Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-19 / 38. szám

Amikor a gondolat - erő Látogatás a Szertoader című etiópiai lap szerkesztőségében Amikor Etiópiában több mint egy évtizeddel ezelőtt a néphatalom harcot hirdetett az írástudatlanság ellen, az ország lakosságának alig 10 százaléka tudott olvasni és írni. Ez a százalékarány mára jelentősen megnövekedett. Ez azonban csak az első lépés a lakosság társadalmi felemelkedésének útján. A következő, nem kevésbé igényes feladat, hogy a forradalmi gondolatokat eljuttassák a lehető legszélesebb rétegek tudatába. S ebben rendkívül fontos szerepet játszanak a tömegtájékoztató eszközök, s köztük is főleg a Szer­toader (Dolgozók) című lap, amely 1980-ban alakult meg és 1984 óta az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságának sajtóorgánuma. A Szertoader szerkesztősége Addisz Abeba forgalmas negye­dében, a párt központi bizottságá­nak korszerű épületében található. Etiópiai riportkörutamat itt kezd­tem, a szerkesztőségben. Nem véletlenül: az újság érzékeny ba­rométere a társadalom életének, s a lap munkatársaival folytatott beszélgetéseim után képet alkot­hattam magamban az országban uralkodó jelenlegi helyzetről. Emellett etióp kollégáim nagy mértékben segítették riportutam tervének kidolgozását, illetve megvalósítását. Ott-tartózkodá- som idején nem egy alkalommal lehettem tanúja annak, milyen nagy tekintélye van a Szertoader- nek Etiópiában. Mint testvérlaptól érkezett újságírót, mindenütt tárt ajtók fogadtak, és a máskor nem kevés időt igénylő ügyeket sikerült hamar elintézni. Gezahegn Gébre elvtárs, aki a szerkesztőségben fogadott, fia­tal, ám tapasztalt pártmunkás. A főszerkesztő külpolitikai kérdé­sekben illetékes helyettese. Több­ször járt Európában, ellátogatott Csehszlovákiába is. A szokásos olvasói leveleket tartalmaz (heten­te körülbelül harminc érkezik a szerkesztőségbe). Az ötödik oldal a nemzetközi eseményekről, végül a hatodik sport- és kulturális eseményekről tájékoztat. Fontosabb események alkal­mával a lap mellékletet jelentet meg, ahogy az például az Etióp Dolgozók Pártjának kongresszusa idején volt. A Szertoader ekkor 22 oldalon jelent meg. A lap tartalmá­ról hetente egyszer tartanak érte­kezletet, s ezen hagyják jóvá a háromhavi előzetes tervet, illet­ve a heti tervet. A lap koncepciójá­ról a szerkesztőbizottság dönt, s ennek elnöke Mengisztu Haile Mariam, Etiópia legfelsőbb párt­ós állami vezetője. A Szertoader legfőbb feladatai közé tartozik a párt politikájának propagálása a lakosság körében, a marxizmus-leninizmus eszméi­nek megismertetése, a munkater­melékenységre való ösztönzés, a nemzet egységének erősítése, a hazafias nevelés, a szocialista országok életének bemutatása stb. „A tömegeket uraló gondolat erővé változik“ állandó fejléc alatt er Mc gngy m > LJ* UIC-f-fcKC H55Z **•***»*»• (c*.* ♦a t* A-Ml KIÜH . f «•Ah* ’Ml’tt" f A*WJ PVA <rui K+ntr* I »—T.1SV mi 2V (HÍM >1 ÚJ SZÚ 15 ͧS6. iX. 19. A Szertoader címlapja kérdésre, mi ragadta meg nálunk, megvallom, meglepő választ kap­tam, elámítottak ismeretei. Arról kezdett ugyanis részletesen be­szélni, hogy Csehországban ho­gyan vívtak harcot a katolikusok és a protestánsok. Történelmünk­nek erről a szakaszáról több könyvet olvasott el, s ezért nagy élményt jelentett számára, amikor ismereteit a történelmi Prága konkrét helyszíneire vetíthette át. Mély benyomást tett rá Csehszlo­vákia jelene, a fejlett mezőgazda­ság és különösen az a tény, hogy az életszínvonal falun nálunk gya­korta magasabb, mint