­ban a fiatalokat a döntő munkaterületekről választották ki tagjelöltnek. Igen helyesen jártak el a tagjelöltek felvételé­nél többek közt a Dusloban, a Serecfi Nikkelkohóban, a Teáedikovói Efsz-ben. A fiatal párttagok és tagjelöltek nevelésében fontos szerepe van a konkrét feladatokkal való megbízásnak, a feladatok teljesítése ellenőrzésének és értékelésének, valamint a pártoktatásnak. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a tagjelöltek politikai oktatása nagymértékben hozzájárult felkészítésükhöz és a pártéletbe való bekapcsolódásukhoz. A párttagság minőségi javításának egyik módja a tag­ság sorainak megtisztítása azoktól, akik magatartásukkal nem mutatnak példát a többi dolgozónak, akik nem iga­zodnak minden tekintetben a párt alapszabályzatához. Ezektől megváltak az alapszervezetek, melyeknek a túl­nyomó többsége határozottan fellép a fegyelem javítása érdekében, s egyre igényesebb saját tagjaival szemben. Ennek ellenére akadnak szervezetek, amelyek nem vontak le megfelelő következtetéseket a párthatározatok nem teljesítése, a fegyelem megszegése esetén. Éppen ezért még jobban el kell mélyíteni a pártellenőrzést minden területen. A rendbontókkal, a szocialista életmód megsér­tőivel szemben a leghatározottabban fel kell lépni, érvényt szerezve a CSKP KB Elnöksége Levelében kifejtett elvek­nek. Rámutatott a járási pártbizottság ülése arra is, hogy a SZISZ-szervezeteknek a jövőben még aktívabbaknak kell lenniük a fiatalok nevelésében és a párttagjelöltségre való ajánlásában. A pártszerveknek és -szervezeteknek viszont az ifjúsági szervezetekről való gondoskodásuk során ki kell használniuk az olyan munkaformákat, mint a pártbizottságok és SZISZ-bizottságok együttes ülései. Észrevételek, tapasztalatok A járási pártbizottság elnökségének alapos, tárgyilagos, a konstruktív bírálatot és önbírálatot sem nélkülöző beszá­molóját tartalmas és ugyancsak a még jobb eredmények elérését kereső vita követte. Felszólalt a vitában Pavol Minaroviő, az SZLKP Nyugat­szlovákiai Kerületi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke. Egyebek közt rámutatott arra, milyen fontos egyesí­teni a párttagok és a pártonkívüliek igyekezetét a gazdasági feladatok teljesítésére. A pártszervezeteknek mindent el kell követniük a termelési-gazdasági feladatok teljestése érde­kében, de ez nem jelentheti a gazdasági tisztségviselők teendőinek átvállalását. Még jobban el kell mélyíteni a gazdasági vezetők pártfeladatainak és munkájának pártellenörzését. A pártszervezetek nem elégedhetnek meg azzal, ha a vezetők csak a pozitívumokról számolnak be a taggyűléseken. A tagfelvétel sohasem korlátozódhat csupán a tagság létszámnövekedésére. Gondot kell fordí­tani a tagjelöltek és a tagok nevelésére. Helytelen, hogy még mindig vannak helyek, ahol kevés fiatal jár pártokta­tásra. Nagy figyelmet érdemelnek a párttagok észrevételei. Nem engedhető meg, hogy valakinek hátrányai legyenek abból, ha bírálja a hibákat. Különösen a jutalmazásban mutatkozó fogyatékosságokra érzékenyek az emberek. Ján SiSák, a SZISZ járási bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra: az ifjúsági szervezetek nem mindenütt tudatosítják, hogy azzal, ha egy fiatalt tagjelöltségre aján­lanak, feladatuk nem ért véget. A tagjelöltek nevelésére, aktivizálására van szükség. Igen elgondolkoztatóak voltak ezek a szavai: „Ideje véget vetni az olyan formális tag- jelöltségi feladatnak, hogy az illető aktívan dolgozzon a SZISZ-szervezetben.