Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-04 / 27. szám
f „Minél nagyobbak és igényesebbek azok a célok, amelyeket a történelmi fejlődés során kitűzünk, elérésükhöz annál fontosabb a tömegek alkotó részvétele. A nép alkotó aktivitása a szocializmus lényege, létrejöttének és megszilárdulásának létfontosságú tényezője.“ (Mihail Gorbacsov) ES A TÖMEGEK ALKOTO AKTIVITÁSA ÚJ SZÚ 3 386. VII. 4. A szocializmust nem lehet felépíteni a dolgozók céltudatos aktivitása nélkül, A szocialista társadalom társadalmi gyakorlata elengedhetetlenül szükségessé teszi az emberek alkotó munkáját mint továbbfejlődésének egyik alapvető feltételét. Már Lenin hangsúlyozta, hogy a szocializmus maguknak a néptömegeknek a műve, a nép öntudatos és alkotó munkája a legmagasabb cél, s egyúttal a szocialista társadalmi rendszer fontos előnye is. A szocializmus azzal, hogy felszabadítja az embert az osztályelnyomás alól, és megszünteti a szociális függőség egyes formáit, olyan széles teret nyit az emberi kezdeményezés és aktivitás számára, amilyenre mindeddig nem volt példa. Az eddigi társadalmi rendszerek közül egyik sem függött össze ilyen mértékben minden állampolgár sokoldalú fejlődésével és aktivitásának növekedésével. A dolgozótömegek alkotó aktivitása képezi a szocialista társadalom leggazdagabb, állandóan megújuló, kimeríthetetlen forrását. Ezért napjainkban a kommunisták fontos feladata olyan új módszereknek és formáknak a keresése, amelyek az emberi aktivitás támogatására s a dolgozók kezdeményezésének mind a termelési gyakorlatban, mind pedig a társadalmi élet területén való fejlesztésére szolgálnak. Ösztönözni, fejleszteni, irányítani A történelmi fejlődés döntő tényezői mindig a dolgozó tömegek voltak, és ma is azok. Az antik civilizáció alapját a rabszolgamunka képezte, a feudális társadalom a függőségben élő földművesek és kézművesek munkája által fejlődött, a kapitalizmus a proletariátus mindennapi munkáján alapul. Az emberi társadalomban bekövetkezett fejlődésben játszott döntő szerepük ellenére a dolgozótömegeknek kevés lehetőségük volt arra, hogy előrelássák munkájuk társadalmi és gyakorlati következményeit, mert az ellentétes osztályokra tagozódó társadalomban, amely a magán- tulajdonon alapul, a történelmi fejlődés törvényszerűségei az emberek számára idegeneknek, felfoghatatlanoknak tűntek, maga a fejlődés pedig irányíthatatlannak: ezért forradalmi átalakító tevékenységük során nem is tudták az említett törvényszerűségekből levonni a megfelelő következtetéseket. Csak a szocializmus ad - azzal, hogy milliós tömegeket von be a társadalmi feladatok megoldásába - minden dolgozónak reális lehetőséget arra, hogy a történelmi fejlődés valódi irányítója legyen. A szocialista társadalom megszünteti az ember ember által való kizsákmányolását, s egyúttal megteremti a feltételeket a tömegek életük egész területén kifejtendő alkotó aktivitásának fejlesztéséhez. Sót a szocializmus fejlődésével a dolgozók legszélesebb tömegeinek mint a szocialista valóság öntudatos megteremtőinek a feladata állandóan növekszik. Ez az öntudatos tevékenység minőségi tekintetben is új társadalmi feltételek között folyik. Nélkülözhetetlen hozzá a társadalom életének a belső összefüggései közti objektív törvényszerűségek felismerése. Az idevágó ismereteket a marxista-leninista elmélet közvetíti, s ezt a forradalmi gyakorlat során szerzett tapasztalatok állandóan gyarapítják. Mindez lehetővé teszi a forradalmi változások szubjektuma és objektuma közti dialektikus egységnek a szocialista építés során való gyökeresen új és az eddigi társadalmi-gazdasági alakulatokban történtnél magasabb szinten való realizálását. Ebből a szempontból a tömegeknek a szocializmusban kifejtett forradalmi aktivitása történelmi szempontból az emberi tevékenységnek a legteljesebb komplexuma, s magának a jelennek és a jövőnek a kérdése is az emberek nagy többsége közvetlen gyakorlati tevékenységének kérdésévé válik. Elengedhetetlen, hogy maga a társadalmi gyakorlat alanya is történelmileg megfelelően felkészült legyen, azaz egyéni aktivitása azon a szinten álljon, melyet a kor által kijelölt objektiv feladatok megkövetelnek. Ezért nem elég, ha csak spontánul történik a dolgozók kezdeményezésének növekedése: állandóan ösztönözni, fejleszteni és irányítani keli. A CSKP, a tömegek alkotó