a városban. Ez érthető, hiszen Etiópiában még sokat kell tenni azért, hogy a föld­művesek életszínvonala megkö­zelítse a városi lakosság életszín­vonalát. A különgségek e téren egyelőre hatalmasak. SZERÉNY KEZDET A Szertoader kezdetei igen szerények voltak. Először kéthe­tente jelent meg százezer pél­dányszámban. Ma a példányszám ennek kétszerese, s a lap egyszer jelenik meg egy héten amhara nyelven. Általában hat oldalas, az első oldalon a fontos hazai és külföldi események, a másodikon a párttal és gazdasági ügyekkel kapcsolatos anyagok kapnak he­lyet. A harmadik oldal a marxiz- mus-leninizmusról szóló írások­nak, illetve az elmélet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kér­déseknek van fenntartva. A ne­gyedik oldal az olvasóké, vagyis például cikksorozatot közöl a lap, amely olyan alapvető politikai fo­galmakat magyaráz, mint a vá­lasztások, a demokrácia, az alkot­mány, az igazság és hasonlók. TERVEK A JÖVŐBE És milyen tervei vannak a Szer- toademek a jövőre vonatkozóan? ,,Szeretnénk, ha egyszer napilap lennénk és lényegesen növelhet­nénk példányszámunkat, ám ez nem lesz egyszerű“ - mondja Gezahegn Gebre. Az egyik prob­léma a szállítás. Még Addisz Abebában is megesik néha, hogy a lap két nap késéssel jut el az előfizetőkhöz. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az egész példányszám kinyomtatása nyolc-tizenhárom órát vesz igény­be. Az ország távolabb eső váro­saiba és falvaiba a Szertoader kéthetes késéssel érkezik meg. A lapot egyelőre pártvonalon, a kerületi és városi pártbizottságo­kon keresztül juttatják el a párt- alapszervezetekhez. A szabad árusítással még csak most kísér­leteznek, egy példány ára 15 cent körül fog mozogni, a lapot részben az állam dotálja. Ami a példányszámot illeti, egy 42 millió lakosú ország számára a 200 ezer nem elegendő (a Rudé právo példányszáma meghaladja az 1 milliót.) Ez annak ellenére igaz, hogy a lap egy példánya több olvasó kezén megy keresztül. Az Addisz Abebától több száz kilomé­terre fekvő helyeken láttam, hogy a Szertoader lapjait fatáblákra ragasztják ki. Az olvasók érdeklő­dése nagy volt. Ez is hatékony módszere annak, hogyan jusson el a lap a lehető legszélesebb olvasói táborhoz. A szerkesztőségnek több szer­kesztőre is szüksége lenne, a je­lenlegi húsz helyett legalább öt- venre. Jelenleg nincs honnan be­szerezni őket. Ellenkezőleg, a ta­pasztalt szerkesztők felelős párt­funkciókba, az államapparátusba mennek át. Az újságírók munkájá­hoz hatékony segítség - s ezt beszélgetésünk alkalmával meg­erősítették az etióp újságíró szö­vetség vezetői is -, hogy a szocia­lista országokban, köztük Cseh­szlovákiában vehetnek részt ta­nulmányutakon, tanfolyamokon. Az utóbbi öt évben az etióp szövetség tagjainak (hozzávető­leg hatszázan vannak) hetven százaléka növelte ilyen módon szaktudását. A Szertoader szer­kesztői állományának bővítését szolgáló bevált módszer, hogy a levelezők soraiból újságíró gya­kornokokat választanak ki. Szertoaderbeli kollégáink, igen nehéz körülmények között dolgoz­nak, s ebben a helyzetben jól bevált az együttműködés a többi etióp tömegtájékoztató eszközzel, főleg ami a fényképfelvételek cse­réjét illeti. A szükséges nyers­anyag Etiópiában jelenleg hiány­cikk és viszonylag drága. A Szer­toader nagy segítője az etióp hírügynökség, amely naponta kö­rülbelül 25 hírt ad ki. Különösen értékes az ügynökség belpolitikai híranyaga, amely telefon, telex és rádióösszeköttetés révén érkezik az ország egész területén működő több száz tudósítótól. A