“ Arra is figyelmeztettek, hogy akadnak SZISZ-szervezetek, melyekben egyetlen párttag sincs. Ez kizárja a pártfeladatokkal való megbízást és azok ellenőrzését. Irma Farkaéová egyebek közt arról beszélt, milyen szép példát mutatnak a becsületes párttagok az ifjúság nevelé­sében, beleértve saját gyermekeik nevelését is. Ladislav Vranőlk, a járási pártbizottság ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke kiemelte, hogy még több nőt kell felvenni a tagság soraiba. Helytelennek minősítette azt a gyakorlatot, mely szerint több alapszervezet az utolsó negyedévre hagyja a tervezett tagjelöltek fölvételét. Joggal bírálta azt is, hogy némely esetben túlságosan elhúzódik a tagjelöltségi idő, azaz a jelölt jóváhagyása. Az ellenőrző bizottság tapasztalatai szerint akadnak esetek, amikor nem elég alapos a fiatalok kiválasztása és felkészítése a párttagságra. Pozitív tapasztalatokat szereztek viszont a konkrét feladatokkal való megbízásuk terén. A járási pártbizottság ülése világosan megjelölte azokat a feladatokat, melyek a tagság összetétele javítása és fiatalítása terén várnak a Galántai járás.pártszerveire és -szervezeteire. FÜLÖP IMRE JULIJA RJABKOVA kedves, vonzó nő. Csaknem harminc éve dolgozik a moszkvai kettes számú óragyárban, amelynek a termékei külföldön is jól is­mertek, Csehszlovákiát is beleértve. Munkásnöként kezdte. Az ügyes, ba­rátságos fiatal lányt, aki megfelelően tud­ta képviselni a műhely kollektívájának az érdekeit, a fiatalok az üzem Komszomol- szervezetének a másodtitkárává válasz­tották. Ma Julija Rjabkova, az üzemi pártszervezet titkára és a népi küldöttek körzeti tanácsának a képviselője. Arra a kérdésre, hogyan fogja átültetni a gya­korlatba a pártkongresszus határozatait, így felelt:- Nézzen körül egy kicsit az üzemben, és meglátja hogyan dolgozunk. HÉTFŐ. A műhely, amelyben a férfikar­órákat rakják össze. Most folyik az auto­mata gyártósor felszerelése.- Az üzem műszaki átalakítási terve szerint - mondja Julija - csupán erre az évre hét új, korszerű technológiai eljárás, több mint 80 nagy teljesítményű beren­dezés, hat számjegyvezérlésű gép és száz manipulátor bevezetését tervezzük. Mindez a munkakörülmények javításé és a termelékenység növelése céljából tör­ténik. A kézi munka részaránya a 12. ötéves tervidőszakban 12 százalékra csökken, s a felszabaduló 1200 dolgozót átképezzük. Senki sem marad munka nélkül: a szerelőből lakatos lesz, a gép mellett dolgozóból gépbeállító. Az embe­rek elhelyezéséről idejében gondoskod­tunk. Az üzemben egész rendszer alakult ki a szakemberek felkészítésére és át­képzésére. A tanfolyamokat több mint ezer munkás látogatja. Van esti szer­számtechnikai szakközépiskolánk, a gé­pészeti főiskolának kihelyezett részlege működik nálunk, és két műszaki szak­munkásképző intézetünk készíti fel a moszkvai óragyárak leendő szakem­bereit.- Köszönöm az új lakást. Jöjjön, láto­gasson meg bennünket! - hívja Julija Rjabkovát egy nő.- Okvetlen elmegyek - feleli kedve­sen, mosolyogva, és már magyarázza is:- Üzemünk sok lakást épít. A 11. ötéves tervidőszakban dolgozóinknak három la­kótömböt építettünk a gyár közelében. Háromszázharminckét család kapott összkomfortos lakást, köztük Galina Szercevova is, aki az imént hívott meg látogatóba. KEDD. A kihelyezett üzemrészleg építkezésén vagyunk. Most folyik az üzemcsarnok építése.- Az átadás egy kissé késik - mondja Julija. - Ebben a pártbizottság is hibás. Nem ellenőriztük eléggé a munkákat, és nem vontuk idejében felelősségre a mu­lasztásokat elkövető vezetőket. Nemrég külön munkacsoportot hoztunk létre az építkezés befejezése céljából. Tagjai a párt- és a szakszervezeti bizottság képviselői, valamint tanácsi képviselők is. SZERDA. - Itt vagyunk - áll meg egy épület - az üzemi óvoda - előtt, és tessékel befelé. Bent kellemes a hőmér­séklet, otthonos a légkör, és rengeteg a játék. Mindenütt vidám gyermekarcok. Megmutatják a nagytermet, amelyben az ének- és a tornaórát tartják, utána az uszodát, ebédlőt és a hálótermeket. A gyerekek többsége egész héten át az óvodában tartózkodik.