aktivitásának az ösztönzője A dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének a növelésében társadalmunkban a vezető szerep a munkásosztályé, élén Csehszlovákia Kommunista Pártjával, amely politikailag irányítja és szervezi a dolgozó nép építőmunkáját, a szocializmus felépítéséért és a kommunizmus győzelméért folytatott küzdelmét. A szocialista társadalom fejlődésével egyre szorosabbra fűződik a párt és a nép kapcsolata. Ez tükröződik a CSKP alapszabályzatában is, amelyet a XVII. kongresszus hagyott jóvá. Többek között ez áll benne: ,,A párt tudományos elemzés alapján kidolgozza a szocialista társadalom fejlesztésének programját és alapvető koncepcióit, a kommunisták meggyőző eszmei és politikai szervezőmunkájával megnyeri a dolgozókat politikája támogatására, és kibontakoztatja a nép alkotó, építő munkásságát. A párt ereje a néppel, annak életével és szükségleteivel való szoros kapcsolatában rejlik.“ A kommunista párt a legfontosabb olyan tényező, amely a társadalomba belső harmóniát, céltudatosságot és tervszerűséget visz. Ezzel összefüggésben ma még inkább növekednek az igények minden kommunistának a dolgozók széles tömegei körében végzett munkájával szemben. Ezt is rögzíti az alapszabályzat. Kimondja: ,,A párttag kötelessége, hogy következetesen érvényesítse és megvalósítsa a párt politikáját, megmagyarázza a széles tömegeknek, megnyerje őket megvalósítására, szilárdítsa és mélyítse a párt és a nép kapcsolatát; szüntelenül kapcsolatban álljon az emberekkel, figyelemmel kövesse véleményüket és szükségleteiket, ezekre idejében reagáljon...". A párt által szorgalmazott történelmi jelentőségű változtatások megkövetelik, hogy feltárjunk minden forrást, amelyből a tömegek munka- és társadalmi-politikai aktivitása ered. Az ember érettségének kritériuma A szocializmusban a társadalmi értékek rendszerében az első hely az ember aktivitását, kezdeményezőkészségét illeti meg. Az alkotó ember, aki életének egész területén egyre inkább megvalósítja magát, nemcsak a szocializmus humánus lényegének kifejezője, hanem társadalmi rendszerünk érettségét is rajta mérhetjük. A társadalmi és emberi problémák megoldása terén tapasztalható alkotó aktivitás mutatja a szocialista személyiség fejlődését. Olyan aktivitásról van persze szó, amely minden tekintetben megfelel a társadalmi érdekeknek, összhangban van a szocialista fejlődéssel. Az alkotó viszony az ember mint autonóm személyiség s az ember mint a szocialista társadalom tagja érdekeinek és szükségleteinek az állandó összhangban tartását is jelenti. Újabbnál újabb lehetőségek állandó keresését feltételezi, amelyek arra irányulnak, hogyan használhatja fel még hatékonyabban képességeit a társadalom érdekében, és hogy hozhatja még inkább összhangba tevékenységét a társadalomi célokkal. Az említett követelmény főleg társadalmi fejlődésünk jelenlegi időszakában kerül előtérbe. Ez tükröződik A CSSZSZK gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányai 1986-1990-re és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumban is: ,,A kitűzött célok és feladatok megvalósítása hatással lesz minden állampolgárunk életére, ezért ennek az egész nép ügyévé kell válnia. A párt abból indul ki, hogy terveink megvalósításának döntő tényezője az ember, annak nagyfokú munka- és akcióaktivitása, kezdeményezése, minden újnak és haladónak a támogatása.“ A kitűzött stratégiai feladatoknak a népgazdaságban történő megvalósítása és a további fejlesztés, az extenzív módszerről az intenzívre való áttérés elképzelhetetlen a dolgozók legszélesebb tömegeinek az alkotó aktivitása nélkül. Napjainkban korparancs a szocialista társadalom szociális és gazdasági fejlődésének a tudományos és technikai eredményeknek a termelésbe való rugalmasabb bevezetésével történő meggyorsítása. Ezt a feladatot a társadalom egészét átfpgó folyamatként kell értelmezni. Hogy ez így történik, arról a feltaláló- és újítómozgalom fellendülése is tanúskodik. Ha ezen a téren értékeljük a feladatok teljesítését, joggal állapíthatjuk meg, hogy az általános haladás a tudomány és technikai eredményeknek a gyakorlatban való alkalmazása terén még mindig nem felel meg a lehetőségeinknek és szükségleteinknek. Szükségleteink arra serkentenek, hogy a tudományostechnikai fejlődés eredményeinek a realizálását még offenzívebben végezzük, mint