Szertoa- dernek csak két tudósítója van, az egyik Eritreában működik. A Szertoader szerkesztőire még sok munka vár. Néhányukat nemcsak a szerkesztőségben, ha­nem az Etiópiában tett hosszú útjaim során is megismerhettem. Szerény és elszánt elvtársak ők, akik a haladás eszméinek terjesz­tése érdekében minden tőlük tel­hetőt megtesznek. PAVEL KRYL, Rudé právo Az én adócsökkentésem A rt Buchwald, az ismert amerikai humorista alábbi írása /l az American New World című lapban jelent meg. A minap elmentem a Fehér Házhoz, hogy megkapjam az adócsökkentésből eredő különbözetet. Reagan elnök éppen a kapunál ült egy kártyaasztalnál és a pénzt számolgatta ki a sorbanállóknak. Nekem 800 dollárt adott ide, mondván: — Ezzel ma sokkal jobb önnek, mint tegnap volt. Mit fog a pénzzel csinálni?- Befektetek Amerikába! - nyugtattam meg. - Beteszem a bankba, veszek részvényeket és kötvényeket, egy új házat, új kocsit, és ami még marad, azon megveszem a Conoco Olajvállalatot. Az elnök felnevetett: - Örülök, hogy ezt hallom! Az én adóleszállítási programomnak ez a lényege! Az amerikai dolgozók most megkapják munkájuk gyümölcsét, és nem lesznek többé megterhelve a jóléti állam nehéz terheivel. - Itt belenyúlt az elnök a nadrágzsebébe, és még egy dollárt adott. Boldogan távoztam. A pénz lyukat égetett a zsebemben. De néhány sarokra a Fehér Háztól valaki az ajtóból elém ugrott, és ezt kiáltotta: „Pénzt vagy életet!"- Ne hülyéskedjen, kérem, mert úgy marad! Maga talán rabló?- kérdeztem.- Ugyan, hova gondol! Én az iskolaszék tagja vagyok. A kormány minden programunkat redukálta, és ezt most pótolnunk kell valahogy, más­féle módon.- Elfogad két­száz dollárt?- kérdeztem.-Az még az iskolai ebéd­programot sem fedezi, de ezúttal hagyjuk, hogy ön olcsón megússza. Adtam neki kétszázat, s maradt még hatszáz dollár költeniva- lóm. Körülnéztem valami jó irodaépület után, amibe befektethe­tek, amikor elhatároztam, hogy veszek egy doboz szivart. Ot dollár volt rá az adó.- Nem gondolják, hogy öt dollár adó sok? A polgármester éppen a kasszánál állt, ő válaszolt a trafikos helyett: - Kevés! Nemhogy sok! Háromszáz millió dollár a deficitem, és még azt akarják, hogy mi adjuk a szegényeknek a kórházi szolgálatot, terjesszük ki a rendőri védelmet, adjunk közlekedést, javítsuk az utcákat és oltsuk el a tüzet. Leszállították a város költségvetését és ránk hagyták, hogy úgy szerezzünk pénzt, ahogyan tudunk, mert a szolgáltatás többé nem a szövet­ségi kormányra tartozik...- Mennyit vesz el a forgalmi adó az adócsökkentésemből?- kérdeztem a polgármestertől.- Mennyi pénze van?- ötszáz dollár! - hazudtam.- Az elég lesz! - mondotta. Amikor visszamentem az irodába, a feleségem telefonált, hogy új becslési alapadót vetettek ki a házunkra. A mellékelt nyomtatvány figyelmeztetett, hogy ha nem fizetjük be az adót előre, a város nem szolgáltathat többé vizet, csatornázást, és az utcai lámpák sem éghetnek este kilenc után. Ez aztán többé- kevésbé jól el is intézte az adóleszállításomat. Visszamentem a Fehér Házhoz. Reagan elnök még mindig mosolyogva számolta ki a pénzt az adófizetőknek.- Elnök úr! - fordultam hozzá. - ön azt mondta, amikor ide álltam én is, és kezembe számolt nyolcszáz dollárt, hogy jobb nekünk ma, mint tegnap volt. Miért volna jobb, elnök úr? A kérdés megzavarta, a fejét vakargatta, csak nézett és hápogott, míg végül valaki a személyzetéből egy táblázatot nyújtott át neki. Az elnök a fejéhez kapott és elébem tolta a táblázatot:- Magától értetődik, hogy jobb ma, mint tegnap volt!