- Ilyen, kétszáz személyes gyermeklé­tesítménye négy van az üzemnek. Min­denkinek, aki igényli, el tudjuk helyezni a gyermekét.- Hány rubelbe kerül egy gyermek óvodai ellátása havonta? - teszem fel a kérdést.- A gyermekek kicsik, az összeg vi­szont nagy - mosolyog kísérőm -: nyolc­van rubel, a szülök azonban csak tizen­egyet fizetnek, a többit az üzem fedezi. A sokgyermekes családoknak és az egyedül élő anyáknak a gyermekeit a szakszervezet díjmentesen helyezi el az óvodákban és a bölcsődékben. Nya­ranta a kicsik egy Moszkvától nem mesz- sze eső üdülőben tartózkodnak. CSÜTÖRTÖK. Ma Juliját a krugovi baromfitelepen várják. Az üzem hosszú évek óta tart fenn kapcsolatot ezzel a me­zőgazdasági vállalattal. Az óragyár dol­gozói gyakran tartanak náluk műkedvelő előadásokat, és szerveznek beszélgeté­seket aktuális nemzetközi kérdésekről, valamint a Szovjetunió bel- és külpolitiká­járól. Ilyennek vagyunk szemtanúi most is. PÉNTEK. Munka után Julija Rjabkova személyes ügyekkel érkezőket fogad. Az emberek tanácsért, segítségért fordulnak hozzá, leggyakrabban azzal a kéréssel, hogy segítsen a lakásproblémájuk meg­oldásában.- Mint már mondtam, sok lakást épí­tünk, de a kérdést még nem tekinthetjük megoldottnak. Ebben az évben egy 111 lakásos háztömböt adtunk át, s jövőre is ugyanilyet építünk. Ezzel a helyzet jelen­tősen javulni fog. Egy nő jön. A fiával kapcsolatban sze­retne tanácsot kérni. Nevelési problémái vannak, olyanok, amelyek a pubertással kapcsolatosak: a fiú durva, és rosszul A párttitkár egy hete tanul. Mit tegyen? A párttitkár figyelme­sen végighallgatja, és - véleményem szerint nagyon diszkréten és energiku­san - dönt Az anya beleegyezésével behív egy fiatal, rokonszenves munkást, és megkéri, hogy a fiúval - mintha csak véletlenül történnék - nézzen be a tech­nikai szakkör és valamelyik sportkör egy- egy foglalkozására, s igyekezzék vele megszerettetni a turisztikát. - A többit meg majd meglátjuk... Kényes ügy... Figyelem a párttitkár munkáját, és aka­ratlanul is Mihail Gorbacsovnak azok a szavai jutnak eszembe, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának a XXVII. kongresszusán mondott: „Az irányítási formák és módszerek tökélete­sítése révén a párt határozottan küzd a pártbizottságok, illetve az állami szer­vek és a társadalmi szervezetek funkciói­nak egybeolvadása ellen. Ez nem egy­szerű kérdés. Az életben ugyanis olykor nehéz megállapítani, hol van az a határ, amikor a pártellenórzés, a gyakorlati fel­adat végrehajtásának megszervezése már kicsinyes gyámkodásba csap át, il­letve állami és gazdasági szervek mun­káját fedi. Természetesen minden hely­zetet konkrétan kell megvizsgálni, így sok függ a vezetők politikai kulturáltságától, érettségétől.“ Politikai kulturáltság, a vezetők érett­sége.. . Azt hiszem, ezek a szavak teljes mértékben vonatkoztathatók a moszkvai kettes számú óragyár pártbizottságának a titkárára, Julija Rjabkovára is.- Nem tudom elképzelni az életemet az üzem nélkül - mondja, amikor egyedül maradunk az irodahelyiségben. - Itt nőt­tem fel, itt váltam emberré: elvégeztem a szakközépiskolát, itt dolgozva végez­tem a főiskolát, sőt a férjemmel is itt ismerkedtem meg. Dolgoztam munkás­nőként, művezetőként s mérnökként is: műszaki ellenőrzést végeztem. De a kö­zösségi és pártmunka nélkül nem volna teljes az életem. Mindenkit és mindent ismerek itt, és szeretek az emberekkel dolgozni. TATJANA SZEKRIDOVA < 1986. IX.

Next

/
Thumbnails
Contents