eddig, s ezekbe az erőfeszítésekbe a dolgozók egyre szélesebb köreit vonjuk be. Határozott intézkedésekkel le kell küzdenünk minden akadályt, amely a korszerű vívmányok gyors alkalmazásának az útjában áll. Ezen a téren jelentős szerepe van a szocialista verseny továbbfejlesztésének, amelyet az SZKP új szerkesztésű programja a dolgozók alkotó aktivitása fejlesztésének a lehető legfontosabb szférájaként s az önmegvalósítás és a személyiség társadalmi elismerése egyik fő módjaként jellemez. A munkaaktivitás említett formájának Csehszlovákiában is nagy hagyományai vannak. Már több mint harminc éve fejlődik a szocialistamunkabrigád-mozgalom, s napjainkban valóban tömegek vesznek részt benne: csaknem 215 ezer versenyző kollektívát s megközelítőleg hárommillió dolgozót tartanak nyilván keretében. Ma mindenekelőtt az a cél, hogy a mennyiségi mutatók növekedését a minőség terén az eddigieknél nagyobb változások kísérjék. Az eddigieknél nagyobb mértékben kell a pozitív tapasztalatokat általánosítani, a lenini elvek alapján tökéletesíteni kell a verseny szervezését, kiküszöbölni a formalizmus elemeit, és ezzel növelni a hatékonyságot. A tömegek alkotó aktivitásának szükségessége azonban nemcsak a termelési-gazdasági szféra feladataival kapcsolatban merül fel: további fejlődése szorosan összefügg a politikai intézmények demokratikus tartalmának az elmélyülésével és az állampolgárok társadalmi- politikai aktivitásának a növekedésével. A szocialista demokrácia legfőbb értelme a dolgozók széles tömegeinek a társadalmi élet minden területének irányításában való közvetlen részvétele. A politika, ahogy Lenin mondta, milliók ügyévé válik. A tömegekhez való viszony tekintetében a politikát először a történelem során nem az irányítás és manipuláció szférájaként, hanem olyan tevékenységként értelmezzük, amely a passzivitás leküzdésére szolgál, s az utasítások végrehajtóit kezdeményezőkké változtatja át. fgy az emberek előtt a szocializmusban reális lehetőség nyílik arra, hogy a politikai élet folyamatában az aktív és alkotó szubjektum szerepét töltsék be. Abban, hogy ezzel a lehetőséggel egyre nagyobb mértékben tudjunk élni, fontos szerepük van a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezeteknek, amelyeknek élén a CSKP áll. Tevékenységük arra irányul, hogy fokozzák tagaik részvételét a társadalmi feladatok megvalósításában, és ezzel egyidejűleg minden téren érvényesítsék érdekeiket. Ennek az aktivitási és inspirációforrásnak a hasznosításában azonban ma más tartalékok is vannak. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a SZISZ, valamint más társadalmi szervezetek jócskán szolgáltatnak példát a tömeges kezdeményezés fejlesztésére. Másrészt persze találkozunk bennük olyan esetekkel is, amikor a tagságból eredő kötelességeket csupán formálisan teljesítilf. A munka zöme gyakran jut a tagságnak csupán egy kisebb részére, sokan próbálnak elrejtőzni az összességében jó eredmények mögé, maguk azonban különösebben nem igyekeznek előmozdítani őket. Ezeknek a negatív jelenségeknek a leküzdése az egyik feltétele annak, hogy a tömegszervezetek valódi iskolákká váljanak, ahol az állampolgárok megtanulják a társadalmi folyamatok irányítását, és lehetőség nyílik a legszélesebb tömegek alkotó aktivitására. Az állampolgárok alkotó aktivitásának és kezdeményezésének egyik konkrét eredménye lakóhelyükhöz kötődik: falvaink, városaink épülése, szépülése. A Nemzeti Front választási programjainak megvalósítása és a Z-akció keretében végzett építömunka sok járulékos létesítményt, művelődési házat sportpályát, parkot, üzletet és egyéb objektumot eredményezett. Az ezen a téren kifejtett munkájukkal állampolgáraink azt bizonyítják, hogy nem hiányzik belőlük az alkotó lendület és a cselekvési kedv. Ezeknek a kiteljesedése a szocialista építés terén kitűzött igényes célok elérésének a legfőbb záloga. FRANTlSEK BRlSKA, a bratislavai Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karának munkatársa A Preáovi Csapágygyár fejleszt óm ü helyében készítették el a HYMR 50 típusjelű robotot. A prototípus szerelését ezekben a napokban fejezték be. A képen balról: Ludovít Farkasovsky mérnök, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese és Peter Stefanek kandidátus, a robot alkotóelemeit készíti elő. (Svátopluk Písecky felvétele — CSTK) A HM lUNinn PUT