- mondotta Mr. Reagan. - Nem kell más, csak ezen a táblázaton a fekete, vastag vonalat követnie. Érti? BRIT BÖRTÖNSTATISZTIKA Nyugat-Európában Nagy-Bri- tanniáé az elsőség a börtönben ülök számát tekintve - adja hírül a szabadon bocsátott személyek­nek a normális életbe való bekap­csolódását elősegíteni hivatott szervezet statisztikája. A szigetor­szágban 1984-ben összesen 194 ezer ember volt lakat alatt, vagyis 100 ezer lakosra hozzávetőleg 345 börtönlakó jutott. Ez a lakos­ság számához viszonyított ará­nyokat és az abszolút értéket tekintve is több, mint Törökország­ban vagy Olaszországban. A bel­ügyminisztérium szerint a statiszti­ka nem pontos, mivel az egyes országokban eltérő a büntetőjogi rendszer, s a kép így torz. NO SMOKING! Tilos a dohányzás az amerikai hadsereg újoncai számára. Az intézkedést azért hozták, hogy visszaszorítsák a hadseregben ta­pasztalt túlzott méretű füstölést. Statisztikai adatok szerint amíg az amerikai állampolgárok közül csak minden harmadik nyúl cigaretta után, addig a katonák közül min­den második. A tilalom jelenleg 7500 újoncot érint, de ha kedvező­ek lesznek a tapasztalatok, kiter­jeszthetik. KÍNAI CIGARETTATERVEK Kína azt tervezi, hogy 1990-ig 130 milliárd csomagra futtatja fel évi cigarettatermelését. A kínai dohányipar a termékek minőségé­nek javítása és a konkurenciaké­pesség növelése érdekében külfö- di berendezéseket és technológiá­kat kíván bevezetni. Azokat az érveket, miszerint a dohányzás káros az egészségre, Pekingben azzal ütik el, hogy ez az ágazat rendkívül nagy hasznot hoz és a kereslet egyre növekszik. TLASSZ-DISSZERTÁCIÓ A frunzei katonai akadémián diplomát szerzett szír honvédelmi miniszter, Musztafa Tiassz tábor­nok a párizsi Sorbonne egyetem­hez fordult. Doktorálni szeretne, készülő disszertációjának címe: „Zsukov marsall stratégiájának lé­nyege“. MINI EGK Brüsszel közelében a követke­ző években mini-EGK nő fel. Az Expo '85 világkiállítás területén magáncégek döntése értelmében kiterjedt szórakoztató központot építenek fel. Ennek része lesz a Közös Piac 12 tagállamának építészeti és történelmi emlékeit bemutató miniatűr-sorozat. A költ­ségeket 1,5 milliárd frankra be­csülik. A RÁGCSÁLÓK ÚTJA IS RÓMÁBA VEZET Az „örök Várost“ mintegy 15 millió patkány és egér „rágcsálja", vagyis Róma egy lakosára átlag­ban 5 ilyen kártevő jut. Ez rendkí­vül súlyos probléma, mind higié­niai, mind távközlési szempontból. A patkányok és egerek ugyanis gyakran szétrágják a telefonvona­lakat és más vezetékeket. A Pae- se Sera című lap szerint nem várható a helyzet javulása, nem létezik semmiféle terv a rágcsálók kiirtására. BIRKÁK - BÓDULATBAN „Édes bódulatba“ esett egy birkanyáj az andalúziai Jerez de la Frontera városka közelében. Az állatok a legelőn kihasználták az őket őrző kutya figyelmetlenségét és a szomszédos mákültetvényt támadták meg. Az étlap-változás annyira megtetszett nekik, hogy csaknem mindent felettek. Végül igencsak elbódultak, s alig tudtak hazavánszorogni. Másnap késő reggelig aludtak... CSERESZNYEMAG-KÖPŐ VERSENY Új világrekordere van a cse­resznyemag-köpésnek. Heinz Weifenbach, a hesseni Trendel­burg községből az ámulatba ejtő 25,56 méter távolságra lőtte ki a cseresznyemegot. Ezzel nyilván bekerül a Guiness rekordok köny­vébe, mivel az eddigi rekordot csaknem 3 méterrel köpte túl. Szakértők szerint a világrekord értékét csökkenti az a körülmény, hogy a hesseni bajnokságon nem friss cseresznyét, hanem kompó- tot használtak...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents